Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
4 KELET-MAGYARORSZAG 1975. július 27. HÉTFŐ: Visszatért a Földre a Szojuz—19 szovjet űrhajó — Az európai biztonsági értekezlet második szakaszának befejezése Genfben — A portugál fegyveres erők vezérkarának propagandaosztálya nyilatkozatban ítéli el a szocialista párt vezetőinek egységbontó tanácskozását. KEDD: Az Elnöki Tanács határozata szerint Kádár János vezeti a helsinki csúcsértekezleten részt vevő magyar küldöttséget — Az idén tizennegyedszer értékelik le az escudót Chilében — Portugália városaiban reakciós tömegek kommunista székházakat rohamoznak meg — Amintora Fanfani, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára benyújtja lemondását. SZERDA: Egyiptom hozzájárul az ENSZ-erők mandátumának háromhónapos meghosszabbításához — San Jóséban az Amerikai Államok Szervezetének ülésén úgy döntenek, hogy egyszerűsítik a szavazási rendet; ez megkönnyíti majd a Kuba elleni blokád feloldását. CSÜTÖRTÖK: Visszatért a Földre az Apollo amerikai űrhajó legénysége — Wilson brit miniszterelnök Hamburgban tárgyal Schmidt nyugatnémet kancellárral — A képviselőház két alelnökének lemondásával tovább bonyolódik az argentin belpolitikai helyzet. PÉNTEK: A nyugatnémet képviselőház vitája az európai biztonsági értekezletről — Dr. Josef Taust javasolja kancellárjelöltnek az Osztrák Néppárt a gépkocsi-szerencsétlenség áldozataként elhunyt Schleinzer ellenzéki vezető helyett — 1 088 000-re emelkedett a munkanélküliek száma Angliában. SZOMBAT: A világsajtó első kommentárjai a bejelentésről: Leonyid Brezsnyev vezeti a szovjet küldöttséget Helsinkibe — Gerald Ford a csúcstalálkozó előtt néhány európai országba látogat — Giscard d’Estaing— Schmidt-megbeszélés Bonnban. kell szavazni”. Ez a bonyolult fogalmazású döntés azt jelenti: a nyilvánvalóan igen hamar sorra kerülő, Kubával kapcsolatos szavazáskor az AÁSZ megszünteti az amerikaiak által tizenegy éve hozott Kuba elleni blokádot. Az indiai alsóház 336:59 arányban (három tartózkodással) jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetéséről hozott államfői döntést. A reakció próbálkozásaival szemben fellépő Indira Gandhi miniszterelnök a parlamentben azt mondotta: egyensúlyt kell kialakítani a nép politikai jogai és a tömegek gozdasági jogai között. A feszült portugál belpolitikai helyzetben újabb elem, hogy az egységbontó Mario Soares szocialista vezető ezúttal már külföldi újságírók, nak adott interjújában az MFA, a Fegyveres Erők Mozgalma vezetői közötti állítólagos ellentétről beszélt és újra, most már személyes él. lel, támadta a Portugál Kommunista Párt vezetőit. Mind több jel mutatja, hogy a szocialista párt és a demokratikus néppárt a kormányból való kiválás után mindent el. követ, Goncalves miniszterelnök kormányalakítási tárgyalásainak elgáncsolására és azt akarja kierőszakolni, hogy vonják vissza Goncalvestől a kormányelnöki megbízást. A Földközi-tenger keleti medencéjében fontos döntésre került sor. Törökországban úgy határozott a kormány, hogy egy kivétellel bezárja a A helsinki csúcstalálkozó előtti hét világpolitikai eseményeit aligha-lehet másként vizsgálni, mint ügy: mennyiben segíti egy-egy történés, folyamat az enyhülés elmélyülését, vagy menynyiben visszalépés a már elért eredményektől. A hidegháború híveinek csökkenő létszámú, de megátalkodott csapata, továbbra is támadja a készülő csúcs- értekezletet. A pekingi sajtóhangok mellé (a Ford elnököt „engedékenysége miatt” támadó néhány szenátor oldalára) most odasorakozott a nyugatnémet jobboldal is. A bonni ellenzék állásfoglalását a Die Welt nagy cikkben fejti ki. A lényeg: „az Egyesült Államok a felelős az európai biztonsági konferencián elért szovjet sikerek miatt; Kissinger mindig a Szovjetunióhoz fűződő viszonynak adott abszolút elsőséget”. A csúcsértekezlet bő alkalmat nyújt arra, hogy a plenáris üléseken kívül nagy jelentőségű, kétoldalú megbeszélésekre is sor kerülhessen. Ford elnök már bejelentette: Helsinkiben módja lesz arra, hogy „feltételes elhatározásokra jusson a fegyverzetcsökkentés kérdésében a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó megbeszéléseken”. Nyugati államférfiak — közöttük, mindenekelőtt Schimdt kancellár — közölték, hogy szeretnének Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával kétoldalú tanácskozásokat is folytatni. A világsajtó azt írja: ha létrejön Eric Honecker és Helmut Schmidt találkozója Helsinkiben, ez lesz 1970 óta az első csúcsszíntű NSZK—NDK közötti fárgyalás. Egy évtizednél hosszabb ideje tartó helyzet megváltó zásának jele az Amérikai Ál lamok Szervezete San José-i ülésén hozott határozat a szavazás rendjéről. Ezentúl a kétharmados többség helyett egyszerű többség is elég, ha egy ország ellen valamikor hozott „gazdasági és diplomáciai szankciók feloldásáról Az idő szaladt. Mindannyian várakozó álláspontra helyezkedtünk, szerettük volna csendben kivárni, mikor kell majd tanúskodni Balogh mellett. Senki nem volt izgatott, én viszont előre' fentem a fogam, hogy halálra szekálom a nagyszájú Balogod. Csak Golubics kiváncsi a reszeredmenyek- re, egy hét elteltével, Balogh a kocsiját bütykölte. Nem nagyon jött most a közös „lelkigyakorlatokra”, így neveztük azokat a kötetlen eszmecseréket, amelyek csak úgy kialakultak. Láttuk 27 amerikai támaszpontot. Ankara így felel Washingtonnak. A hét végén az amerikai törvényhozás ugyanis a Törökországba irányuló fegyver, sz^lítási tilalom fenntartása mellett döntött. A NATO- támaszpontokat nem érinti a török döntés; Ankara egyébként a nyugat-európai NATO- hatalmaktól kívánja megvásárolni az Amerika által megtagadott, azokat a fegyvereket, amelyeket a ciprusi török megszálló erőknek ki. vén juttatni, vagy egy másik NATO-országgal, Görögországgal zajló .vitájában kíván „nyomatékos érvként'’ felhasználni. A térségben egyéb ként a héten emlékeztek meg a ciprusi török agresszió első évfordulójáról is: a nicosiai szolidaritási gyűléseken a szónokok a kétnemzetiségű sziget problémájának nem zetközi értekezleten való megvitatását követelték. Alighanem az utóbbi né hány esztendő világszerte legtöbb ember által figye. lemmel kísért eseménye volt a héten véget ért szovjet— amerikai közös űrutazás. A Szojuz—19 és az Apollo űrhajók kozmonautái visszaér keztek a Földre és a Szovjetunióban, illetve az Egyesült Államokban máris újabb kozmoszbeli együttműködés tervéről beszélnek. Világszerte kommentárok özöne köszöntötte a szovjet—amerikai tudományos-technikai együtt, működés legújabb eredményét, és szinte mindegyik hangsúlyozta: az űrben kialakult együttműködésnek folytatódnia kell a földön is! „A Szojuz és az Apollo űrhajók repülése törénelmi je. lentőségű. és egyben a nemzetközi enyhülés folyamatá. nak, valamint a szovjet— amerikai kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés elvei alapján történő javulásának szimbóluma” — írta Leonvid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára abban a táviratban, amelyet Gerald Fordhoz, az Egyesült Államok elnökéhez intézett. Gárdos Miklós Tudományos hírmagyarázónk írja: A kozmikus tevékenység földi haszna Az előírt program szerint befejeződött a Szojuz—Ápol. lo-űrrepülés, amelynek eredményeként létrejött és két napon át közös legénységgel tevékenykedett az első nemzetközi űrállomás. A televízió egyenes közvetítésekben számolt be a legfontosabb eseményekről, s a rádió, valamint a napilapok is beszámoltak a közös tevékenység valamennyi lényeges mozzanatáról. Az első nemzetközi űrprogram teljesítésének átfogó értékeléséhez hosszabb idő szükséges. Azonban máris levonhatunk néhány olyan következtetést, amely a jövőre nézve hasznos tanulságul szolgál. Két különböző világhatalom eltérő elvek szerint konstruált űrhajója között jött létre az összekapcsolás, egy olyan csatolóegység se. gítségével, amely áthidalta a két űrhajó élettani viszonyainak különbözőségét. Az egymást kölcsönösen meglátogató űrhajósok nemcsak tudományos kísérleteiket végezték közösen, hanem részt vettek egymás űrhajóinak, illetve ezek összekapcsolásával kialakított űrállomásnak kölcsönös vezérlésében, orientá. lásában is. Mindezt éveken át tartó közös gyakorlás, felkészülés során sajátították el. De mit várhatunk a jövő közös űrrepüléseitől, amelyek a mostaninál lényegesen na. gvobb méretű és létszámú űrállomásokkal zajlanak majd le? Mindenekelőtt olyan ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül szolgálják életünket. Ma már mindnyájan természetesnek vesz- szük a tranzisztoros zsebrádiót, televíziót, magnetofont, Fegyveres akciók Argentínában Pénteken ■ este a „Mon- toneros” elnevezésű perc- nista balszárnyhoz tartozó szervezet tagjainak fegyveres akciói nyomán véres összetűzések zajlottak le az argentin főváros különböző pontjain — közölték hivatalos forrásokból. rajta, hogy eszi a fene, hiányzik neki a közösség, de gondoltuk, csak elmélkedj magadban, csak készülj a harcra, Don Jani. Kizárólag Golubics nem maradt nyugton. Neki mindenbe bele kell kotyogni. — Mondd, Balogh, nagyon nehéz? Igazán nem akarlak zavarni, nem akarok beavatkozni a betügyeidbe, én csupán emberbaráti érzésektől vezérelve, igazán csak a férfiszolidaritásból kérdezem, ugrik a bajuszod, vagy marad a bajuszod. Fűződik a Kati, vagy nem fűződik? — Azért gondolkodj Golubics. Az a Kati rendes lány, nem valami közönséges mit- tudom én micsoda! — Jól vari, nem mondtam én azt, hogy ez vagy az. Csak azt kérdem, hogy haladsz. Vagy nem haladsz? Tudnom kell, én »vagyok a bizottság jegyzője, én írtam fel mindent. A múltkor még azt mondtad, hogy minden nő egyforma, mindegyik eszi az almát! — Gyerek vagy még Golubics! Ártatlan, naív, buta gyerek. Ha tudnád, hogy milyen is egy nő. Mert ennek a nőnek lelke van, ennek a szíve tele van érzelemmel, ez egy <Myan finom, olyan komoly lány, hogy teljesen elveszett az önbizalma! De azért ne mondd a többieknek. Még korai lenne 1 elpofázni ! A szervezet tagjai a főváros számos körzetében bombamerényieteket követtek el, illetve fegyveres támadást intéztek számos hatósági épület, így rendőrállomások, katonai épületek és egy városháza ellen. Az összetűzésekben hárman életüket vesztették, további öt személy, köztük két rendőr megsérült. A merényletekre azt követően került sor, hogy a Montoneros szervezet felhívást tett közé, amelyben követelte Isabel Perón elnök lemondását és általános választások kiírását. Valamit kell mondanom, nézd meg, figyelnek. Nem mondhatom azt, hogy karburátor javításra -tanítottál, úgyse hinnék. — Látod, azt nem. Te már megmaradsz Golubics Béla magánzónak, és kutyasétáltatónak. — Csak ne sértegess. Az sem volt valami rendes dolog. Illik más ember méltóságába belegázolni? Ki vette ki a szekrényemből a névkártyát, ki írta rá, hogy kutyasétáltató? Talán én? Soha nem sértődtem meg érte, de tőled nem vártam, hogy ezt a sértést vágod a fejemhez, pedig segíteni akarok neked. Tudom én, milyen a női lélek. Volt nekem egy osztálytársam, Pécsi Márta. Ha felmentünk hozzájuk a srácokkal, többieknek hanglemezeket mutogatott, magnófelvételt hallgattak, vagy külföldi lapokat nézegettek, engem meg belökött a konyhába. Azt mondta: menj Golubics, találsz valamit a hűtőszekrényben. Egyél nyugodtan. Én pedig ettem. Ettem, mert imádom a jobb falatokat, ettem mérgemben, mert engem mindig a konyhába löktek ki, én nem voltam fontos. Pécsi néni, az egy aranyos asszony. Még virágot is vittem neki egyszer a nőnapon. Hóvirágot. Négy forintomba került. Mondta a többieknek: látjátok, ebben a Béluskában legalább jó érs mindazon eszközeinket, amelyek félvezetőkkel mű. ködnek. Kevesen tudják azonban, hogy milyen nagy tiszta, ságú anyagok szükségesek ehhez. Ez a nagy tisztaság hagyományosan csak különleges és igen drága berendezésekkel érhető el: csak ilyenekben készíthetők olyan szu-i pertisztaságú kristályok, amelyekből majd tranziszto. rok és más félvezetőik lesznek. A nagy tisztaságot erő. sen légritka térben _ úgynevezett nagy- éj ultranagy vákuumban — végzett műveletekkel érik el. Ezért igen drágák a félvezető-alapanyagok, amelyek kilónkénti ára jóval felülmúlja az aranyét. Egyetlen félvezetőhöz szerencsére csak nagyon kevés ilyen anyag kell: egyetlen kiló alapanyagból több ezer, sőt tízezernyi tranzisztor készülhet. A Föld körüli pályán keringő űrállomáson, ahol a nagy vákuum természetes környezet, gazdaságosan és a mai technológiákkal a földön elérhetőnél nagyobb tisztasággal állíthatók elő a félvezetők alapanyagai. Ez utóbbi pedig egyértelműen minőségük javulá. sát eredményezi. Felhasználhatók az űrállomások a levegőt, a vizeket, a talajt, egyszóval a természeti környezetünket szennyező források felderítésére, s a szennyezés okozta károk felmérésére. így lehetővé válik a szennyezés megelőzése, megszüntetése, vagy a már meglévő szennyezés terjedésének korlátozása, tehát az időbeni és hatásosan történő védekezés. Csupán két példát ragadtunk ki annak érzékeltetésé, re, hogy kozmikus környezetünk felkeresése nem csupán tudományos-technikai bravúr, vagy néhány tucat ember kedvtelése, hanem olyan társadalmi szükséglet, amelyet az élet, a fejlődés hozott életre., És e kozmikus tevékenység hasznát bizonyítja az egész földre kiterjedő televíziós közvetítés is, amelynek során az összekapcsolást ugyancsak mesterséges égitestek — hírközlő holdak — fel- használásával juttatták el az eseményekkel egyidőben valamennyi országba. Sinka József zés van, ennek volt része nevelésben. Akkor hat darab buktát megettem. Több nem volt. így voltam én Pécsivel. Most meg, én vagyok a legjobb barátja. Egy évig jártunk együtt. Koncertre is mentünk, könyvtárba is jártunk, és minden nap meglátogattuk a vajas sütemények boltját. Ettünk kék-két Rákóczi túróst, meg két-két Aida szeletet. A felét mindig nekem adta. Arany szíve van. — Csak nem akarod mondani, hogy bele vagy esve? — Bele. Egészen. Minden héten két levelet írok. A múltkor azt írta, hogy nagyon hiányzók neki, nagyon szeretne már látni, azt is írta, hogy még mindig igazán, rendesen szeret. Csak azért mondom, hogy értek én ehhez, jobban értek, mint gondolnád. — No, jó. Mondj, amit akarsz, engem nem érdekel, de azt a Kati lányt nem engedem bántani! — Ki akarja bántani? — húzta fel a szemöldökét Golubics. — Te akartad nyilvánosan lejáratni. — Én csak azt mondtam, hogy elcsábítom. No, egyre megy. Ö csábított el engem, annyi baj legyen. Nem is bánom. — A bajusz? — Bajusz? Legfeljebb úgy rendezem a dolgot, hogy ő kérjen rá. Úgyis csak szúrná azt a finom kis bőrét. — Én nem bánom, Balogh, engem ne okolj, — szólt Golubics, és lélekszakadva rontott be a szobába. Eltelt két hét. Balogh egy szót sem szólt. Senkit nem értesített, de senki nem is várta tőle. Megjelent a kötelékrendezésen bajusz nélkül, sápadtan, kserű ábrázattal. Nekem mint első rajpa- ranncsnoknak, kellett jelentést adni. Nem tudtam rendet tartani. A legénység a puk- kadásig nevetett. Súhajda leült a földre, csapkodta a térdét, még a könnye is kicsordult a nevetéstől. Mi tagadás, Balogh úgy festett bajusz nélkül, mintha Franci bácsi szamarát kopaszra nyírták volna. Megszoktuk bajusszal, megszoktuk azzal a ronda nagy szőrpamaccsal. — Bolondok, marhák, — tört ki Balogh. — Mit röhögtök. A. lány akarta. Szúrta Levágtam a kedvéért. Mi van abban? Más is járt már így. Aki egy rossz szót mer szólni róla, annak kitaposom a belét. — Balogh, elvesztetted a szabadságodat? — Balogh, hová lett belőled a Don Jani? — Balogh, befűztek, mint a kövesdi lányok a gyöngyöt? (Folytatjuk) r II ■ | | mJk\»!•; m i HLAJk—LsuLLa-jLIli __A, a
