Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

4 XSLET-MAGYARORgZAO K75. JúnltB » Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban ........-—...--....... ■ ■■— ____________ Tehenészeti Rekordidő, alatt MEZŐGÉP A közelmúltban mutatta be riportműsorában a ma­gyar televízió azt a 640 fé­rőhelyes tehenészeti tele­pet, amelyet a nyíregyházi MEZŐGÉP vállalat, rekord, időben, tíz hónap alatt ké­szített el. A tévé riportere többek között azt is megem­lítette, hogy a telep a KGST- országok igénypontjainak megfelelően korszerű techni­kai, technológiai megoldás­sal készült világszínvonalon. A dunavarsányi 640 férő­helyes tehenészeti telep, — amelyet dr. Dimény Imre MÉM-miniszter avatott — MEZŐGÉP Tröszt-rendsze­rű, könnyűszerkezetes ta­karéküreges, épületvasváz- szerkezetű, a térelhatároló elemek PRE—M—ISOL-pa- nelekből készültek. A tele­pen négy 160 férőhelyes zárt, kötetlen tartású tehénistál­lót, etetőistállót, borjúne­velőt, tej házat és szociális épületeket építettek. Érdekes technológiai meg­oldások; a tetőszerkezet hul­lámpalafedése, salak-gyapot hőszigetelése, alumínium trapézlemez hullámborítá­sa. Az istállók padozata ÉTI- és aszfaltburkolat. A padozat kiképzése elősegíti az alomtakarékos trágyázás alkalmazását. A 160 férőhe­lyes termelőistálló egyedi kö­tetlen pihenőbokszokkal van­nak kialakítva, s a nyíregy­házi MEZŐGÉP által kidol­gozott alomtakarékos almo- zás a temperált színtartásos önitatás a legigényesebb kö­vetelményeket is kielégíti. Az állatok közérzetére jó ha­tással van a gravitációs szel­lőzés. ’ A termelőállatok fejésére 1 önálló halszálkás DZD—5 8. (2x5) rendszerű fejőgé­peket alkalmaznak. A fejő­házban óránként negyven tehenet tudnak lefejetni. A kifejt tej föld alatti vezeté­ken, az önálló 10—11 ezer li­ter napi kapacitású tejházba kerül. Magyarországon itt alkalmazzák először a tej hűtését AUL—60 CH agre- gáttal. A tárolás TUS—6 tankokkal történik. A tejház kialakítása olyan, hogy a tej csomagolását a termelő- szövetkezetben elvégezhe­tik. Külön említést érdemel még az ellető istállók kiala­kítása, amely zárt—kötött tartástechnológiai rendsze­rű, az almozás szintén alom- takarékos. Az ellető istálló­ban külön légterű nyolc fé­rőhelyes ellető, harminchat férőhelyes profilaktórium és tíz férőhelyes elkülönítő helyiség van. A borjak tíz­napos korukig infralámpás kezelés mellett maradnak az elletőben. Tíznapos koruk­tól 120 napos korukig a 186 férőhelyes borjúnevelőbe kerülnek. f A telep tervezői és kivite­lezői a legmagasabb szintű gépesítettségre, komplex megoldásokra törekedtek. Ilyen megoldás a telephez tartozó tömegtakarmány­szükségletet biztosító két nagyméretű silótér. A siló kitárolását a VSZ—140 siló­maró mobilkeverő kocsira végzi. A kiosztó kocsi a húsz köbméteres abraktá­roló toronysilóházhoz megy, az abrakmennyiséget fel­veszi, a silóval összekeveri, és az etetőutakon végigha­ladva kiadagolja. Ez a ta­karmányozási mód korszerű és gazdaságos, takarmány telep világszínvonalon készítette a nyíregyházi nem megy veszendőbe. A fejőstehenek a fejőházban külön prémiumtakarmány­ban részesülnek, ezt is gép, a DJK stabilkiosztó beren­dezés adagolja. Egyébként a telep takarmányozási rendszere monodiétikus, ami azt jelenti, hogy az állatok egész éven át azonos össze­tételű takarmányt kapnak, tehát nincsenek kitéve a ta­karmányváltozás miatti te- jelési ingadozásnak. A tehenészeti telep istál­lóit a termelőszövetkezet Canadai Holstein Friz-faj- tával telepítette be. Jó teje­lő fajta, s előzetes számítá­sok szerint a 640 tehén na­pi két fejés alkalmával húsz liter fejési átlaggal számolva 10—11 ezer liter tejet ad majd, amit Budapest város ellátására szolgáltatnak. Mint érdekességet meg kell említeni, hogy az arány­lag nagy komplexum mun­kásigénye kicsi. Az éjjeliőrt és a portást is beleszámítva az állatok gondozására, gé­pek kezelésére mindössze harmincnégy fő szükséges. Ebből hat fő fejő szakmun­kás, hat fő tehenész szak­munkás, két fő borjúnevelő szakmunkás, két fő takar- mányos szakmunkás, négy fő tejházi szakmunkás, két fő karbantartó szakmun­kás. és két fő traktoros. A borjúnevelőket és a takarmá- nyosokat kivéve a telep dol­gozói két műszakban végzik feladatukat. Az ellető szak­munkások nyújtott, a bor­júnevelők osztott műszakban dolgoznak. A telep Dunavarsány- ban kialakított rendszeré­vel a legfőbb cél az volt, hogy kipróbálásra kerül­jenek a hazai és KGST-gé- pek, berendezések, s ezál­tal jelentős tőkés importot takarítsunk meg. Minden bi­zonnyal a dunavarsányi 640 férőhelyes tehenészeti telep a közeljövőben és azt köve­tően nagyon sok szakembert vonz majd tapasztalatcse­re-látogatásra. Seres Ernő B málna betakarítása A málna igen közkedvelt gyümölcs, amely friss fo­gyasztásra, konzervipari feldolgozásra és exportra egyaránt keresett cikk. Sze­dése június közepétől kezdő­dik. A málna zamata csak tel­jesen érett állapotban tö­kéletes. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra csak teljesen érett gyümölcs a megfelelő. A málna gyor­san érik, a túlérett könnyen hullik, ezért a szedést folya­matosan 2—3 naponként vé­gezzük. A friss fogyasztásra alkal­mas, úgynevezett gurulós málnát a kocsánynál a mu­tató és középső ujjal körül­fogjuk és a hüvelykujjal enyhén megnyomjuk, majd lehúzzuk a vacokról. A friss fogyasztásra kerülő málnát lehetőleg közvetlenül abba a csomagoló eszközbe szedjük, amelybe a fogyasztókhoz ke­rül majd. A szedést meg- könnyíthetjük a testre füg­gesztett, vagy kapcsolt sze­dőedénnyel. A málnának frissen kell a fogyasztóhoz érkeznie, ezért csak a hűvösebb napszakban szedjük. A leszedett gyü­mölcsöt minél hamarabb szállítsuk el és igyekezzünk árnyékos helyen tartani. Meleg időben szedett mál­nát le kell hűteni. Ipari fel­dolgozásra szedhetjük vö­dörbe is és szállíthatjuk fa­hordóban. Ebben az esetben nem kell a málnának guru­lósnak lenni. Az első osztályú málnát kézzel szedjük kocsány nél­kül, érett, de nem túlérett állapotban. A másodosztályú árura méretelőírás nincs. 5% III. osztályú árut tartalmazhat. Különböző érettségi fokú és fajtájú áru is megenge­dett. A III. osztályú áruba a nem romlott és nem pené­szes áru tartozik, amely az I—II. osztály követelményé­nek nem felel meg. A mál­nát 5 cm-es rekeszbe vagy a felvásárló vállalat által biz­tosított göngyölegbe szed­jük. A nem gurulós málnát fahordóba. Karádi István Repülőgépes növényvédelem A mezőgazdasági főiskolán június 10—11-én kétnapos repülőgépes tanácskozást tartottak. A második napon Farkas László, a MÉM cso­portvezető főmérnöke tartott előadást a növényvédelem gépesítésének fejlesztési irá­nyairól. Ismertette az öt évre terjedő időszakra tervezett növényvédelmi gépek beszer­zésének adatait. A magyar mezőgazdaság számára 16 000 db földi növényvédő gép és 130 db üzemelő repülőgép áll rendelkezésre 1980-ra. Lencse Rezső, a Nitroké- miai Ipartelepek vegyészmér­nöke a növényvédő szerek gyártásának folyamatáról és e szerek hatékonysága növe­lésének módszereiről tájékoz­tatta a szakembereket. 1975-ben több, mint 5 mil­liárd Ft értékű növényvédő szer beszerzését kell biztosí­tani — hangsúlyozta Hargitai Ferenc, a MÉM növényvédel­mi főosztályának helyettes vezetője. E hatalmas érték, nek azonban csak 40 százalé­kát tudja biztosítani a hazai vegyipar. A helikopteres növényvé­delem nagyüzemi alkalmazá­sának értékelésével foglalko­zott Lakatos András termelé­si igazgatóhelyettes. Több éves tapasztalatból leszűrt adatokkal igazolta, hogy a helikopteres növényvédelem a Balatonboglárt Állami Gazdaságban ma már nélkü­lözhetetlen feltétele a gazda. ságos mezőgazdasági, első­sorban gyümölcstermelésnek. A hektáronkénti 7—8000 Ft- ot képviselő növényvédelmi költség nagyobbik része _ 4—5000 Ft — vegyszerköltség, másik része a kijuttatás költ­sége. E számok szerint az összköltségnek mintegy 13— 15 százaléka növényvédelmi költség és átlagosan 0,60—0,70 Ft/ha az egy kilogramm sző­lőre eső növényvédelem költ­sége. Felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy a szőlő egyik kórokozója, a peronoszpóra elleni védekezés egyszeri — kb. 400—500 Ft-ot kitevő — elmaradása vagy elkésése a 140—160 q-ás hektáronkénti szőlőtermésre vonatkozó jö­vedelemkiesést 10—21 000 Ft-ra emelheti. A növényvé­delem gyakorlata éppen ezért körültekintő és nagy szakmai felkészültséget, munkahelyi szervezést tételez fel. Utolsó előadásként hang­zott el Varga Lajos főiskolai docens ismertetése a mező- gazdasági repülőgép szórás­képének elemzéséről. A nagy körültekintéssel előkészített és szemléltető ábrákkal, hisz- togrammokkal illusztrált elő­adás méltó befejezése volt a kétnapos tanácskozásnak. Az előadássorozat dr. Vé~ tek Jánosnak, a mezőgazda- sági főiskola főigazgatójának zárszavával ért véget. Hang­súlyozta, hogy a magyar me­zőgazdaságban alkalmazott repülőgépek, helikopterek A kétnapos tanácskozás so­rán bemutatókra is sor ke­rült. Képünkön az Ilona-ta- nyán tartott repülőgépes burgonyabogár elleni véde­kezés látható. (Hammel Jó­zsef felvétele) mellett a földi növényvédő gépeknek nincs megalázó szerepük. Ezek komplex al­kalmazása nélkül a mezőgaz­dasági termelés hatékonysá­gának növelése nem képzel­hető eh Tóth László főiskolai docens Kertbarátok tanácsadója Uj szőlőültetvények zöld válogatása Ezt a zöldmunkát talán sehol és semmilyen korban lévő sző­lőnél nem kell olyan gondosan és pontosan elvégezni, mint az 1—3 éves új telepítéseknél Az idei ültetések nagy része most fakad. Másrésze már a fel- töltött csirke felett 3—4 kis le­vélkét hajtottak. Már megkezd­hetjük oldalról a csirkék szét­húzását (borús, esős időt vár­junk ez alkalomra), de még a csirkék teljes széthúzása előtt, már időközben a porhanyítás alkalmával is, ha azt látjuk, hogy nemcsak két, hanem több hajtás is tör elő, akkor ezekből kiválogatjuk a legerősebb kettőt és csak ezeket hagyjuk meg. a többit minél fiatalabb korban dörzsöljük le, távolítsuk el. A két éveseknél, ha a metszés jól volt végrehajtva, akkor rendesen két erős és több gyen­gébb hajtást találunk. Láttunk azonban mellettük apróbb, cse- nevész gyenge, kunkorodott hajtásokat is. Meghagyjuk a legerősebb hármat, esetleg né­gyet és minden más hajtást kí­méletlenül eltávolítunk. Ha nemcsak a tőkefejnek szánt részből, hanem a sárszemből is törnek elő hajtások, úgy a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkod­ni Ha a tőke felső része talán túl magas volna, mert a szél a Növényvédelmi házi kertben Gyümölcsösökben továbbra fsa legfontosabb növényvédelmi ten­nivaló a betegségek újabb • fer­tőzésének a megakadályozása. Az 'almafaVARASODAS Jár­ványveszélye tovább tart. Haté­kony védekezés csak gyakori 18—10 naponkénti1 permetezéssel oldható meg. A készítmények (Fundazol 50 WP, Dithane M—45 stb.) hatásának fokozása ned­vesítő szerrel növelhető, ezért ennek használatára ismételten felhívjuk a figyelmet. Szőlőben a PERONOSZPÖRA fertőzés a júniusi esőzésekkel tovább erősödik. Kellő védelem itt is a gyakori permetezésekkel érhető el. Védekezéshez bő szer­választék áll rendelkezésre. Kö­zülük virágzás idején a szerves hatóanyagú készítményeket (Ortho-Phaltán, Zineb 80, Antra- col, stb.), később pedig a kom­binált hatóanyagú készítménye­ket (pl. Dithane-Cupromix, Cup- rosan-Super D. Cobrezin, stb.) helyezzük előtérbe. A gyakorlatban előforduló hi­bák elkerülése miatt szükséges megemlíteni, hogy a Fundazol 50 WP — annak ellenére, hogy varasodás ellen kiváló ered­ményt produkál —, szőlőpero- noszpóra ellen (de más pero- noszpórás betegségek ellen sem) nem biztosít védelmet. Csonthéjas kultúrákban a LFJ- VELLIKASZTO betegség kárté­telét kell megakadályozni, bur­gonyában pedig a BURGONYA­VESZ (fitoftóra) megelőzése a fő cél Házi kertben a burgonyavész elleni védekezést kiemelten kell kezelni, hiszen a korai lombzá­ródás miatt az első tünetek ál­talában itt jelentkeznek legha­marabb. Védekezésre ugyanazo­kat a készítményeket javasol­juk, mint amit a szőlő peronosa­póra ellen felsoroltunk. Védekezzünk a rózsalevélte tű ellen homokot, vagy a víz a fölért elhordta volna mellőle és a* alsószemből szép, erőteljes egészséges hajtások törnek akkor azt hagyjuk meg tőkefej­nek és a felső hajtás alatt köz­vetlenül levágjuk a felső fejet. A három éves tőkék válogatá­sa, úgyszólván eldöntik a tőke sorsát. Ha itt a tőkék metszésé­re nem ügyelünk |és a metszés után előtörő hajtások gondos és tervszerű válogatását elmulaszt­juk, soha tisztességes tőkefor­mánk és tőkénk nem lesz. Ne felejtsük, el, hogy a homokon a tőkék metszése, azok formáinak képzése sokkal nehezebb, mint a hegyi oltvány szőlőké, mert sajnos a homoki szőlők tőke­csapjain a téli időjárás miatt gyakran vakon maradnak, s nem onnan jönnek a hajtások elő, ahonnan mi azt várjuk, s amelyre mi számítva a tőkék nevelését, alakítását elérni óhajt­juk. Csak azokat a hajtásokat tűrjük a tőkénkén, amelyre szükségünk van, minden mást, hacsak lehet már előtörés for­májában szüntessünk meg. Csak az tud hajtásválogatást szakszerűen, tervszerűen végezni aki tisztában van a szőlő met­szésével, Inantsy FereuaS tennivalók NÖY6B a fánfrm efej! védeke* rések szükségességét az te. hogy a betegségeken kívül a kártevők újabb fejlődési alakjai te egyre nagyobb számban jelentkeznek, Almában három kártevő is in­dokoltó teszi a méreggel törté­nő beavatkozást. Legveszélye­sebb közülük a KALIFORNIAI PAJZSTETÜ mozgó lárváinak megjelenése, melyet elősző* Június 7—10-e között észleltünk. Helyenként azonban kellemetlen! károkat okozhat a SODRÖMÖLY lárvák tömeges fellépése te. A LEVÉLAKNAZOMOLYOR szin­tén gócszerűen károsítanak,1 Imágóinak tömeges rajzása je­lenleg még tart, és várhatóan Június 15—20-ig elhúzódik. Védekezést a sodrómolyok, és a levélaknázómolyok ellen gá­zosodó tulajdonságú Unifosz 5® EC készítménnyel javasoljuk megoldani. Ahol ezekkel a kár­tevőkkel nem kell számolni ott az Unifosz-on kívül Kaliforniai pajzstetű ellen kellő védelmet biztosít a BI—58 EC, Nexion 29 WP, Metathion 50 EC, Safidon « WP, stb., is. A fent említett spedáBs kárte­vőkön kívül komoly gondot kel) fordítani az AMERIKAI FEHÉR SZÖVŐLEPKE elleni védekezésre is. A kártevő hernyőfészkeinete tömeges megjelenése JúniiJS 10—20 közé esik. Tekintettel ar­ra, hogy „veszélyes kártevő­ről” van szó a fészkek eltávolí­tása, megsemmisítése minden termelőnek kötelessége. Szőlőben a molylárvák erősö­dő kártétele miatt a permetléba gombaölő szeren kívül mérget (Bl—53 EC. Ditrifon 50 WP, Üni- fosz 50 EC, stb.) is bele ken ten­ni és kombinált permetezéssel megoldani a most Jelentkező kártétel! veszélyt. I Keresztesi István i, «negyei növényvédő állomás 1 A rózsán számos levéltetűfaj károsít, amelyek közül a rózsa- levéltetű (Macrosiphun rosae) a leggyakoribb. A levéltetvek a le­veleket, hajtásvégeket, virág­bimbókat, csészeleveleket lepik el. Szivogatásuk következtében a levelek sárgulnak, lehullanak, a haj tás végek elpusztulnak, a bim­bók nem nyílnak ki. A fajok egy része tojás alak­ban telel át a rózsa fás részein, más fajok tavasz végén, nyár elején szárnyas egyedeik segítsé­gével települnek át a rózsára. Az egész vegetációs idő folya­mán számíthatunk a levéltetvek fertőzésére, kártételére. Bár a rózsa metszésével a vesszőkön található tojások egy részét el­távolítjuk, megsemmisítjük, ha­tásosan csak növényvédő szerek­kel védekezhetünk ellenük. A permetezéseket a levéltetvek betelepülése idején, majd azt követően az újabb fertőzések észlelése esetén kell elvégezni. A levéltetvek ellen az alábbi készítményekkel védekezhe­tünk : Diazinon-Phenkapton WP: 0,25%-ban, Safidon 40 WP 0.25%- ban, Bl—58 EC: 0,l%rban, Uni­fosz 50 EC: 0,1%-ban. A GYAPJASLEPKE Az utóbbi napokban egy Igen feltűnő kártevőre figyelhettünk fel gyümölcsöseinkben, így al- maültetvényelnkben is. mégpe­dig a gyapjaslepke hernyójára! A hernyó 5—6 cm hosszú, bar­násszürke alapszínű, a hátán két sorban elhelyezett elől négy pár kék és hátrább hat pár piros szemölcsöt visel, valamint bosz- szú, merev szőrzettel tarkított. Kártételük is rendkívül feltű­nő, mivel a leveleket lyuggatják, karéjozzák, a végén már tarra rágják a fát. Különösen az új­telepítésű gyümölcsösökben ve­szélyesek. Gyümölcsösöket tarol­hatnak le, sőt erdőrészeket te­hetnek tönkre! A tarrágott fák az alvórügyekből ismét kihajta­nak, de őszre már ki is merül­nek annyira, hogy az ilyen fák a következő évben termést nem hoznak. Fagyra érzékenyebbé válnak, és a szubogarak is köny- nyebben fertőzik a károsodott és legyengült fákat. Gyümölcsösök esetében tehát két év termését is tönkre tehetik. Különösen a cser- és kocsányostölgy-állo- mányokat. valamint az ezek kö­zelében lévő gyümölcsfákat lá­togatják előszeretettel. Szerencsére évente csak egy nemzedékük fejlődik ki! Eredményesen védekezhetünk ellenük szerves foszforsavészto- rekkel így, házi kertekben: Sa- tox 20 WSC-vel 0,4—0,5%-banf Safidon 40 WP-vel 0,25%-ban. Csak nagyüzemekben Wofatox Sp 30-al 0.4—0.6%-ban, Ult­tracid 40 Wp-vel 0,1%-ban, Metil- Cotnion 25 WP-vel 0,2%-bao. Széles Csaba adjunktus, mg. főiskolai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents