Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
1975. július 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Zivatar, jégeső, felhőszakadás A zivatarok a természet legérdekesebb jelenségei közé tartoznak. Az emberiség érdeklődését ősidők óta foglalkoztatják. A görög, római és a germán mitológiában az istenek haragjának, fenségességének a megnyilvánulásait jelentették. Hogy valójában mi játszódik le a légkörben egy-egy zivatar alkalmával, az sok évezreden át titokzatos és ismeretlen volt az emberek előtt. A természettudományok^ fejlődésével az ember fokozatosan megismeri a természet jelenségeit, folyamatait, törvényszerűségeit. A nyár kezdetét rendszerint az jellemzi, hogy az erős besugárzás következtében a földfelszín és a levegő hőmérséklete hirtelen felszökik. A levegő hőmérséklete egyik napról a másikra 5—10 Cel- sius-fokot is emelkedik. Az erősen felmelegedett levegő könnyebb lesz a környezeténél és magasba emelkedik. A távolabbi területekről hűvösebb (nehezebb) levegő áramlik, amely igyekszik a helyéről kiszorítani, felemelni a meleg levegőt. Ez a folyamat rendszerint gyorsan zajlik le, amely felhő- és csapadékképződéshez vezet. A zivatarfelhők (tudományos nevükön Cumulonimbu- sok) kialakulásának — mint minden felhőképződésnek — az a feltétele, hogy a felmelegedett levegő lehűlése révén telített állapotba kerüljön. Ezt az állapotot elérve a levegőben parányi vízcsep- pek vagy jégszemcsék keletkeznek, amelyeknek különböző okok miatt bekövetkező növekedése hozza létre a nagyobb vízcseppeket, jégszemeket. A zivatarfelhők kialakulásánál jellemző az erőteljes, gyors függőleges légmozgás, melynek következtében hatalmas egymás fölött elhelyezkedő sötét gomolyfelhők képződnek. 8—10 kilométer magasságban a felhő vízszintes irányban kiterjed és üllőre emlékeztető formájuk lesz. Amikor ez a felhőfajta az észlelő látómezejébe kerül, akkor látjuk az első villámok cikázását, a mennydörgés határozott lesz és erős szélrohamok következnek, majd megered a záporeső. A zivatarok igen gyakran járnak együtt jégesővel. A jégeső csak a zivatar legerőteljesebben fejlett szakaszain, a leghevesebben felszálló légtömegek helyén keletkezik. A jégszemek néhány millimétertől tyúktojás nagyságig változhatnak. Nyári évszak nagy zivatarai rendszerint 10—20 milliméter, rendkívüli esetekben felhőszakadáskor 50—100 milliméter csapadékot is adnak négyzetcentiméterenként. Felhőszakadáskor gyakori eset, hogy néhány perc alatt egész hónapra való csapadék zúdul le. Pl. Nagykálló határában 1974. június 24-én 10 perc alatt 92 milliméter csapadék hullott. Ez több volt, mint Nyíregyháza sokévi június havi átlaga (70 mm). A zivatarok közeledtével a levegő hőmérséklete és pára- tartalma, légnyomása gyorsan változik. A hőmérséklet a zivatar közeledtével hirtelen emelkedik, s a kitöréssel igen gyorsan csökken, különösen ha jégesővel jár együtt a zivatar. A levegő páratartalma a zivatar előtt kicsi, közeledtével emelkedik. Ez váltja ki az emberben azt a nyomasztó érzést, amelyet a zivatar kitörése előtt érzünk, mert amint a levegő páratartalma fokozódik, úgy csökken a testünk párolgása. A hőség, amelyet szeles, száraz időben jól elbírunk, ilyenkor a szélcsendes, páratelt levegőben szinte elviselhetetlenné válik. A zivatarok a Nap járásától függően, napi periódust mutatnak. Éjjel és délelőtt aránylag kevés a zivatar, de délben már fokozódik s a délutáni órákban 3—4 órakor eléri a maximumot. Ezután lassan, majd 6 óra után rohamosan csökken, s este 11 órától már csak elvétve lép fel. Földünknek sok olyan területe van, ahol a zivatarok száma és hevessége sokkal nagyobb, mint hazánkban. Az egész földkerekséget tekintve, a nappal minden másodpercében átlagosan száz villám keletkezik, vagyis naponta több mint nyolc és fél millió villám játszódik le az egész légkörben. A zivatarok ellen ma még teljes biztonsággal nem tudunk védekezni. De az idejében adott előrejelzés lehetővé teszi a s»ökséges védekezés megszervézeSH (biztonságos helyen való tartózkodás, termékek, eszközök betaka- tása, stb.). Dr. Kormány Gyula A medvék védelmében A jegesmedvék 1956-ban elrendelt vadászati tilalma a Szovjetunió északi területein megállította az állatok pusztítását. A szigorú intézkedésre azért volt szükség, mivel az állatok száma már ijesztő mértékben csökkent. Az Északi-tenger és a Csukcs-tenger határán fekvő Vrangel-szigetre minden évben ellátogat egy kutatócsoport, hogy a jegesmedvék életét tanulmányozza. Meghatározzák a kábító injekcióval „kilőtt” állatok méreteit és súlyát, hátukra piros színű számot festenek, fülükbe fémlapocskát helyeznek. A télen született bocsökkal ugyanezt teszik március és április folyamán. Mindez arra szolgál, hogy a medvék vándorlását ellenőrizni tudják a szovjet, amerikai, kanadai, dán és norvég területek között. A tartós piros festékkel való megjelölés lehetővé teszi, hogy repülőgépről is követhessék az állatok mozgását, tájékozódhassanak hollétükről. Feleannyiba kerülnek az épülő utak, ha cement helyett olajpala hamut alkalmaznak — állapították meg észt szakemberek. A kísérletek tanúsága szerint ezer négyzetméter útfelületen az új módszerrel mintegy 25 tonna cementet takarítanak meg. Ami pedig szilárdságát és vízállóságát illeti, az új útburkolat még felül is múlja a hagyományost. Az idén építik Észtországban az első százkilométernyi autóutat olajpala hamu fel- használásával. így egyben a kazánokból kikerülő hamu hasznosításának problémáját is megoldották. Billenő o betonkocsi A képen látható angol gyártmányú „Rotapla- cer” négykerekű, terepjáró gumiabroncsokkal ellátott speciális jármű homoknak, sódernek, betonnak, téglának, kőnek stb. kis távolságú szállítására és automatikus ürítésére szolgál. A billenthető teknő 0.85 köbméter befogadóképességű. megemelését hidraulikus dugattyú végzi. A teknő ürítés elolt elfordítható a forgózsámolyon. Az 1,5 1 teherbírású kis járművet négyhengeres Diesel-motor hajtja. mely egy olajszivaly- tyút is működtet. A vezetőt védő felépítményt elhagyták. A négyszögletes üzemanyagtartály az ülés alatt van. A ..Kotaplacrr” a közúti forgalomban nem vehet részt.' A vágott virág szedése A levágott virág a lakás, a szépen terített asztal díszítését szolgálja, de szép szokássá vált szeretteinket is virággal köszönteni. Kívánatos tehát, hogy minél tovább díszítsen, frissen maradjon. Ezt elsősorban a szedés idejének megválasztásával befolyásolhatjuk. A kinyílt virág élete röyid, egyesek korán elhervadnak, mások szirmukat idő előtt elhullajt- ják. Ezért a legtöbb virágot (főképpen a rózsát és a szegfűt) a kinyílás előtt, akkor kell leszedni, amikor a virág bimbója teljesen kifejlődött, és már meg is színesedett, feslő bimbó. Ilyen állapotban napokig eltartható. Lassan ki is nyílik. Hiba a túl korai szedés is, mert ez esetben a fejletlen bimbók nem képesek kinyílni, nem lesz teljes a díszítő értékük. Általában leghelyesebb a virágot korán reggel, „harmaton” szedni, amikor a nap még csak felkelőben van. Ha virágeladással is foglalkozunk, akkor a levágott virá- gott hűvös helyiségben (pincében) a földre téve tartsuk az elszállításig. Leghelyesebb a virágot 3—5 C-fokra lehűteni, mielőtt elszállításra kerülne. Leveleiket kissé permetezzük meg, hogy ezzel az elpárologtatást csökkentsük. Forró nyári napokon a vágott virágokat szállítani igen körülményes. Ajánlatos jege- lést is alkalmazni. Ha pedig este kerül szállításra, úgy szedjük azt a szállítás előtt közvetlenül és egy negyedórára hűtsük le és a leveleket ez esetben is permetezzük meg hideg vízzel.. A levelek a melegben sok vizet tudnak elpárologtatni, és ezáltal a virág is elveszíti üdeségét, hervadni kezd. A virágot rendeltetési helyére érkezve azonnal teregessük szét, majd állítsuk tiszta, hideg vízbe. Szárát (kocsányát) előzőleg egy ujjnyival kurtítsuk meg, hogy friss, felszívó felülete legyen. A továbbiakban tartsuk világos, de nem napsütötte, hűvös helyiségben. Leveleit többszöi permetezzük meg. Azokat a virágokat, amelyek 2 óra alatt nem frissülnek fel, azokat leghelyesebb nedves papírba teljesen becsomagolni és hűvös helyre fektetni. így a párás levegőben felfrissülnek. Ellenkező esetben már nem használhatók. A vágott virágok hervadá- sa a levelek párologtatása miatt áll be. A párolgást elősegíti a meleg, száraz levegő. Ha azt akarjuk, hogy vágott virágaink sokáig díszítsenek, igyekezzünk részükre hűvös, párás levegőt biztosítani. Inántsy Ferenc A téli káposzta termesztése A fejes káposztát termeszthetjük másodnövényként is. Jó elő- veteménye a borsó, a bab é& a korai burgonya. A káposzta tápanyagigényes, 100 négyszögölenként 10—15 mázsa istállótrágyát kíván, amelyet elsősorban foszfor és káli műtrágyákkal egészítsünk ki. Vigyázzunk a túlzott nitrogéntrágyázásra, mert ebben az esetben nehezen tárolható, laza káposztafejek képződnek. Száraz időjárás esetén ültetés előtt a talajt öntözzük meg. Közvetlenül az ültetés előtt célszerű a talajt gyomirtásban részesíteni. A legcélszerűbb te- nyészterület az 50x40 centiméteres sor- és tőtávolság, amely lehetővé teszi, hogy a káposztafejek kellően növekedjenek. Ültetésre javasolt fajták: Dán tartós: külföldi eredetű fajta. Magas növésű, középnagy, zárt, kissé lapított gömbölyű, kemény fejű. Hosszú tenyészidejű, téli tárolásra alkalmas fajta. Vermelve és prizmázva is jól eltartható, közepes termőképessé- gü. Amager: külföldi eredetű fajta. A növény alacsony. Van rövid, közepes és hosszú torzsájú típusa. Feje kissé lapított, gömb alakú, közepes nagyságú, zárt, I tömör, kemény. Az általános munkák közül a legfontosabb a talaj rendszeres porhanyítása. A téli káposzta öntözés nélkül csak az alacsonyabb fekvésű, magas taiajvízszintü területen termeszthető eredményesen. Az ilyen területek házikertek esetében kevésbé fordulnak elő. Ahol öntözést "kíván, esőszerű vagy barázdás öntözési módszert alkalmazzunk. Az öntözővíz mennyisége egy-egy alkalommal 40—60 milliméter. A téli káposzta szedésének ideje november. A káposztát kiszedhetjük gyökerével együtt, a leggyakoribb módszer azonban az, hogy csak a fejeket vágjuk le. A torzsáját a fejtől elálló legfelső levél hóna alja felett vágjuk el. A levágott káposztafejen 3—4 borítólevél maradjon, amelyeket árusítás előtt távolít- sunk el. Az I. osztályú káposzta tömör, kemény, repedésmentes. A kiálló torzsa 1,4 centinél hosszabb nem lehet, öt százalék II. osztályú áru megengedett. Rothadás- és fagyásmentes. A II. osztályú áru kissé rovarrágott lehet öt százalékig repedt fejeket tartalmazhat. Jelentős kártevője a káposztapoloska, a káposztafélék leveleit szívogatja. Szúrása nyomán sárgásfehér, később beszáradó foltok keletkeznek. Száraz időben számos levél, sőt az egész növény tönkremehet. A levelekben nagy lyukat rág a káposztalepke, sokszor csak a vastag erek maradnak meg, a fertőzött növény elrohad. Mindkét kártevő ellen rovarölő szerekkel védekezzünk. Az elmúlt években a kisüzemi gazdaságokban jelentős mennyiségű téli káposztát termesztettek, amelynek értékesítése a termelőknek esetenként gondot jelentett. Az értékesítési biztonság érdekében célszerű szerződést kötni a helyi ÁFÉSZ-szel az értékesítésre. Karádi István A cseresznye és meggy levélfoltossága Meggy- és cseresznyeültetvényekben fokozatosan erősödő levélhullás a megye egész területére kiterjed. E korai levélhullás ném természetes élettani folyamat eredménye, hanem a nedves csapadékos időjárás következtében fellépő betegség a blurneriellás levélfoltosság következménye. A beteg levelek színén li- láspiros, vagy sötétbarna 1— 3 mm átmérőjű kerek, vagy az erek által körülhatárolt szegletes foltok jelennek meg. Erős fertőzésnél a foltok összeolvadnak, majd a levelek sárgulnak és lehulla- nak. Tikentettel arra, hogy a betegség rendszerint szüret után jelentkezik, a védekezést sok helyen elhanyagolják. A kártétel hatására pedig csökken a hajtásnövekedés és a termőrügyképzö- dés, gyengül a fák kondíciója, növekszik a vesszők fagyérzékenysége. Tehát a következő évi termés elmaradásának, illetve csökkenésének veszélye áll fenn. A levélhullás, illetve a terméskiesés megakadályozható, ha a fertőzés kezdetén Fundazol 50 WP, Dithane M —45, Zineb 80 stb. készítmények valamelyikével permetezünk. A fertőzés erősödése esetén a vegyszeres kezelést indokolt egyszer, vagy kétszer megismételni. Keresztesi István növényvédői állomás ÚJDONSÁGOK TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK o KERTBARÁTOKNAK
