Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

* KELET-MAGYARORSZÄO IHEKK- - TiTí’riiTirá Élfti'ÉF • .>'■ *' -'WÍc^ví Szülők fóiuma: Nyerni vagy veszíteni? Egy szülő mesélte egyszer: igen nagy gondot oko­zott a családnak, hogy gyermekük 5—6 éves korában szinte hajszolta a sikert. Magyarán: mindig és minden­kor nyerni akart. Akár a játék került szóba, vagy kis verseny más gyerekekkel, a kisfiú bármilyen módot felhasznált, hogly az eseményeket a maga javára iga­zítsa. Ez — amint a szülő jól vette észre — számos konfliktushoz vezetett, más gyerekekkel a viszony rom­lott, és időnként hisztérikus jelenetekre is sor került, ha valami nem sikerült. Egyszerűen nem tudott veszí­tem a gyerek. A szülők foglallkoiztak a gyermekkel, de látható, volt, hogy a vesztés fogalmának megszoktatása így nem vezet eredményre. Márpedig az világos, hogy egy emberkében ha az alakul ki, hogy ő csak nyerhet, az kegyetlen végeredményt szülhet, hiszen az élet sem dia­dalmenet, előfordul kudarc játékban, tanulásban, ké­sőbb szerelemben, munkában egyaránt. így aztán az édesanya és édesapa a sok elfoglalt­ság ellenére is úgy döntött, hogy a gyermekkel sokkal többet fognak ők játszani. Sokfélét, de rendszeresen. Marokkót, ne nevess koránt, labdajátékot és képeskár­tyát — vagyis mindazt, ami az életkornak megfelel. A cél is kitűzetett: úgy alakítani a játékot, hogy a gyer­mek hozzászokjon ahhoz, hogy nem mindig nyer. Talán bizarr, de a szülők esetenként még kis csalásokhoz is folyamodtak, hogy a gyermek sorozatosan veszítsen, így aztán a valóban „megvívott” győzelemnek jobban örül­hessen. Nem volt könnyű dolog, viszont az a tény. hogy a szülő a játék közben természetesnek vette saját verese­gét, hogy a gyermek megizzadt a győzelemért, hogy a váltakozó siker-kudarc sorozat naponként ismétlődött, meghozta a gyümölcsét. ’Ehhez járult — persze gyer­meki szinten — a játék értékelése is, amikor kiderült, hogy kocka ide, kocka oda, a szerencsén kívül van más tényező is, mégpedig a gondolkodás, s a játék egésze nem egyszerűen véletleneken alapul, hanem szabályo­kon, törvényeken, szisztémákon. Ezek a kis elemek, megfelelő idő után elvezettek oda, hogy a gyermek már nemcsak a felnőttekkel töltött időben ismerte el azt, hogy nem kötelező neki nyerni, hanem ez áttevődött az udvari játékra, később az iskolai munkára is. Mindezt azért érdemes itt elmondani, mert ismert az: a játék a gyermeknek olyan jelzőrendszer,, amiből következtetni lehet majdani munkájára, és a szórako­zás számára bizonyos munkaelemeket is tartalmaz. Jellemmutató és mérő, amit komolyan kell venni. Ha a csak a nyerés, csak a győzelem szemlélet uralkodik kis­korban, s ezt nem változtatja meg a szülő, akkor ké­sőbb a már igazi munkát jelentő iskolai kudarcok lelki sérülések sorát idézik elő. meggátolják, hogy a gyer­mekben a helyes önértékelés kialakuljon, társai szemé­ben utálatossá válik, sikertelenségei pedig főleg a pu­bertás korában egészen az öngyilkosságig hajszolhatják. Azt vethetné valaki szembe: a pedagógia sokat em­legeti, milyen szükség van a sikerélményre- Nos, eh­hez csupán annyit: nincsen sikerélmény, ha nincs vi­szonyítási alap. Tehát ahhoz, hogy a kis eredmények, a néha apróságok is az örömet, a boldogságot váltsák ki a gyermekből, neki is szüksége van arra, hogy meg tudja azt becsülni. Természetesen túlzás lenne mester­ségesen kudarcokat „gyártani”, hogy annál nagyobb legyen az öröm, de lényegében hagyni kell azt, hogy a gyermek képessége, ügyessége döntse el hogy hol, mikor és hogyan jut el az eredményhez. ügy hiszem, hogy ezekben a napokban, amikor az iskolai bizonyítványokat kiosztják majd, véget ér a tanév, sok szülőnek kell majd szembenéznie önmagá­val és gyermekével is éppen a siker és kudarc ügyé­ben. Azért is hangsúlyozzuk ismételten azt. hogy csak az időben kialakított és kialakult önismeret és — ér­tékelés teszi nyugodttá ezeket a napokat is, hiszen az osztályzatok mértéke és értéke úgy fogadható reálisan, ha gyermek és szülő nem magyarázkodva, hanem a realitások ismeretében olvassa az értesítőket. Tudom, hogy itt szólni kellene egy sor más ténye­zőről, munkára nevelés, szorgalom, időbeosztás és így tovább, hiszen önmagában kiragadni a nyerés-veszt és problémát nem ad sem receptet, sem megoldást. Nem is lenne jó, hiszen ahány gyermek, annyi egyéniség, s a szülő, a pedagógussal együtt tudja csak felépíteni azt a rendszert, amely évek gyakorlatának kontrolljában mutatja majd meg, a meglévő képességek és szorgalom birtokában egy hármas is lehet siker, és egy gyermek által is vitatott jeles is kudarc forrása. A játék és mun­ka, a nyerés és vesztés, a siker és sikertelenség együt­tes szemlélete és formálása a kezdet ahhoz, hogy ki- forrjék a növekvő ember jelleme, vértezettsége az élet­hez. Ezért lehet néha eay-egy társasjátékkal töltött óra ■'qy életre kiható nevelési módszér. B. L. Gondolatok a könyvről — Sokat kell az embernek a vetőmag. (Gárdonyi Géza) olvasni, hogy megtudja, mi- — a gyermek lelke tiszta lyen keveset tud. (Lao-Ce) íop. Gondold meg, mivel ír. — Nem feltétlenül szüksé- ja tele a könyv, amelyet ke- ges nagyon tanultnak lenned zéhe adsz. (Móricz Zsig­ákhoz, hogy szeresd a köny- mond) vet. (Ciceró) — Az ismereteinket tartal­— Aki megsemmisít egy jó mazó könyvek természetéről könyvet, magát az értelmet széles körben elterjedt egy öli meg. (Milton) helytelen felfogás. Úgy vélik. — A könyv elégetése nem hogy ezek a könyvek olya- válasz a könyvre. (Rousseau) nők. amelyeknek tartalmát a — Akarjátok tudni milyen fejünkbe kell préselni. Azt embef volt? Nem olvasott, gondolom, ennek az ellenke- (Balzac) zője közelebb áll az igazság­A könyvtárak a legbiz- hoz. A könyvek azért van- tosabb és legmaradandóbb nak, hogy megtartsák ma­emlékezetei az emberiségnek, gukban a tudást, mialatt mi (Schopenhauer) a fejünket valami jobbra — A könyvre kiadott pénz használjuk, (Szent-Györgyi látszólag eldobott pénz. Mint Albert) O Gyerekeknek © Gyerekekne" © Gyerekeknek © Gyerekeknek © TÖRD A FEJED í VÍZSZINTES: 1. Megyénkben ma kez­dődnek... (nyolcadik négyzet­ben: D), folytatása a vízszin­tes 16. sorban. 6. AP. 7. Verssor-végi összecsengés. 8. Azonos magánhangzók. 9. Hazai közlekedési szerveze­tünk. 11. ... zene (szerenád). 12. Névelővel, szorgos házi rovar. 14. ...-suta. 16. Meg­fejtendő. 18. Szibériai fo­lyam. 20. Folyó jegén vág­ják. 21. Tiltás. 22. Nikkel, kén vegyjele. 24. Bak. 25. Az omladék. 27. Vissza: dal. 28. Egyenletesre gyalult. 29. Független törzsfőnököket megillető mohamedán cím. FÜGGŐLEGES: 1. Szülőm. 2. Európai nép. 3. Rí. 4. Római 995. 5. Indí­tás sportban. 6. Dél-Amerika legnagyobb folyama. 10. Igen öreg. 11. Éke, keverve. 13. Vízben él. 14. Számos. 15. Férfinév. 17. Sütőipari szakr munkás. 19. Balkány köze­lében fekvő község. 21. Cso­dálkozó mutató szócska. 23. Fanyar ízű erdei termés. 24. HEM. 26. E napon. 27. Kicsi­nyítő képző. MEGFEJTENDŐ: Vízszintes 1, 16. . Múlt heti megfejtés: Megyénk egyik legneveze­tesebb műemléke A SZA­BOLCSI FÖLDVÁR. Könyvjutalmat nyertek: Székely Endre Szamosbecs, Szabó Ildikó Paszab, Tapis- ka Éva Fehérgyarmat, Ko­csis Beáta Tiszalök, Cseke Kálmán Nyíregyháza. 1 / ■ Jb |l Két mese a hatokról i Az öreg hal intelme Hal Habakuk a halakat in­ti egyre: — Hallgassatok, gyerme­keim az öregre. Maradjatok mindig az én közelemben, nagy veszély vár arra, aki engedetlen. A halász a ten­gerparton hálót vet ki, nem menekül közületek akkor senki. — De a halak az öreg hal bölcs intelmét csúfondáros hahotával kinevették. Csak azért is a part felé közeled­tek, a szívükben mámoros nagy öröm zengett: — Ne hallgassunk az öreg­re, ejhaj, sejhaj, ússzon ki a parthoz fürgén most min­den hal. Gyerünk, a part nincs is olyan nagyon mesz- sze, meglátjátok, ott vár reánk a szerencse. A vén halász hálót vetett kinn a parton. Dagály után jött az apály, szállt az al­kony. Leszállt a nap pirosán a láthatáron, oly puha volt a sáros víz, mint a bársony. S minden kis hal belekerült a hálóba. így jártak, mert nem hallgattak a bölcs szóra. Csuka Csabi Csuka Csabi a szőke Tiszá­ban úszik jobbra, úszik bal­ra bátran. Viháncol a zöld hűvös habokban, az uszonya ezüst fénnyel lobban. Úszik hátra és úszik előre. Harcsa Marcsa a kis barátnője. Hej de sokszor elmondja Mar­osának, neki forró kívánsá­ga támadt: úszás közben ha egyszer találna valami szép kristálypalotára és ha abba beleköltözhetne, nem vágy­na ő se jobbra, se szebbre. Csuka Csabi addig bucsá- lódik: elé a víz egy butellát lódít, úgy tündököl, olyan meseszépen, bor volt benne valamikor régen. Csuka Csa­bi elégedett, boldog. — De gyönyörű — mondja és táncot rop. Harcsa Marcsa őt figyel­meztette : — Bele ne menj abba az üvegbe. De belement az a bolon­dos hal, bele bizony, még­hozzá azonnal. Am kijönni nem tudott a dőre s palotá­ja foglya lett örökre. (Franciából átdolgozta: ölbey Irén) HÓNAPOK Néhány pajtás levelét és a nyíregyházi Szamuely Tibor Uttörőház nyári programját közöljük az idei tanév utolsó Uttörőpostájában. Sok ezer kisdobos és úttöfő nyári va­kációja kezdődik meg a kö­vetkező héten, s ez idő alatt postánk is szünetel. De azért továbbra is lesz mit olvasno­tok ebben a rovatban. A nyáron meglátogatunk jó né- hány járási tábort, s beszá­molunk az ottani munkáról, szórakozásról és szívesen is­mertetjük azoknak a pajtá­soknak, a leveleit, akik egy- egy érdekes szünidei prog­ramjukban írnak. Továbbra is várjuk leveleiteket, min­denkinek kellemes és tartal­mas vakációt kívánunk, s azt, hogy igyekezzetek ér­deklődéseteknek megfelelően eltölteni, és jól kihasználni ezt a pár hónapot, Szőke Judit, a tiszalöki 1172. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat kultúrfelelőse a következőkről számolt be: „Május 24-én igazgatói szünnapot kaptunk. Ekkor rendeztük meg a gyermek­napi ünnepséget és a kisdo­bos úttörőavatást. Az izga­tott elsősök és a kipirult ar­cú negyedikesek. karjukon kék, illetve vörös nyakken­dővel meghatódva léptek be az iskola kapuján. Osztályok szerint sorakoztunk és a ví­zi őrs, valamint az úttörő-, rendőrök egyenruhás sorfa­la között vonultak be a paj­tások. Az ünnepi beszéd és á zászlóátadás után került sor az eskütételre, majd át­adták. a Kiváló úttörő jel­vényt Marozs Juliannának, Tóth Évának. Veres Zoltán­nak és Szabó Zsuzsannának. Dicsérő oklevelet kapott Sa­lamon Edit, Kórik Gabriel­la, Havacs Erika, Vaskó Ju­lianna és Kiváló kisdobos jelvényt Szép László. Hege­dűs Tímea. Biró Kornélia és Balogh Zsolt. Ezután a szü­lőkkel közösen megtekintet­tük azt a kiállítást, amelyet naplókból, különböző egyéni és csoportgyűjtésekből ren­deztünk. Ez a bemutató szemléltette egész évi mun­kánkat. A naplókat a bíráló bizottság díjazta. A progra­mot játékos sportvetélkedő zárta,” Ancsán László, a Nyírmi- hálydi Általános Iskola ta­nára a következő levelet küldte postánknak. „Május 25-én iskolánk öt W ff. . ■■ tr Uttoio­posfa tanulója vett részt a Pajtás újság által' meghirdetett go- cart építési pályázaton Bu­dapesten. Góc ártunk az is­kola barkácsszakkörének munkája, amelyet a nyírgel- sei hűtőtároló szocialista brigádjának segítségével ké­szített. Csapatunk igen jól szerepelt, mert a 11 gocart közül a negyedik lett. Há­rom gyerek belföldi táboro­zást és egy pajtás értékes kulcskészletet és két bukósi­sakot kapott ajándékba.” Májusban nyolc lakóterü­leti, nyári őrs alakult Nyír­egyházán, akik javaslatai alapján állította össze az út- törőház nyári programját. Szeretnénk, ha még több őrs alakulna, s részt venne az alábbi tartalmas programok­ban. Június 16-án tartják a nyitó klubdélutánt. Az „őriz­zük a lángot” című akadály- versenyt június 19-én rende­zik, s a gyülekező a stadion­bejárat előtt lesz. 23-án já­tékdélutánt tartanak az út­törőházban, majd 26-án őrsi portya indul a Sóstóra. A gyülekező, a kocogópályán lesz. Bemutatja kedvenc le­mezeit az úttörőház 30-án, s július 3-án" pedig sportdél- előttöt rendeznek, amelyen asztalitenisz- és tollaslabda­verseny lesz. Július 7-én a nyíregyházi háziipari és né­pi iparművészeti szövetke­zet KISZ-eseihez látogatnak az őrsök, 10-én filmvetítés lesz a megyei művelődési központban. Játék és dalt tanulnak a pajtások június 14-én az úttörőházban, 17-én pedig erdőismertető túrára jnennek a Sóstóra. Az őrsve­zető táborba június 21 -én tesznek látogatást, 21-én az ifjúsági parkban, s 28-án a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munkájával ismerkednek. Július 31-én keresztrejtvény­fej törő verseny lesz. Augusztus 4-én sportdélu­tánt tartanak a megyeszék­helyen 7-én egész napos lei- rándulást rendeznek a raka- mazi úttörőtáborba. 11-én klubdélután lesz, majd 14- én erdei játékdélelőtt a ko- cogópályán. Augusztus 19-én záró tábortűz és ünnepi mű­sor zárja a nyári programot a honvédelmi szaktáborban. A programok időpontja: hét­főn délután 3—6-ig, csütör­tökön délelőtt 9—12-óráig. Mindenkinek jó szórakozást és kellemes időtöltést kívá­nunk. Híres helység Nem valami távoli or­szágban van ez a hely­ség, hanem Magyaror­szágon. Természetesen a betűket más sorrendbe kell rakni. Nevét min­denki jól ismeri, — a Í6 felszabadító harcok ide­jén vált emlékezetessé. soa paiusauio^ :s8)faj3o{\[ UJJONGÓ Julié! Hónap, te csodaszép! Ujjong a föld, a fák, az égj Nincs csengő, nincs drukk, nincs suli, Igazgatói, se dőli, Uj lecke, ismétlés, se más Semmi, csak nyár, nyár — nyaralás! SZONTYOLGO Juli lent van Aligan Úttörőtáborban, Laci meg a Mátrában, Irta is, hogy hol van. Unalmas így egyedül, fejem belekábul.-. S ráadásul megbuktam, sajnos, fizikábul. UDUD ISTVÁN sakSaqozoni epik*)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents