Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
IV KELET-MAGYARORSZÁG — MÁTÉSZALKA 1975. július 17. Új névvel, új sikerekért Egy sportkör életének mindig jelentős eseménye, ha nevét változtatja. A név mindenkor a hovatartozást jelzi. Csak néhány év telt el a MEDOSZ és a Vörös Meteor egyesülése óta. Az akkori fúzió és névváltoztatás célja a város sportolóinak egyesítése, az anyagi erők összefogása volt. MMTK Ebben az évben újra nevet változtatott a sportkör. Uj neve Mátészalkai Munkás. Testgyakorlók Klubja (MMTK). Fennállása óta most választotta a legszebb nevet, mely egyben jelzi városunk fejlődését, azt a strukturális változást, amely az utolsó öt évben Mátészalkán végbement. Ugyanakkor a sportot szerető szalkaiak régi vágya és kívánsága teljesült, kedvenc csapatukat a hagyományos MTK néven biztathatják. Ez a névváltozás többet jelent, minőségileg más, mint az eddigiek. Azt jelenti, hogy városunk fiatal munkássága lett az egyesület gazdája, őket képviselik a város sportolói, és minden versenyen, ahol megjelennek, jó szereplésükkel, sportszerű magatartásukkal megbecsülést szerezhetnek nemcsak a város sportjának, hanem azoknak is, akiknek nevét használják. A sportolóknak egyszerre jelent a név használata megtisztelést és felelősséget. Ezért joggal várható mindenkitől, aki az egyesület színeit magára ölti, hogy a sportszerűség keretein belül becsületesen, teljes erejével — egészen az egyéni teljesítőképesség határáig — mindent megtegyen a versenyeken, a mérkőzéseken a győzelem megszerzéséért.Pártolótagok A felelősség kétoldalú, nemcsak a sportolókat, a sportvezetőket terheli, hanem azokat is, akik nevét viselik. Régi tapasztalat, hogy a közönség biztatása, lelkesedése szárnyakat ad a játékosoknak, a versenyzőknek. Nem " egyszer a vesztésre álló mérkőzést is képesek győzelemre változtatni azok, akik hallják a biztatást, érzik a feléjük áradó bizalmat és szeretetet. Nemcsak a sportolók szíve kell a jó szerepléshez, hanem a közönségé is. Ezért fontos, hogy az üzemek, vállalatok, de a város minden dolgozója magáénak érezze ezt az egyesületet, sportolóit testvérének, barátjának, lányának, fiának. Fontos, hogy figyelje szereplésüket, látogassa a rendezvényeket, örüljön az eredményeknek, ezt adja tudtára a pályán, a munkahelyen a sportolóknak. Biztassa vereség, vagy sikertelenség esetén a CRüggedöket. Ugyanakkor éreztesse minden kollektíva az onnan kikerülő, de ott dolgozó sportolóval, hogy sportszerepléséért üzemének, brigádjának és közvetlen munkatársainak is felelősséggel tartozik. Az egyesületszeretet, a sportolók megbecsülése jusson kifejezésre abban is, hogy a város minden dolgozója legyen pártoló tagja az egyesületnek. Járuljon hozzá fenntartásához, az utaztatással, a felszerelés biztosításával járó gondok enyhítéséhez. Sportszerűség A sportszerűség, a fegyelem, a felelősség versenyeken, mérkőzéseken nemcsak a spor- .olók kötelessége, hanem a közönségé is. Mi- Jven szurkoló, sportbarát az, aki viselkedésével kárt okoz az egyesületnek, aki azt gondolja, hogy a jegy megváltása feljogosítja az ellenfél iátékosainak, a játékvezetőknek a sértegetésére, saját sportolóink szidalmazására? Az ilyen ember megfeledkezik arról, hogy a szépség és a fiatalság legnemesebb vetélkedése folyik a pályán és ami ott történik, az csak játék. Aki nem tud. vagy nem akar magán uralkodni, megfelelően viselkedni, ne látogassa a rendezvényeket. Sajnos, ebben az évben kétszer is előfordult, hogy az ilyen magatartás miatt elmarasztalták egyesületünket. Először a férfi kézilabda-mérkőzésről tiltották ki a közönséget a játékvezetők és az ellenfél játékosainak sértegetéséért, majd a Nagyhalász elleni labdarúgó-mérkőzésen okozott botrány miatt — ahol egyes, magukról megfeledkezett, felelőtlen szurkolók a játékvezetőt tettlegesen is bántalmazták — a pályánkat három itthoni mérkőzésre letiltották. Az ilyen viselkedés nem menthető semmivel és nem indokolható azzal, hogy a játékvezető sorozatos tévedéseivel, vagy rosszindulatú ítéleteivel szemmel láthatóan és félreérthetetlenül sújtotta csapatunkat. Az okozott anyagi káron túl — ami szintén nem jelentéktelen — felbecsülhetetlen az az erkölcsi kár, amelyet az ilyen magatartás a város sportjának okoz. Jó volna ezt a helytelen és eléggé el nem ítélhető magatartást örökre száműzni rendezvényeinkről. N, B. Képek egy mátészalkai albumból Mindegyik mátészalkai általános iskola híres valamiről. Az X. számú arról, hogy ének-zene tagozatos, a 3Jas arról, hogy ez a legjobban felszerelt iskola, ott a legjobbak az adottságok a korszerű oktatás feltételeihez. A 2. számú, vagy ismertebb nevén a Hősök terén lévő iskola sokáig csak arról volt híres, hogy ide jár a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek, a legtöbb állami gondozott. Most már — utólag amikor az oktatás feltételei és körülményei szinte napról napra javulnak, a pedagógusok is bevallják: egy időben nem is szívesen adták a szülők ebbe az iskolába a körzet szerint ide tartozó gyerekeket. Követhető kezdeményezés Mostoha körülményeik nem egy csapásra, inkább lassanként kezdtek megváltozni. A tantermeket csak nagy körültekintéssel, jó szervezéssel tudták megfelelően elosztani a húsz tanulócsoport között, s akkor még mindig nem volt helyük az úttörőfoglalkozásoknak, a szakköröknek, az irodalmi színpadnak és a többi csoportnak. Hosszú ideig megoldatlan volt az iskolatej-ellátás, sok olyan apróság hiányzott, amely nélkül jól megvoltak ugyan, de amelyekkel azóta az oktatás gazdagabb, az iskola pedig színesebb lett. Mindezeket a változásokat egy albumban örökítették meg az úttörőrajok, mert tet- tenérhető — és tegyük hozzá, követhető — kezdeményezésekről van szó. Arról, hogy az iskola vezetősége, az osztályfőnökök és az úttörők felhasználták egy országos akció helyi lehetőségeit. S nem csak felhasználták, de jól is éltek vele. Gyakran hallunk az Egy üzem — egy iskola elnevezésű mozgalomról. Elindítását számos tényező indokolta, életrevalóságát pedig azok az iskolák és üzemek bizonyítják, amelyek nem csupán egy formális szerződést kötnek meg, hanem élő, oda- és visszaható kapcsolatot alakítanak ki. Az ebben az akcióban rejlő lehetőségek vezették a Hősök terei iskolát, hogy a szerződésre vállalkozó üzemek ne az egész iskolával, hanem egy-egy kisebb közösséggel, egy-egy osztállyal, vagy úttörőrajjal teremtsenek kapcsolatot. Míg Erdős Jenő, az iskola igazgatója feleleveníti az albumban megörökített események ■ előzményeit és történetét, az is kiderül: érdemes volt az osztályok és rajok együttműködését választani, így ugyanis élőbb lett a kapcsolat az üzemekkel. Egy-két osztály kivételével csaknem valamennyi kisebb közösség részese e mozgalomnak. Szerződést kötöttek a bútorgyárral, a MOM és az ISG gyáregységekkel, az ERDÉRT-tel, a TÖVÁLL-lal, a sütőipari vállalattal, az ÁFÉSZ-szel, a FÜSZÉRT-tel, a MÉK-kel, a vegyes szövetkezettel, a nyomda helyi részlegével. Értékes szorgalom Mit is tehet az iskola az üzemekért? A felsorolt vállalatoknál, munkahelyeken éppen az aktuális feladatokhoz kapcsolódva rendszeresen segítenek a parkosításban, a tereprendezésben, a hulladékok kiválogatásában, a takarításban. A közlekedési raj most fejezte be a cukrászüzem környékének parkosítását, a nyolcadikos lányok és fiúk egy. üzemi étkező átadását gyorsították meg az ablak- és ajtótisztítással, súrolással. Az iskola pedagógusai a MÉK és az ÉRDÉRT kihelyezett tagozatain tanuló dolgozóknak nyújtanak segítséget vizsgára felkészítéssel, korrepetálással. A vállalatok, vagy szocialista brigádok ünnepségein a gyerekek közreműködése mindig emlékezetes esemény marad. S hogyan viszonozzák mindezt a munkahelyek? Ezt már nehezebb felsorolni, hiszen az utóbbi időben sok-sok apró figyelmességgel kedveskedtek a gyerekeknek. Minden vállalat úgy segít, ahogy tud. A cukrászüzem az iskolai ünnepségeken, sportrendezvényeken — süteménnyel. A bútorgyár kárpitosai a tornatermi szőnyegek beszegésével. A nyomda a nyomtatványok elkészítésével. A MOM a gyárban dolgozó ifivezetők munkájával és olyan szemléltetőeszközökkel, amelyek a gyárban selejtnek számítanak, az iskolában azonban • kincsnek. Az ISG térképtartókkal, virágállványokkal, úttörőfallal. A többi munkahely fuvarral a kirándulásokhoz, kommunista műszakokkal a gyerekek költségeinek támogatásához. Tavasszal a sütőipari vállalat Vörös Csillag szocialista brigádja küldte el egy kommunista műszak munkabérét kirándulásra. Azon a napon pedig, amikor mindezekről az iskolában érdeklődtünk, a MÉK Móricz Zsigmond szocialista brigádjának küldeményét kézbesítette a posta. Egy napi munkabért. Ebből vásárolnak majd jutalomkönyveket. Klub az úttörőknek Minden ilyen apró ajándéknak örülnek, a legnagyobb örömet azonban a TÖVÁLL szerezte. Társadalmi munkában klubot építettek az iskola alatti pincében. így megoldódott a szakkörök, csoportok és úttörőfoglalkozások gondja. Van már helye minden foglalkozásnak, sőt az iskolatej-árusítást is meg; oldották a klub előtti háziboltban. Eredetileg 20 ezer forint körül tervezték a társadalmi munka értékét, s csak amikor utánaszámoltak, akkor derült ki, több mint 100 ezerbe került. A sok kis apró és nagyobb segítségnek köszönhetik, hogy az elmúlt évben nem ezekre kellett költeni a tanácstól kapott 60 ezer forintot. Könyvet vásárolhattak. A korábban „hátrányos helyzetű” iskolában ma minden gyerekre tíz kötet jut az iskolai könyvtárból. Ez a fejlesztés is azt szolgálja, a többivel együtt, hogy az iskolából mind jobban felkészült, mind megalapozottabb tudással rendelkező tanulókat bocsássanak további útjukra. Hatvannégy nyolcadikos végez az idén, s három kivételével valameny- nyien továbbtanulnak, öten-gyors- és gépíróiskolába, harmincketten gimnáziumba, vagy szakközépiskolába, huszonnégyen pedig szakmunkásképző intézetbe jelentkeztek. Az iskolának becsesek ezek a számok, mert ezek is tükrözik az osztályokkal szerződést kötött brigádok patronálását. A tanulók között viszonylag magas a hátrányos helyzetűek és a gyermekvédelem szempontjából veszélyeztetettnek nevezettek száma. „Magasabb osztályba léphet” Az Egy üzem — egy iskola mozgalom lehetőségei azonban ebben az iskolában szinte kimeríthetetlenek, még arra is kiterjedt a figyelmük, hogy ezeket a gyermekeket a brigádok személy szerint patronálják. Csaknem nyolcvan ilyen gyermek sorsáért vállaltak felelősséget a brigádok, köztük azokért a nyolcadikosokért, akik e támogatás révén továbbtanulhatnak. E brigádok minden tagja megérdemli azt a minősítést, amelyet ilyenkor, tanév végén írnak a tanárok a bizonyítványba. Magasabb osztályba léphet. Baraksó Erzsébet Mátészalkai képeslap. A cigánylakosság érdekében Az elmúlt hónapokban a Hazafias Népfront országos felmérést végzett a cigánylakosság helyzetéről. A cigánysággal kapcsolatos sok előítéletnek és meg nem értésnek az volt az egyik fő oka, hogy emberi kapcsolataik egészében különböztek a más népek megismert életformáitól és a történelem során mindig elkülönítét- ték magukat. Nem illeszkedtek be sem a feudális, sem a kapitalista rendbe. A felszabadulás után változott a helyzet és a szocialista együttélésnek új lehetőségei nyíltak meg a cigányok számára is. Hazánkban megszűnt a munkanélküliség, alkotmányunk mindenkinek biztosítja a munkához való jogot,; ezzel a régi cigány életforma idő- szerűtlenhé vált. A szocializmus építése során egyre jobban megmutatkoznak és kiéleződnek a regi cigány életmód külső és belső ellentmondásai, ennek látható következménye: a cigány életmód bomlása. Haladó cigány lakosaink nagyobbik része ma már tagadja a régi cigány életformát és állandó munkahelyen dolgozik, vagy alkalmi munkát végez. Gyerekeik elvégzik az általános és a továbbképző iskolát. Az országszerte ismert mátészalkai cigány táncegyüttes sajátos művészetével terjeszti és fejleszti a népi kultúrát, nemcsak mátészalkai, hanem országos, sőt külföldi viszonylatban is jelentős. Az együttes tagjai a cigányság átlagából kiemelkedve értékes, munkás tagjai lettek társadalmunknak. Mátészalkán és környékén (Ópályi, Jármi, Hodász, Kántorjánosi, Nyírmeggyes, Nyírcsa- holy, Kocsord és Nagyecsed) az összlakosság 5,4 százaléka cigány, az országos két százalékkal szemben. Szocialista építésünk során kormányhatározat tette lehetővé, hogy a cigányok egészségtelen putrik helyett emberhez rnél- tó lakóházakba költözzenek. így például Mátészalkán, ahol az 1973. évi egészségügyi felmérés szerint 654 cigánylakos él (145 család), a városi tanács a társadalmi szervek együttműködésével, a közgondolkodás átalakításával megváltoztatták a régi avult, bomlásra ítélt életszemléletet. A kormányhatározat kedvezményeit igénybe véve épült fel 105 családi ház és 30 pedig épülőben van. Ennek természetesen alapfeltétele az állandó munkavállalás. A munkavállaló cigánylakosság 59 százaléka dolgozik lakóhelyétől távol, Budapesten, Miskolcon, Tatabányán, stb. A kisebb része a helyi ÉRDÉRT Vállalat, az IÍ5G, a bútorgyár, építőipari vállalat, stb. helyezkedik el. Egy főre jutó munkabérátlag 1973-ban (amelyről adatunk van) 1845 forint volt. Az iskolalátogatásról annyit, hogy már felépült az új óvodahelyiség tavaly, 141 iskola- köteles cigánygyermekből 118 járt általános iskolába. A kötelezettség ellenére nem járt iskolába 23. Ipari szakmunkásképzőben tanult az elmúlt tanévben három leány, fodrásznak egy lány, autószerelőnek egy fiú, gimnáziumba járt két fiú, egy lány. Ezek az eredmények olyanok, amilyenre eddig évszázadokon át nem volt példa. • Gs. Z. A teljesen automatizált Szatmár Bútorgyárban a gépek bejáratása és a dolgozók betanulása után naponta már több, mint ötven garnitúra bútort készítenek. Sok üzem - egy iskola