Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

1975. július 2. KELET-MAGYARORSZAG 7 FORUM Szerkesztette: Nánási Bernadette POSTABONTÁS Alig van, aki nem veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Reggel és dél­után a csúcsforgalmi időben sokan utaznak a zsúfolt autóbuszon. Szalad az utas az autóbuszhoz, látja a ve­zető, mégis elindul. Ilyen és ehhez hasonló esetekből adódnak aztán a félreérté­sek, Idegesebb az utas, a személyzet munkája is ne­hezebb, s gyakoribbak a szóváltások. Sokszor sértő, meggondolatlan szavak hangzanak el. amit később megbánnak. Örvendetes mó­don több olyan levél érke­zett szerkesztőségünkhöz, amelyben dicsérőleg nyilat­koznak az autóbusz sze­mélyzetének udvariasságá­ról. Bábás Sándorné nyíregy­házi lakos az 5-ös járaton gyakran szolgálatot teljesí­tő Bajusz János gépkocsive­zetőt dicséri. Udvarias, fi­gyelmes, előzékeny. Az uta­sokhoz kedves, közvetlen és segítőkész. Valóban, sokat jelent egy mosolygós ar­cot látni reggelente, mun­kába indulás előtt. Jobb a közérzete az embernek ilyenkor, mintha durva, mo­gorva arcot látna maga előtt. Hasonló témájú egy má­sik levél is. Abban Sinkó János autóbuszkalauzt di­csérik, aki a 8-as járaton dolgozik. Fiatal, mosolygós. Közvetlen hangon, udvaria­san beszél az utasokkal. Mindenkihez van *gy-két kedves szava. Türelmes nem goromba. Ha felszáll egy idősebb ember, vagy szülő gyerekkel, az első dol­ga, helyet kér nekik. Jól esik az utasoknak, ha ilyen dolgozókkal találkoz­nak. De arra nem gondol­nak, hogy sokszor az utasok is hozzájárulnak a Volán alkalmazottainak durva megnyilvánulásaihoz. Per­sze, ha minden gépkocsive­zető és kalauz ilyen lenne, sok bosszúságtól, veszeke­déstől kímélnénk meg egy­mást. BETEG HŰTŐGÉP 1975. június 9-én kértem garanciális hűtőgépem javí­tását a nyíregyházi GELKA- szerviztől. Telefonon több­ször sürgettem, de csak ígér­getést kaptam, pontos vá­laszt a javítás időpontjára nem. Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, mit jelent nyáron egy hűtőgép, főleg nekünk, akik távol vagyurtk a várostól — írja levelében Vizsnyovszki Mihályné Sós­tógyógyfürdő, Tölgyes u. 19. sz. alatti lakos. JÉGKRÉM ÉS PAPÍR Felnőttek és gyerekek kö­rében egyaránt közkedvelt a jégkrém. Érthetetlen előt­tem azonban, hogy miért kell a jégkrém papírját a földön elszórni. Annyi sze­metes edény van már a vá­rosban: nem lehetne a pa­pírt oda dobni és nem a földre? — teszi szóvá Sza­bó László nyíregyházi lakos. MIBE CSOMAGOLJANAK? Most van a kirándulások ideje, sok gyermek indul táborba. Nagy gond a szü­lőknek: mibe csomagolja­nak. Azaz nem gond, ha van egy ügyes kis hátizsák, amibe jól elfér minden. Cipe- kednie sem kell a gyerek­nek, a hátán jól elviseli. Csak az a baj, hogy tizen­éves gyerekeknek célszerű, kisméretű hátizsákot nem lehet kapni. Vajon miért? — kérdezi Polgár Józsefné nyíregyházi lakos. NEM FELTŰNŐ! Az utcaseprőknek feltű­nően sárga-piroscsíkos mel­lényük van a balesetek el­kerülése végett. Mostanában azonban nem nagyon lehet észrevenni, mert igen meg­fakultak. Célszerű volna gyakrabban cserélgetni eze­ket a mellényeket, hogy ren­deltetésének megfelelő le­gyen — javasolja Molnár István. Kínos és hosszú... E fénykép június 28-án, szombaton este tízkor ké­szült a sóstói kultúrpark előtti autóbusz-megállónál. (Gaál Béla felvétele) A GA 60—65 rendszámú autóbusz megállás nélkül to­vábbment — az ifjúsági park rendezvényéről hazaigyekvő fiatalok pedig hoppon ma­radtak. Ez az eset nem egye­dülálló — több gépkocsive­zető nem veszi figyelembe ezt a megállót. Többször megesett már, hogy otthagy­ták a várakozókat. Erről a szofnbat estéről egyébként az ifiparkban szó­rakozó fiatalok közül jó né­hányan kellemetlen emléket őriznek. Az Alföldi Vendég­látó Vállalat által üzemel­tetett büfében a bolti ár he­lyett 3,50-ért árulták a kólát, és a 9,10-es külföldi sört 12 forintért! Szerencsére az if­júsági park vezetői résen voltak és visszafizettették az eladókkal a iSilönbözetet... Ez a szombat este sok fia­talnak kínos és hosszú volt... Mi jön még ezután? (tgy) ŐZ KÖZ: TÁRSADALMI MUNKA A közelmúltban válaszol­ta a városi tanács az „Őz köz 51” című újságcikkre: a park rendezése 1976-ban várható. A ház lakóit bosz- szantotta a környezet elha­nyagoltsága és elhatározták, közös összefogással elkészí­tik a parkot. Hozzáláttak a szemét elhordásához, majd a közúti üzemi vállalattal felvették a kapcsolatot, akiktől 13 teherautó földet kaptak. A földet széthord­ták, fűmaggal beszórták. A ház elé virágokat ültettek, melyre a lakók adták össze a pénzt. A gyerekeknek ho mokozót készítenek, mely­hez az 5. sz. Volán Vállala leselejtezett gépkocsi gu miköpenyt adott, hogy kör­bekerítsék. A parkot a gye­rekek kis kerítéssel elkerí­tették, hogy ne tapossák le a füvet. A homokozóhoz ve­zető utat is kőlapokkal rak­ják ki. A ház lakóinak ap- raja-nagyja ott volt a park elkészítésénél — amint az a képen is látható. Elhatároz­ták: amiért megdolgoztak, arra vigyáznak és ápolni, gondozni fogják a parkot, a virágokat. MIKOR VON A^FELVONÓ? A Széchenyi u. 1. sz. alatti házban hatvan évig üzemelt a lift. „Kiöregedett” és így leszerelték 1973-ban azzal, hogy új liftet kapunk. Ez­zel nincs is probléma: a lift megérkezett és az IKSZV udvarán található. Az új fel­vonó szerkezete eltér a ré­gitől, ezért új felvonó­gépházat kell kialakítani, melynek építését a SZÁÉV- től megrendelték. Építésére a mai napig nem került sor. Meddig kell még várnunk, hogy végre beüzemeljék . az új felvonót? — kérdezik a ház lakói. CSAK DRÄGA KAPHATÓ Már több mint egy hó­nappal ezelőtt mások is szó­vá tették, hogy Nyíregyhá­zán nem lehet kapni a gye­rekek kedvenc játékát, az ugrálókötelet. A mai napig sem változott a helyzet, illetve annyival, hogy a ko­rábbi 8—9 forintos árral szemben 52 forintért a sporlboltban már van, de nem biztos, hogy minden szülő tud érte ennyit áldoz­ni. És különben is: a cél­nak megfelelne az olcsóbb is, csak lenne — teszi szó­vá Sóvári Jánosné nyíregy­házi lakos. JOGI TANÁCSADÓ Kisajátítási A közvélemény előtt széles körben ismert, hogy ki­sajátítás esetén az ingatlan ellenértékét a kisajátító kö­teles megfizetni. Amennyiben a kisajátító által fel­ajánlott összeget kevésnek tartja a kisajátított, a bíró­ságtól kérheti a végleges összeg megállapítását. Kevésbé ismert azonban, hogy milyen címeken jár kisajátítási kártalanítás. Ezzel kapcsolatos Károlyi Sándor hozzánk intézett levele. Tulajdonukat képezi egy 684 négyszög- öles telek, amelyből kisajátítanak 550 négyszögölet. Ö a telek nagyrészét belterjes konyhakerti növények ter­mesztésére használta fóliasátor alatt és ebből szép jö­vedelmük volt. A jövőben visszamaradt ingatlana nem lesz kertes ingatlan, mert csak az a terület marad meg részükre, amelyen a lakóház és az udvar áll. Vélemé­nye szerint ha a visszamaradt területet eladná, azért arányosan kevesebbet kapna, mintha az egész területet adná el, mint kertes ingatlant. Kérdése az, hogy részé­re kártalanítás csak a kisajátított terület után jár, vagy azonkívül megilleti e még valamilyen kártalanítás, te­kintettel arra, hogy az ő háza a jövőben már nem ker­tes ház. Kisajátítás esetén a fő kártalanítási jogcím a te­lekérték, a felülépítmények értéke, (lakás, istálló, ga­rázs, stb.) a zöldkár értéke, (gyümölcsfák, évelő nö­vények, stb.) és az értékcsökkenés. Olvasónk lényegé­ben helyesen érzi, hogy a kisajátítás után részére visz- szamaradt terület kisebb értékű lesz, mint eredetileg volt. Ezért értékveszteség címén is kérhet kártalanítást. Értékveszteség megállapítására akár üres telek, akár beépített telek részkisajátítása esetén akkor kerülhet ~ sor, ha a visszamaradt ingatlan értéke és a kisajátítá­sért kapott kártalanítás együttes összege nem éri el az ingatlannak a kisajátítás előtti értékét. Ez esetben a Koca József tiszaberceli, .Kiss Lajos nyíregyházi, Bog­dán Miklós vásárosnaményi, Szalay Gyuláné gyulaházi, Kuruc János mezőladányi, Kövér Miklós nagyhalászi, Breczka Géza encsencsi, Pázmán Jánosné újdombrá- di, ifj. Kokas Károlyné ópá- lyi, Éles Józsefné gégényi, Márfai József vásárosnamé­nyi, Szabó Ferenc eperjeskei, Szabó Péterné nyírtassi, Czomba János vajai, Papp Bálint fehérgyarmati, Juhász Károlyné nyíregyházi, Pa- nyik Erzsébet nyíregyházi, Balasa Géza nyíregyházi, Goes Mihály csegöldi, Ősz András kisvárdai lakosok ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Cziráki Jánosné gávaven- csellői lakos, ha rendszeres munkavégzésre kötött szer­ződést mint bedolgozó, és azt teljesítette, akkor 12 nap fizetett szabadság illeti meg. Ha nem ilyen szerződést kö­tött, de az önével hasonló munkakörben dolgozók telje­sítményének a felét elvégezte, fél keresete van, úgy adható a 12 nap szabadság, de nem kötelesek megadni, a szülé­si szabadságra menő dolgo­zóknak. Csorba Zoltán nyíregyházi olvasónknak üzenjük, hogy a vízbekötési tervek 1975. jú­nius 13-ra elkészültek és a víz bekötése e hó végére vár­ható. Jakab Gyuláné kocsordi lakosnak a TÜZÉP válla­lat a betétdíjat és a felme­rült költségeket kifizette. Oláh Istvánná nyírcsaholyi olvasónknak a Magyar Op­tikai Művek mátészalkai gyáregysége a kért szabad­ságot megadta, és az igazo­latlan hiányzást törölte. Danes Lászlóné nagyari la­kos kérésére a községi ta­nács intézkedett, hogy az Arany János utcán a víztó­csa megszűnjön és íz út jár­ható legyen. Marossy Gyuláné nyíregy­házi olvasónk kérésére a vá­rosi tanács igazgatási osztá­lya levélben válaszolt. Nagy Lászlóné mátészalkai lakosnak üzenjük, hogy a fennálló rendelkezések értel­mében családi pótlékra az a gyermek jogosult, aki alsó vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán folytatja tanulmányait és a 19-ik életévét még nem töl­tötte be. Lánya ha betöltötte 19-ik évét a következő hó­naptól már nem jogosult a családi pótlék összegére. Takács János ny,vegyházi olvasónknak az Utasellátó Vállalat Debreceni Igazgató­sága levélben válaszolt. Salamon Andrásné nyír­egyházi lakos csak polgári pefes úton szerezhet érvényt követelésének. Az illetékes válaszol MINI ZSEMLE 1975. május 21-én „Mini zsemle” címmel cikk jelent meg, amelyben kifogásolták a zsemle minőségét, s a szabványkövetelményt. A kifogásolt terméket a Szarvas utcai VI. sz. üzem­ben gyártották. A selejt ter­mék gyártásáért, a kereske­delmi forgalomba való ki­engedéséért a dagasztó­csoportvezető és a beolvasó a felelős. Mindkét dolgozó­val szemben eljártunk és fokozott ellenőrzéssel aka­dályozzuk meg, hogy a jö­vőben hasonló eset ne for­dulhasson elő. Sütőipari Vállalat Nyíregyháza SZEMÉT „Elrejtett szemét” címmel június 18-án megjelent új­ságcikkben az autóbusz­pályaudvar tisztántartását kifogásolták. A pályaudvar és váróhelyiség tisztán tar­tása vállalatunk feladata, melyet rendszeresen három fő takarító foglalkoztatásá­val biztosítunk. A szemét- tároló edények kihelyezése a városi tanács műszaki osz­tályának hatáskörébe tarto­zik, melynek intézése folya­matban van. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza kártalanítás visszamaradt terület, illetőleg a rajta lévő építmények értékének csökkenését úgy kell meghatározni, hogy az egész ingatlannak a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint megállapított értéke és a visszamaradt résznek ugyanilyen módon megállapított értéke közötti külön- bözetből le kell vonni a kisajátított terület után járó kártalanítási összeget. A bíróságok az értékcsökkenés megállapításánál rendkívül gondosan járnak el. Igye­keznek felderíteni minden olyan körülményt, amély befolyásolja az értékveszteséget. így vizsgálni kell, hogy a visszamaradt terület megfelel-e a szokásos házhely­nagyságnak, növekedett-e és milyen mértékben a be­építettség aránya. Csökkent-e az értékesíthetősége, il­letőleg a forgalmi ára. Kertes ingatlanok esetében meg­maradt-e a kertes jelleg, vagy a kisajátítás következ­tében elvesztette az ingatlan a kertes jellegét. Az érték megállapításánál nemcsak a telek értékére, hanem a rajta levő épületek értékére is figyelemmel kell lenni. Tehát nemcsak a visszamaradt telekben beállt érték- veszteség után jár kártérítés, hanem az épületekben beállott értékveszteség után is. Olvasónknak ilyen igényét elő kell terjesztenie, a kisajátítási egyezségi tárgyaláson, amennyiben nem tudnak megegyezni, úgy a kisajátító ellen a különbö­zeti összeg megtérítése iránt pert kell indítani az ille­tékes járásbíróság előtt. A bíróságon elő kell adni mindazokat a tényeket, amelyek olvasónk szerint számításba jönnek az értékveszteség megállapításánál, a bíróság ezenkívül szakértőket is meghallgat és mind­ezek alapján ítéletileg állapítja meg a kártérítés össze­gét. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents