Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

1975. július 8. KELET-M AGYARORSZÁG 7 A neve; videotéka Tárolt tanítási órák A Szombathelyi Tanárkép­ző Főiskolán megkezdte mű­ködését az első magyar főis­kolai belső télevíziórendszer. Az oktatástechnika e legmo­dernebb eszközeként számon tartott apparátus mikrohul­lámú lánc révén televíziós összeköttetést tart fenn a fő­iskola és a tőle másfél kilo­méterre lévő gyakorló iskola között. Itt, a studiótantermekben speciális tv-kamerákat he­lyeztek el, amelyeknek segít­ségével a tanítás minden mozzanatát figyelemmel kí­sérhetik a főiskoláról. Hely­színi közvetítés nyomán vagy képmagnóról visszajátszva tekinthetők meg a tanítási órák, a különféle oktatási és nevelési szituációk, amelye­ket pedagógiai, metodikai kommentárok egészítenek ki a főiskolai megfigyelőterem­ben. A tv-lánc végén ugyanis egyszerre 60—100 tanító- és tanárjelölt részese a tanítási órának, természetesen a sze­mélyes jelenlét nélkül. A módszer új utakat nyit a pedagógusképzésben. Lehe­tővé teszi a tömeges óra­megfigyelést anélkül, hogy zavarná a gyerekeket és az órát tartó pedagógust — to­vábbá az eddig alig vagy egyáltalán nem szemléltet­hető tantárgyrészek képi be­mutatását. A gyakorló iskolából érke­ző képet és hangot későbbi felhasználás céljából a „hang-képtárban”, a videoté­kában tárolják. Rendkívül nagy segítség ez a leendő pe­dagógusoknak, akik akár tu­catszor is visszaidézhetik a képernyőn a tanulságosabb órákat, órarészleteket, neve­lési, oktatási helyzeteket. A belső televízió nem elhanya­golható haszna az is, hogy a korszerű technikával dolgozó fiatal szakemberek kikerülve a katedrákra, hozzáértően tudják majd kezelni és hasz­nálni az ott működő audiovi­zuális és egyéb berendezése­ket. A szombathelyi főiskolán — ahol pedagógusok mellett népművelőket és könyvtáro­sokat is képeznek — kísérle­teket kezdtek a tv-rendszer közművelődési alkalmazásá­ról is. A legfinomabb „szimat” Milliomod százaléknyi lég- szennyező anyag kimutatá­sára is alkalmas műszert szerkesztettek Dzserzsinszk- ben. A műszer nemcsak jelzi a szennyeződést, hanem meg is határozza egyes összete­vőinek mennyiségét. A do­hányfüstben például körül­belül 800 különféle anyagot mutatott ki. A feltalálójának nevét vi­selő Cvet-műszert elektro­nikus „szimatolónak” is szokták nevezni, mivel a parfőmgyártásban és az élel­miszeriparban is használha­tó. Az egyik üzemben pél­dául különböző borfajták gyárástechnológiájának meg­javításához vették igénybe. Az új chromatográf fizikai és kémiai elemzésekre is al­kalmas. Regisztrálja a mo­lekulák közötti kölcsönha­tást, a termodinamikai fo­lyamatok — oldás és diffúzió — lényegét. Segítségével a kutatók a katalizátorok ha­tásmechanizmusát is meg­érthetik. Ezzel a műszerrel fantasz­tikusan alacsony — mínusz 200 fokos — hőmérsékleten is végezhetők kutatások. ÖNMAGA REFLEXEIT FIGYELTE Akinek engedélyezték az ittas vezetést... „Részegen vezettem... egy magas beosztású közlekedési rendőrtiszt beszélt rá az ital­ra és az autózásra is...” A ré­szeg vezető Leszek Mázán, a „Przekrój” c. lengyel hetilap riportere volt... s aki rábe­szélte, Krakkó városi kapi­tányság közlekedésrendésze­ti osztályának vezetője volt. Az esethez hozzátartozik, hogy a riporter egy közleke­désbiztonsági kísérlet elvég­zésére vállalkozott: Krakkó használaton kívüli repülőte­rén egy Polski Fiat 125-ös, kettős kuplunggal és fékkel felszerelt oktató gépkocsiba szállt, és különböző fokú it­tas állapotokban vezetett. Közben önmaga reflexeit fi­gyelte — amíg képes volt rá! —, de ezzel párhuzamosan a repülőtéren felszerelt orvosi műszerek is ellenőrizték. A különböző mértékű vod­kafogyasztás hatásáról így számol be: FÉLDECI VODKA: har­minc perc eltelte után az al­kohol szinte „vérré válik”. Műszeres próba. Nincs válto­zás. Legfeljebb annyi, hogy igyekszem túlzottan koncent­rálni. Ugyanez a helyzet ve­zetés közben is. EGYDECI VODKA: Ész­revehető zavarok a látás és a mozgás koordinációjában — állapítja meg az orvosszak­értő —, ez kissé szokatlan az ön testsúlya esetében. NEGYEDLITER VODKA: Rettenetes! A - reakcióidőt mérő műszer billenytűjét két ujjal kell megütnöm, más­képp nem találom el. Egyik hibát a másikra halmozom. Vezetésnél hasonló a hely­zet: amikor teljesen váratla­nul „valami nagy” kerül a kocsim orra elé (később tu­dom meg, hogy habkönnyű szigetelő lemezeket dobtak elém a rendőrök) — kizáró­lag a fék taposásával reagá­lok, még csak meg sem pró­bálok manőverezni. HAROMDECI VODKA: A kocsit gyorsan vezetem, mindössze kétszer tévesztem el az útvonalat. A lámpák . előtt korábban megállók, mondván: ami biztos, az biz­tos! Az irányjelző helyett há­romszor is az ablaktörlőt kapcsolom be. Amikor az út mentén haladó gyalogos hir­telen kiejt valamit a kezé­ből, nem tudom miért, de gázt adok, és végül magam alá gyűröm a csomagot. NÉGYDECI VODKA: A mű­szeres ellenőrzésnek nincs ér­telme. A kocsit valahogy olyan „lágyan” vezetem, dön­téseimet nem tudom végre­hajtani. Kizárólag a kuplung­gal és a fékkel tudók még manipulálni. A mellettem el­haladó autóbusz mögül egy gyalogos egyenesen a kere­kek alá tart... Teljesen meg­lepődöm, majd ütközésig nyomom a féket. Zúg a fülem, nem értem mi történt, mit tegyek. A rendőrök nyugtatnak: — ez csupán egy bábu volt, de már nem kell vezetnie, már úgyis csak a kormányt fogdossa... (Szilágyi Szabolcs) A Magyar Posta benyomott bélyegű emléklev-elező-lappal köszöntötte a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 30 éves működését. A közismert rövi­dítéssel DlVSZ-nek nevezett szervezet 1945. november 10-en alakult meg. 1951 óta hazánk ad otthont a DÍVSZ állandó titkárságának. A 60 filléres bé­lyeg a szervezet emblémáját ábrázolja, amelyet a világszö­vetség célkitűzéseit tömören megfogalmazó jelmondat övez: „Youth unite! Forward for lasting peace (= Ifjúság egye­sülj! Előre a tartós békéért.)” A DÍVSZ elsősorban a fiata­lok részére szeretne jobb élet- körülményeket biztosítani és a különböző nemzetiségű ifjak barátságának elmélyítése ér­dekében nemzetközi találkozó­kat rendez. Az utolsót 1973-ban Berlinben tartották, ennek fe­lejthetetlen perceit idézi fel az új levelezőlap baloldali része. A Magyar Posta 1949-ben blok­kot és ötértékű sorozatot bo­csátott ki az akkor Budapes­ten rendezett VIT alkalmából. A fiatalok találkozójának szín­pompáját tükrözi a szófiai VIT-re megjelent bélyegünk. bélyeget bocsátott ki. A gyors folyású Radika patak kiJLelQH szakaszán a kajakosok látvá­nyos, nehéz küzdelmet vívnak az elsőségért — erre utal a bé­lyeg rajza. — Jersey négyérté­kű sorozaton mutatja be a gyakran látható tengeri ma­darakat. A bélyegképeken fel­tűnnek a sirály, a vadkacsa és a kormorán változatai. — Az űrkutatási eredményeket és a San Marco műholdak műkö­dését köszönti az olasz posta 70 lira névértékű bélyege. — A legkisebbek örömére nép­mesék bábszínpadi feldolgo­zásából vett jelenetekkel dí­szíti hétértékű sorozatát a mongol posta. Külföldi posták bélyegein is szerepel a DÍVSZ munkája, a lelkes hangulatú világifjúsági találkozók. A KISZ (és elődje a DISZ) tagja a világszövet­ségnek, így a témához kapcso­lódó gyűjteményekben elhe­lyezhetjük a magyar ifjúsági szervezetről megemlékező 1950. és 1955. évi sorozatokat és azokat a rajzos, alkalmi bé­lyegzőket, amelyek segítségé­vel az ifjúsági mozgalom ese­ményeit újra magunk előtt látjuk. ÚJDONSÁGOK A slalom (vadvízi kajak) világbajnokság alkalmából Ju­goszlávia 3,20 dinár névértékű JÚLIUS 15-ÉN KEZDŐDIK KÖZÖS ŰRREPÜLÉS A tervek szerint 1975. július 15-én kezdődik a közös szovjet—amerikai űrrepülés. Mintegy há­romévi előkészület és egyeztetett felkészülés előzte meg a két nagy­hatalom első közös ür- vállalkozását, amelynek valószínűleg még na­gyon komoly folytatása lesz. A közös űrrepülés legfon­tosabb feladata, hogy bal­eset esetén lehetővé tegye a bajbajutott űrhajósok meg­mentését. Az űrrepülés so­rán kipróbálják a két űrhajó egyesítését szolgáló kapcso­lóberendezéseket, amelyek­nek az az érdekessége, hogy két különböző rendszerű űr­hajó összekapcsolására al­kalmasak. De megvizsgálják a kétféle nyelv használatá­nak a kérdéseit, a rádió- és telemetrikus rendszert és a repülés közben felmerülő sok kisebb-nagyobb problé­ma megoldási lehetőségeit. A két űrhajórendszer között az alapvető technikai kap­csolat egy zsilipkamra, amely lehetővé teszi a lég­nyomáskülönbség és a más­más levegőösszetétel áthida­lását. Az űrrepülésben mindkét fél az eddig jól bevált űrha­jótípusait használja csekély átalakításokkal. A Szojuzban két fő, az Apollóban három asztronauta utazik. Szovjet részről a sorozatban alkal­mazott Szojuz hordozóraké­tát használják, amelynek legalább egy tartalék példá­nya indulásra készen áll majd az indítóhelyen. Az Apollót Satum hordozóraké­ta állítja pályára; ilyen in­dította a holdrepülésekre az űrhajókat, legutóbb pedig a Skylab űrállomás legénysé­gét. Egy tartalék példány áll a Cape Canaveral-i űrköz­pontban repülésre készen de nem azonnal indíthatóan. A REPÜLÉS PROGRAMJA A repülés programjának az ismertetésénél az időpon­tokat a magyar idő szerint adjuk meg. 1975. JULIUS 15. — 13 óra 20 perc. Startol a Szojuz. — A4, fordulat során az első pályamódosítás. — A Szojuz startja után 7 óra 30 perc múlva indul az Apolló. 30 perc múlva levá­lik a II. fokozatról és a holdrepüléseknél alkalma­zott módszerrel megfordul, majd a dokkoló egységet az orrára veszi. 22 óra 13 perc­kor az Apolló eltávolodik hordozórakétájától. A 2. for­dulat során pályamódosítás. 1975. JULIUS 16. — 02 óra 32 .perc. Az Apolló a 3. fordulatban a főmotor begyújtásával kez­di meg a megközelítési ma­nővert. — 03 óra 16 perc. Az Apolló eléri a tervezett át­meneti röppályát. Ezen a pályán fokozatosan közelebb kerül a várakozó pályán lé­vő Szojuzhoz. — 15 óra 20 perc. Az Apolló űrhajósai ellenőrzik a dokkoló egységet és a benne lévő valamennyi felszerelés működését. — A Szojuz repülésének 17. fordulatában elvégzik a 2. pályamódosítást és beállít­ják az űrrandevúhoz szük­séges 225 km magasságú körpályát. 1975. JULIUS 17. — 13 óra 54 perc. Az Apolló főmotorjával elvég­zik a második pályamódosí­tó manővert, ezzel eléri a 225 km-es magasságú kör­pályát. Felveszik az űrran­devú megvalósításához szük­séges kezdeti helyzetet. A megközelítési manővert, mint aktív egység, az Apol­ló kezdi: — 16 óra 14 perc. A vég­ső megközelítés és dokkolás fázisára a Szojuz 36. és az Apolló 29. fordulatában ke­rül sor. Az összekapcsolást Donald Slayton irányítja kézi vezérléssel. A sebesség- különbség 3 km óra. — 17 óra 10 perc. Előké­szítik az első átszállást, elle­nőrzik a tv-, a rádió és a te­lefonkapcsolatokat. — 18 óra 02 perc. Az Apollóból két űrhajóst átzsi- lipelnek a Szojuzba. — 23 óra 26 perc. Az első átszállási manőver véget ér; az űrhajósok visszatérnek az Apollóba. 1975. JULIUS 18. — 09 óra 59 perc. A máso­dik átszállási manőver kez­dete mindkét irányban. — 16 óra 08 perc. A má­sodik átszállási manőver vé­ge, a legénység visszatér űr­hajójába. — 20 óra 06 perc. Befeje­ződik a harmadik személy­zetedére is, előkészítik a ne­gyediket. — 23 óra 10 perc. Befeje­ződik a negyedik átszállás. 1975. JULIUS 19. — 13 óra 02 perc. A két űrhajó szétválik és eltávo­lodik egymástól. — 13 óra 10 perc. Kezdő­dik a második összekapcso­lási manőver, most a Szojuz az aktív egység. — 13 óra 28 perc. A két űrhajó fény- és rádióössze­köttetést létesít. — 13 óra 40 perc. A má­sodik dokkolás. — 15 óra 59 perc. A két űrhajó végleg szétválik és eltávolodik egymástól. Meg­kezdik a Nap-eltakarásos kí­sérleteket. 1975. JULIUS 20. — A fedélzeti műszerek­kel kísérleteket végeznek Az Apollóba ehhez 17 féle műszeregységet, a Szojuzba 9-et építettek be. 1975. JULIUS 21. — A szétválás után 43 órával 142 órás űrrepülés után a Szojuz leszáll Kazahsztánban. — Az Apolló tovább re­pül, további programja e megmaradt hajtóanyag mennyiségétől függ. Lehetsé­ges, hogy 1975. július 24-ér kísérleti jelleggel leszáll a 2 Egyesült Államok szárazföl­di területére. 1975. JULIUS 27. — Az eredeti változat sze­rint az Apolló leszáll z Csendes-óceán vizére, a Ha- wai-szigetek közelében. A program során naponta legalább 8 óra alvás kötele­ző az űrhajósoknak, az egye; feladatok teljesítése után.- '■ im | | c ; I í-í^i kép: a közös űrrepülés szakaszai. |

Next

/
Thumbnails
Contents