Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-05 / 156. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 5. T E T E L VÁLLALÁS PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS Kovács Csaba elnök is fiatal, alig túl a KlSZ-korosz- tály életkorán. Egy mondat a véleményéből: — Évek óta jó és egyre jobb, tartalmasabb az együttműködés a tsz és a gimnázium, a két KISZ-szervezet között. Sasvári Ildikó, a gimnázium KISZ-titkára: — Úgy megyünk a tsz-be, mintha haza mennénk. Nagyon jól érezzük ott magunkat mindig, pedig sokszor keményen dolgozunk: A gimnázium és annak tanulói is mindig örömmel, testvérként, ölelő karokkal fogadják a tsz fiataljait. Szüret idején A gimnázium vállalásának 12. tétele ezt így fogalmazza meg: „A gimnázium KlSZ- szervezete minden fontos rendezvényére meghívja a tsz fiatal tagjait, gondoskodik róla, hogy a gimnáziumban otthon érezzék magukat és a kapcsolat testvériessé váljon.” Az őszi mezőgazdasági munkákban a gimnázium 200 tanulója az engedélyezett 10 napon át vesz részt, elsősorban az almaszüret idején: Az iskola tantestülete, KISZ- szervezete és diákönkormányzata szavatolja a kiváló minőségű munkát is. Kovács Csaba tsz-elnök: — Ugyanolyan kiváló minőségű munkát végeznek a diákok, mint a legjobb tsz- tagok. Vállalták a diákok azt is, hogy nyáron, a vgkáció idején, éppen most', június 15- től augusztus 20-ig részt vesznek a zöldségbetakarítási munkákban, mert a leve- leki Dózsa Tsz elég sok zöldséget termel, elsősorban zöldbabot. A gimnázium diákottöt gépelt oldalnyi szöveg, összesen 27 tétel. Pontosabban: 27 vállalás. Ebből tizenhatot a baktalórántházi Mező Imre Gimnázium vezetősége, tantestülete, KISZ-szervezete fogalmazott meg, tizenegyet a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet vezetősége és KISZ-szervezete. Az öt oldalnyi szöveg címe: Szocialista szerződés. honának lakói külön vállaltak két alkalommal egy-egy nap munkát a tsz-ben. A munkára vonatkozó tételekre a tsz vállalásának első pontja így válaszol: a végzett munka alapján a tsz- tagokkal azonos módon fizeti a diákokat. Tehát: a tsz nem fogadja el ingyen a munkát, nincs is rászorulva, hiszen a legjobbak közé tartozik, az elmúlt évi eredményeivel is kiváló címet nyert, Anyagi vonatkozású tételek még: a gimnázium ASTRA típusú könyvelőgépet ajándékoz a tsz-nek. A tsz viszont vállalta, hogy a gimnázium bővítésekor (ebben az évbén) 60 négyzetméter alapterületű műhelyt épít és szerel fel a diákoknak, továbbá: 10 ezer forintot ad a nyári táborozásokhoz használt sátrak javítására és pótlására. A diákotthoni élelmezés javításához ingyen ad 1975-ben: 100 kiló cseresznyét, 100 kiló meggyet, 200 kiló zöldbabot, 10 mázsa almát és 10 mázsa káposztát. A kulturális, a politikai, a mozgalmi vonatkozású tételek — vállalások — szintén tartalmasak, konkrétak, gazdagok. Legfontosabb a két KISZ-szervezet kölcsönösen segíti egymást minden tevékenységben. Közös színházi estéket és kirándulásokat terveztek, sőt már rendeztek is. Volt és lesz is még közös klubest. Most a nyári szünet — és a nyári mezőgazdasági munkák idején kéthetenként szerveznek közös rendezvényt: sportversenyt, kulturális vetélkedőt, tábortüzet és táncot, majd „Ki mit tud?” játékra kerül sor. Film a téeszről A gimnázium fotószakköre vállalta, hogy fényképeket készít a tsz életéről, a munkáról, a legfontosabb eseményekről, a kiváló dolgozókról, azokat tablókra dolgozzák fel és kiteszik a termelőszövetkezeti híradóra. Másik: filmet készítenek a tsz életéről, fejlődéséről. A gimnázium segít a tsz KISZ- szervezetének szakköröket szervezni, mert. ehhez a diákok mégiscsak jobban értenek. A tsz is elviszi a diákokat közös kirándulásokra és meghívja őket a kulturális rendezvényekre. Érdekes ez a 27 tételes Szocialista szerződés abban is, hogy senki se marad adósa a másiknak. A leveleki Dózsa Tsz és a baktalórántházi Mező Imre Gimnázium szocialista szerződése nem írott malaszt, nem formalizmus, nem valamilyen divat, annak bizonyítéka, az elmúlt évek valósága, a máris meglévő termékeny kapcsolat, és még egy mondat a kölcsönösen elfogadott és aláírt megállapodásból. ,,A szerződést év végén bármely fél ’felboríthatja, ha a másik fél vállalásait nem teljesítette, vagy erre egyéb alapos ok fordul elő.” Az eddigi tapasztalatok alapján hinni lehet, hogy ilyesmire sohasem kerül sor. Szendrei József BESZÉLGETÉS SZILAGYI GYÖRGGYEL tatás legkülönbözőbb műfajait: a cirkusztól a varietéig, s a reVütől a kabaréig. Volt titkár és dramaturg, művészeti vezető és igazgató. — Nem zavarta soha az a szemlélet, amely lekezeli a népszórakoztató műfajokat? — Sosem zavart. Miért járjak én sértetten a világban, amikor milliók szeretik a könnyű műfajt? A revüt sajnálom; az ötvenes évek kultúrpolitikájának hibájául rovom fel a műfaj megszűntetését. Kevesebb , szín maradt a palettán. Szerintem a világvárossá fejlődött Budapesten hiányzik egy revü- színház, ami szinte a világ valamennyi nagyvárosában működik. — Milyen különbséget lát a felszabadulás utáni idők és a jelenkori szórakoztatás között? — Régebben nem volt ennyire elszigetelt a műfaj. Legrangosabb íróink is szívesen írtak a könnyű műfajszámára humoros műveket, jeleneteket, tréfákat. Dobozy Imre, Goda Gábor, Gyárfás Miklós, Heltai Jenő, Kellér Andor is irt például a Kamara Varietének, s egyik műsorunk zenéjét Weiner Leó szerezte. A műfaj rangját jelezte még, hogy Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, szívesen szerződött a varietébe, valamint Bilicsi Tivadar, Dajbukát Ilona, Mészáros Ági és Tolnay Klári is. — ön, aki művelte már a szórakoztató műfajok mindegyikét; a bohóctréfától a humoreszkig, a rádió szerkesztőjeként mit ír legszívesebben? — A Rádió Kabarészínházába írok legtöbbször. Marton Frigyessel együtt nagyon jól tudjuk, hogy ennyi emberhez szólni; kivételes lehetőség, nagy felelősséget is ébreszt az emberben. Mondhatnám úgy is: a kabaré, a demokratizmus fokmérője. Ma már milliókat érintő problémákat tárgyalunk, régen túlléptünk a hagyományos kabaré szűk világán, társadalmi és publicisztikai műfajjá alakultunk. Nem lehet, és nem is akarunk semmit elhallgatni; az emberek a kabaréban találkozni akarnak mindeiKjelenséggel, ami foglalkoztatja őket. — Hogyan fogalmazná meg tehát a rádió Kabaré- zínházának feladatát és szerepét? — A Kabarészínház fennállása óta fő céljának tekinti, hogy társadalmi és politikai életünk aktuális kérdéseivel foglalkozzék. Ez azt jelenti, hogy színházunk műfaji lehetőségeivel, humorral, szatirikus éllel bíráljuk életünk visszásságait, az embereket bosszantó hibákat, a szocializmustól idegen életvitel jelenségeit. Ónody Éva A MŰCSARNOKBAN LÁTHATÓ Iparművészek SEREGÉLY MÁRTA: TEÁSKÉSZLET. CSÉSZE ALJJAL. KIRÁLY JÓZSEF: BÖLCSÖ. BAÄN MARIANN: JÁTÉK. • • •• •• KÜLÖNÖS IKERTESTVÉREK A bulgáriai Razgrad városába egy 55 éves nő mellkasfájdalmakra panaszkodott, s orvosa kórházba küldte. A röntgenfelvétel azt mutatta, hogy az asszony bal tüdején valamilyen folt van. A folt a kezelés ellenére nem múlott el, sőt egyre gyorsabban növekedett. Az orvosok végül az operáció mellett döntöttek Műtét közben a foltról kiderült, hogy az nem más, mint világosan kirajzolódó anatómiai szervekkel rendelkező embrió. A specialisták szerint áz embrió az idős nő ikertestvére lett volna, azonban mielőtt rendesen kifejlődött és világra jött volna, behatolt ikertestvére belső szerveibe, s ismeretlen okból csak félévszázad eltelte után kezdett ismét fejlődni. Az ilyesmi rendkívül ritka esetnek számít az orvostudomány történetében. Az operáció egyébként szerencsésen zajlott le, s az idős nő azóta kitűnően érzi magát. Igazi nyári attrakció Szilágyi György ..Ringlispil” című dokumentumműsora, amit júniusban sugárzott a Kossuth rádió. A népszerű rádiószerkesztő és kabarészerző; a szórakoztatás sokműfajú mestere, ezt a műsorát is, mint az első világháború, a Tanácsköztársaság, a gazdasági válság és a Horthy-korszak történetét, saját sajtógyűjteményéből állította össze. Maga válogatta a műsor zenéjét is, és sikerült elkerülnie a műfaj összes- sablonját, még az „Ujjé a Ligetben nagyszerű” c. dalt is kihagyta a produkcióból. — A műsornak — amelyet Bozó László rendezett — azért adtam a „Ringlispü” címet, mert a háború után csak a ringlispil maradt meg épen a Ligetben. Annak a zenéje .Szólalt meg először a harcok utáni csöndben, a csonka fák alatt... A bódévárost, a mutatványos bódék falait — ifjúságunk illúziói-: val együtt — az ötvenes évek elején szétverte a, csákány, csak azért áll közel a vursli, Szilágyi Györgyhöz nemcsak azért áll közel a vursli, mert Zuglóban, a Liget szomszédságában nőtt fel, hanem mert 1949-ben. az államosítás után, igen fiatalon kezdett tevékenykedni a Fővárosi Népszórakoztató Intézményekben (Városi Színház, Royal Revü Varieté, Kamara Varieté, Fővárosi Nagycirkusz, Népvarieté, Liliputi Varieté). Itt tanulta és művelte évekig a szórakoztárlata SZILÁGYI JÜLIA: FILC- BÁBU. AZ ÖLTÖZKÖDÉS TERME. 27
