Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
Sl Jönfns t KELET-MAGYARORSZÁG—VASÁRNAPI MELLÉKLET 9 MÉRTÉK ÉS ÉRTÉK Száz éve született Thomas Mann A MAGYAR OLVASÓKHOZ Szóló léveiében, halála előtt pár hónappal. 1955. márciusában egyik legszebb novellájáról, a Tonió Kröger-ről írta Thomas Mann: „„ fiatalos lírai zománca sajátosképpen félszázadon keresztül megőrizte üde csillogását és több emberöltőn át újra meg újra elnyerte fiatal szívek rokonszenvét. Szívesen képzelem el, hogy mo6t majd fiatal magyar olvasók hajolnak novellám apja fölé. Mondanivalói „néhai időkből” iatálódnak, de úgy látszik, van valame- yes maradandó érvényük.” Ez a szerény, de pontos utalás a novella maradandó érvényére teljességgel igaz Mann életművének egészét tekintve is. Századunk első felének legnagyobb kritikai realistája volt ő, kinek hat évtizedes írói-közéleti munkássága átfogta és világirodalmi szinten összegezte az imperializmus korszakába lépett polgát-ság erkölcsi és széllesni életének valamennyi lényeges problémáját. Ki a polgár? Milyen a polgár irányadó, kulturameghatározó típusa? Thomas Mann éppen azért tudott a német polgári világ lelkiismerete lenni, mert a dekadencia és a németség ideológiájának mély átélése és következetes végiggondolása révén arra törekedett, hogy ráébressze a német polgárságot a korszerűbb, numánusabb, történelmileg jogosultabb élet lehetőségeire. ENNEK A TÖREKVÉSNEK korszakos jelentőségű művészi dóküméntumá A ■ varázshegy, „a huszadik század élső harmadában megnyilvánuló európai lelkiállapot és szellemi problematika leltárfelvételi kísérlete.” Mint írja: „benné eszmeileg lemondtam sok szeretett dologról, némely veszélyes szimpátiáról, varázslatról és csábításról.., a búcsú könyve, mondom én, és a pedagógiai önfegyelmezési* az életet kívánja szolgálni, az egészséget akarja, célja a jövő.” Ez a rövid önkommentár is tanúsítja, hogy Á Varázshégv megírásával jelentékeny világnézeti fdr- dulat állt be Thomas Mann magatartásában. A regény egyúttal a legátfogóbban azt is bizonyítja, hogy művészetének tárgya — a fegyini mégállapítás széliemében — valóban a polgári társadalom fejlődésének, ellentmondásainak logikája, szemlélete azonban, a nézőpont, ahonijan a polgárit megítéli, legelső írói próbálkozásaitól kezdve kívül kerül a polgárin, és az attól független emberiben találja meg létalapját. Iróniájának — melyet mint összekötő, kapcsolatokat teremtő, a megértés útját kereső szférát határozott meg — az a sajátossága, hogy hőseit kettős optikával szemléli. Egyfelől mint túlhaladott konvenciók rabjait, azaz mint polgárokat, másfelől mint szerétéire ÍÍÍ51Í8, megejtő képességekkel megáldott lényeket, vagyis mint embereket. Mann minden olvasója jól tudja, hogy iróniája nerb gyanúsítható, de nem is azonosítható valamifajta világnézeti kétértelműséggel, vagy elkötelezett ség-nélküliáéggel. Rényi Péter mutat rá. hogy iróníkus költészetének melegsége nem az elleplezés szándékából, nyárspolgári békitgető hajlamból ered, hanem abból a bizakodásból, hogy az ember — mint egyén és mint társadalomálkótó lény — képes lesz meghaladni nyomorúságos állapotait, s jobbra, magasabbra, nagyobbra hivatott. A MI JÓZSEF ATTILÁNK szinte ugyanezt a bizakodást igy fejezte ki az Ars poetica befejező soraiban: „Én mondom: Méf£ nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kísérje két szülője szemmel: a szellem és á Szerelem!” Éz a bizakodás, mély és eltökélt szimpátia' minden emberi és annak javát szolgáló érték iránt, ez az élétbarátság — gondoljunk csak a József és testvéreire — a hitleri barbárság előretörése idején égy- ré nyomatékosabb szembenállássá, ahogy a stószi Fábry Zoltán fogalmazta: változtató erejű muszáj humanizmussá, antifasizmus- sá kristályosodik. Szembenállás a barbársággal, kiállás a polgári kultúra időtálló értékei mellett, a pogári humanista tradicjqk átörökítése és megújítása a történeltttílég, társadalmilag változó jelen szolgálatára, egy sajátos jövőbe néző konzervatívizmus — ez jellemzi az érétt Thomas Mann magatartását. Születésé óta nagy idő, kereken 100 év telt el. Az évfordulón ezért arra emlékeztetünk, amit az időről mondott: „kincses ajándék, amelyet azért adtak, hogy benne és általa okosabbak, jobbak, érettebbek és tökéletesebbek legyünk. Az idő maga a béke, és a háború nem máS, mint az idő vad megvetése, áz értelmetlen türelmetlenségbe való kitörés.” THOMAS MANN hosszú Időt és nagy változásokat ért meg, de nemcsak élt az időben, hanem együtt is élt vele. Ezért alakjában mindenekelőtt a változó, fejlődő, kiteljesedő embert tiszteljük, aki a honnan hová kérdéseit mindig feltette, és maradandó érvénnyel megválaszolta, akinek művészetében egy évszázad fejlődése sűrűsödött össze, akinek költői nevelőmunkája mindig árra irányult, hogy az ember ember lehessen, aki „fehérek közt égy európai” volt, Is a Kór elleniben végigharcolta annak igazságát, hogy az ember és az emberi csak ázáltal örök, hogy változni képes. Pálréti Ágoston Zelk Zoltán: Egy emlékkönyvből Kitépett lap hátára Igazad van, az voltam: martalóc. Vittek is vasraverve, s évülhetétlén bűnöm vezekelve, mintha hű cellatársat u láttam megülni tömlocöm falán áz árnyad. És voltam bohóc, kicsapott pojáca, ki csámpás táncát egymagában járvá, bukfencet vetve és tótágast állva jajt röhögött egy porhanyós . . , . - sírdombon. Mert az lett a porondom. Munkahelyi művelődés Több figyelmét érdemelnek A napokban adtunk hírt arról a megbeszélésről, melyet .szocialista brigádvezetők, üzemi versenyfelelősök és szakszervezeti kul- turfelelősök részvételével tartottak meg Nyíregyházán az üzemi művelődésről és a szocialista brigádok kulturális vállalásairól. A tanácskozást összehívók abból indulták ki, hogy a megyénkben is egyre szélesebb körben kibontakozó szocialista brigádmozgalomban az elért eredmények mellett nem kevés gondot okoz a kulturális vállalások formalitása, egy. síkusága, sőt a vállalások teljesítése is. Már a meghívottak köre jelzi, hogy a szervezők új módon keresik a Segítés lehetőségét A nagy érdeklődés (a megye 16 legjelentősebb ipari, illetve mezőgazdasági üzeme képviseletében 44-en vettek részt a tanácskozáson) és a hozzászólások igazolták az elgondolás helyességét. Valamennyi üzem képviselői nem juthattak szóhoz, a legfontosabb kérdések mégis felszínre kerültek. A hozzászólók nemcsak a jelenlegi helyzet tárgyilagos és kritikus elemzésével, de az igényesebb megvalósítás lehetőségének feltárásával is nagy szolgalatot tettek a közös ügynek. Indokoltnak látszik, hogy a tanácskozás tanulságait öJssiaegezzük mindazok tájékoztatására ás okulására, akik nem voltak jelen, de saját üzemeikben felelősséget éreznek a szocialista brigádok művelődési mozgalmáért, illetve felelősek az üzemi művelődés kibontakoztatá- sáért. Bizónyítást nyert mindenekelőtt, hogy — a problémák és sok kishitű, előítélet ellenére — a szocialista brigádok kulturális mozgalma megyénk legnagyobb üzemeiben már is számtalan ölyán eredményt tud felmutatni, amelyre nem cküpán büszkék lehétünk, de belőlük tanúivá, példájukat követve, minden munkahelyen lehétőség nyílik a szocialista brigádók kulturális vállalásainak és az üzemj művelődésnek fokozatos és hatékony fejlesztésére, gazdagítására.. Az oktatásban és szakképzésben, áz olvasó mozgalomban elért eredményektől kezdve á műhelycsarnokban megrendezett öpera-hangverStenyeken és sikeres vé- télkedőkön át a kiállításokig és megye- országjárásig külön cikk kellene csak a megbeszélésen (és ott is csak részben) ismerteteti művelődési formák és módszerek ismertetésére. Az eredmények nyilvánvaló forrása az a szemléletváltozás, mely a gazdas&gvezétők, a mozgalom felelős irányítói és résztvevői köréhen egyaránt végbement és a vitában is megfogalmazást nyert. A termelés és a művelődés korábbi merev szétválasztása helyett egyre többen ismerik fel e kettő szoros ösz- szefüggését és kölcsönhatását. Ezt elemezte aZ Auróra Cipőgyár versenyfelelőse Szőhyi Sándor mikor bizonyította, hogy az üzemekben á termelés szervezettsége és kulturáltsága nélkülözhetetlen alap a brigádmozgalom szervezettségéhez és áz űzetni külturális élet fejlesztéséhez.. Forgács Ernő, a nyíregyházi tangazdaság egyik szocialista brigáüjáúak tágja jogosan állapította még, hogy minden gazdasági eredmény rhögött kim'ütá&átők a Műveltségben és a szemléletben bekövetkezett változások, melyek nélkül a termelési eredmények sem jöttek volna létre. Gabor Zsigmondnétól megtudtuk, hogy az Auróra számára a ma már gazdaságilag is termékeny nerAzeteŐzi kapcsolatot egy kis létszámú szocialista brigád minden nehézséget szívósan lekűzdő kezdeményezése tett íehetöVé. Nagy az érdeklődés és a kezdeményező kedv a lehetőségek bővítésére a feltételek javítására. Figyelemre méltó felismerés, aitiit elméletben rriát régebben kifejtettünk, hogy a brigádok maguk körében is rendelkeznek olyan érdeklődéssel, ismeretekkel, melyekre szinte önképzökörszerüen épülhet a folyamatos muífelödési 'tevékenység, (a Taurusból és a nyíregyházi tangazdaságból hallottunk érre példát). Több helyen a mozgalom irányítása és segítése is igényesebb (Alkaloida: a vállalások segítő befólyásolása, Taurus: bizottság a 8 általános elvégzésének megoldására, MÄV: patronáló rrn ágálom). Bár a helyiséghiány változatlanul áz üzemi művelődés szűk keresztmetszetének tűnik megyénkben is (ez pl az öntevékeny üzfemi művelődési csoportok és körök létre- hozásának és működtetésének egyik fő akadálya) a korábbinál jóval több a segítök’ész- ség (művelődési térem, klub létesítése) és a rugalmas megoldás (műhelycsarnok, ebédlő és külső intézmények kihasználása,). Egészségesebb a szemlélet a kollektív és egyéni vállalások ügyében, ez utóbbiak javára. Érthető, hogy a résztvevők nagy nyomd- tékkal szóltak a szocialista brigádok művelődési tevékenységének értékeléséről, igényelve a folyamatos figyelmet, az. objektív, elfogultság nélküli értékelést valamennyi törekvés és eredmény fokozott segítését és megbecsülé- sét, jó üzemvezetéssel és szervezéssel a túlóráztatások csökkentését, a művelődéshez szükséges szabad idő biztosítását A kérdésék, gondok megvitatásában, elemzésében nyoma, sem volt a — korábban elég gyakori — panaszkodásnak, vádaskodásnak. Nagy , felelősseggel és észrevehetően megnö’vekedett hozzáértéssel tanácskoztak á meghívottak. Jogos igényük, hogy a helyi vezetés intézkedéséi mellett a központi, szervek is további hathatós segítséget nyújtiánafe szóbeli és írásos tanácsadással, Útmutatással egyaránt munkájuk végzéséhez, á közmüyelődéá párthatározatban és á megyei feladattervben kijelölt feladatok megvalósításához Tóth László Egy kis előkelőség Aztán ezer hasraésés után föltápászkodva és a zúzmarát arcomról letörölje, a sírkeresztek tapsát megköszönve, hajlongtam minden temetők előtt, fejem fölött tudván isten kegyelmét, a csillagokkal kirakott ponyvasátorteíőt. És most? Hatvanhat ronggyá foszlott év, ha öltözöm ifc, már csak vetkezem de jő a nap* mikor majd fölveszem: elnyühetetlen jelmezem: fűszálakból szőtt rétjeim, fenyvesekből font hegyeim, szemfödő tengerem. Antikor Melvin Frank filmjének meséjét a tájékoztató behárángozóban élolvastam — két „javakorabeli” ember, egy nős férfi és egy elvált asszony viszonyt kezd egymással s az érzelem tüze nagyon megperzselj őket — azonnal David Lean KÉSŐI TALÁLKOZÁS- ára gondoltam. A témát ugyanis rtétfl léhét akárhogy „eladni” a vásznon. A , KÉSŐI TALÁLKOZÁS azért mérce és példakép, mert alkotója nem tévedt az érzelgősség vakvágányaira, mert a banális helyzetekben is Képes volt az örök emberit megragadni, mert tartózkodón á mélyértelmünek álcázott olcsó filozofálástól. „És mit látok az ÉGY KIS ELŐKELŐSÉG egyik jelenetében? Stevé és Vicki a televízió képernyőjére merednek és mint a zá- poréső, úgy hull á könnyük. Igen, eltalálták: éppen a KÉSŐI TÁLÁLKOZÁS-t-adják és a szerelmesek magukra ismerték, ők szenvednek, a néző pedig — niert ilyen az épizód hangszerelése — nevet Elidegenítés? Paródia? Komikus idézőjelék? Igén ez is lehétséges ábrázolási módszer: a fonákját láttatni annak, ami színéről nézve szomorú, visszahozni a földre ázt, ami a szituációt kissé megemeli. Ez a kétféle megjelenítés — tűz" és víz, nem férnek össze egymással. Vagy a mélységekig hatolni; vagy karikatúrát adni: harmadik változat elképzelhetetlen. (Természetesen kizárjuk a lehetőségek közül a szatócsmunkákat, a giccseket, melyek Szerzői kliséket adnak a valóságos világ helyzeteinek bemutatása helyett.) Melvin Frank mégis megpróbálta összebékíteni, közös nevezőre hozni, szintetizálni a megértő humánum és a kaján Viccelődés alapállását. Dérűsén indít — a megismerkedés, az együttlét szervezgetése, a gyűlölet odaadásba való átcsapása csupa komikus pillanattal jár —, később azonban, mikor a „hogyan tovább?” kérdése llkerülhetetlenné vájjk, egyszercsak elkomorulnak. a színek .és á filmét elborítja á mélánkóiikus szomorúság. A helyzet a hölgy számára kedvezőtlenebb. Szomjazná a szeretet, de csak mellékutcaörömök jutnak számára. Nem klf. nem követel ■— és aztán hagyja, hogy határozatlan lói vagja „döntsön” helyett!. A férfi derekai ügybuzgalommál és dicséretes leleménnyel pendlizik felesége és kedvese között abban a reményben, hogy az ilyesefajta „patthelyzet” az idők végtelenségéig fenntartható. Kész tragikomédia, amikor Stove táviratilag szeretné eltűnni Vicki életéből, aztán — félóra sem télilf el — visszavonja az elbocsájtó szép üzenetet. Késő. Ä dolgök tehát maguk, tói oldódnak meg, hogy egy takaros, holly- wood! ízű slussz-pően zárja a sztorit: az elvált és csalódott asszony nem száll be egy taxiba nős férfival... Az EGY KIS ELŐKELŐSÉG — az előbb részletezett rendezői él lent mondából, azaz á stílusegyvelegtől függetlenül — helyenként jó szórakozás. Csak két példát idézünk annak bizonyítására, hogy az amerikai Melvin Frank érti a dolgát — illetve: a semmiből is képes mulatságot kicsiholni (6 forgatta a KOPOGD LE A FÁN című újkori hurlészket is). Az egyik: a pásztorórára készülő férfi felsül, mért a döntő pillanatban kiujul a zsábája. A másik: Steve szeretné megtéveszteni beosztottját, a konspiráció azonban nerh. sikerül. A hűvös hivatalnok fölényesen adja főnöke tudtára, hogy minden titkát ismeri... Ha ezt a hangot, ezt a könnyedséget mindvégig vállalja az alkotó, minden bizony- nyal pompás vígjátékot köszönthetnénk á filmben. így viszont fenntartás nélkül csak a kitűnő színészek, Glenda Jackson és Géorgé Sega! játékát dicsérhetjük — és természete, sen sajnáljuk, högy felemás alkotást láttunk. A témában is, a szabványszerű helyzetben is, a figurák vtsélkedésében is, nö és: á rended zpben is ,„több van”, mint amivel áz EGY KIS ELŐKELŐSÉG szolgál. Persze ne 1 gyünk türelmetlenek. Nem néhéz megjóso' hogy sokszor fogunk még találkozni áz férfi és égy riő” egy Kis élSkéláséggtel * rezett meséjével. Bizonyosan akad r* aki nem oldja fel az iróniát a me7 színeiveL Ver Filmfegyzet
