Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

1975. július 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Áz ezüst karrierje Bélyeggyűjtés riumtioszulfát-oldat ezüstbro- midot old ki a fényérzékeny- emulzióból. A rögzítőfürdő általában 3 ezrelék ezüstöt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy 1000 liter oldat ezüst- tartalma kb. 3 kilogramm. Kiszámították, hogy érdemes összegyűjteni a fotólaborató­riumokból az egyébként el- folyatásra ítélt rögzítőoldatot és „kitermelni” belőle az ezüstöt. i M .a Hazánkban jétehleg az Ál­lam; Pénzvei;p, 4'ps W^ozik a fotólaboratóriumok -- egy ré- részéböl begyűjtött fixirol- datból, illetve a régi filmek (többnyire röntgenfilmek) fe­lületi emulziórétegéből való ezüstvisszanyeréssel. A rög­zítőoldatból évi egy tonna, a filmekről pedig másfél tonna ezüsthöz jutnak hozzá. A szakemberek becslése szerint ezenkívül még évente 5—6 tonna színezüstöt nyelnek el a csatornák, a szennyvíz­emésztő gödrök. Egyik kutatóintézetünk olyan készüléket fejlesztett ki, amellyel „házilag” el le­het végezni az ezüstkinye. rést, tehát elmaradhat a be. gyűjtés, a szállítás és a táro­lás sokféle gondja, s a kör. nyezetszennyezés is csökken­het. A készülék elektrolitikus módszerrel választja ki a fixálóoldatbál az ezüstöt, ak­ként, hogy a munkaidő végez­tével a fürdőbe egy anódot és egy katódot süllyesztenek, amelyet áramkörbe kapcsol­nak az éjszakai órákra. Reg­gelre a katódon ezüst válik ki, a rögzítőoldat pedig mint­egy „megfiatalodik”, így jóval tovább használható. E berendezést persze az ország több száz kisebb-na- gyobb fotólaboratóriuma szá­mára készítik. Ezért jó tudni, hogy az amatőr fotósok ak­ként „termelhetik ki” az ezüstöt, hogy az előzőleg lú­gost'tott fixálófürdőhöz 10 százalékos nátriumszulfid ol­datot öntenek. Ennek hatásá­ra dús fekete ezüstszulfid csapadék képződik, amely gyorsan leülepszik. Az üle­dékről a letisztult pldatot le kell szívni, majd melegíteni kell a visszamaradt víz eltá­volítása érdekében. Végül szűrőpapíron lehet megszárí­tani az 50—60 százalék ezüs­töt tartalmazó port. Itt említjük meg, hogy az NDK-ban úgy oldják meg az ezüst visszanyerését, hogy a rögzítőoldatot olyan „patro­non” vezetik át, amely acél­forgáccsal van megtöltve, ezen az ezüst megtapad. A patron 100—150 grammnyi ezüst felvétele után „merül ki” (ennyi ezüstöt lehet ki­vonni 600 tekercs film fixá. lására használt rögzítőoldat­ból). Az ezüst felhasználási köre — az említftt alk^poazási te­rületeken 'túf' —'* ‘rendkívül széles körű. Laboratóriumi tégelyek és csészék előállítá­sára éppúgy használják, mint tükrök és hőpalackok, bevonására, vagy katalizátor­ként a vegyiparban. Az ezüst erősen antiszep- tikus hatású. A tejsavas ezüst ezerszeres hígításban is Öt percen belül elpusztítja a legtöbb baktériumot. Ennek alapján a gyógyászati hasz­nálata igen sokrétű. Kötszer, ként baktériumölő ezüstfóli­át hoznak forgalomba, vala­mint ezüsttel impregnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolokat nátha és szamárköhögés ellen ajánl­ják az orvosok. Kísérletek folynak víz, jég és üdítő ita­lok kis mennyiségű kolloid­ezüsttel való csiramentesíté­sére, tartósítására is. B. I. A Magyar Optikai Művek szerelő részlegében ötven fajta műszert gyártanak, ami optikai és mechanikai elven működik. Egy műszerbe háromszázötven féle anyagot építenek be. A teodolitok és szintezők ki­lencven százalékát exportálják. Barna Béláné auto­matikus szintező végszerelését végzi. (MTI foto — Balaton József) Autógumi — szövetbetét nélkül Egy osztrák cég olyan el­járást dolgozott ki gépkocsi­köpenyek előállítására, amely ha beválik, sokkal egyszerűbb, mint a jelenlegi gyártási módszerek. Az új gépkocsigumikban nincs szö­vetbetét és nem gumiból, Üzembe helyeztek egy új erőművet, amely az olaj fú­rásnál elszökő földgázt fel­használva állít elő elektro­mos áramot. Az új erőmű Nyugat-Szibériában, Surgut- nál épült, s 1975-ben 1 200 000 kW áramot fog adni. De amilyen mértékben fejlődik majd az olajtermelés az Ob hanem poliuretánból ké­szülnek. Készítésekor a poli- uretán komponenseit egy ke­verőfejbe vezetik és onnan a megfelelő formába öntik, ahol hamarosan megszilárdul és utána a kész abroncs kivehe­tő. folyó medencéjében, olyan mértékben lehet emelni az erőmű kapacitását is. Az ed­dig kárbaveszett földgázból a Surgut erőmű áramot bizto­sít a térség olaj- és faipará­nak, s ellátja a halászok és rénszarvastenyésztők ottho­nát is. Az ezüst világpiaci ára az utóbb; másfél-két évtizedben folyamatosan emelkedik, s a szakemberek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor értéke eléri, majd meghaladja az aranyét. En­nek következtében sok or­szágban az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ezüsttartal­mú pénzérmék a névértékűk­nél , máris jóval többet -ér­nek.'. ! . A nemesfémeket — köztük .^SKézij^tö’E is — nem az ék­szeripari felhasználásuk te. szí különösen értékessé és keresetté, hanem az ipar egy­re növekvő igényei „verik fel” az árukat Az elektro­technikában, a félvezetőgyár­tásban, a kriotechnikában, a rakétatechnikában ugyanis ma még pótolhatatlanok a nemesfémek egyedülálló tu­lajdonságai (korróziómentes­ség, vegyi hatásokkal szem­beni közömbösség, stb.). Mindez még nem ad magya­rázatot arra, hogy miért ha­ladunk az arany „trónfosztá­sa” felé, hiszen az igények normális növekedésével álta­lában a bányászati teljesít­mények fokozódása is lépést tart. Az ezüstnek azonban van egy felhasználási területe — a film- és fotóipar —, amely hihetetlenül nagy mennyisé­get igényel e nemesfém ve. gyületeiből. Még remény sincs rá, hogy egyhamar si­kerül az ezüsthaloidok nélkü­li fotónyagokat nélkülözni. Napjainkban az a helyzet, hogy a világ ezüsttermelésé­nek egyharmadát pénzverés­re használják fel, egyharma- dára a fényképészeti Ipar tart igényt, s csupán a fenn­maradó rész áll egyéb ipari célok és az ékszer., dísztárgy­készítők rendelkezésére. Az ezüstszükséglet már évek óta sokkal nagyobb, mint a termelés, s a különb­séget csak a felhalmozott készletekből lehet fedezni. Ráadásul az ezüst termelését igen nehéz fokozni, mert nem önálló bányászati termék, hanem az ércekben más fé­mek „kísérőjeként” fordul elő. Ilyen gondok közepette nem csodálható, hogy világ­szerte minden alkalmat meg­ragadnak az ezüst felkutatá. sára, felvásárlására és visz- szanyerésére. Ez utóbbira jó példa az a módszer, amivel a fotóipar által felhasznált sok ezer tonna ezüst egy ré. szét igyekeznek megmenteni. A fotofilmek kidolgozása során a rögzítő (fixáló) nát­Áramol ad az elszökő földgáz Július 30-án összeül Helsin­kiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakasza. A Magyar Pos­ta 10 forint névértékű légi­posta blokk kiadásával kö­szönti a nagy eseményt. Az új kiadás rajzán földrészünk térképét fogaskerék veszi körül, amely további kere­kekhez illeszkedik. A blokk keretét a konferencián részt vevő államok zászlóinak fü­zére díszíti, tehát ott lo­bognak 33 európai ország és USA, valamint Kanada nem­zeti színei. Az európai együttműködéssel kapcsola­tos tárgyalások gondolatát a budapesti felhívás vetette fel és a Magyar Posta kiadvá­nyain végig kísérhetjük a megbeszélések menetét. Szerelmesek bélyegen Jenny Lind (1820—87) arc­képét Svédország mutatta be bélyegen a nők nemzetközi éve alkalmából nemrégiben kibocsátott bélyegen. Lind korának ünnepelt énekesnő­je volt. Iránta epekedett re­ménytelenül az akkor még ismeretlen dán író, Hans Cristian Andersen (1803—75). Amikor fiatalon, szegényen egyszer hallotta Lind énekét, így írta: „Általa értettem meg a művészet szentségét és megtanultam, hogy maga­sabb eszmék szolgálatában az ember nem kímélheti ma­gát.” Andersen sorsa évek múlva meseszerűen alakult, az egyszerű cipészmester gyermekét művei hatalmas sikere híressé és gazdaggá tette. Hazája már 1935-ben so­rozattal adózott Andersen emlékének. Most, halálának 100. évfordulóján háromérté­kű sorozattal tiszteleg mun­kássága előtt a dán posta, így több mint egy évszázad múltán a nagy énekesnő és lovagja egymás mellé kerül­nek — legalábbis a filatelis- ták albumában. Üjdonságok Románia hatértékű soroza­ton mutatja be az ország kü­lönböző vidékein készülő szőnyegeket. — Béke Cipru­son — török értelmezésben olvasható le három bélyeg­ről, amelyet a sziget elszakí­tott török, részének postája adott ki. — Ausztrália össze­függő bélyegpárral köszönti a postások és távközlés mun­kásainak tevékenységét. — San Marino, az Olaszország középső részén fekvő ősi köztársaság öt bélyegét a paduai Scrovegni-kápoina freskóinak részletei díszítik, amelyeket Giotto festett, — A kínai népmesék világát eleveníti fel Formosa négy- értékű sorozata. Az első címlet a tanulást népszerűsíti egy gyermek képével, aki fátyolból készített zsákocská­ban tartott szentjánosbogarak fényénél olvasta tankönyvét. Az erdőgazdasági és faipari termékek kereslete évről évre nő, ugyanakkor fokozódik az igény az erdők iránt környe­zetvédelmi, szociális és üdü­lési funkcióik miatt is. Érde­kes azért az az erdőleltár, amit az UNESCO készített nemrégiben és amelyik a vi­lág erdeinek évi „növekedé­sét” 3,5—4 milliárd m3-re be­csüli és megállapítja, hogy előrelátó erdőgazdálkodási poltikával az ezredévforduló­ig megoldhatók a növekvő igények. A világ fakitermelésének zöme ma még az őserdőkből származik, csupán Európában folyik rendszeres erdőgazdál­kodás. A világ őserdeinek el­ső kiirtása átnyúlik majd a 2000. éven túli időszakra, de az ember által telepített er­dők aránya megnövekszik és az őserdők helyére kerülő te­lepített erdők jelentik majd a távolabbi jövő dinamikus fej­lődésének alapjait. Olyan ha­talmas őserdőnek a kiakná­zása, amilyen pl. az Amazo­nas medencéjében van, jelen­leg még igen kisfokú. A lát­szólagos őserdei gazdaság mögött azok a tények állnak, hogy a brazíliai őserdőben, egy hektáron, néha több száz különböző méretű és minő­ségű fafaj tenyészik és ez nagyon nehezíti a fa ipari hasznosítását. A munkaerő is teljesen hiányzik, hiszen ez az óriási terület szinte lakatlan. Az őserdők első kiirtása tehát nem túl nagy gazdasági ha­szonnal jár, csupán a helyé­re telepített, gondosan meg­választott fafajtákból álló er­dőtől várható jó eredmény Hasonlóan hátrányos a be­avatkozás az őserdőbe ott ^föleg Afrikában) ahol a me­zőgazdasági termelés kiter­jesztése érdekében felégetik, kipusztítják az erdőket, majd néhány évig mezőgazdasági művelés alá fogják. A talajok azonban hamar kimerülnek, a trópusi esők zónájában megindul az erózió és a me­zőgazdasági műveléssel fel kell hagyni. E területek ké­sőbb újra erdőkké válnak, de ezek már minőségükben nem érik el az előző erdők állapo­tát. Az előrejelzések szerint a világ növekvő faéhségét Dél- kelet-Ázsia, Afrika és Latin- Amerika potenciális faforrá­sainak bekapcsolása csilla­píthatja csak, hiszen a jelen­legi faigény már szinte tel­jesen leköti Kanada és a Szovjetunió importálható fa­készleteit. Kína például — bár az országban igen jelen­tős erdőtelepítések folynak — hamarosan jelentkezik mint vásárló, amint eléri a gazda­sági fejlettség azon fokát, amelynél már elkerülhetetle­nül megnövekszik az iparifa- fogyasztás. •: További mennyiségi .növe­kedés várható a Szovjetunió szibériai részein lévő fakész­letek hasznosításával, ahol jelenleg még komoly problé­mát jelent a zord időjárás, a rövid vegetációs időszak és a vizi szállítás korlátozottsá­ga. A szállításnál a jégtörő hajók használata megoldást igér, így az északra futó fo­lyókon a nyári időszakban le- tutajozott fatömeget a Jeges­tengeren át szállítanák él. Komoly fejlődést igér a fa­hozamok növelésében a ne­mesítés is. Svájci kutatók sze­rint a 2000. év körül az euró­pai erdőgazdaságokban csak nemesített szaporító anyagot fognak használni. Villánykövesden, a honismereti szakkör segítsé­gével szerény, de helytörténeti szempontból je­lentős falumúzeumot létesítettek. A helyi ta­nács negyvenezer forintot áldozott a múzeum létesítésére. Temesváry Béla nyugdíjas mező­gazdász pedig 18 fiatal és 10 felnőtt szakköri taggal összegyűjtötte az anyagot. Múlt századi iskolai csillagászati taneszköz, amely a Föld— Hold forgásának viszonyát szemlélteti. A ké­pen: Temesváry Béla. (MTI foto — Bajkor Jó­zsef) liiiifiiiiiliiil:

Next

/
Thumbnails
Contents