Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
IV KELET-MAGYARORSZÁG — KISVÁRDAI MELLÉKLET 1973. július 30. Nem csak záróra után... Rendőrök a városért a halászcsárdAban záróra VOLT. A két férfi fizetett és elindult haza a munkásszállásra. Egy keskeny utcában utánuk szóltak és ahogy megálltak, pénzt kértek tőlük. Nincs — mondták — és tovább akartak menni, de a hivatlan látogatók útjukat állták. Hárman voltak és agresszív magatartásuk megijesztette a két férfit. Félelmük nem volt alaptalan: egyikük néhány másodperc múlva már a földön feküdt. A másiknak sikerült elmenekülni, de a támadók őt is utolérték és leütötték. Azt még érezte, hogy leveszik karjáról az órát és átkutatják a zsebeit. Mindez éjfél és egy óra között történt, újabb egy óra múlva pedig már a támadók kezén csattant a bilincs. Nem mindennapos esemény egy ilyen utcai támadás Kisvárdán, az azonban annál gyakoribb, hogy egy-egy bűncselekmény elkövetése után órákon, legfeljebb napokon belül megtalálja a rendőrség a tettest. Ezért állapíthatta meg legutóbbi ülésén a tanács végrehajtó bizottsága, hogy a városban a közrend és a közbiztonság szilárd, a körülmények nyugodtak, a személy- és vagyonbiztonság kielégítő, rövidebben: a város bűnügyi helyzete jó. Világszerte az a jellemző, hogy a városokban több bűncselekmény történik, mint a falvakban és ez nemcsak azért van, mert a városokban általában többen laknak, hanem azért is, mert a város környékéről bejárók vagy éppen csak vásárolni beutazók megszokott környezetükből kiszabadulva sokszor az ital hatására alkalomszerűen is követnek el bűncselekményeket. Nincs lényeges változás az utóbbi években a közrendet és közbiztonságot befolyásoló erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények alakulásában. Ebben a kategóriában csökkent a súlyos testi sértések és garázdaságok száma, amely elsősorban a gyakori ellenőrzésnek, a nyilvános szórakozóhelyeken megtartott rendszeres közbiztonsági akcióknak köszönhető. A megelőzést ^szolgálja az az intézkedés is, hogy a rendőrség a bűncselekmények elkövetőinek, vagy a veszélyeztetett környezetben élőknek munkahelyeit rendszeresen tájékoztatja, amely egyben kérés is a gazdasági és társadalmi szervek vezetőihez, hogy dolgozóikat a szocialista együttélés szabályainak megtartására neveljék. Ugyancsak segíti a megelőző munkát az az igazságügyminiszteri és egészségügyminiszteri együttes rendelet, amely az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről rendelkezik és amelyet leginkább Kisvárdán használ ki a rendőrség. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy sajnos csak a rendőrség, pedig a rendelet alapján bármely szerv vagy bárki kezdeményezheti az eljárás megindítását. A KÖZRENDET, A KÖZBIZTONSÁGOT befolyásoló tényező a bűncselekmények kategóriáján belül a lopások alakulása. Kisvár- da bűnözési statisztikájában legnagyobb számot a vagyon elleni bűncselekmények adják: az összes bűncselekmények 65 százaléka ilyen, ebből pedig 71 százalék a személyek javait károsító bűncselekmény. Kedvezőtlen jelenség e kategórián belül, hogy az utóbbi években fokozatosan emelkedik a betöréses lopások száma, ezek elősorban kereskedelmi létesítmények ellen irányulnak és okuk — mint a tulajdon elleni bűncselekmények oka általában, — a pénzszerzés. Jó fényt vet viszont a rendőrség munkájára — mint ahogy ezt a városi tanács végrehajtó bizottsága megállapított —, hogy a város területén előfordult betöréses lopások tettesei közül senki nem kerülte el az igazságszolgáltatást, ilyen jellegű bűncselekmény nem maradt felderítetlenül. A bűncselekmények csökkenését nem csak a rendőri intézkedések hatékonysága idézte elő, hanem közre játszott az is, hogy a lakosság közgondolkodása egyre inkább változik és egyre jobban felismerik: a megelőzés nemcsak a rendőrség és a többi bűnüldöző szerv feladata, hanem társadalmi gond és így mindenki feladata. Tulajdonképpen ennek is köszönhető, hogy a város területén szervezett bűnözés nincs, de még mindig jelentős azok száma, akik vétenek a törvény ellen és ezért velük szemben a rendőri munka további aktivitása szükséges. A BŰNCSELEKMÉNYEK ALAKULÁSÁNÁL nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kisvárda területén sok cigánycsalád él, a bűncselekményekben való részvételi arányuk azonban jóval nagyobb, mint a lakosságon belüli arányuk. Közülük ma már sokan rendszeres és állandó munkahellyel rendelkeznek, de még mindig sokan alkalmi munkából tartják el magukat és családjukat. Az így kapott pénz jelentős részét italra költik és éppen az ital hatására gyakran követnek el bűncselekményt. Különösen nagy gondot okoz a rendőrségnek a gyermek- és fiatalkorú cigányok tevékenysége, hiszen a betöréses lopások jelentős többségét ilyen korúak követték el legtöbbször csoportosan és ezekbe a bűncselekményekbe bevonták gyermekkorú rokonaikat és testvéreiket is. Még mindig magas a verekedés miatt kezdeményezett szabálysértések száma, sok a garázdaság, a veszélyes fenyegetés és gyakori a botrányos részegség. Ilyen esetekben a rendőrség a jogpolitikai elvek figyelembevételével bírálta el az eseteket és a cselekmény súlyának megfelelően elzárással, pénzbírsággal vagy — enyhébb esetekben figyelmeztetéssel zárta le az ügyet. A közrendről, a közbiztonságról szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni a város közlekedésbiztonságának helyzetét sem. Kisvárda területén az utóbbi években jelentősen megnőtt a gépjárműállomány, ám ezzel együtt nem javult az utak minősége. Bár a 4-es számú főútvonal megépítése, a város elkerülése csökkentette az átmenő forgalmat, ennek ellenére a közlekedés biztonsága nem kielégítő. Tavaly például 52 baleset volt a város területén; ebből egy halálos, 19 súlyos sérüléssel, míg 32 könnyebb sérüléssel járó baleset volt, az anyagi kár mintegy 85 ezer forint volt. A gyakori ellenőrzés ellenére is sok baleset történt az elsőbbségi jog meg nem adása a figyelmetlen, gondatlan, az ittas vezetés és a szabálytalan kanyarodás miatt. A TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA a rendet, a biztonságot és ezzel együtt a város területén szolgálatot teljesítő rendőrök munkáját jónak értékelte. Ez a munka azonban — akár az elkövetett bűncselekmények tetteseinek felderítésében, akár a megelőzésben — nem lenne ilyen eredményes, ha a rendőrök nem támaszkodnának a lakosság segítségére. Különösen nagy segítséget jelentenek az önkéntes rendőrök, akik szabad idejükben társadalmi munkában segítenek a közrend megőrzésében. Az önkéntes rendőröket a város lakói ismerik és sok esetben fordulnak hozzájuk segítségért, vagy sok esetben adnak jelzést bűncselekményt elősegítő okokról, elkövetett szabálysértésekről, sokszor egy-egy bűncselekmény helyszínén adnak jelentős segítséget. Balogh József A kisvárdai lovaspálya építésénél a város lakói, a vállalatok és a szövetkezetek jelentős társadalmi munkát végeztek. A munkák ezekben a napokban sem maradtak félben, naponta 10—20 ember szépíti a pálya környékét, a hozzáértők a nézőtéren kialakításra kerülő kétszintes bírói emelvény munkálataiban segítenek. Czapp Sándor, a kisvárdai lovassport elismert szakembere, nagy elismeréssel újságolta ottjártunkkor: ha továbbra is ilyen jó ütemben végzik az építési munkákat, nemcsak hazánk, hanem Közép- Európa egyik legszebb lovaspályáját alakítják ki. Meg is érdemlik a kisvárdai lovasok, mert az eltelt évek alatt rendezett versenyeken mindig jó eredménnyel szerepeltek. Az idén két alkalommal, először a balmazújvárosi területi bajnokságon, majd legutóbb a hortobágyi lovasnapokon szerepeltek. Az utóbbi versenyen, az igen erős nemzetközi mezőnyben ifjúsági csapatuk első helyezést ért el. Erre az eredményre annál inkább büszkék, mert megelőzték a szlovák iglói lovasokat. Ez a csapat egy-két lovas kivételével a csehszlovák ifjúsági válogatottat képviseli. Felnőtt csapatuk a negyedik helyezést érte el. Az év hátralévő ideje alatt is nagy feladat vár a versenyzőkre. Egyik igen jelentős tervük, hogy az ifjúsági csapatukat méltóképpen felkészítsék a jövő évi országos bajnokságra, ahol dobogós helyezést szeretnének elérni. Ezenkívül augusztus 30—31-én, a kisvárdai napok alkalmából nagyszabású ióvasna- pot rendeznek budapesti, valamint csehszlovák és lengyel lovasok részvételével, Az ősz folyamán részt vesznek Presowban az ott megrendezésre kerülő Duklai-emlékverse- nyen is. Július 18—19-én a területi lovasbajnokságnak Kisvárda adott otthont ez alkalommal. Erre a versenyre, mintegy száz versenyló, negyven lovas érkezett, köztük olyanok, mint a híres hortobágyi, debreceni, balmazújvárosi, görbedi lovasok, a fogatosok versenyében részt vettek a panyolai Szikra Tsz hatos fogata, a Hortobágyi Állami Gazdaság négyes fogata, a nagyecsedi Rákóczi Tsz ötös fogata. Elek Emil képriportja Lovasok „dobogón”
