Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

1975. július 13. KELET-M AGYARORSZÁG — VASÁRÍ?ALPI jVIELLÉKLET 9 Mit főzzünk KÜLÖNLEGES HÚSLE­VES. 40 dkg marhahúst, vagy sertéshúst ledarálunk. A húslevesbe való zöldség get kockára vágjuk és zsí­ron vagy olajon kevés hagymával néhány percig pároljuk, majd hozzáadjuk a húst és tovább pároljuk, sóval ízesítjük. Ha a hús megpuhul. kevés liszttel meghintjük, vízzel felönt­jük és felforraljuk. A le­vesbe finommetéltet fő­zünk. s ha a tűzről levet­tük. egy csomag apróra vágott petrezselyemzöldiét keverünk bele és meghint­jük egy kis törött borssal. BORJUSZELET — MAR- HAHUSBÓL. 50 dkg szépen megtisztított marhahúst kétszer ledarálunk. tálba tesszük és összedolgozzuk 2 dl nyers tejjel. 2—3 órán keresztül pihentetjük, ez­után megsózzuk és még egvszér átgvúrjuk. majd vizes tenyérrel szeleteket formálunk a húsból és for­ró zsírban vagy olajban megsütjük. A zsírját esv kevés vízzel és frissen őrölt borssal felforraljuk, s a húsra öntjük. Burgonyapü­rével és salátával tálaljuk. ZÖLDSÉGES FELSÁL. A hússzeleteket besózzuk, majd tűzálló tálba helyez­zük. adunk hozzá zsírt, megöntözzük kevés ecettel vagy savanyú borral. Fel­szeletelünk leveszöldséget, sárgarépát, fehérrépát, zel­lert. vöröshagymát kariká­ra vágunk, rárakjuk a hús­ra. majd puhára pároljuk. Két deci tejfölt, egv kanál mustárt. pici töröltborsot elkeverünk és a húsra önt­jük. ízlés szerint adhatunk bele egy kis cukrot, s ha borral pároltuk a húst. ak­kor egv kis ecetet. Zsem­legombóccal vagy spagetti­vel tálaljuk. ZSEMLEGOMBÓC. 4 db zsemlét kockákra vágunk és valón megcirftjuk. 25 dkg lisztből. 3 tojás sárgá­jából és vízből galuska- tésztát készítünk, pici sóval és pici törött borssal. 1 csomag anróra' vágott npt- rezselvem zöldi ével ízesít­jük. majd belekeverjük a zsemlekockákat és a 3 to­jás felvert habját. Evőka­nállal ' lobogó forró vízbe szaggatjuk és ha megfőtt, forró zsírba szedjük. (Vi­gyázzunk, nehogy a zsír megégjen!) Idős ember nem vén ember... Székely varrottas Idősebb korban már több­ször előfordul, hogy „itt fáj, ott fáj”, de helyes életmód­dal : (célszerű táplálkozás, sok mozgás, igényes testápo­lás és derűs életszemlélet), — és ha szükséges szakorvosi kezelés igánybevételével — sökáig megőrizhetjük jó erőnlétünket. Az orvostudomány szerint 100 éves korig is könnyen el­élhet az ember, hogy mégis kevesen érik meg ezt a kort, annak egyik legfőbb oka a helytelen táplálkozás. Az évek múlásával a szervezet­nek már kevesebb kalóriára van szüksége. Sajnos azon­ban, az éltesebb emberek többsége sem tud mértéket tartani a táplálkozásban, sok súlyfelesleget szed magára. A súlyfelesleg cipelése sem könnyű, de különböző beteg­ségek is összetevői lehetnek a túltáplálkozásnak, (pl. ér­elmeszesedés, epehólyag­gyulladás, cukorbaj, szív- bántalom, magas vérnyo­más stb.) Pontos normát nem lehet meghatározni, de idősebb korban sem baj, ha a test­súly egy-két kilóval keve­sebb a 100 centi feletti ma­gasságnál. Az öregedő szervezetnek könnyen emészhető, vita­mindús táplálékokra — így pl. tejtermékek, kevés rán­tással, olajjal készült főze­lékek, friss gyümölcsök, nyers saláták, sovány húsok, tojáí, barna vagy rozske­nyér — van szüksége. Kerül­jük az erősen fűszeres étele­ket. A reggeli legyen bősé­ges, délben mértékkel étkez­zünk, este pedig csak kevés és könnyű táplálékot fo- . gyasszunk. Idősebb korban is lehet, sőt szükséges tornázni. A rendszeres torna legjobb el­lenszere a várkeringési, izü­leti és emésztési bajoknak, fokozza-a szervezet ellenálló képességét. A torna megvá­lasztásánál elsősorban a szer­vezet egészségi állapotát kell figyelembe venni. Helyes, ha erre vonatkozóan kikérjük orvosunk tanácsát is, aki is­meri szervezetünket. Az ápolt külső, az igényes testápolás, amely jó megjele­nést kölcsönöz idősebb kor­ban 'ugyanolyan fontos, mint fiatalon. Vannak, főként nők, akik égy ■ bizonyos korban már elhanyagolják magukat. Úgy . vélekednek: már koz- Wéulíá'Zni. se érdemes, hiszen elmúlt a fiatalság, szépség. Lemondás, megalkuvás rej­lik ebben , a gondolkodásban. Nagyon káros ez az élet- szemlélet, mert lassan rá­nyomja . bélyegét az egész életritmusra. Az öregkor nem jelenti szükségképpen azt, hogy akár külsőben, akár szelle­mileg el kell maradni a fia­talabb korosztálytól. Lelas­sul ugyan az életritmus, de az érdeklődési kör nem szű­kül. Idősebb korban is meg lehet találni az életet szépítő örömforrásokat. Minden embernek van olyan ál­ma, hobbyja, amelyet addig nem tudott megvalósí­tani, Tessék nyugdíjas kor­ban hozzáfogni! Csak néhány példa: természetjárás, bar­kácsolás, kézimunkázás, könyvtár, színház- és mozi­látogatás, régészet, sakk, éremgyűjtés, fafaragás stb. A derűs* bölcs életszemlé­let sok nehézségen átsegíti az öregedő embert. Aktuális Ady-versből idé­zünk egy szakaszt a vizsz. 1., (zárt betűk: A, R, Y, L, O), függ. 40., (zárt betű: O), 12., (zárt betű: S), 61., (zárt be­tűk: V. M. R, I. V, M). 14., (zárt betűk: A. Z, A) és 33 beküldendő sorokban. VÍZSZINTES: 12. Sör Bécsben. 13. A női erény védelmezője a római mitológiában (+’)• 15. Lomb németül. 16. Győr-Sopron megyei község. 17. Kényúr, zsarnok, görög szó. 19. És a többi, röviden. 20. Kálium és oxigén vegyjele. 21. Nílus né­metül. 22. Elektromos ellen­állás neve. 23. Tata egynemű betűi. 24. Bél betűi. 26. „A” raktározó. 29. összevissza lep! 30. Kínai ezüst súly- mérték. 32. Különleges, kivá­ló idegen szóval. 33. Női név. 34. Indokok. 36. Hang­talanul rásüti! 37. Július Caesar híres mondásának el­ső szava, mikor átlépte a Rublcont (...iacta est). 38. Sportolóknak is ez lebeg a szemük előtt. 39. Táplálko­zó. 41. Hősköltemény. 44. Egyik felét elásta! 46. Éksze­reket, dísztárgyakat készítő szakember. 49. Retorika kez­dete! 50. Becézett férfinév. 52. Ember zálog. 53. Magát. 54. Hajdú-Bihar megyei köz­ségbe való. 56. Mutatószó. 57. Szélein tépett! 58. Romániai magyar író, költő (Károly 1883—)~ 59. Kerti szerszám. 60. Tóth József. 61. A mel­léknév felső fokának ragja. 63. Színésznőnk, keresztne­vének kezdőbetűjével. 66. A függ. 37. betűi. 67. Férfinév. 69. Cirkon vegyfeie. 70. A Malgas köztársaság gépko­csijainak nemzetközi betű­jelzése. 71. Gyűjtőér, vivöér. FÜGGŐLEGES: 2. Á Bengáli öböltől délre elterülő szigetcsoport. 3. Igen angolul. 4. „Vízözön”. 5. „A” torkolat. 6. Jugoszláv város. 7. ANO. 8. A tetejére csúsztatott. 9. Igekötő. 10. Gáz németül. 11. A jótettnek is van. 17. Filmféle. 18. „A” csapadék. 25. Tolsztoj ke­resztneve. 27. Hónap rövidí­tés. 28. Á sortnál is rövi­déből 29. Lemez közepe! 31. Paprikából, paradicsomból készülő étel. 35. Végtag. 37. „A” családhoz tartozik. 42. Volt Duna menti község, most gyárváros. 43. Helyha­tározószó. 44. Lengyel folyó. 45. Adta vala. 47. VUE. 48. Belső indíttatása. 50. Megtor­lás. 51. Szellemi munka ered­ménye. 54. Csepü. 55. Tanin­tézeti rövidítés. 62. Leszállí­tott zenei hang kiejtve. 64. Ilyen hajó is van! 65. Úttö­rő egység. 66. Vászonnemű egysége. 68. Kicsinyltőképző. 71. VE. A megfejtéseket július 21- lg kell beküldeni. CSAK LE­VELEZŐLAPON BEKÜL­DÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Június 29-1 rejtvénypályá­zatunk megfejtése: „...Hogy pariagán viruljon tiszta szép­ség / S látásra nyíljon itt a szív, az agy!” Nyertesek: Balázs József- né, Fábrl Bálint, Horányi Hona, : Lengyel Arpádné, Pampuch Erzsébet nyíregy­házi, Cserhalmi Dezső keme- csel, Mező István mátészal­kai, Nagy Lajosné tiszavas- várl, B. Bakó Irma tiszavldl és Bogdán Miklós vásárosna- ményi kedves rejtvényfejtő- ink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Az idei télre újabb kézimunka albummal kedveskedett a MINER­VA a népművészetet kedvelő, kézi­munkázó nőknek. Az album olyan könnyen leszámolható, páratlan szépségű mintákat tartalmaz, ame­lyek ősei egykor a Székelyföidön termettek. A voilovicai varrottasok kizáró­lag piros-kék vagy piros-fekete fo­nallal készülnek. Alapanyaguk jó minőségű erős vászon, amelynek szá­lai jól számolhatók. A székely var- rottast úgynevezett szálánvarrott, varrottas vagy fonottas öltéssel varrjuk. A közölt minták természe­tesen elkészíthetők közönséges ke­resztszemes öltéssel is, de szépsé­gük jobban érvényesül az eredeti fo­nottas öltéssel kivarrva. Az öltések menetét szemlélteti az album, mely­nek szerzője Kocsis Antalné Kunsza­bó Júlia. A harminchat minta közül íme egy, ún. „tányéros”, amelynek motí­vumai ismétlődőek, így tetszés sze­rint nagyítható. JÓ REGGELT! — és ami kell hozzá llllllllllBllill Számtalanszor elhangzik ez a köszönés, anélkül, hogy annak a lényegére, tartalmá­ra is gondolnánk. Ebben a rövid mondatban, pedig nem­csak a szokásos üdvözlés van benne, hanem a jókívánság is. Hiszen a „jó” reggeltől, az indulástól is függ, milyen lesz az egész napunk. De vajon mitől függ a ,.jó reggel”-? Sok mindén befo­lyásolhatja kedvünket: mit várunk a naptól, kellemes, vagy kellemetlen dolgok áll-' nak-e előttünk stb. Mégis, a reggeli hangulatunkat sem­mi sem érinti olyan közelről, mint éjszakai pihenésünk, alvásunk. Az alvás az élet fenntartá­sához éppolyan szükséges, mint a táplálkozás. A szer­vezet erőinek a pótlását szol­gálja és ezért, ha hosszabb időn keresztül akadályozzuk az alvást, a szervezetet pusz­tulás fenyegeti. A nem kielé­gítő alvás különösen az ideg- rendszert károsítja. Jól is­meri mindenki, milyen nyug­talan, ingerült egy rossz éj­szaka után és mennyire fel­frissít, újjávarázsol a nyu­godt, zavartalan alvás. Minden életkorban fontos a kielégítő alvás, de a gyér mek szervezete a legérzéke­nyebb arra, hogy megkapja a szükséges időt a pihenésre: Gyermekkorban az idegrend-- szer még fejlődőben van; ps még érzékenyebb minden ká rosításra. Nemcsak a csecse­mőnek kell a sok alvás, a kisgyermeknek is. A 6 éves gyermeknek még mindig na pi 12 órai alvásra van szük­sége ahhoz, hogy jól érezze magát. Mégis, a felmérések szerint alig .'5 százaléka-tel­jesíti ezt. A vizsgált gyer­mekek 25 százaléka egy órá­val, 45 százaléka két órával, s csaknem 10 százaléka há­rom órával alszik keveséb- bet a szükségesnél. Terrné- szetesen 12 órát egyhuzam ban még a 6 éves gyerme­kek sem tudnak végig aludni. ÍGY! Mit vegyek fel? — hánysz érdezzük. öltözködésünknek anyagban é színben alkalmazkodnia kell évszakhoz. Legfontosabb szí bály a környezet hőmérséklete hez való alkalmazkodás. Közép-Európában egy éven be­lül mintegy 50 fokát kitevő hö- ingadozáshoz kell testünk hősza­bályozó rendszerének és ruház­kodásunknak alkalmazkodnia. Azután az ember általában na­ponta szintén többször változ­tatja a környezetét, a szobából kimegy az utcára, közlekedési eszközökön utazik stb. Ruháza­tának a szabadban és a zárt he­lyiségben való tartózkodáshoz ti alkalmazkodnia kell. A nyár ruházata a világos, vé­kony anyagból készült, szellőseb nyitott ruhadarabok és nyitott szandálok. A fekete és sötét anyagok, Ingek viselése, bármi­lyen divatos is, melegben egész­ségtelen, mert a sötét tónusú ru­ha a hősugarakat elnyeli, a tes­tet felmelegíti, míg a világos öl­tözék visszaveri a napsugara­kat és így bizonyos védelmei jelent a hőség ellen. Nem mond­hatjuk egészséges viseletnek nyárra a különböző nylon ét nem szellőző szintetikus anya­gokból készült ruhákat, ingeket és fehérneműket sem. Miután nem szellősek, s test befUllec bennük és a verejtéket sen: szívják magukba. . A karcsúság titka A Statisztikai Hivatal felmérése szerint az átlagos magyar állampolgár naponta több mint háromezer kalória értékű élelmiszert fo­gyaszt. Ha evésben olimpiai vetélkedőt ren­deznének, mi magyarok eséllyel pályázhat­nánk meg az aranyérmet, hiszen ezzel a bekebelezett kalóriamennyiséggel a világ első tíz országa közé kerültünk. Helytelen táplál­kozásunk következménye azonban ilyen olim­pia nem lévén, nem aranyban, hanem súlyos kilókban mérhető; hazánkban a 25—60 év kö­zötti nők 30—35 százaléka, s a férfiak 25—30 százaléka rendelkezik testsúlyfelesleggel. Há­rommillió túlsúlyos állampolgárnak most, minden agitáció mellőzésével, ajánlunk egy fogyókúrát —: kevés számtannal. Leghelye­sebb, ha kalóriatáblázatunkat az újságból azonnal kivágják, és a? étkezésük színhelyén máris kifüggesztik: Ez a táblázat, ha éppen csak átfutjuk, ak­kor is önmagáéit beszél. Arról, hogy általá­ban egészségtelenül táplálkozunk, s hogy ét­rendünkben elsőbbséggel 9 legmagasabb ka­lóriaértékű ételeket tüntetjük ki. Pedig bün­tetlenül nem lehet nap mint nap a szüksé­gesnél több kalóriát magunkhoz venni. A bá­nyászmunka sok energiát kíván. A csákányos időszakban 4000—4500 kalóriára volt szüksé­gük a szénfalak mögött dolgozóknak. A mai bányákban azonban gép fejti a szenet, és jó­formán lápátolni sem kell, tehát a bánya­munka csaknem ezer kalóriával kevesebbet igényel. Ebbö^A többi foglalkozás kalóriaigé.-1 Tíz deka élelmiszer Kalória sertészsír 930 füstölt szalonna 720 dió 670 csabai kolbász 520 sertéshús kövér 400 búzaliszt 360 szárazbab • 330 tésztafélék 400 1 dl pálinka : • 260 tíz deka kenyér . V 260 egy tojás 170 túró 90 tehéntej­70 joghurt 60 alma 60 zöldbab 40 főzőtök 34 paraj • v 20 fejes káposzta- . 34 ­ponty \ V . . . 100 cserkehús 110 paradicsom 20 nyére is következtethetünk. A közepesen ne- nehéz munkát végzők számára elegendő a 2500 2700 kalória, ^ könnyebb munkát végzők és ke­veset mozgók-jő lenne, ha-beérnék az 1700— 1900 kalóriával naponta. Aki fogyni akar, és szervezetét arra s; retné kényszeríteni, hogy a saját ráktáráh / a saját zsírkészletéhez nyúljon, az próbí / meg beérni a napi 1500—1700 kalóriával fogyás -eceptje több mozgást is kíván. Diétánkat magunk is egyszerűen ossz líthatjuk a táblázat segítségével tejből, vány húsból, joghurtból, túróból, zc főzelék- és gyümölcsfélékből. Gyümö tejnapot azonban — egy kiló gyümöl kalória, egy üteg tej 700 kalória — cs; kor iktassunk be, ha aznap pihenni t ESI H ElÍ [Sí ES 1 I Lif L_SÍ C3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents