Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

WB. június íí. KELET-MAGYARORSZÁG 5 NEB -vizsgálat Javult az iskolaegészségiíffy — Jobb ifó%íz- ellátás — Szabályozták a szakköri részvéteit ízlik a fagyi. (Hammel J. felv.) Csak egy kislány... Sem Szeníirmay, sem Elemér Milyen padban ülnek a gyermekek? Jó-e a világítás, Az ivóvízellátás, van-e min­denütt megfelelő tisztálkodá­si lehetőség? Csökkent-e a nagyobb szellemi megterhe­léssel járó, úgynevezett ket­tős órák száma? Milyen az Iskolaegészségügy helyzete? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a népi ellenőrzési utóvizsgálat, amely ez év ele­jén zajlott le és az 1972 má­jus—júniustól eltelt időszak fejlődését vette számba. Hiány iskolaorvosokból A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy az alap- vizsgálat óta az iskolák köz. egészségügyi helyzéte javult. Egyes iskoláknál ez a javulás lényeges, míg más iskoláknál alig tapasztalható előrelépés. ' Az iskolai testnevelés előtér­be kerülése, egy sor iskolai sportlétesítmény megépítése, jó hatással van a tanulók egészséges életre nevelésére. ' Az orvosi felügyeleti munká­ban azonban lényeges válto- rás nincs — állapították meg a népi ellenőrök. Az iskolaor. vosi teendőket legtöbb helyen az egyébként is sok beteget ellátó körzeti orvosok végzik. A tanrendek kialakításánál az orvosi rendelések össz­hangját a legtöbb helyen nem tudják megoldani, mert füg­getlenített iskolaorvosok nin­csenek. 1 Az iskolák felújítására, egészségesebb tanulási körül­ményéit kialakítására egy év alatt a megyében 33 millió forintot költöttek. Annak el­lenére, hogy a felújítási, kar­bantartási összegek évről év­re emelkednek, mégis kevés­nek bizonyulnak. Sok gondot okoz az iskolák ellátása egészséges ivóvízzel, mosdók­Mikor friss a tojás? Régi angol közmondás: a pudding próbája az evés. Ez, ha egy kissé erőltetve is. de ráillik az étkezési tojásra is. Csak a felütés után derül ki. hogy elkészithetö.e belőle a rántotta. De mi a biztosíték arra, hogy a megvásárolt tojás az e, aminek megvásárolják, hogy friss-e. vagy tartósított? Ezt úgy szemre nehéz eldön­teni, ezért az új országos szabvány szerint 1975. július elsejétől az állami és szövet­kezeti kereskedelemben for­galomba hozott tojásokat ár. tahnatlan. de lemoshatatlan különböző színű festékkel ,rA szült jelzésekkel kell ellátni. A ..Tea” osztálynál — amely legfeljebb 5 napos tojást je­lent — lilla festékkel .Tea" felírás. A „Friss” osztálynál nagy piros „F” betű és arab szómmal a súlykategória. „Főző” ős-falunál zöldnél fel­festett „11” ráma' szám. A tnr*ósifntt tolásnál pedig lé­keié ,.t*"-vnl a hfítöhá-i ,.m ■ betűvel vedig a meszelt to­jást jelzik­Esetleges kettős megjelö­lésnél mindig az alacsonyabb osztály jelölése a mérvadó. A megjelöléseknek termé­szetesen nem dekorációs cél­juk van: minden minőségi tí­pusnak ugyanis más és más az gra. ezért a szabvány ál­tal élőírt feléé séf- a fogpasz­ták közvetlen érdekét védik. kai, zuhanyozókkal. Általá­ban az iskolák többségében javult az ivóvízellátás, több iskolát közművesítettek 1972 óta, növelték az ivókutakat és a falicsapok számát. Ennek ellenére — utaltak a tapasz­talatokra a népi ellenőrök — rossz az ivóvízellátás a kis- várdai járásban, a kisvárdai ipari szakmunkásképző inté­zetnél. Ásott kútból isznak a gyermekek a nagykállói Lu­dastó tanyai iskolában, a nyírgetsej és nyirpilisi isko­lákban kannákkal hordják a vizet és a tisztálkodást mos­dótálakkal oldják meg. Három méretű padok Korábban sok panasz hang­zott el amiatt, hogy a padok nem megfelelőek, nem iga­zodnak a gyermekek eltérő életkori sajátosságaihoz. A legkedvezőbb a helyzet ott. ahol három méretű pad áll rendelkezésre és a kiselső- söknek nem kell a nagyban, a nagyoknak a kisméretű pa­dokban ülni. A váltva hasz­nált tantermekben az iskolák vezetői igyekeztek úgy’ kiala­kítani az osztályokat, úgy ösz- szeállítani a padokat, hogy azok a követelményeknek megfeleljenek. De még min­dig akadnak iskolák. aho! egyforma méretű szabvány­padokban ülnek a gyerme­kek. A tantermek fűtése, szel- lőzfetése általában jó. A vilá­gítás hasonlóan: a legtöbb iskolában fénycsövekkel ol­dották mez. Ahol ilyen nine', ott a táblák fölé szerelt vi­lági tótesteket al ka 1 m azzák, De a világítás som mindenüt1 megfelelő. ígv Kisvárdán a két. középiskolába^ kifogásol­ták ezt a néni ellenőrök és a Gégényi Általános Iskolában. Kevesebb a kettős óra Kiváncsiak voltak a népi ellenőrök arra is, hogy csök­kent-e a tanulók tú'terhelésc az iskolai órákon és azon kívül. A vizsgálat szerint a tanulók élet- és tanulási rendiének kialakításában az iskolák a szükséges inté^ke. déseket megtették. Az óra. rendek összeállításánál — ahol a szemelni és eevéb fel­tételek lehetővé fették — igvekezte'-- csökkenteni a na- gvnbb szellemi ménvbavéto'* jelentő ewmas utáni. keftéc órák számát. A kettős órák száma azonban csökkent a kisvárdai és nvírhátnrí járás­ban. tanárk'-my miatt. Szabályozták a tanulók rész­véteit -- neves szakkörök­ben is. Általános iskolában gimnáziumban, a smkknzéo- tskniában a tanulók.két szak kört. az Inari saakmunkás- kénzöbnn szakkört látó. gazainak, fsakként azoknak P f Í5lf Í1 <■ pT'bniq is akii­invn’vök tatás, stb.) vesznek részt. Páll Géza T rereckei István már ' negyven éve juhász­kodással keresi a kenyerét. Most mindössze száz birka van csak a keze alat* és Bo­gár nevű koromfekete, gön­dör szőrű, nyáj terelő puli kutyája. Csendes ember, mini a juhászok általában. Nyu­godt is, hiszen tudja, Bogár nem engedi meg a birkáknak azt. hogy összevissza csatan­goljanak. A juhász csendesen, komó­tosan kimért léptekkel bal­lag nyáia után. Hosszú, vas­tag kampós botjával segít magának lépteit egyenesíteni. Fekete, széles karimájú ka- lapiát fejére húzva pislant ki alóla a vastag, téli gyapjút Száz esztendővel ezelőtt, i875 késő tavaszán történt, hogy megjelent egy népies műdal. Címoldalán ez volt ol­vasható: Elemér dala. Szer- z.ö jb:'"' áSzfcntírináy' Elemér. Mint korábbi és későbbi da­laihoz: ‘%hheg is maga írta a verseket, igen ám. de ha egy kicsit közelebbről megvizs­gáljuk az Elemér dala első sorát — hogv finoman fejez­zük ki magunkat — „köl­csönzést” tapasztalunk. Szent, irmav Elemér egvik kedves barátja, Vaida János költő egy verséből „merítette” s eredetileg így hangzott: „Csak egy szép lány van a világon.” De ki is volt tulajdonkép­pen ez az olv művésziesen hangzó nevű nótaszerzö, Szentrimay Elemér. Hát. ked­ves olvasó, nem volt sem Szeotirmay, sem Elemér. Né­meth Jánosnak hívták a Hor.. pácson, 1896. szeptember 9- én született zeneszerzőt. Mi­után Székesfehérvárott és Pesten befejezte tanulmá­nyait, 1861-ben mint Fejér mesvei jegyzővel találkozhat­tunk. Négy évvel később pe­dig az Első Magyar Általános Biztosító Társaság fótisztvi- selőie. Nyilvános, zeneszerzői megjelenése összefüggött a nemzet csalogányával, Blaha Lujzával, aki utolérhetetlen varázsával tolmácsolta a nép­színművekbe betétként meg­szólaló műdalokat. Németh János áhítattal hallgatta Biaha Lujzát s egyetlen vágya volt, hogy vesztett nyájra. Hosszú, vör. henyes bajuszát, lebegteti a nyár eleji friss levegőt hozó. szél. Szétterül a nyáj a legelőn, a juhász is lepihen egy nyár­fa hűs árnyékot adó tövébe. A puli is leheveredik mellé­je. de vigyázó szemét az álla­tokon tartja, minden mozdu­latukat feszesen figyeli. A reggeli nap fényében meg­nyúltak az árnyékok, érezhe­tően meleg nan lesz a mai is, A juhok nem kéretve ma. egyszer olyan dala szülessen meg, melyet a nemzet csalo­gánya ajkáról ismer meg a dalkedvelők tábora. Még ne­vét is megváltoztatta. így lett Németh Jánosból Szenlir- may Elemér, s így született meg száz esztendővel ezelőtt a „Csak egy kislány van a világon.. Szentirmay Elemér — ma már kevesen tudják — szá­mos népszínműhöz írt köny- nyed, megkapóan mélyérzésű dalokat, amelyek a pesti Népszínház színpadjáról szálltak szerte az egész or­szágba. így került sor a Nó- tás Kata, Az öreg béres, Vád­galamb. Veressapkások és az Alkotmánv és szerelem című népszínművekben felcsendü­lő Szentirmay-dalokra. A „Csak egy kislány...” világsikert jelentett Szentir- niay Elemérnek, mert a kül­honban vendégszereplő ci­gányzenekarok mindenütt muzsikálták. Sőt. a világhírű spanvol hegedűművész, Pablo de Sarasate is feldolgozta egyik hegedűre-zongorárn komponált Cigánvdallamrík- !vm s ő maga leírhatatlan diadallal iátszotta koncert­jein. A Sara«ate-feldolgozá' ma is nagvsikén.1 műsorszá­ma a hegedűművészeknek. Népi változatát Bartók Bé­la találta meg. Bartók kifej­tette, hogy eredetileg műdal volt, melyet átvett a nép. és azt ízlésének megfelelően át­alakítva, diatonikusan éne­kélte és énekli ma is. (R. T.) gukat. kisebb csoportokba ve­rődve némán rágják a zsen- dülő fűszálakat. A juhász hátát a fa tödé­hez szorítva pihen. Igaz nin­csen elfáradva, de mit csinál­jon égy juhász amíg a nyája jegel? Kis idő múlva feláll, ieszakít egy-két nyárfalevele! és visszaül az egyre jobbat: melegítő nap elől e védelmei nyújtó fa széles árnyékába. Bogár megosztva figyelmét, tekint a gazdira. A juhász egy éléokaöld levelet to­Nem csak nyaralás — munka is! Tábor nyitás előtt EGY HÉTEN BELÜL EGÉSZ NYÁRON ÄT TAR­TÓ, SZÉLES KÖRŰ MOZGALOM INDUL: ISMÉT MEGKEZDŐDIK A MUNKA AZ ÉPÍTŐTÁBOROK­BAN. HAZÁNK HARMINCÖT KÖZPONTI TÁBORÁ­BAN ÖT CSOPORTBAN JUNIUS 15-TÖL AUGUSZ­TUS 23-IG TART MAJD A TÁBORIDÉNY. A HÉT VÉGÉN A TÁBORI5 AKANCSNOKOK, BRIGÄDVE- ZETÖK KELNEK ELŐSZÖR ÚTRA, MAJD VASÁR­NAP, 15-ÉN KÜLÖNVONATOKON KÖVETIK ŐKET AZ ELSŐ TÁBOROZOK. A Hanságból indult és. ha­talmassá nőtt az építötábori mozgalom. Évről évre meg­mutatkozott, és megmutat­kozik ifjúságunk tettre- készsége. Az elért eredmé­nyek jelentősek. Olyan em­lékezetes példa bizonyíthat­ja ezt, amely nekünk, sza­bolcsiaknak igen szemléle­tes. Az 1970-es árvízkataszt­rófa után 17 ezer fiatal vett részt a szamosközi károk helyreállításában, 2500 csa­ládi ház felépítésében. A tizennyolcadik épitő- táboros nyár központi, me­gyei, egyetemi és főiskolai táborainak célja azonos az előző éviekével: a népgazda­ság segítése. Az idei 35 köz­ponti építőtábor közül me­gyénk fiataljai a lengyeltóti, a csepeli, a biatorbágyi és a csillebérci táborokban dol­goznak. A részt vevő főisko­lás, középiskolás lányok és fiúk, — összesen kétezeröt- százan — kéthetes váltások­ban, napi 6 órát dolgoznak majd. Ez az összlétszám jelentős. A központi táborokban a budapesti táborozok után létszámban a szabolcs-szat- máriak következnek. A je­lentkezők száma ennél jóval több: kétszerese a megyei keretszámnak. A táborozókat az iskolai alapszervezetek a jelentke­zők KISZ-munkája alapján választották ki. A leendő tá­borlakóknak ez a feladat megbízatást jelent, melynek becsületes vegrehajtasaran­gos része lesz -egyéni feladat- vállalásuknak. ■ "K táborok irányítását a tábor parancsnoksága a brigádvezctókból álló tá­bortanáccsal végzi. A pa­rancsnokság tagjai többek között a táborparancsnok, a nevelési felelősök és( a műszaki vezetők. A központi táborok vezetőségeit egy- egy megyei KISZ-bizottság szervezte meg. A Szabolcs- Szatmár megyei KISZ Bi­zottság a lengyeltóti tábor parancsnokságának tagjait már mind az öt turnusra ki­jelölte. A nevelési felelősök a Bessenyei Tanárképző, a műszaki vezetők pedig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola hallgatói közül ke­rültek ki. Megyénk fiataljai közül a csepeli fiútáborba az el­ső és második csoportban utazik 110—110 fő. Június 15 és július 12 között az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium ad munkát; segí­tenek például a Zrínyi Nyomda újjáépítésében. A biatorbágyi „Ságvári Endre” tábor lakói (három csoportban 200—200 fő) vas­útépítésen dolgoznak majd. A Bécs—Budapest közötti vasútvonal készülő, új bia­torbágyi szakaszán földmun­kát végeznek. A csillebérci úttörő nagy­táborban kisegítő, karban­tartó munka lesz a feladata az 50—50 fős csoportokban odautazó lányoknak. A táborok közül számunk­ra a legjelentősebb és leg­érdekesebb a lengyeltóti tá­bor. Érdekessége abban rej­lik, hogy a tábor szaktábor. A helyi parancsnokság ve­zetésével csoportonként 260 —280 szabolcsi lány végzi a mezőgazdasági munkákat a Balatonboglári Állami Gaz­daság területén. A szerve­zésnél a táborozok érdeklő­dési körét is figyelembe vet­ték/;' A táborok még nem nyíl­tak meg, de máris itt a kér­dés: mikor lehet igazán eredményes a kéthetes mun­ka? Akkor, ha a leendő tá­borozok tisztában vannak azzal, hogy nem nyarain:, hanem dolgozni mennek és tudják, milyen fontos a nép­gazdaságnak az általuk vég­zett munka. Reszler Gábor Állják a nagyobb fogyasztást Tervek, gondok, ellátás átszervezés a nyíregyházi sütőiparnál Ilyenkor a turizmus, a hét­végi kirándulások, a mező- gazdasági munkák mind­mind a sütőipari termékek mennyiségi termelését teszik szükségessé. A sütőipari ter­mékek fogyasztása az éves átlagtól 10—15 százalékkal magasabb. A Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat a fokozottabb igények kielégítésére tervsze. rüén készült. Jelenleg Nyír­egyházán és a környező köz. ségekben naponta 142 ezer darab kenyeret igényelnek Ez tizenötezer darabbal több, mint az elmúlt év fogyasztási átlaga. A megnövekedett péksüte­mött bajusza alá helyez, hü­velyk- és mutatóujjaival meg­fogja és mintha csak egy fu­rulyát fúina, elkezd flótázni. A nyárfalevél pedig — mint a jó puli — engedelméskedik a juhász akaratának. Az pe­dig csak fú.ija-fújja az egyik dalt a másik után nem akar­ván abba se hagyni. A dalla­mos csengésű nótázást Bogár vidám, örömteli csahoiása kí­séri. A juhász abbahagyja a nó- tázást, feláll, felveszi a bot­ját és tarisznyájából elővesz; táskarádióját. Bekapcsolja és Bogár kíséretében lassan bal­lag a nyája után. Sipos Ecla ményigényéknek a vállalat úgy tud eleget tenni, hogy a Szarvas utcai üzemben is termelnek zsemlét. Ebben az üzemben eddig csak kenyeret és töltelékes árukat gyártot­tak. Hosszabb távon az a. terv, hogy a vállalat Nyíregy­házán egy második kenyér­gyárral, a süteménygyártást modern technológiai berende­zésekkel, kevesebb élőmunka- ráfordassal oldja meg. Balkányban most kezdte meg a próbaüzemelést egy új, 6,3 tonna kapacitású üzem. A kivitelezése a válla­lat saját tervei szerint, saját fejlesztési alapjából történt. Ezzel négy község ellátását kívánják javítani. Az új bal- kányi üzem süteményt is ké­szít az eddigi kenyértermelés mellett. Balleányt és környé­két korábban Nagykálló látta el kiflivel és zsemlével. A hosszú szállítás miatt ebben a térségben eddig nemigen jutottak friss péksütemény­hez. A munkásulánpóüás kér­dését úgy oldották meg, hogy a vállalat Tiszadobon 26 fő, saját nevelésű ipari tanulója végzi az iskolát és július első napjaiban már szakmunkás- vizsgát is tesznek. Természe­tesen ezt követően a vállalat különböző üzemeiben már a termelésbe is bekapcsolód­nak. Farkas

Next

/
Thumbnails
Contents