Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

ÜT5. Sűrűm L Térkép és birtokív * Papírok világa — a telekkönyv KELET-MAGYARORSZA« SORSOK, CSALADOK ÉLETE ÉS HALÄLA, ÖRÖKÖSÖDÉS ÉS PEREK, FÖLDOSZTÁS, TÉESZBE LÉPÉS, MEGVÁLTÁS, KISAJÁTÍ­TÁS, FELAJÁNLOTT FÖLDEK — TARKA ÉS VÁLTOZATOS VILÁG E PAPÍROK VILAGA. Mennyezetig érő szekrény­sorok nyújtózkodnak a meg­lehetősen szűk helyiség falai mentén. A félrehúzott ajtók mögött számozott irattartók százai fehérlenek, gyomruk­ban sárgult iratokkal. „Ne­mesi birtok” — olvasom az egyik birtokíven a feketére száradt pennanyomot — „Szántó a nagyvadasi düllő- ben”. „Zsellérbirtok” — áll a másikon, s a „tulajdonjog változása” is ott olvasható: 1907-ben vásárolt az addig föld nélküli parasztember két holdat. ... « Évszázados tanúk Lassan egy évszázada, hogy Magyarországon beve­zették a különféle földterü­letek egységes nyilvántartá­sát, a telekkönyvezést. A nyíregyházi városi-járási te­lekkönyvi hivatal is azóta lé­tezik— csakhogy néhány éve már nem a járásbírósághoz, hanem a járási földhivatal­hoz tartozik. A, két —egyéb­ként logikusan összekapcso­lódó — terület házassága szülte az úgynevezett ingat­lan-nyilvántartást, ahogyan a telekkönyvet ma hivatalo­san nevezik. Nagy munka folyik immár két éve a földhivatalokban — az új, egységes ingatlan-nyil­vántartás rendszerének ki­dolgozása. Jelenleg ugyan­ * * 3 * 5 az. házhely vagy legelő — két helyen tartják nyilván: a tanácsoknál és a telek- könyvnel. A helyi nyilván­tartások valaha az adózá­sokhoz készültek. E kettő egységesítése most a feladat. De nem csak erről van szó. A telekkönyvi hivatalban elém tettek egy térképet. Sarkán cirkalmas betűk­kel: „Készült 1899-ben.” Nyíregyháza belterületének részlete — Szt. Mihály utcza, Vasút utcza, Széna tér... Nem nehéz ráismerni a Bethlen, Széchenyi utcákra, a Bessenyei térre. Azóta nem készült újabb felmérés — most dolgoznak az új térké­peken. S ez nemcsak a vá­rosra érvényes. A munka legnagyobb ré­szét tehát az újra mérés te­szi ki. Eddig tíz megyebeli községgel készültek el a földhivatal dolgozói. Erre az évre tervezik a két nagy­község, Tiszalök és Tisza- vasvári felmérését-feltérké­pezését. Uj nyilvántartó la­pok készülnek — azokon már nem holdban, hanem négy­zetméterben található a te­rületnagyság, és felbukkant az új fogalom: üdülőtelek, üdülőépület,­Séta az aláírásért A telekkönyvi hivatal az ügyfélfogadási napokon nyolcvan-száz embert fogad. Építési engedélyhez, örök­azt a földdarabot — legyen lésnél, adásvételnél,, ajándé­“1 "11 ^ Ti 11 1 A tárgyalóteremből Elítélték az ékszertolvajokat Közveszélyes munkakerü­lés, jogtalan behatolás útján visszaesőként,, jelentős érték tekintetében elkövetett lopás, 3 rendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás, ma­gánokirathamisítás, közokirat­tal való visszaélés. Nem a Büntető Törvénykönyv fel­sorolása ez, hanem Bíró Já­nos 20 éves büntetett előéle­tű nyíregyházi lakos bűnlajst­roma. amelyért ezen a héten -• 5 évi börtönre ítélte a Nyír­egyházi Járásbíróság Fazekas Péterné dr. tanácsa. Biró tavaly nyáron szaba­dult a börtönből és: néhány nap alatt elköltötte azt a pénzt, amit büntetésének le­töltése idején keresett. Mun­kát. nem vállalt, pénzre pe­dig szüksége volt, így hát á neki már „bevált” módszer­hez, a lopáshoz folyamodott. Az első kísérlet nagyon jól sikerült: .álkulccsal bement egy lakásba, 120 ezer értékű ékszert, 7 takarékbe­tétkönyvet és egyéb értéktár­gyakat lopott. A betétkönyvek­ből kiváltott 26 ezret, aztan kiment a nagycserkesz: ro­konokhoz, hogy rejtsek el az ékszereket. J ..., Bíró János sokszor egyedül „dolgozott”, voltak azonban tarsai is Törnek Istvanne 23 eves. Tőinek István 27 eves, Koka Katalin 18 eves, K. lát­ván H éves, Poczkodi Jozset 28 eves és Törnek Sándor 19 éves nyíregyházi lakosok. V olt ahol semmit aém találtak, gz- tan olyan is. hogy csak a kis­kapu leemelése után imo’~ tak a helyszínre és kézi toló­kocsira pakolva vitték amit eladhatónak véllek. Volt olyan részeg férfi, akit azzal az ürüggyel csaltak ma. gukkal, hogy nőt kerítenek neki, aztán amikor közös szó­rakozásuk megalapozásához előszedte pénztárcáját, kitép", ték a kezéből és elszaladtak. A Dominóban egy ittas fér­fit provokáltak, aztan a ve­szekedés közben Bíró kikap­ta kezéből szatyorját. és el- pucolt vele. Loptak tyúkot és csirkét, ismerkedtek szórako­zóhelyeken és az alkalmas pillanatban kiszedték tő­lük a pénzt. Biró volt szállásadóját • is felkereste persze olyankor, amikor nem volt otthon, ál­kulccsal bement, ellopott egy betétkönyvet, készpénzt és a szeinélyazonsségi igazolvá­nyát. ezzel aztán sikerült ne­ki 1500 forintot kiváltani a takarékból. Bűncselekmény-sorozatu­kért a bíróság Törnek István, nét 2 és fél év, Törnek Ist­vánt 2 év, Koka Katalint 1 év, K. Istvánt 8 hónap, Pocz­kodi Józsefet 8 hónap, Törnek Sándort 4 hónap szabadság­vesztésre ítélte. Bíró János 4, Tomeknét 3, Temek Istvánt és Kóka Katalint 2---2 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Bíró Jánosnak és Tö­rnek tstvánnénak szigorított börtönben. Törnek Istvánnak és Kóka Katalinnak börtön­ben kell letölteni büntetését, a többiek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Bipó Jánost 5000 forint el­kobzást helyettesítő egyenér- ték megfizetésére kötelezte, Biró, Tomekné, Törnek István és Koka Katalin — az elkö­vetés arányában —- mintegy 70 ezer forintot köteles meg fizetni a károsultaknak. Az. • ítélet nem jogerős. (balogb) kozásnál — s még jó né­hány ügyletnél — a hatósá­gok a telekkönyvi bejegy­zés hiteles másolatát ké­rik. Ezek kiadása bizony nem kis munka, s az ott dolgozó nők — mert csak nők ülnek az asztalnál! — bizony nem gyanúsíthatok tengés-len- géssel. A kötelező harminc- napos határidőket sokszor csak üggyel-bajjal tudják megtartani. Munkájukat ne­hezíti az is: a földhivatal, azaz a központ az irodaház­ban Lakozik, s az bizony nem a bíróság épülete mel­lett van... Évek óta folyik a huzavona — eddig nem si­került megfelelő helyet ta­lálni, ahol végre együtt len­nének... így aztán bizony az ügyfeleket is járkáltatni kell időnként egy-egy aláírásért... Géppel könnyebb 1980-ig — a tervek sze­rint — elkészül minden talp­alatnyi föld újbóli felméré­se, nyilvántartásba vétele. Akkor már lehetségessé vá­lik a gépi adatfeldolgozás — a számítógépek korszaka következik. Egyetlen gomb­nyomással kikereshetők az il­lető földterület tulajdonosá­nak adatai, az ott lévő ház, erdő. szántó jellemzői... Meg­szűnik a sok hibalehetőség — hisz most elegendő egy szám félrehallása, rossz irat­tartóba nyúlás, elírás... Az évszázados nyilvántar­tó lap nemcsák egyes föld­darabok sorsáról tanúskodik — egy egész világ változá­sáról. Hol volt pár évtized­del ezelőtt a hétvégi telek, a szövetkezeti lakás, az új lakótelephez kisajátított te­rület? Hol az állami tulaj­donú föld vállalati kezelése — ipartelepítés miatt? És sorolhatnám. Az ősi fétis, a milliók számáfa sokat, min­dent jelentő föld — amely a telekkönyvi hivatalban egy- egy betét: formájában léte­zik. — tükörként veri Vissza sorsunk fordulását Tarnavölgyi György ü Gazdaságos városépítés Változtatás öt témában H Megújul a városközpont Kisvárda 2U©0»ig Elfogadták a város rendezési tervét A várossá nyilvánítás óta eltelt esztendők egyik legak­tívabb tanácsülése nagy ér­deklődés mellett zajlott Kis­várdán: a város hetventagú tanácsa a meghívott vendé­gekkel, érdeklődőkkel 150 fős tanácskozássá szélesedett. A nagy érdeklődés két eseménynek is szólt: itt ad­ta át a megyei tanács elnö­ke az 1974. évi társadalmi munkaverseny megyei fődí­ját — amely egymillió forint jutalommal is jár. És ugyan­ezen a tanácsülésen hagyták jóvá a város általános ren­dezési tervét, amely lényegé­ben az ezredfordulóig meg­határozza Kisvárda jövőjét. A lakosság észrevételei Ezt a tervet a Debreceni Tervező Vállalatnál készí­tették, Dunai Imre irányítá­sával. Nagyon szép perspek­tívát alakítottak ki az 1985- re tizennyolcezer, 2000-re hu­szonötezer lakosú városnak, amely saját lélekszáma négy­szeresére gyakorol hatást munkahely, kereskedelem és más ellátás révén. Kisváráénak nem voltak túl jó adottságai a városter- . vezéshez, ezt bizonyítja, hogy csaknem teljesen új város felépítését irányozta elő a tervező. Ez váltotta ki a leg­nagyobb érdeklődést a köz­szemlére tétel során a Lakos­ság körében is, de a hivata­los fórumokon tartott tár­gyalásokon is. Figyelemre méltó észrevé­telek érkeztek a lakosságtól. A felüljáróépítés szinte min­denkinek témája volt, de ezenkívül többen tették szó­vá a takarékos munkát: a tervezőnek feltétlenül figye­lembe kell venni azt a sok és nagyértékű beruházást, amit az elmúlt években — elsősorban közművek sorá­ban — már megvalósítottak a városban. Éppen ezért ja­vasolták a terv néhány át­dolgozását, hogy a már ki­épített víz- és szennyvízve­zetékek ne vesszenek kárba az új város építése során. Ilyen álláspontra helyezke­dett a végrehajtó bizottság Rendkívül nagy érdeklő­dést keltettek a lakosság kö­rében — és a tanácsülésen is a különböző építési ti­lalmak és építési övezetek. Nagyon gondosan indokol­ták, hogy hol nem lehet egy­általán építkezni, hol lehet csak több szintes lakásokat, épületeket emelni. Nagyon érzékenyen reagált a lakos­ság az ilyen korlátozásokra és ez érthető is. Már most keresik a lebonyolítás mód­ját, hogyan lehet egyeztetni a közérdeket a magánérdekkel — kártalanítás, cseretelek, stb. Városiasodás több ütemben A vártnál többen foglal­koztak az építési övezetekkel. Kisvárdán, ugyanis a IV. számú építési övezetben megengedik a nagyállattar- tást (ez a város peremére ér­tendő), ettől beljebb legfel­jebb kisállattartásról lehet szó, míg a város központi ré­szein egyáltalán nem lehet állatot tartani — még ba­Az utolsó rajzóra Bodnár Demeter tanár úr reggel, az első óra megkez­dése előtt azt mondta: Mindenki fogjon egy széket, és vigye ki az utcá­ra. A fák alá, sorban rakjá­tok le, az árok mentén.­A nyolcadikosok megtet­tek, s tudták, most. az utol­só rajzóran a szabadban fognak dolgozni. Künn az utcán, a szemben lé­vő oldalról készülnek rrva.jd a munkák, me­lyek az év végi kiállítás­ra is odakerülhetnek. Szép ököritoi résziét tárul a szem elé. Takaros házak, van új, és régi szatmári, előttük fe­nyő, tarka színű virágok kö­szönnek ki a kertekből, az ablakokból. Innen választják ki a gyerekek azt a részje­lét, ami megkapja szemü­ket, szivüket. Ül a nyolcadik az árok­parton, mögöttük a rajzot korrigálja a tanár. Van. aki a perspektíva tanult törvé­nyét próbálja rávésni a rajz. lapra, más már könnyedé­ben átfogalmaz, a harma­dik a fenyővel küzd. Egy srác Izzadva tör!! homlo­kát, pedig még korán van, s melegnek se igen tűnik, főleg az árnyékban. Hogy miért itt és miért így? Nos, a tanár, Bodnár Demeter olyan egyszerű vá­laszt ad, hogy azt már-már tanítani kellene. — Rajzóra esz. de úgy gon­dolom, hogy a munka mel­lett a legfontosabb, hogy az ilyen szabadban tartott fog lalkozásokon kényszerülnek arra, hogy meglássák, mi­lyen szépségei vannak a sa­ját falunak. És itt kezdődik a kötődés, amiből • haza­szeretet lesz. Vagyis nem­csak rajzóra ez. Megláttat- n; a szépet, és megszerettet­ni a szülőfalut. Alakulnak a képek, min­den bravúr és mesterkélt­ség nélkül, s gyermekkezek alól kibontakozik valami, ami ha nem is maradandó a művészettörténetnek, de az nekik. Egy fenyő, egy tor- nácos ház, egy virágos ab­lak, egy cifra kerítés, egy nyírott akác, egy félig nyi­tott kapu. Vagyis effV pilla­nat, ami elkíséri őket, vé­gig egész életükön. fbarget) romfit sem. Ez olyan hetven, ahol most még nagyméretű kertek csatlakoznak a köz­ponti fekvésű házakhoz — elég szokatlannak hat. De az emeletes épületek szaporo­dásával, a városfejlődéssel ez együttjár, s jó, ha minél előbb ismert lesz a köztudat­ban. A tervező és a város ve­zetői határozott választ ad­tak arra is, hogy a modern városnegyedek építése mel­lett nem feledkeztek meg a családi ház építésre alkalmas területek kialakításáról sem, sőt a rendezési terv erre elég nagy területeket vett fi­gyelembe. Öt javaslat A vita során kristályoso­dott ki az álláspont: a város jövőjét felvázoló terv fő vo­nalaiban méltó az igények­hez. Az új lakóterületek mel­lett megfelelően gondoskodik a történelmileg kialakított városközpont átépítéséről, a város ékességét, a várat igyekszik a legcélszerűbben •beilleszteni a megújuló Kis­várda képébe. Égető gondok­ra is megoldást javasolt: fe­lüljáró, aluljáró, elkerülő út — s jól figyelembe veszi a város környékén elterülő te­lepüléseket, a zöldövezete­ket. Végül is őt témában javasolt újabb vizsgálatot és módosí­tást a tanács — ezek tartal­mazzák a lakosságtól érke­zett csaknem valamennyi ér­dembeli javaslatot, megjegy­zést. A javaslatok a meglévő közművek egyes részeinek jobb hasznosítására irányul­nak, több helyen a kisebb- mértékű szanálást kérik, két helyen megóvják a már kia­lakított családi házas telke­ket. " Mindez azt jelenti, hogy megyénk fiatal városában az ezredfordulóig körvonalazták a főbb elképzeléseket, kőny- nyebben, tervszerűbben épül­het Kisvárda, s elindulhat a külsőre is városiasabb fejlő­dés útján. Amikor ezekről a tervek­ről szólunk, feltétlenül emlí­tésre méltó egy szocialista szerződés, amelyet a város tanácsa a Budapesti Műszaki Egyetem középülettervező tanszékével kötött néhány éve. A terv Véleményezésé­nél, néhány jelentős léte­sítmény megtervezésénél nagy segítséget nyújtot­tak az, egyetem oktatói, hall­gatói — sok jó javaslatig] segítették a város tanácsát ás 4 várostervezőt, hogy • szép hagyományokkal ren­delkező Kijvárda évszázados múltjához méltóan öltözhes­sen új köntösbe, s alakulhas­son ki a modern város —je­lenleg hazánk legkeletibb városa. Marik Sándor i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents