Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
IfTS, június 10. KELET-MAG VARűESZAO 5 Változások a biztosításiban I Az Állami Biztosító vezérigazgatójának nyilatkozata A napokban értékelték az AB Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának hároméves munkáját. Az értekezleten részt vett Gere- benics Imre, az ÁB vezér- igazgatója. Az alkalmat hasznosítva kértünk választ néhány közérdekű kérdésre. — Hogyan értékeli az ÁB Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának hároméves munkáját? — A megyei igazgatóság munkájára az egyenletes fejlődés a jellemző és ehhez a megye iparának, mezőgazdaságának dinamikus fejlődése továbbra is kedvező feltételeket biztosít. Az igazgatóság biztosítási díjbevétele — az országos átlagnál jobban — 38,8 százalékkal nőtt. Az 1974. évi biztosítási díjbevétel meghaladta a 400 millió forintot. Az elmúlt három évben kifizetett kártérítés együttes összege 804 millió forintot tett ki. A számoknál többre értékeljük azonban, hogy javult az ügyfélszolgálat, gyorsabban történnek a károk rendezései, a jövőben is erre keli törekednünk. . — Áz Állami Biztosító az ötödik ötéves terv kezdetével számos új konstrukciót vezet be. Mi erről vezér- igazgató elvtárs véleménye ? — Az ipari biztosításnál alapvető és lényeges változás lesz, hogy az eddigi nettó térítés helyett — tűznél, robbanásnál — az újraelőállítás értékét téríti majd a biztosító. Mód lesz arra, hogy az iparvállalatok kiegészítő biztosításokat kössenek például szállításra, üzemszünetre, géptörésre. — A mezőgazdasági biztosításnál is számos váiiizast tervezünk. Az iparszerű termesztési mód terjedésével a biztosítási igények megváltoztak. Az't szeretnénk, hogy ez a kockázatvállalásban is érvényesüljön. Ä mező- gazdasági biztosítás llároiti fő csoportja a növény-, állat- és állóeszköz-biztosítás alapvetően változik majd. Növénytermesztésnél fontos szerepe lesz a hozambíztosí- tásnak, az állatbiztosítást kiegészítjük többek között a száj- és körömfájással kapcsolatos ‘ térítéssel. Az álló- ős fogyóeszköz-biztosítás hasonló lesz az ipari álló- és fogyóeszköz-biztosítással. — Az Állami Biztosító a közelmúltban sokakat érintő szerződést kötött az AFITtal. Ennek végrehajtására milyen lehetőségei vannak Szabolcs-Szatmár megyében ? — Az AFIT-tal kötött szerződés lényege, hogy meggyorsítsák a gépjárműtulajdonosok számára a károk rendezését. A biztosított kocsik a javításban elsőbbséget élveznek. Az Állami Biztosító minden arra' alkalmas autószervizzel szerződést köt, ezzel lehetővé teszi, hogy Szabolcs-Szatmár megyében is kialakuljanak azok a körzetek, amelyek a lakossági autókárok kárfordulóit gyorsítják. (s. c.j „Alkotó ifjúság“ pályázat értékelése Az állam! gazdasággok megyei főosztályán június 9- én adták át a díjakat az „Alkotó ifjúság” pályázaton részt vevő fiataloknak. Olyan pályamunkák készültek a gazdaságokban, amelyek valóságas gondoi; megoldását célozták. Külön figyelmet érdemel a „Kéme- csei Állami Gazdaság gép járműveinek karbantartási rendje” című dolgozat, amely példáját adja a korszerű üzem- és munkaszervezés az ésszerű anyagtakarékosság gyakorlati megoldási lehetőségeinek. A tárgyi alkotások közül a Mezőgazdasági Főiskola Nyíregyházi Tangazdaság fiatal alkotó kollektíva munkája — MTZ-traktor miniatűr üzemelő makettje nyerte el az első helyezést. Öryendetes, hogy a szűk szakmai alkotások mellett szép számmal olyan tárgyakat is kiállítottak, melyek a szabad idő hasznos eltöltését mutatják. A kiállítás vándorol az állami gazdaságokban. Csonka Ottó Lehűlést hozott ftlcdárd A sokévi átlagnál és az évszaknak megfelelő hőméi sekletnél 10 fokkal mutatott kevesebbet a hőmérő hétfőn. Az utcán didergő, kabátos emberek siettek dolguk után. Kevesen álltak meg a íagylaltos ablakok előtt és a jégkrémet is csak apránként eszegették. A fényképezőgép lencséje elé is ilyen i'ázós emberek kerültek, Kismama a Zrínyi Ilona utcán. Plédben a kisbaba. Júniusi didergés a nyíregyházi virágpiacon. Újra megjön a hóvirág? Fagylalt, — de csak melegítve... (Hammel József felvételéi) Apáczai Csere öröksége A páczai születésének pontos időpontját a legutóbbi idők részletekbe menő kutatásai sem tudták kideríteni. Amit tudunk, részben Bethlen Miklós naplója, részben saját megjegyzése alapján állíthatjuk: 1625-ben született az Olt menti Apácza községben, szegény sorsú paraszt szülőktől. Tanulóévei — kolozsvári, majd gyulafehérvári diákos- kodása — arra az időszakra esnek, amikor I, Rákóczi György fejedelemségének idején, erőteljes feudalizmus és egyházellenes mozgalom van kialakulóban egész Erdélyben: a puritanizmus. A puritán mozgalom azt tűzte ki célul, hogy a papi rend sok kiváltságát megszüntesse és a református egyház meg merevedett hierarchiáiét le rombolja. A mozgalom Hollandiában és Angliában hódít: Erdélvben a mozgalom Apáczai fiatal évei alal* bontakozott és szerveződött Később Apáczai a hollandja1 Utrechtben folytatja tanul mányait. Erdélyben az 1650-es évek elején már nemcsak a puritán mozgalom erősödött me’ és vált politikai reformmozgalommá. hanem az ellenzék is magára talált. Megkezdődött a puritánok és presbite- riánusok, és főleg a mozgalom radikális szárnya, az úgynevezettt independensek — a teljes elszakadást akarók — üldözése. Apáczai 1653-ban tér haza családjával: holland feleségével és kisfiával együtt és a gyula- fehérvári kollégium —- mai középiskolának megfelelő — alsó tagozatán lesz tanár. Különböző egyházi állásokat kínálnak neki — nem elismerés, inkább félreállítás és megvesztegetés okából, de egyiket sem fogadja el. Ló- rántffy Zsuzsanna fejedelemasszony a sárospataki rektorságot is szóbahozza, de Apáczai pártfogóinak közbenjárására II. Rákóczi György a nemrégiben leégett kolozsvári kollégium élére nevezi ki. Tanítványai, akik az alsóbb osztályokban maguk is pedagógusok már, utána szöknek szeretett mesterüknek Kolozsvárra. Kolozsvárott tovább dolgozik. Elkészíti az Akadémia tervezetét és új tudományos müvet ír, a — Természetfilozófiát. Kolozsvári beköszöntő beszédében az akkori oktatási rendszer reformját hirdeti. A kollégiumban három ember helyett dolgöztk és megfeszített tudományos munkát végez. Ebben a szinte emberfeletti erőfeszítésben felőrlődik egészsége és 1659 szilveszterének éjszakáján, életének 35. évében — meghal. Apáczai Csere János szellemi hagyatékának értékelése körül sok vita és félreértés volt az elmúlt évszázadokban. Ma már tudjuk, milyen hatalmas kulturális értékeket teremtett és hagyott az utókorra. A pedagógiában ma is érvényes legszebb gondolatát Gyulafehérváron elmondott székfoglaló beszédének címében fogalmazta meg, mely így hangzik: A bölcsesség tanulásáról. A Magyar Enciklopédia a korabeli leghaladóbb humán- és természettudományokat rendezi egységes ismeretté. Fehérvári beszédében azt fejtette ki, hogy ,a tudományoknak á bölcsességét kell tanítani és megtanulni, Ma ezt a modern pedagógiai koncepciót úgy fogalmazhatnánk, hogy a tudományos gondolkodást és szemléletmódot kell elsajátítani. Az Enciklopédia előszavában áz anyanyelvi tanítás fontosságát fejtegetve a nemzeti művelődés és kultúra alapjáit veti meg. Iskolareform javaslatai annak ellenére. hogy kedvezőtlen politikai és társadalmi viszonyok következtében nem tudták áttörni a feudális érdekek gátját, mégis reálisak: a kor haladó polgári irányú fejlődéséből fakadó célokat fogalmaznak meg. Az Enciklopédia előszavában így fogalmazza munkásságának célját: „Arra törekedtem ugyanis, hogy erőm- höz képest enyhítsek azon a hatalmás hiányon, amely hazai nyelven írt könyvekben mutatkozik és tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan ' könyve, amelyből az egész műveltség szövedék es száláit legombolyíthatja. mégpedig anyanyelvén. S. h. Igényes, de nem mindenben :erült alkotással tisztelgőit . televízió Thomas Mann em- i.vének, a nagy polgári humanista író szüleídsének 10U évfordulója alkalmából. A Szinetár Miklós adaptálásával és rendezésében cslitöilökön sugárzott „Trisztán” című. korai novellájának tV- változa’ta hangulatában. KüL ierjahnné két férfi között vergődésének finom ábrázolásával és a zene szárnyán va!) fan lazsálásának rrtegje’.enilé- sével. a művészi (itt: álművészi) é§ a túlságósan földhözragadt. önzőén törtető polgári életfelfogás ütköztetésével többnyire jól érzékeltette az író sajátos világát, stílusát és szerkesztési módszereit! A tv-íilm alkotói szerencsére nem engedtek a történet érzelgősségre való csábításának. minthogy Thomas Mann mindkét férfi főhősét elítélte, hiszen ironikusan ábrázolta őket. Viszont éppen az irónia hiányzott a tv-adaptációból, amely így egysíkúinak, némileg szokványosabb szerelmi háromszögtörténetnek hatott. filozofikus elvontsága ellenére is. Az időfelbontásos szerkesztést pedig a képernyő nehezebben viselte el, mint az írás: itt nem lehetett visz- szalapozni a fantóziakápso- roknák a valóságosokétól történő megkülönböztetéséhez és időrendbe illesztéséhez az azonnali föl nefn ismerésük esetén... A főszereplők közül leginkább Bősze Győrön (Spinell) rendkívül sajátos karakterfigurája maradt emlékezetes — kár. hogy szerepét néha túl játszottá, Jani Ildikó színészi alkatától Klö- ’ terjahnné alakja teljesen idegennek tűnt és Tordy Géza is kevésbé látszott azonosulni szerepével: nem egységes stílusban játszotta végig. Sornyi Gyula operatőrt munkája sókat emelt a-produkció művészi értékén. A pénteken látott „Bizonyítás" III. része a XIX. század második felének történelmeiül szólt. A „tánúk” perrendszerű meghallgatása azonban bármilyen újszerű ismeret terjesztési forma és voltaképpen jó mCLorkerot. s a tekintélyes zsűri (bocsánat: a bíróság!) tagjai bármilyen érdekes, s zerrih a tár tágító értékelésekkel és megjegyzésekkel, frappáns közbevetésekkel igyekezték gördülékenyebbé és érdekesebbé tenni a műsort, mindez mégis kevésnek bizonyult figyelmünk több. mint egy órás lekötéséhez. Nein a rokonszenves cs rendkívül sokat tudó „tanúk”, a kérdésekre felelők tehettek róla, hogy a „bizonyítás” ezúttal kissé iskolás leckefelmondás volt. „Egy óra IRÖ-nia” címmel ugyancsak újszerű, hutnoros összeállítást szerkesztett Kftd- ványi Ervin és rendezett meg Szurdi András, ö(t írónk közreműködésével. Igen jó ötletként, az, írók az ironikus és groteszk humorról fejtették ki szellemesen (s egv ilven műsorban természetesen humorosan) a véleményüket, és versek, jelenetek mind tárt példázták is ezeket a fnini- konferariszokat. Wcöreös Sándor vidám, játékos gyermekversei, Gyurkovits Tibor és Szabó György tárgybeli rövid eszmefuttatásai mellett legjobban Szákónyi Károly pompás kis jelenete tetszett, amelyben többszörösen is groteszk Helyzeteken derülhettünk... Merkovszky Pál MELLETT Az ügy. A„ beosztottakra való féltékenység sehol sem vezet jóra. Számtalan példa igazolta már, nogy az a jó vezető, aki bízik munkatársaiban, képességeikben, aki a beosztottak önállóságában nem az ö „megfúrására” szolgáló eszközt latja, hanem a közős célért végzett közös munkának lendületet adó lehetőséget. Sziládi János hangjátéká- nak iskolaigazgatója a tanári tekintély féltésével leplezett pozíciói értésből gátolja meg egy új, eredményesnek muttakozó nevelés-módszertani gyakorlatnak az iskolát diákönkormányzat egy formájának kibontakozását. A tanács művelődésügyi osztályának vezetője, áld az iskola- igazgatóhoz hasonlóan már nem fiatalember (erre utal szakmai és vezetői tapasztalata), ugyancsak magasabb elv, a tanácsi munka presztízsének, tekintélyének védelmében akarja a vizsgálattal általa megbízott munkatársával sürgősen lezáratni az ügyet. A valóságban mindkét indok mögött önző egyéni érdek húzódik meg: az igazgatói pozíció féltése, illetve a vizsgálatnak bonyodalmak nélküli befejezése révén az ügy kényelmes megoldása, amely minél kevesebb fejfájást okoz az osztályvezetőnek. Mindezzel szembenáll a vizsgálattal megbízott fiatal munkatárs, aki a sérelmet szenvedett — szintén fiatal — é; az ügybe belefáradt tanárnő akarata ellenére felsőbb ló- numok elé viszi az ügye* igazságtételre. Az érthető, hogy az If júsa gi Rádiószínpad olyan darabot mutatott be, amely fiatalokat érdeklő kérdésekkel foglalkozik, bár — úgy gondolom — a tárgyalt magatartás és a szerző állásion! ál a*; éppoly fontos és tanulságos a felnőtteknek is. Azt viszont nem értem, pontosabban értetni de nem tartom helyénvalónak, hogy Sziládi Jártos nemzedéki ügyet csinál a kérdésből. Meglehet: akaratla. nul. A tény ellenben az, hogy ebbén. a hangjátékban fiatalok vannak az egyik, idősebbek a másik, velük ellentétes, sőt ellenséges oldalon. Ilyen a darab jellemrendszere. Attól még nem lesz ifjúsági egy mű, hogy csak a fiatalok képviselik benne az újat, a jót, csali ők tudnak benne a helyes úton járni, az igazságért küzdeni. Ennek a rádiójátéknak a témája és a mondanivalója akkor is igaz lehetne. ha csupa középkorú, vagy idősebb ember szerepelne benne. De nemcsak a fiatalok képviselik az életben a haladást, a helyes ügyet, nemcsak ők az igazság bajnokai. Azonban a szerző egyedül őket ruházza fel ezekkel a tulajdonságokkal. Nemcsak a szöveg és a cselekmény, nemcsak a bonyodalom megoldása közvetíti az író állásfoglalását. hanem bizohyos esetekben az is. mely alakok. milyen elvet vallanak, s ezek a figurák hogyan csoportosulnak. l ány a szigeten. Emberpró- báió időben játszatja a cselekményt a Lenin-díjas észt író, Juhan Smuul. A Nagy Honvédő Háború első hónapjai adják a hátterét, keretét e rádiódrámának. Egy élménynyel szegényebbek maradtak, akik nem hallották Kállai Honát (Lea) ebben a lírával ötvözött tragédiában. Az életet szerető, az ösztönös humanizmust gyakorló embernek a szekta misztikumában "aló víaaszkeresééét, maid keserű kiábrándulását nz istenhitből úgv játszotta el, hogy akár az életöröm vibrált, akár a hit szava szikrázott, akár az istentagadás keserű ■’lka szólt hangiából —mind- •mnviRTor az élet teljességét ’’■eztette. Seregi Istraa r
