Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

1975. július 31. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KUTATÁSOK Törhetetlen lencsék A POLARIOD cég szimpozionján néhány érdekes megoldást ismertettek. A törhetetlen napszemüveg lencsék kiszűrik a visszaverődő, vakító fénysugarakat és megvédik a szemet az ibolyántúli sugaraktól is. A földkéreg egyre átlátszóbbá válik... Minél magasabbról fényké­pezünk, annál jobban kive­hető a Föld mélyének szerke­zete. Körülbelül ez volt az alapvető mondanivalója an­nak az első szovjet tudomá­nyos konferenciának, amely a „Földünk kutatása a koz­moszból” elnevezéssel ült össze. A tudományos kon­ferencia iránt a különböző minisztériumok és főhatósá­gok szakértői — különösen a geológusok — élénk érdeklő­dést mutattak. A kozmikus magasságban készített felvételeken a por- hanyós lerakódásokon ke­resztül Földünk mélyebb szerkezetei nagyszerűen ki­ütköznek. Hasonlattal élve, azt is mondhatnánk, ugyan­úgy, ahogy a drapériával le­borított szobor körvonalai látszanak. A geológusok eze­ken a felvételeken a földké­reg „vázát” látták. Ezek a kutatások a kozmikus geoló­gia megszületését jelentik. Ez az új tudomány még igen fiatal, de a kutatók szá­mára sok hasznosat nyújtott. XJjra megvizsgálták a hatal­mas gyürődéses rendszerek, a mélyebb törések, az óceáni árkok és vulkanikus zónák szerkezetét, életkorát és he­lyét. összeállították a nagy kiterjedésű fennsík — Nyu- gat-Szibéria tektonikus tér­képét. Ezen a vidéken ész­lelték először azt a kitörési zónát, amely Szibéria déli részétől az Uralon keresztül vezet. Azokon a helyeken, ahol a zóna más törésekkel kereszteződik, olaj és gáz felhalmozódása lehetséges. Igen hasznosan és eredmé­nyesen használták fel ezeket a kozmoszban készített felvé­teleket Türkménia és más olajban és földgázban gazdag lelőhelyek felkutatásában. A kozmoszban készült felvéte­lek Földünk megismerésének új eszközeivé válnak. A kö­zelmúltban sikeres űrrepülést végrehajtó „Szaljut—4” orbi- tális állomás legénységé­nek e célra külön program­ként szerepelt a Szovjetunió különböző körzeteinek fény­képezése. A kozmikus geológia most teszi első lépéseit. Minden egyes lépés új adatokkal gaz­dagítja ezt a ma még fiatal tudományt. A geológusok ezeknek az adatoknak a bir­tokában egyre mélyebbre te­kinthetnek le a Föld belsejé­be. Teleszkóp a világűrben A csillagászok régi gondja, hogy a távcsövek teljesítmé­nyét jelentősen rontja a Föld légkörének zavaró ha­tása. Ezért merült fel az űr­teleszkóp készítésének a gon­dolata. Lényegesen eredmé­nyesebb vizsgálatot lehetne elérni a világűrben egy há­romméteres tükörátmérővel, mint a Föld legdrágább te­leszkópjaival. Ilyen távcsövet vinne Föld körüli pályára egy — még fejlesztés alatt álló — ameri­kai űrhajó. A távcső hossza 16 - méter, tömege 10 tonna lenne. A terv megvalósítását már régóta halogatják, most azonban az amerikai orszá­gos tudományos alapítvány a terv megvalósítása mellett szállt síkra. Az űrteleszkóp 1981-ben kerülne Föld körüli pályára. Költöznek a tatárantilopok Két és fél millió hektáron létesítenek a Karakalpak Autonóm Köztársaságban ta- tárantilop-gazdaságot. .A rit­ka állatfaj a Szovjetunió eu­rópai és ázsiai félsivatagos pusztáin él. Üzbég tudósok nem régen meghatározták a tatárantilopok tömeges sza­porodási körzeteit, vonulásuk irányát, elősegítve ezzel a gazdaság helyének legkedve­zőbb megválasztását. Sűrű, magas fű borította tágas hor­padás ez, ahol artézi kutakat fúrnak a később több tízezer szívós állat téli szállásául szolgáló területen. A század elején a Szovjet­unió mai területén szinte teljesen kipusztultak a tatár­antilopok. A Szovjetunió ha­tékony védő intézkedései kö­vetkeztében számuk ma már több millió. Lehet-e ivóvíz a karsztvíz? A hazai karsztvizek nagy része — megfelelő kezeléssel — rendszeres kémiai és mik­robiológiai ellenőrzés mellett ivóvízellátásra felhasználha­tók. Ezért hazai vízkészlete­ink, a tatabányai és dorogi karsztvizek kutatása jelenleg intenzíven folyik. Felszíni vizeink mennyiségi és minőségi problémái rö­videsen rákényszerítenek bennünket e karsztvízkincs jelentős részének kihasználá­sára. A világ több részén ta­lálható erre példa. Bécs veze­téki vize karsztvíz, az Alpok­ból érkezik a városba. A tör­ténelmi múltból pedig Je­ruzsálem, Athén és Róma víz­ellátása jelenthet példát. Hazánkban jelentős a Pécs vízellásában valamikor egyeduralkodó tettyei karszt- forrás, Székesfehérvár pedig Kincsesbányáról kap jó mi­nőségű karsztvizet. A nagy­múltú hazai karsztvízkutatás is alapjául szolgálhat a to­vábbi terveknek. A karsztvíz fogyasztásával a szervezetbe jelentős vízben oldott sómennyiség kerül, melynek élettani hatása több­nyire hasznos, de lehet káros is. így pl. a Kanári-szigete­ken és Izlandon úgy találták, hogy a lakosság fogkárosodá­A franciák Ökori nevén Sequana. Ez a 776 kilométer íjosszúságú folyó Franciaország, talán „legfranciább” folyója. A franciák számára annyit je­lent mint nekünk a Duna. Jelentős víziút volt a törté­nelem folyamán és ma is az. Partjai mentén a francia történelem eseményei ját­szódtak le. Talán ez a folyó ihlette meg leginkább a fes­tőket, erről verseltek leg­többet a poéták. A Szajna a Langresi -fenn­síkon, Vergerots farmnál ered. Térképre nézve Dijon várostól 30 krn-re északnyu­gati irányban tájolhatjuk be forrását. Vízvidéke a Pári­zsi-medence, amely koncent­rikusan felépült, szabályos sát a kevés oldott sót tartal­mazó vizek fogyasztása okoz­ta. Magas oldott sótartalom viszont egyes kutatók szerint elősegíti a szervezetben a kő­képződést. Angliában és Svédországban a halálos ki­menetelű szívbetegségek jó részét is a túl lágy ivóvíz fogyasztásával magyarázzák. A karsztvizekben a nyomele­mek közül általában kevés a jód és ha ezt az ivóvízben nem pótolják, tömegesen je­lentkezik a golyva. Ez történt Pécsen a tettyei víz fogyasz­tásánál is. A tatabányai és a dorogi karsztvízben viszont kellő mennyiségben található a fogszuvasodás meggátlásá- ban jelentős szerepet játszó nyomelem, a fluor. A történelem során előfor­dult nagy járványok sok eset­ben. ú. n. „vízjárványok’1 voltak, tehát a Víznek fontos közvetítő szerepe volt. Ezért fordítanak nagy figyelmet a felhasználásra szánt karszt­víz mikrobiológiai ellenőrzé­sére is. A felszínre bukkanó karsztvizek általában nem tartalmaznak fertőző bakté­riumokat, de mint felszíni víz­folyások, útjuk során fer­tőződhetnek. Ezért fontos a források megfelelő karsztvíz­vezetéken történő szállítása. Dunája tengeri üledékekből álló me­dence, közepe felé egyre fia­talabb rétegekkel. A Szajna keresztülfolyik Párizson. Az Austerlitz híd­nál 265 méter a szélessége. Párizs város ősi magva a Szajna kis szigetére települt. Évszázadok folyamán innét duzzadt a mai hatalmas vi­lágváros méreteire. A Szajna Le Havre kikötő­városnál tölcsértorkolattal ömlik a tengerbe. Tengeri hajókkal Rouenig járható. Forrásvidékénél a régészeti kutatásokat a múlt század­ban kezdték meg. E terület­ről a régészet a gall—római időkből jszármazó gazdag le­letekkel gyarapodott. Óriás tartályok A Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi tele­pén megkezdték hat, egyenként 20 000 köbmé­teres gázolajtartálynak a szerelését. Műszaki ér­dekességük, hogy a palást tekercsekben érkezik és a helyszínen „bontják” ki. A tartályokat a Szovjetunióból importálták és szerelésüknél szovjet szakemberek is közreműködnek. Hazánkban általában a száraz nyár a gyakoribb. Emiatt a sza­mócát, amennyiben öntözési le­hetőségek nincsenek, augusztus elejétől szeptember végéig ül­tetjük. Itt az ideje, hogy a telepítést megelőző talaj munkákat elvé­gezzük. A szamóca gyökérzete a felső 20—30 cm-es rétegben he­lyezkedik el. Ezt a felső réte­get bőséges gyökérzetével telje­sen átszövi és a talált tápanya­got növekedésére és terméskép­zésére gyorsan kihasználja, Na­gyon fontos tehát a felső talaj­réteg jó ellátása tápanyagokkal és természetesen a talajnedves­ségnek, amennyiben a természe­tes csapadék nem elegendő víz­zel való biztosítása. A telepítés előtti talaj-előkészítés középmély szántásból áll. A szántást (vagy ásást) megelőzően gondoskodni kell istállótrágya és műtrágya kiszórásáról. A szamóca meghá­lálja a bőséges istállótrágyázást, de ha-ként legalább 500 q-át igényel. Amennyiben talajvizs­gálati eredményünk nincs, ami­nek alapján pontosan meg tud­nánk határozni a szükséges táp­anyagmennyiségeket, adjunk ha- ként 250—300 kg szuperfoszfá­tot és 300—350 kg 40°/o-os kálisót (lehetőleg kénsavas káliumot) és tavasszal az első kapálás előtt 100—150 kg pétisót (25u/0-ost). Ajánlatos a talajt a talajmű­veléssel egyidőben pajorok és egyéb gyökérrágók ellen fertőt­leníteni. Jó eredménnyel hasz­nálható erre a célra a ,,Bazu- din” ha-ként 30—40 kg-os adago­lással. A szamócát a házi kertben mivel a talaj munkát kézzel kell végezni, 40—40 cm sor- és tőtá­volságra ültetik. Kisebb telepí­téseknél 100—120 cm-es ágyások- ba is ültetik. így a sorok közötti közlekedés könnyebb lesz. Fo- gatos vagy gépi művelés esetén 80x20 cm sor- és tőtávolság kell. Á szamóca ültetése A tőszám csökkenéssel természe­tesen a termés mennyisége is csökkeni fog. A nyár végi szamócatiltetéssel meg kell várni mig a talaj bő­ségesen megázik. A telepítést le­hetőleg borús időben végezzük. Az- ültetés befejeztével a növé­nyeket alaposan be kell öntözni. Száraz időjárás esetén az öntö­zést szükség szerint többször meg kell ismételni. Kedvező időjárás esetén a gyökér- és le­vélképződés még az ősz folya­mán megindul. Feketefóliás szamócatermesz­tés. Fekete fóliával áz egész szamócatáblát letakarjuk. Kü­lönös gondot fordítunk a fólia- sávok találkozási pontjainak ki­képzésére, hogy a takarás folya­matos legyen, a szél ne tudjon alá férkőzni. A fólián csak ak­kora rést vágjunk, hogy a sza­mócapalánta elültethető legyen. A talaj előkészítése ugyanaz, mint a fólia nélküli termesztés­kor, csak a felületet igyekezzünk teljesen simára, egyenletessé tenni. A fólia alatti termesztés elő­nye, hogy megszünteti a gyo- mosodást. Tavasszal a talaj ha­marabb felmelegszik, mert a fe­kete szín elnyeli a hősugarakat, és így elősegíti a növény korai fejlődését és a gyümölcs korai beérését. A fekete fólia alatt le­vő talaj nedvessége nem páro­loghat el, megőrzi a téli csapa­dékot és az éréséig a talaj kel­lő vízellátásban részesül. A ter­mesztési tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a fóliával takart parcellákon 40—50%-kal több ter­mést szüreteltek a takaratlannal szemben. A fekete fóliás termesztésnek csupán azt hozhatjuk fel hibájá­nak, hogy a telepítés költséges. Nemcsak a palánta, hanem a fekete fólia beszerzése is súlyos összegekbe kerül. A fóliás ter­mesztésre a sűrűsoros telepítési módszer (25x25 cm) alkalmazha­tó. ami magában is nagy ter­mést biztosít. A koraiságából származó értékkülönbség a fó­lia árát bőségesen megtéríti. Inántsy Ferenc Nyár végi védekezés a takácsatkák ellen A takácsatkák nagy fajössze­tételük, magas egyedszámuk és alkalmazkodó képességük stb. miatt sokszor nehéz feladat elé állítják a termelőket. A fenti jellemzőkből adódóan a védeke­zés csak akkor lesz eredményes, ha azt évről évre okszerűen, op­timális időben és helyesen alkal­mazott szerrotációval végezzük. Megyénk almáskertjeiben ural­kodó faj — piros gyümölcs-ta- kácsatka — rajzásgörbéje jól ütemezett tavaszi védekezéssel, május, június hónapban a ve­szélyességi szint alatt tartható. Az egyedszám erőteljes növeke­dése július első dekádjában kez­dődik. Kedvező meleg időjárás esetén a számbeli növekedés hatványozottan jelentkezik. A tetőpontot július végére, augusz­tus elejére éri el. Ebben az idő­ben kialakult imágók augusztus közepétől megkezdik a téli to­jásrakást. A nyár végi védeke­zésnél ezért a tojásrakás meg­akadályozása az elsődleges szempont, hiszen ezzel a követ­kező évi induló egyedszámot a minimálisra csökkenthetjük. Feladatunk tehát most — au­gusztus első hetében — valami­lyen speciális atkaöló szer kiper­metezésével a meglévő egyedek elpusztítása, illetve számuk mi­nimálisra csökkentése. Házikertben is használható speciális atkaölő szerek a Pol- Akaritox, Galecron 50 EC, Dani- non 50 WP. A készítmény kivá­lasztásánál azt kell előtérbe he­lyezni, amelyik az előző idő­szakban legkevesebbszer került kipermetezésre. A permetezésre kiválasztott speciális atkaölő szert kombinál­tan ajánlatos használni valame­lyik más rovarölő készítmény­nyel, mert a szintén augusztus­ban károsító almamoly, kalifor­niai pajzstetűlárva így egy me­netben elpusztítható. Keresztesi István növényvédő állomás A tulipán felszedése és tárolása Kiskertben nem kell minden évben felszedni a hagymákat. Ha az első évben ritkára ültet­tük, akkor ráérünk minden har­madik évben, júniusban felszed­ni. Hosszabb ideig is maradhat egy helyen, de ilyenkor a hagy­mák nem tudnak egymástól fej­lődni és sok elpusztul. Ez össze­függ a hagymák fejlődési bioló­giájával. A virágok pedig egyre kisebbek lesznek. A felszedést ásóval végezzük. A kiásott növényekről távolítsuk el a szár- és lombrészt, mert ez a raktárban kórokozók melegá­gya lehet. A nedves talajból ki­ásott hagymákat ne hagyjuk a tűző napon, mert a nagy hő­mérséklet-ingadozás következté­ben megrepedhet a héja. A hagymákat szellős, a tűző' nap­tól védett, 2» “c-os helyiségben teregessük szét. Egy hét múlva megszikkadnak. Megtisztogatva ezután méret szerint osztályoz­zuk, majd a szeptemberi ülteté­sig 20 Celsius fokon tároljuk. Ritka ragadozó, a rozsomák Zoológusok becslése szerint már csak legfeljebb 100 ro­zsomák él Svédország terüle­tén. Igaz, hogy néhány év óta szigorú védelmet élvez­nek, de amióta életterük mo­toros szánnal, kis repülőgé­pekkel elérhető, egyre csök­ken a számuk. A rozsomák a menyétfélék családjába tartozik. Nagysá­ga a barnamedve és a nyuszt között van. Zömök testalka­tú álját, hossza eléri az 1 métert, súlya a 30 kg-ot. Elég erőszakos ragadozó, megtámadja a jávor- és a rénszarvast. A hiúzt és a farkast azonban tiszteletben tartja. Sötétbarna sűrű szőr­zete a barnamedvére emlé­keztet. Jól úszik, Eurázsia és Észak-Amerika szubpoláris vidékein él. Előfordulásá­nak nyugati határa a mi kontinensünkön • Svédország északi része, ahol a hatósá­gok intézkedései éllenére csökkent a számuk.

Next

/
Thumbnails
Contents