Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 3. Fodor Judit: „Este van már, csillag van az égen../’ (a Nyírbátori Művelődési Központ gyermekszakkörének tagja.) E. E. felv. Hidegkonyha, ételbár Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat áruforgalmi igazgató- helyettesével arról beszél­gettünk: Nyíregyháza fejlő­désével miként tart lépést a vállalat. 1974-ben kezdte meg a vál­lalat a nagyobb arányú re­konstrukciót. A Tisza étte­rem újjáépítése, az Anna presszó korszerűsítése, a sóstói Krúdy szálló átala­kítása és felújítása, mind sürgető gond volt. Uj üzlet­ként jelenik meg a közeljö­vőben a Rákóczi úton a hi­degkonyhai bolt. Ilyen jelle­gű üzlet Nyíregyházán még nem volt. Az új Tisza étte­rem önkiszolgáló-ételbár jel­legű étterem lesz, míg a sós­tói Krúdy-szálló a maga­sabb igények kielégítésére lesz alkalmas. A Krúdy ét­terem új, korszerű berende­zéseket is kap. A szállodai szobák egyharmad része für­dőszobás lesz. Égetően szükséges a régi Szabolcs szálló és étterem korszerűsítése, amely állami támogatással valósul meg. A régi Szabolcs étterem ön- kiszolgáló jellegű lesz, a szállodai szobák jelentős ré­szét fürdőszobával látják el. Mindezek mellett a vál­lalat anyagi erejétől függően a gépi berendezések kor­szerűsítése, a dolgozók mun­ka- és életkörülményeinek javítása is fontos feladata a vállalatnak, (f. p.) KÁRPÁTONTÚLI TUDÓSÍTÁS A magasba meredő Du- **■ bova hegygerinc, az országút és a patak egy ideig lépést tart egymással. Majd a Turicska völgye kiszélese­dik és útjaik váratlanul szét­válnak. A távolban feltűnik Turica község színes házer­dejével, zöldellő kertjeivel. A kanyargó út domboldalra fut fel a házsorokkal együtt. Ré­gen az emberek a dombokat választották lakhelyül a lan- kás részek helyett, amelyeket tavasszal mindig elárasztott a Turicska vize. A házak egymás mellett sorjáznak. Mindegyikük más és más formájú. Modernek, színesek. — A felszabadulás előtt a kevéske termőföld java a pap birtokában volt — mondja a velünk tartó Para- sinec Hanna, Turica község tanácstitkára. — A földkuny­hók, a zsúpfedeles házak egy része is a pap földjén épült. Szívesen adta bérbe. De en­nek később megvolt a böjtje — a parasztok életük végéig nyögték az adó terhét. A Szovjet utcában még áll egy szalmatetős régi házikó. Az idős Kaska Iván és fele­sége lakik benne. — Szívesen átvennénk, meghagynánk emlékeztetőül az utókornak — jegyzi meg a tanácstitkár. — Uj házat ajánlottunk fel helyette. — Itt születtem — mondja az idős, nyugdíjas házigazda. — Itt öregedtünk meg a fe­leségemmel. Nem akarunk megválni tőle. Az új azonban egyre job­ban meghonosodik a község­ben. Csak az utóbbi években felépült egy kereskedelmi komplexum, kultúrház, nyolcosztályos iskola, erdé­szeti iroda, hamarosan meg- nyílik a szolgáltatási pavilon, a felcserállomás... Turicán a 310 ház közül majdnem 300 a felszabadulás után épült. Az egyik porta udvarán Kozák Mihajlo fog­lalatoskodik... — Nemrég építettem — válaszolja kérdésünkre a há­zigazda. — Most csak a szo­bákat festem újra. Nehéz, de érdekes életútja volt Kozák Mihajlónak és édesapjának, Jurijnak. Az idősebb Kozák 1924-ben lé­pett be a kommunista párt soraiba. Szervezte, irányítot­ta Turica község kommunis­táit, sztrájkra buzdította a Szabolcsbciigpaa^ Végzős hallgatok között a mezőgazdasági főiskolán Szakszervezeti választás Utravaló Az érdekvédelem, különö­sen a dolgozók biztonságos munkavégzésének megte­remtése foglalt el jelentős helyet az EAG UNIVERSIL nyíregyházi gyáregysége üze­mi szakszervezeti bizottságá­nak négyéves munkájában. Erre az üvegtechnikai mű­helyben a lángok szem- és fülkárosító hatása miatt kü­lönösen szükség volt. Fára­dozásuk eredménye, hogy amíg 1971-ben 84 baleset miatt 975 munkanap esett ki, addig 1975 első felében már csak öt balesetet — 44 kiesett munkanappal — kel­lett számontartani. Az ered­ményhez a baleseti oktatás mellett hozzájárult a korsze­rű gázégők beszerzése és a dolgozók szakmai ismeretei­nek a gyarapodása is. A borítékon kívüli juttatá sokból a szakszervezet javas­latára a dolgozók lakásépít­kezéseinek a támogatására az elmúlt évben 61 ezer fo­rintot, a törzsgárdatagság ju­talmazására pedig 110 ezer forintot fordítottak. A beszá­molási időszak négy éve alatt SZOT- és vállalati üdültetésben 330 dolgozót és családtagot üdültettek. Hogy a termelésben gon­dokkal küzdenek, azt sem a beszámolóban, sem a hoz­zászólásokban nem fogal­mazták meg világosan. Pan- kotai István, a csúcsvezető­ség titkára is csak felhívott a termelés fokozására. Az 5,2 százalékos bérfejlesztést nem tartja kielégítőnek. Ez­zel magyarázta, hogy 1975 első negyedében az 57 belé­pő dolgozóval szemben 51 volt a kilépők száma. Az újítómozgalom további fo­kozására javasolta az újítá­sok elbírálási idejének a csökkentését és a díjazások arányosítását. Lejtényi László, az akusz­tikai üzem műhelybizottsá­gának a titkára a dolgozók politikai és szakmai képzé­sében, önképzésében látja a termelés további fokozásának a lehetőségét. Molnár Mária az ifjúsági törvény végrehajtását szor­galmazta. Balmaz Béla a nagyfokú munkaerő-vándor­lás okait elemezte. összegezve a hallottakat: hangzott el bírálat is, dicsé­ret is, de mintha a most meg­választott szakszervezeti bi­zottságot nem látták volna el elegendő útravalóval. Ezekre a műhelyekben visz- sza kell térni és élőbbé ten­ni a szakszervezeti életet, az üzemi demokráciát. S. 1. Újra eltelt egy tanév a mezőgazdasági főiskolán. A folyosókon még fel-feltűnnek a vizsgázók kis csoportjai, hogy számot adjanak tudá­sukról, de már egyre keve­sebben izgulnak a vizsgák sikeréért. A kollégium lassan elnéptelenedik, hamarosan elkezdődnek a nyári gyakor­latok és a különböző szakos hallgatók államvizsgái. Három olyan államvizsga előtt álló fiatal szólal meg, aki nem szabolcsi, mégis itt marad. Lehetőségeim adottak A szerény, szimpatikus, Mátyási Ferenc Miskolcról került a főiskoláira. — Amiért ide felvételiz­tem, azt a szülővárosomhoz való közelség határozta meg. Akkor még előítéletekkel jöt­tem ide, aztán kellemesen csalódtam. Sokkal színesebb, egészségesebb élet folyik itt, mint gondoltam. Miért is marad itt? — Az új, bonyolult gépek és termelési rendszerek egy­; re több szakembert kívánnak Szabolcsban is. Borsodban, otthon nem lettek volna ilyen lehetőségeim, mezőgaz­daságilag dinamikusabban fejlődik ez a megye. Lehet, hogy nagy szavak, de szeret­ném az itt élő emberek ja­vát szolgálni, amennyire csak tudom. Aki újra visszatér A szikár, vígkedélyű fia­talembert mindenki ismeri a főiskolán,, hiszen két évig volt az intézmény KISZ- titkára. Vácott végezte a gimnáziumot, ahová Duna­kesziből járt be. — Én tulajdonképpen Nyíregyházán születtem, így nem volt véletlen, hogy ide kerültem, ugyanis sok bará­tom és rokonom él a város­ban. Már első éves korom­ban megérlelődött bennem az elhatározás, hogy a me­gyében maradok, csak akkor még nem tudtam, hogy hol fogok dolgozni. A főiskola KISZ-titkáraként további kapcsolatokra tettem szert, ami tovább érlelte szándéko­mat. Baranyi Elemért jó mun­kájának elismeréseként ta­vasszal felvették a pártba. A mozgalmi munka egy ré­sze is rá vár augusztus elsejé­től Leveleken, ahol a terme­lőszövetkezetben dolgozik majd. Menyasszonya szintén idén végez a tanárképző fő­iskolán, rá is számítanak a faluban. Ha összeházasodnak, ősztől már a termelőszövet­kezet szolgálati lakásában kezdhetik az életet. — Sokat jártam a megyé-. ben. Megszerettem, és végleg itt akarok maradni. A pilóta Győrből jött Horváth Imre magas, szót- lan fiatalember a főiskola el­végzése után oktató lesz a nyíregyházi repülőtéren. Mi­vel Imre a Dunántúl egyik legszebb városából érkezett, most az első benyomásokról faggatom. Mátészalka fiatal város és a fiatalok városa. A vá­rosban 5500 fiatal él, akik életkora 14—30 év. Máté­szalka lakóinak 38 százalé­ka a fiatal korosztályhoz tartozik. Hogyan valósítják meg itt az ifjúságpolitikai határozatot, illetve az ifjúsá­gi törvényt? Ezekkel a kér­désekkel foglalkozik július 2-i ülésén a megyei ifjúság- politikai bizottság. Az előzetes beszámoló­ból kiderül, hogy a tapasz­talatok általában kedve­zőek. Többek között: az el­múlt évben épült lakások kétharmadát fiatal házasok kapták. Az átadott 60 laká­sos minigarzont pedig csak­nem kizárólag egyedülálló fiatalok vásárolták meg. A vállalatok is túlnyomórészt fiatal szakembereik számára vásároltak bérlőkijelölési jogot. __ Az első év nehéz volt, így nem volt időm komo­lyabban megismerni a vá­rost. Először nekem a víz hiánya tűnt fel, mivel otthon több évig kajakoztam. Ezt a hiányt pótolja most számom­ra a repülés. Hogy a várost megismerhettem, ebben első­sorban az évfolyamnak volt szerepe. Hivatásunkból adó­dóan zárt társaság a miénk, s a kollektivitás köztiünk volt a legjellemzőbb a főis­kolán bélül. — A második évben Tré­neren repültünk, ami nagyon megtetszett. Akkor határoz­tam el, hogy szívesen marad­nék itt oktatónak. Nem kö­zömbös számomra az sem, hogy a főiskola NB Il-es röplabdacsapatának tagja vagyok és a feleségem is nyíregyházi. Ezek segítettek abban, hogy a számomra ko­rábban idegen várost most már magaménak, is mondha­tom. ' 1 *­Tarczy Péter A fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésével, a kul­turált szórakozás feltételeid nek további javításával is rendszeresen foglalkoznak, öt ifjúsági klub van a város­ban, melyből három pályá­zat alapján a megyei ifjúság- politikai alapból 10—10 ezer forintot kapott beren­dezési tárgyakra. Az ifjúsági klubok közül a legszínvona­lasabban dolgozik az újtelepi klubkönyvtárban helyet ka­pott városi ifjúsági klub. Ez év második felében ad­ják át rendeltetésének a má­tészalkai úttörő- és ifjúsági házat, itt helyezik el az ön­álló ifjúsági könyvtárat is. A fiatalok kulturális nevelé­sét, ízlésük formálását jól segíti a városi művelődési központ programja, különö­sen két kiemelkedő rendez­vénysorozata, a már hagyo­mányos „Mátészalkai dalos tavasz” és az „Irodalmi ősz” A művelődési intézmények tizenöt öntevékeny művésze­ti csoportjának huszonnégy tanfolyamának részvevői is zömében fiatalok. A tanfo­lyamok közül említést érde­mel az egyetemi-főiskolai előkészítő, melyet kémia, fi­zika, történelem, magyar és matematika tárgyakból tar­tottak. Ugyancsak népszerű a titkárnői és a gyors- és gépírói tanfolyam, (páll) KIÉ AZ ANYAG? Június 24-én egy rendőrsé­gi ellenőrzés során Nyíregy­házán néhány lakásban olyan építkezési anyagokat találtak, amelyeket a lakók az ingatlankezelő és szolgál­tató vállalat kezelésében lé­vő lakás építkezéséről vittek haza. Az anyagban ez szere­pelt, később azonban kide­rült, hogy a lakás felújítását nem a vállalat végzi, hanem a tanácsi építőipari válla­lattal végezteti, így az anya­gok megőrzéséről nyilván a TAÉV-nek kellett volna gon­doskodni. Turicai vallomások földnélküli parasztokat, a nincsteleneket. Ezért nem egy ízben raboskodott a burzsoá Csehszlovákia börtöneiben. A felszabadulás után a község első tanácselnöke lett. Mihajlo apja nyomdokait követte. Fiatalon a fasiszták munkatáborba hurcolták, mi­kor az Árpád-vonalat építet­ték a Kárpátokban. Hasznát nem sokáig látták. Néhány falubelijével együtt megszö­kött és a Sipot-hegy renge­tegeiben húzódtak meg. Ott várták be a felszabadító szovjet hadsereget, majd ön­kéntesnek jelentkeztek. — Egyhavi kiképzés után kerültem a frontra — em­lékezik vissza Kozák Mihaj­lo. — Kétszer megsebesül­tem. Falubelijeim közül ha­tan estek el a fasiszták go­lyóitól. Kacsur Iván, Kaska Fedor, Mikita Mihajlo, Mas- karinec Hja, Mikita Vaszil, Szohanics Joszip emlékét a nyolcosztályos iskola előtt obeliszk őrzi. Kozák Mihajlo kommunis­ta a leszerelés után a kolhozt szervezte. Majd az 1947-ben megtartott első tanácsválasz­tás után a községi tanács titkára lett. Néhány évig, mint tanácselnök intézte vá­lasztói ügyeit, azután a kerü­leti tanács végrehajtó bizott­ságában a mezőgazdasági osztályon a kolhozépítkezést bízták rá, majd a Kommu­nizmus Hajnala Kolhoz párt- szervezetének volt a titkára... Jelenleg a kultúrház vezető­je. Három gyermeke közül Olga a Vlagyimir területen van, férjével egy gyárban dolgozik, Jurij egy Ívovi szakiskolában a villanyszere­lést tanulja, a legidősebb, Iván most fejezte be az első osztályt. A Kozák családról alko­tott kép nem lenne teljes, ha nem beszélnénk feleségének, Macjanka Katerinának a testvéreiről is. 12 gyerek ne­velkedett a Macjanka család­ban. Közülük Jurij, Júlia és Hanna a szovjet hadsereg ön­kéntesei voltak. Számos ki­tüntetést kaptak. Megtalálták helyüket a szovjet testvérné­pek családjában. Vajon mi lett volna a sor­sa a burzsoá világban Mari- nics Máriának, Sikula Iván­nak, Kovács Mihajlónak, No- votni Viktornak, Boksán Ivánnak, az Uzshorodi Álla­mi Egyetem egykori végző­seinek, vagy a most főisko­lán, egyetemen tanulók kö­zül Mulesza Máriának, Bok­sán Júliának, Kaba Vaszilnak, Kaba Katerinának. Nincste­len szegényparasztok marad­tak volna. Vagy talán az USA-ban, Belgiumban pró­báltak volna szerencsét, ke­resve a megélhetési lehető­séget, hogy azután pénz nél­kül térjenek haza, mint Si­kula Mihajlo, Hrab Vaszil, Sikula Fedor... — Szegények és tanulatla­nok maradtak volna életük végéig — mondja Kozák Mi­hajlo. Az idősebbek még igen jól emlékeznek a régi rendszer­re, amelyben a pártoknak se szeri se száma nem volt. A különböző pártok, a kortesek is hitegették a verhovinaia- kat, hogy a kutacs formájú 7- es, vagy a hurok formájú 8- as számon feltüntetett je­löltre adják le szavazatukat. Még a számokat sem ismer­ték az emberek. Ez jellemző volt arra a korra, amely el­maradottságában akarta tar­tani a népet, mert az urak csak így érezték magukat biztonságban. ...Más az élet ma a Turics­ka völgyében. Az emberek szorgos munkájukkal szelle­mi és anyagi bőséget terem­tenek maguknak és gyer­mekeiknek. Ifjúsági és úttörőhöz épül Szatmár központjában

Next

/
Thumbnails
Contents