Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

2 KELET-MAG Y ARORSF.AO 1973. június 5. Magyar—szovjet tárgyalások kezdődtek Budapestre érkezett Mihail Leszecsko Képünk: dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes üdvözli a szovjet delegáció vezetőjét, Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettest. Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió .Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésé­vel szerdán délelőtt delegá­ció érkezett hazánkba. Fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent dr. Szekér Gvula. a Minisztertanács el- elnökhelyettese, Drecin Jó. zsef. az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, dr. Simon Páí nehézipari miniszter­helyettes. dr. Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok titkárságának vezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is Szerdán, a Parlament de. legacies-termében megkez­dődtek a magyar és a szov­jet delegáció tárgyalásai. amelyeken megvitatják a két ország közötti , gazdasági együttműködés elmélyítésé­nek egyes kérdéseit. (MTI) SVADAT; 1 Izrael kormánya gyenge a békéhez A Szueit-esatorna újbóli megnyitásának előestéjén Anvar Szadat egyiptomi el­nök interjút adott a libanoni tv-nek. Ana a kérdésre vá­laszolva, vaion izraeli hajók áthaladhatnak-e a csatornán, ha Izrael további engedmé­nyeket tesz, az egyiptomi ál­lamfő leszögezte: „ezt csak a genfi békeértekezleten lehet eldönteni. mégpedig annak végső szakaszában, az összes felek jelenlétében. Ha Izrael teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. határozata, bői ráháruló kötelezettsége­ket, mi is teljesíteni fogjuk a határoztanak ránk vonatkozó előírásait.'’ További kérdé­sekre válaszolva Szadat kije­lentette, nem tartja valószí­nűnek, hogy Izrael megtá­madná a Szuezi-csatorna öve­zetében levő városokat, „de a csatornavárosok elleni min­denfajta agressziót az ország szíve ellen elkövetett agresz- sziónak fog tekinteni” — hangsúlyozta Szadat. „Vála­szunk Izrael belső területei ellen fog irányulni, és Izrael tudja, hogy rendelkezünk az ehhez szükséges fegyverek­kel” ... „Izrael nem akart békét és fél tőle — jelentette ki a to­vábbiakban Szadat. — De még ha akarná is a bókét, képtelen lenne boldogulni vele, mert a kormánya gyen­ge.” Szadat élesen bírálta az amerikai szenátoroknak azt a 76 tagú csoportját, amely Ford elnökhöz intézett múlt hónapi üzenetében Izrael tá­mogatását követelte. A portugál államfő Párizsban tárgya) Francisco da Costa Gomes tábornok, portugál köztársa­sági elnök tegnap délután négynapos hivatalos látoga­tásra Párizsba érkezett. Az Orly-i repülőtéren a portugál államfőt Giscard d’Estaing francia elnök fogadta. Costa Gomes a repülőtéren adotl rövid nyilatkozatában kije­lentette. hogy Portugália tisz­teletben akarja tartani a ko­rábban kötött szerződéseket, köztük z»zt is, amely az orszá­Az ünnepélyes fogadtatás után az Elysée-palotában a két államfő megkezdte tár­gyalásait. A megbeszélések második szakaszát csütörtök délelőtt tartják. Costa Gomes személyében csaknem hatvan év óta első ízben tesz Franciaországban hivatalos látogatást portugál államfő. Gomest áljára elkí­sérte Meló Antunes Külügy­miniszter. Silva Lopes külke­reskedelmi miniszter és Coel- ho kivándorlásügyi áliamtit­(FolyUtás az 1. oldalról) termékek minősége és a ke­resett fajták aránya. Sza- bolcs-Szatmár mezőgazdasá­ga reális, megvalósítható célt tűzött maga elé az elkövetke. zó öt év során. Ügy véljük: a jobb munkához hozzájárul, hogy a munkásokéval ará­nyosan növekszik a jövőben is a termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme, javul a tár­sadalmi juttatások színvona­la Tovább kell erősíteni a kö­zös gazdaságok szocialista jellegét, a Szövetkezeti tulaj­dont, a termelőszövetkezetek­ben a munka szerinti elosz­tás elvét. A jövőben még ha­tékonyabban. átgondoltab­ban és következetesebben fog­lalkozunk a mezőgazdaság korszerűsítésével. A nö­vénytermesztésben, az állat- tenyésztésben és ■ a kertészet - ban kiterjesztjük a zárt rendszerű termelést. Segítjük a termelőszövetke­zetek ésszerű egyesüléseit, a közös gazdaságok együttmű­ködését. közös vállalkozásait, azt, hogy a tsz-ek és az álla­mi gazdaságok sokoldalú és tervszerű gazdasági kap­csolatot építsenek ki. Törekvésünk, hogy a mezőgazdasági üzemek foko­zatosan alakítsák ki a termé­szeti és közgazdasági adottsá­gaiknak legjobban megfelelő termelésszerkezetet. Megyénk hagyományainak és feltételeinek megfelelően a jövőben is különös gonddal foglalkozunk a burgonya. a dohány, a téli alma, a kenyér­éi takarmánygabona, a nap­raforgó termesztésével. Fej­lesztjük az állattenyésztést, ezen belül elsősorban a ■szarvasmarha- és a juhte­nyésztést. Gondoskodnunk kell az ehhez szükséges ta­karmány megtermeléséről. Dr. Tar Imre elmondta: az idei terméskilátások bizíaró- ak. Különösen kedvező, hogy mezőgazdaság i:nk azt. termeli, amire az országnak szüksége van. Ez jó alapja a bizako­dásnak, hogy az utóbbi évek­ben tapasztalt dinamikus fej­lődést a jövőben is tartani tudjuk. A következő öt év megyéi terveivel kapcsolatban ismer­tette a képviselőjelölt, hogy tovább növekszik a foglalkoz­tatottság. Mintegy 20 ezer la­kást építünk fel. Csökken a nehéz fizikai munka, javul a szolgáltatás, a kommunális és egészségügyi ellátás. A 13-as számú választókerület hely­zetéről szólva dr. Tar Imre hangsúlyozta: a jelölő gyűlé­seken megfogalmazott Igé­nyek. javaslatok reálisak. Ebben a körzetben is emelni kell az ipari foglalkoztatást, több településen intenziveb­ben kell törődni a község- fejlesztéssel, fokozatosan ki kell építeni a járda-, az út-, a vízmű- és villanyhálózatot. Dr. Tar Imre befejezésül rámutatott: céljaink megva­lósulásának legfőbb biztosíté­ka e körzetben is pártunk helyes politikája. A választó- kerület fejlődésének pedig fontos feltétele, hogy erősöd­jenek az ott dolgozó ipari és mezögzadasági üzemek, jó ve­zetéssel. szorgalmas, együttes munkával javuljon a terme­lés. ★ A 11. számú országgyűlési választókerületben szerdán Mátészalkán választási gyű­lést tartottak. Vess József, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte a részt­vevőket. A választási gyűlésen dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese mondott beszédet. Rész­letesen szólt a megyei ered­ményedből és.fcervekvűk! s kü­lön is kiemelje..Mátészalkaés a 11. számü ' Választókerület tíz településének'fejlőűssét. Többek között elmondta: megyénkben az ipari terme­lés az elmúlt négy esztendő­ben dinamikusan fejlődött, országosan is a legjobbak kö­zé tartozik. Szabolcs-Szat- márban tizenkét új ipari lé­tesítményt építettek — ezek több, mint kétharmad részé­ben nők dolgoznak. A választókerületben el­ért eredményekről szólva dr. Czimbalmos Béla hangoztat­ta: tíz esztendeje Mátészalka Korszerűden, sok tekintetben elmaradott település volt. A harmadik és negyedik ötéves tervben jelentős megyei tá­mogatással gyors ütemű fej­lődés kezdődött. Különösen a várossá nyilvánítást követően indult meg Mátészalka sok­irányú fejlesztése. A 116 millió forintos költ­séggel létrehozott közműve­sített iparterület különösen előnyös a város számára. Az ide települő nagyüzemek — mint a MOM, a bútorgyár, a hamarosan épülő asztalosipa­ri vállalat és mások — jelen­tős ösztönző támogatással alapozhatják meg a korszerű termelést, teremthetnek újabb jó munkaalkalmakat. Az iparban végrehajtott fejlesz­frMwíSiMMÍUi ásd; .<í«riúlot te® ki, a tanácsok egyebek mel­lett az élelmiszeripar fejlesz­tését támogatják, elsősorban a városellátás érdekében. — Az eddigi és a most kö­vetkező fejlesztésektől azt várjuk — mondta a megyei tanács elnökhelyettese —. hogy a népességszámot, a foglalkoztatást' és magát a városfejlesztést tekintve a korábbi község, illetve kis­város, Mátészalka lesz a me­gye első középnagyságú vá­rosa. A továbbiakban a választó­kerület többi településeiről, a mezőgazdasági és kommuná­lis fejlesztésekről beszélt és ismertette a következő esz­tendők főbb megyei elképze­léseit. A választási gyűlésen ezután többen felszólaltak, köztük a választókerület két képviselőjelöltje: Mező Ist­vánná és Pávai Mária. Dávid Rockefeller Prágában David Rockefeller, az amerikai Chase Manhattan bank elnöke szerdán a csehszlovák kormány meghívá­sára Prágába érkezett. Képünk: Rudolf Rohlicet cseh­szlovák miniszterelnök-helyettes fogadja a repülőté­got a NATO-hoz fűzi. kár. rcn. Beirut! barikádok PILLANATNYILAG NINCSENEK UGYAN B ARIK ADOK A LIBANONI FŐVÁROS UT­CAIN. DE PAR HETE OUT VOLTAK. S BARMIKOR Ű.IAK ÉPÜLHETNEK. ELSŐ­SORBAN AZÉRT, MERT AZ FMBEREK TU- DATABAN VÁLTOZATLANUL JELEN V *j ­NAK. Nem tudati, hanem va­lós jelenség a kormányvál­ság, amely immár harma­dik hetébe lépett, s egye­lőre nem is lehet látni a végét. Párhetes agonizálás után először @ hónap kö­zepén a Rasid Szolh vezet­te. bonyolult. koal’-Mós kéo- let szerint összeállított pol­gári kormány mondott le. Ezt követően némi huza­vona után egy naftalin sza­gú nyugalmazott csendőr- tábornok, Nureddln Ritái katonai kormányt alakított. Három nap múlva azonban a hadfik lecsatolták a kar­dot, s ezért Frangié köz- társasági elnök most ismét konzultációkat folytat ve­zető politikusokkal egv kormányzóképes kormány megalakításáról. Látszólag a libanoni ba­rikád egyik oldalán a pa­lesztin gerillák, velük szem­ben pedig a szélsőjobbot-, dali, fasisztoid jellegű Fa- langista Párt millcistái áll­nak. Ez azonban csak any- nyiban igaz, hogy ők a szemben álló erők élcsa­patai, amelyek klsebb-na- gyobb megszakításokkal április közepe óta, valódi barikádokról, vagy anélkül, de mindenképp, valódi fegyverekkel lőnek is egy­másra. Mindkettőjük mögött jó­val nagyobb erők sorakoz­nak fel. Ma ők is meg­mozdulnak, s erre legutóbb 1938-ban volt már példa, akkor Libanon menthetet­lenül polgárháborúba sod­ródik. Azért is annyira ve­szélyesek a beiruti lövöldö­zések: az élcsapatok köny- tiyen beránthatják a csa­tába a derékhadakat is: Tel Aviv nagy örömére és az i irkatag- közel-keleti tűz­szünet vó^aterhes kárára. ­Bonyolult hatalmi egyensúly Libanon társadalmát val­lási határ szeli ketté: egyik oldalán a mohamedán többség (az összlakosság 63 százaléka) all, a másikon pedig a keresztények (ma- roniták, görög-keletiek és örmenykatolikusok) he­lyezkednek el. Az egykori Fönícia területén megala­kult Libanon évszázadokig az Oszmán Birodalom ré­sze volt, s azokban az időkben üldözték a keresz­tényeket. Az első világhá­ború után pedig, amikor francia gyarmat leit az or­szág. a kolonialisták a ke­resztényeket favorizálták. A sok évszázados vallási ellentétet súlyosbította, hogy különféle okok miatt a keresztény kisebbség a* „nemzeti kalács” nagyobb felét 'birtokolja. jórészt nyugati orientációjú és a svájci típusú sémiege-tó? híve. Ezzel szemben a mo­hamedán tömegek áz arab szolidaritás hívei. A függetlenség elnyerése óta a hatalmi egyensúlyt a pozíciók gondos elosziá tó­val tartják fenn: mindig maronita keresztény az el­nök. szunita mohamedán a kormányfő és síita a par­lament elnöke, keresztény a hadügyminiszter, s mindez alacsonyabb szinteken is folytatódik, S még bonyor lultabbá tette ennek az egyensúlynak a fenntartá­sát a 350 000 palesztin me­nekült jelenléte, illetve ge­rillák harci tevékenysége izraeli területen. Megtorlás címén Izrael évek óta sú­lyos fegyveres provokációk szenvedő alanyává tette Libanont, azzal a szándék­kal, hogy szembeállítsa a libanoni közvéleményt a palesztin ellenállási moz­galommal, s olyan véres leszámolásra késztesse vele a beiruti kormányt, mint amilyent 1970 őszén Huez- szein király hajtott végre Jordániában. S rögtön hoz­zá kell tenni: a libanoni burzsoázia nem jelentékte­len része hajlanék is erre, ha megvolna hozzá a fegy­veres ereje és nem tartana az arab világ haragjától. Izraelnek kedvező békétlenség A Pierre Dzsemajel ve­zette Falangista Párt, amelynek 70 ezer tagja és ötezer- fegyveres miUcistája van, a Nemzeti Blokk-kai és a Nemzeti Liberális Párttal együtt tagja a .„ma­ronita hármasszövetség­nek”. Azzal, hogy a falan- gisták kiprovokáíták . a fegyveres összetűzéseket a palesztin gerillákkal, sú­lyos, kizárólag Izraelnek kedvező helyzet alakult ki Libanonban. A kényes egyensúly helyreállításához szükség van az arab orszá­gok segítségére. A szom­szédos Szíria külügyminisz­tere, Khaddam már némi sikerrel közben is járt a felek között. A libanoniak, a palesztinok, az arabok ér­deke és a közel-keleti tűz­szünet egyaránt megköve­teli a libanoni szenvedé­lyek lecsillapodását, az egyensúly visszaállítását. P. V. Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A Béke és Szocializmus, a kommunista és munkáspártok 27 nyelven megjelenő elmé­leti és tájékoztató folyóirata cikkeivel köszönti, méltatja a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulóját. „A világtörténelem nagy mérföldköve” címmel vezető helyen közli a folyóirat Gus­tav Husáknak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának cik­két. Csehszlovákia egyszerre ünnepli hazája felszabadulá­sának évfordulóját és a né­met fasizmus feletti győzel­met. mert a Vörös Hadsereg 30 évvel ezelőtt Prágában fejezte be felszabadító kül­detését a második világhá­ború európai színterén. Germaine Villard francia történész a francia ellenál­lási mozgalom tanulságait elemzi. Az ellenállási moz­galom különböző világnézetű és politikai felfogású embe­reket egyesített. A francia ellenállási mozgalomban a* egyetlen szervezett párt. a Francia Kommunista Párt volt. Van-e külön afrikai szocia­lizmus? Sokan állítják, hogy a szocializmus nem felel meg Afrika számára. Marian Ngouabi. a Kongói Munkás­párt Központi Bizottságának elnöke, a Kongói Népi Köz- társaság elnöke „A tudomá­nyos szocializmus Afrikában” címmel írt cikket a Béke és Szocializmus májusi számá­ba. Elemzi a függetlenné vált afrikai országok helyzetét és megállapítja: csak egy szo­cializmus létezik, a tudomá­nyos szocializmus, amelynek alapjait Marx és Engels dol­gozta ki. Beszélhetünk tehát a szocializmushoz vezető af­rikai utakról, de semmikép­pen sem afrikai szocializmus­ról. A Béke és Szocializmus májusi számában ezenkívül még számos érdekes cikk, in­formáció és hír olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents