Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
1975. július 17. KELET-MAGYARORSZÄG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK A legészakibb vízierőmű A Szovjetunió területének csaknem egynegyed része a sarkvidékkel szomszédos vidék. E természeti kincsekben gazdag, de zord kiírnájú hatalmas területen energiára éppúgy szükség van, mint másutt, hiszen anélkül elképzelhetetlen a nyersanyagok kitermelése és az ipari fejlődés. Ahol lehetőség van rá, a vizienergiát hasznosítják, ahol nincs, atomerőművekkel állítják elő a villamos áramért;. Sok évi kemény munkával messze a sarkkörön túl, Szibéria legészakibb részén, No. rilszk város közelében megépítették a világ legészakibb r fekvésű vizierőművét. Az erőművét a' Jenyiszej egyik mellékfolyója, a Hantájka látja el vízzel. A folyó vizének a turbinákhoz való eljuttatására és a géptermek elhelyezésére alagutakat képeztek ki. Az usztyu—hantáj- kai vizierömű összteljesítménye több, mint 440 ezer kilo. watt. A termelt villamos energiával a norilszki bányászati-kohászati kombinátot, valamint a Tajmir-fél- sziget tundráin elszórtan fekvő településeket látják el. Ennél északabbra már nincs lehetőség vízierőművek épí. tésére. Üj tűzoltó segédeszköz Nagy bajban voltak a chicagói tűzoltók. Meg kellett volna akadályozniuk a kikötőben egy igen veszélyes só- savömlést, de a 15 négyzetkilométerre kiterjedő sűrű gázfelhőben semmit nem látták, tétlenségre voltak kárhoztatva. Egyetlen megoldás az lett volna, hogy a sósav semlegesítése céljából/ mésszel szórják le a veszélyeztetett területet. De mennyi mész kellett volna ehhez? És hogyan tudnák megállapítani, hogy mennyi sósav folyt el és mennyi maradt még a tartályokban? A tűzoltóparancsnok telefonált a califomiai Hughes Aircaft-cégnek, ahonnan néhány óra múlva repülőgéppel megérkezett egy technikus és magával hozta a Probeye elnevezésű új műszer prototípusát.- A tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzást kimutató Probeye akkor is „lát”, amikor az emberi szem csődöt mond. Minthogy a sósav a környező tárgyaktól eltérő infravörös sugarakat bocsát ki, a tűzoltók hamarosan felfedezték, mennyi sósav van még a tartályban, és sikerült is semlegesíteniük megfelelő mennyiségű mész segítségével. Bizonyos esetekben — jelentik ki azok a tűzoltók, akik már megismerkedtek a készülék előnyeivel — a Pro- beye nélkülözhetetlen. Egy füstbe borult szobában például a Probeye segítségével azonnal felfedezhető az emberi test, amelynek körvonala élesen kirajzolódik a sötét háttérből. Gyakorlott tűzoltók a készülék segítségével meg tudják már különböztetni a füstben lévő ember haját, ruháját és az egyébként láthatatlan személyről azt is meg tudják állapítani, hogy lélegzik-e vagy sem. Lángban álló szobában lévő személyről a képernyőn sötét folt jelenik meg a világosabb háttérben. A készülék sokoldalúságát bizonyítja, hogy felfedezi a rejtett tűzfészkeket is, például a villamos készülékek rövidzárlat okozta tűzgócát. Eddig húsz amerikai tűzoltórészleget szereltek fel Pro- beye.jal, és mindenütt egyhangú elismerést aratott. Vágat nélküli bánya Kálium műtrágya-alapanyag kitermelésére rendkívül hatékony — bányászok, vágatok és fejtőgépek alkalmazása nélkül megvalósítható — új módszert dolgoztak ki Leningrádban. A föld alatti kilúgozásnak nevezett eljárás külsőre emlékeztet a kőolaj-kitermelésre. Mindeddig csak konyhasó kimosá. sára alkalmazták, de most a hasznos ásványtartalmú kőzetből vonják ki vele a káliumot — anélkül, hogy a kísérő elemeket is oldatba vinnék. A leningrádi kutatóintézetben már a Szovjetunióban eddig felfedezett összes perspektivikus káliumlelőhelyről készítettek működő modelleket, amelyekhez az anyagot közvetlenül az érintett káliumlelőhelyből vágták ki. A miniatűr kutak szüntelenül ontják a káliumban dús oldatot. E működő modelleken a technológusok kiválasztják a nyersanyagban leggazdagabb előfordulásokat. Kutak helyett olajbánya Az olaj és a földgáz a melyben fekszik, s a felettük lévő rétegek hatalmas nyomása alatt tör felszínre a furaton át. A nyomás azonban idővel csökken, sűrített levegő befú- vásával igekeznek fenntartani. Ezzel a módszerrel a készletnek csak 30—50 százalékát lehet a felszínre hozni. Ezért volt fontos új utak keresése. Nos, a bányarendszerű kitermelés alig különbözik a szénbányászattól. Tágas aknát mélyítenek, s vízszintes vágatokat készítenek a föld mélyében. Csakhogy amíg a szénbányában a vágatok magában a szénrétegben haladnak, itt az olaj réteg alatt helyezkednek el. A felszínről készített furatokon keresztül az olaj az alsó vágatokban összegyűlik, valóságos tavakat képez. Az aknán keresztül aztán a felszínre szivaty- tyúzzák. Az új módszer lehetővé teszi a lelőhelyek 80—90 százalékos kiaknázását. Biztonságosabb a fehér botnál Kiállta a kísérletek próbáját és megkezdték annak az ultrahanggal működő vakve/ zető szemüvegnek a sorozat- gyártását, amelyet egy angol tudós konstruált. A speciális szemüvegkeret középső részén három adó-vevő korong helyezkedik el. Ezek sugá. rozzák ki rövid időközökben az ultrahangimpulzusokat, illetve fogják fel a visszaérkező jeleket. A sugárnyaláb 60 fokos sugárkupban kb. 6 méter távolságon belül „tapogatja le” a környező tárgyakat, majd a visszaverődő hallhatatlan hangok erősítő készülékben alakulnak át megfelelő magasságú „dallamos” hangokká. A jobb és a bal fül számára a szemüveg- keret szárába épített kis műanyag csövecskék közvetítik a sztereohang két összetevőjét,1 így a vakvezető készülék térbeli tájékozódást tesz lehetővé. A tárgyak távolsága a hangmagasságból állapítható meg. A távolabbi — de még 6 méteren belüli — tárgyakról visszaverődő ultrahangokat magas hangként érzékeli a vak ember. Amint közeledik a tárgyhoz, egyre mélyül a hangjelzés. A visszaverő felületek minősége is 'befolyásolja a hangjeleket (pl. más hangot ad az utca aszfaltburkolata, mint a fűvel borított felület). A környezetről visszaverődő ultrahangokból meglehetősen összetett hangkép alakul, ki s eb. ben a „hangbirodalomban” csak kb. 20 órai gyakorlás után tud kiigazodni a világtalan személy. A vakvezető szemüveg hajlékony kábellel csatlakozik a könnyű, zsebben elhelyezhető kisméretű erősítő és átalakító egységhez. „Háztáji" tömörítőgép Svédországban gyártják a „Dynapac” elnevezésű vibrációs tömörítőt. Súlya 72 kilogramm, négyütemű benzinmotorja percenként 3500- as fordulatszám mellett 2,5 lóerő teljesítményt szolgáltat. Az excenteres megoldással létesített vibrációs frekvencia 5000/perc. A kis „háztáji” gép kiválóan alkalmas kisebb útjavítási, karbantartási célokra. Víztartállyal, vezetékkel és oldalperemmel kiegészítve aszfalttömörítésre is használható. Működési sávszélessége 400 mm, oldalperemekkel ellátva 540 mm. Hazai viszonyok között jól megfelelne a salak- vagy kavics- borításnak a talajfelszínbe való bedolgozására is. Házépítésnél is jó hasznát lehetne venni egy effajta kis gépnek. — A cserepes növények számára a nyár a regenerálódás ideje. Ilyenkor bőben ellátjuk tápanyaggal, több a fény, erőteljesebb a növekedésük. A nyáron jól kezelt növények megerősödve várhatják az őszi-téli, számukra kedvezőtlen időszakot. Sok cserepes növényünket kerti díszként ki is ültethetjük. Ilyen célra alkalmasak a meleget és a nagyobb hőmérsékleti ingadozást tűrő fajok (pálmák, citromfa, stb., általában a fásszárú növények és a kaktuszok). Ezeket vagy cseréppel együtt süllyeszt, jük ki, vagy kiütjük a cserépből és kiültetjük. Nem szabad azonban azonnal a tűző napra tenni a növényeket. Kezdetben az erkélyen, vagy n a verandán szoktassuk a nappali-éjszakai hőingadözashoz, a szabad levegőhöz. Különösen óvjuk azokat a növényeket, amelyek új levelet fejlesztenek. Cseréppel együtt a föld színéig süllyesztjük a földbe a növényeket. Ez különösen azoknál a fajoknál lényeges, amelyek a nyár folyamán nagy gyökérzetet fejlesztenének, pl. az aszpará- gus. Nem helyes, ha a növényeket cseréppel együtt csak kiállítjuk a tűző" napra. A cserépben lévő föld így könnyen kiszárad és ezzel a növénynek több kárt okozunk, mint hasznot. Napra ültethetők a borostyán cserepes fajtái, az Abutilon, a Dracaena indi- visa, a fikusz, stb. A kiültetett, vagy kisüly- lyesztett növények gondo. zása napi öntözésből és gyomtalanításból áll. A nyár első felében kéthetente, később hetente adjunk alájuk műtrágyaoldatot. (Wopil, Fonika). Az oldat mindig nedves földre kerüljön. A kiültetett növényeket szeptember második felében cserépbe ültetjük és még a fágyok előtt — ugyancsak fokozatosan szoktatva a zárt levegőhöz — bekerülnek a lakásba. Fodor Béla Bogyésgyümölcsüek a hm kertben A bogygós yümölcsűek, a köszméte, ribiszke, málna, szeder és szamóca általában gazdag vitairunforrásunk. A legkorábban érő gyümölcsök, és így • a tavasz végétől nyár elejéig terjedő időszakban majdnem egyedüli friss gyümölcsbázisunk. Emiatt különösen a vita- mineliáíásban szegény téli és kora tavaszi hónapok után a lakosság élelmezésében van nagy fontosságuk. A nyersfogyasztáson kívül a konzerviparnak is nyersanyaga, de jelentékeny tételeket vesz fel belőlük a mélyhűtő- és édesipar is. Ugyancsak nagy mennyiséget lehetne és lehet nyersen, vágy feldolgozott állapotban exportálni. A bogyósgyümölcsűek ei- I sősorban. a házikert növényei. A nagyüzemi termesztését akadályozza az egyre csökkenő munkaerő. A bogyósok évi munkaerő-szükségletének 70—75%-át a szüreti időszak foglalja le. A rövid időre felnövekedett munkaerőigényt csak a mozgósítható üzemen kívüli íj munkaerő elégítheti ki. A szaporítóanyagot köny- nyen be tudja szerezni, és ha már van kisebb meny- nyisége, azt igen gyorsan el tudja szaporítani. A telepítés-, után már az első esztendőben termést hoz (szamóca). Több évig az ültetvény különösebb befektetés nélkül terem. A legkisebb házikertben is termeszthető és beilleszthető köztesként is, ha a növényvédelmi kezelések ezt nem zárják ki. Ennek a gyümölcscsoportnak tápanyag- és vízigénye igen nagy, amit a házikertben könnyebben ki tudunk elégíteni. Áruként való kezelése kényes, éppen ezért a kisebb tételek csomagolása, kíméletes szállítása köny- nyebben megoldható (személygépkocsi) a házikertben. Növényvédelmi szempontból is előnyösebb a bogyósok házikertben való termesztése, mert a nagyüzemnek a nagy tömegű növények között a betegségek és kártevők járvány szerű fellépése miatt állandóan védekezni kell. Szemben a házikerttel, ahol a kártevők tömeges fellépése csak ritka esetben fordul elő. Az elmondottak alapján minden házikert-tulajdonos- nak kell, hogy kipróbálja és termessze a bogyósokat, legalább is házi szükséglete erejéig. Inántsy Ferenc Védekezés a muszkamoly ellen Július elején szokatlanul nagy számban fogták fénycsapdáink ezt a kukoricamolyhoz hasonló — de attól kisebb — rozsdabarna színű, előfsŐ szárnyán világos „homokóra** rajzolattal tarkított lepkét, a muszkamolyt. Virágzó gyomokon szintén számos imágőt láthattunk. A lárva kifejlődve 25 mm — feketefejű zöldes- szürke, hosszanti sárga sávokkal. Jellemző még rá a 4—8. szelvényeken szelvényenként 6 fekete szőrös szemölcs, világos gyűrűvel. Polifag faj, 2—3 nemzedékes. Megfigyelések szerint 2—3 évtizedenként gradál, szántóföldi kultúráinkban nagy kárt okozva. Mivel a talajban bábozódik, a jól elvégzett ősziszántás és egyéb talajminták sok bábot elpusztítanak. Ebben az évben a lucernában és napraforgóban jeleril- kezett már károsításával. Veszélyt jelenthet még a cukorrépában is! Lucernában — kaszálás után — a Wofatox SP 30, vagy a Metil-Parathion WP 0,5—0,6 százalékban, illetve Phosdrin 0,2 százalékban alkalmazható. Cukorrépában az előbbieken kívül hatásos lehet az Azodrin 40 WSC, 1,25—1,5 liter/ha dózisban. A termelők a szántóföldi kultúrákat fokozottabban kísérjék figyelemmel, s szükség esetén a védekezést haladéktalanul végezzék el! Molnár Józsefné növényvédő állomás Mmrmíía! ..Cserepes növények szabadban
