Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

RELYY-MAGYAP.ORSZa» FILMJEGYZET Jutalomutazás Egy fiatal, elsőfilmes rep­edező számára a bemutatko- ~zás. Nyilván érezhette a körül­mények kényszerítő erejét a Fábry-tanítvány Dárday Ist­ván is a Jutalomutazás elké­szítésekor. Már maga a vál­lalkozás, a dokumentumokból építkező játékfilm sem tar­tozik a könnyen megvalósít­ható műfajok sorába, s ehhez hozzávesszük, hogy mai valóságunk hiteles at­moszféráját úgynevezett na­túrszereplők. azaz nem hiva­tásos színészek segítségével teremtette meg. akkor talán ennyi is elegendő lenne an­nak bizonyítására, hogy a fiatal rendező méltán kapott bizalmat gondolatainak képi megfogalmazására. Dárday a társíró Szalai Györgyivel egy, a Népszabad­ságban megjelent riport nyo­mán indult el valóságfeltáró útra. A riportnak, s ennek nyomán a filmnek a cselek­ménye akörül bonyolódik, hogy az úttörőmozgalom ve­zetői az ország valamelyik járásában kiválasztanak egy gyereket, , akit angliai juta­lomutazásra küldenének. A szülők először hozzájárulnak az utazáshoz, végül vissza­táncolnak, s így másik gye­rek megy a gitáros Balogh Tibi helyett. E történet kiváló lehetősé­get ad társadalmi jelenségek bírálatához, ezzel a rendező él is, bár — s ez a legfőbb kifogásunk a filmmel kapcso­latban — a lényeg és jelen­ség viszonya tekintetében a képi világ arányai nem min­dig rímelnek a valóságos vi­lágéra. A Népszabadság riportja nélkül sem kételkednénk ab­ban, hogy akadnak ma is olyan szülők, akik oktalan félelemből nem engednék el gyermeküket egy, a filmben jelzett útra. De azzal, hogy ez a házaspár kerül a film középpontjába, alakjuk tipi­kussá emelkedik, holott ez társadalmi szinten csak jelen­ség, nem általában jellemző a szülőkre. A film ott válik telitalálat­tá, ahol a bürokratikus kivá­lasztó apparátus működésbe lép: az ostoba szempontok alapján elinduló úttöröveze- tők, akik cselekedetéből ki­szűrődik minden, ami embe­ri. bár igyekeznek tevékeny­ségüknek ezt a látszatát kel­teni; mindehhez asszisztál­nak egy iskola pedagógusai, megalázkodva, önmagukat nevetségessé téve. (Érdemes lenne elgondolkodni azon. mi az oka, hogy’ az utóbbi idők magyar filmjeiben többnyire csupa olyan peda­gógus jelenik meg, akinek az. ábrázolásában a negatívum a túltengő elemi! Rendkívül jelentős, eleven­be vágó a filmnek azon kép­sora, amely a végül is utazó tangőbarmonikás kislányt és szüleit hozza nézőközeibe. Sokat mond a. rendező erről a házaspárról, de nem ele­get. Valójában a film képsorok­ba írt bírálata azzal veszít erejéből, hogy egyetlen figu­rája mellé sem tudja a né­zőt értelmileg-érzelmileg mozgósítani, hacsak Balogh Tibit nem tekintjük annak, ö viszont nem cselekvő alakí­tója a film történetének, azaz a maga sorsának, pusztán el­szenvedi a felnőttek akara­tát. illetve annak megválto­zását. A helyenkénti aránvtéveszr tés ellenére is azt kell mon­danunk. hogy a Jutalomuta­zás jelentős bemutatkozás, olyan névjegy, amelyre oda kell figyelnünk. Ha Dárdav István a már meglevő szakmai tudása, biz­tos kritikai érzékenysége bir­tokában többet tud átmenteni a filmvászonra humanizmu­sából, akkor még sok örömet szerezhet nézőinek. IlAmajrl’cier Főiskolások pr ostrom I a Tartalmas szünidő A napokban valamennyi diák, így a nyíregyházi ta­nárképző főiskolásai is fel­teszik a kérdést: hogyan tölt- .sem el hasznosan nyári szün­időmet? Az alaposabbaknak azonban már kész program­jaik vannak. A kérdés meg­válaszolása azért sem lehet nehéz, mert a főiskola KISZ- szervezete is gazdag válasz­tékot ad. A munka és a pihenés leg­jobban az építőtáborokban kapcsolódik össze. Egész nyá­ron a különböző táborok le­hetővé teszik a pihenés mel­lett a hallgatók képzését is. Különösen a szakmai építő­táborok nyújtanak nagy lehe­tőséget. Az ezeken részt vevő fiatalok az időszerű mező- gazdasági munkák után a szabad időben érdeklődésük­nek megfelelően foglalkozá­sokon bővítik ismereteiket. Ilyen például a júniusban és júliusban nyitva tartó lakite­leki és az augusztusi közmű­velődési tábor Baiatonszép- lakon. Sátoraljaújhelyen üdülő általános iskolásokra felügyelhetnek hallgatók, június 5-től kéthetes csopor­tokban. Ez egyben a har­madéveseknek jó alkalom a nevelési gyakorlat elvégzésé­re is. Nyíregyházán helyi és nemzetközi tábor lesz július 27-től augusztus 27-ig. A kül­földi . testvérfőiskolák ró!, Rzeszówból, Witténbergből •és Ungvárrói érkeznek. Ezek­ben a városokban szintén lesznek építőtáborok, ahová cserelátogatás keretében utazhatnak a nyíregyházi fő­iskolások A felsorolás koránt sem teljes, de így is bizonyítja: gazdag a választék. Csak sze­rencsés válogatásra van szük­ség a nyári szünidő tartal­mas, hasznos és keilemes el­töltéséhez. • jon&íReszJer)-aiod tó! in locí ta i o if A márki termelőszövetkezeti központ és üzletház. (H. J.) KISVARDA Kellemes környezet a vérfürdőben Napirenden az iskola-egészségügy Hamarosan új rendelet jelenik meg A kisvárdaí várfürdő par­kosított területe és a játszó­tér tarkasága kellemes lát­ványt és környezetet nyújt. A nagy- és a gyermekmedence környéke rendezett. A külön- féle virágok mellett köze! 1000 tő rózsa virágzik. A játszótéren homokozó libikókákba focizni kívánók­nak egy kisméretű focipálya. Az 500 köbméteres nagyme­dencét mindennap friss, tisz­ta vízzel töltik, hőmérséklete 38 fok. A külső környezet mellett a 720 főt befogadó női és férfiöltözőkben hideg-meleg vizes zuhanyozó teszi kelle­mesebbé a fürdést. A közös öltöző mellett 48 — egyen­ként tíz személy befogadá­sára alkalmas — zárt kabin áll a vendégek rendelkezésé­re. így közel 1500 fő részére tudnak öltözési lehetőséget biztosítani. A jelenleg üzemelő meden­cék mellett a kerítésen fúl már épül az 5px23 méteres úszómedence. A Pét kádas és szaunával ellátott fürdő is rövidesen fogadhatja első vendégeit — mindez csak a hiánypótlást végző generál- kivitelezőn, a városi tanács vb építőipari költségvetési üzemén és az alvállalkozón, az építő- és szerelőipari szö­vetkezeten múlik. (vincze) A közelmúltban az ifjúság körében végzett, csaknem az egész országra kiterjedő KNEB-vizsgálat megállapí­totta; az elmúlt 10—15 év­ben számottevően romlottak az iskolák működésének egészségügyi feltételei, kevés a tornaterem, fiataljaink nem elég edzettek, s az is­kolás korú fiatalok egész­ségügyi gondozása nem tar­tott lépést az egészségügyi alapellátás fejlődésével. E megállapítások alapján dolgozta ki az Egészségügyi Minisztérium az óvodák, va­lamint az alsó és középfokú oktatási intézmények egész­ségügyi ellátásának alapren­deletét, amely — a kormány döntése alapján — a közel­jövőben jelenik meg. Az egészségügyi ágazat ve­zetői a rendelettel azt kíván­ják elérni, hogy 18 éves ko­ráig minden fiatalt saját ok­tatási intézményében része­sítsenek a megfelelő egész­ségügyi ellátásban, gondo­zásban. A jogszabály előírja: a következő, 1975—7^-os tanév idejére olyan iskola-egészség­ügyi hálózatot kell létrehoz­ni, amelyben minden okta­tási intézménynek kijelölt, az óvoda és az iskola egész­ségügyi ellátásáért felelős or­vosa, védőnője lesz. Az új iskolaegészségügyi rendszer­ben emellett meghatározott szerep jut majd a körzeti gyermekorvosi hálózatnak, az alapellátást nyújtó kör­zeti orvosoknak és a köz­egészségügyi szolgálatnak is. Az intézkedés célja — mint az Egészségügyi Miniszté­rium illetékesei elmondották — hogy minden oktatási in­tézményben egész éven át biztosítsák a gyermekek rendszeres és folyamatos egészségügyi felügyeletét. Az intézkedés megkülön­böztetett figyelmet forcJit” a szakmunkásképző intézetek tanulóinak magasabb szintű egészségügyi ellátására és ar­ra. hogy az egészségügyi szolgálat egész éven át gon­doskodjék az oktatás egész­ségügyi feltételeinek ellenőr­zéséről is, észrevételeivel se­gítse a tanulók egészségét károsan befolyásoló körül­mények javítását, megvál­toztatását. Az iskolákat ellá­tó orvosok és védőnők ezért — a nevelőtestületek ülésein és a szülői értekezleteken — a tantestület tagjaiként kép­viselik majd az iskolaegész­ségügy érdekeit. Xarpai képeslap (Hammel József felv.) MIT EREZ EGY HAZIASZ- SZOXY, AMIKOR HELYET FOGLAL A BÍRÓI PULPI­TUS MÖGÖTT ES A BÍRÓ­SÁG TAGJAKÉNT ÍTÉLKE­ZIK A BŰNÖSÖK FELETT? A KpRPES ÍGY FELTÉ­VE SZOKATLANNAK TŰ­NIK. KOVÁCS GYOnGYNE UGYANIS A TÁRGYALÁ­SON NEM HÁZIASSZONY. EGYIKE SZABOLCS-SZAT- MAR 436 NÉPI ÜLNÖKÉNEK. Öszes hajú, középkorú asszony, éles metszésű ar­cából figyelmes tekintet szegeződik a súlyos testi sértés vádjával bíróság elé állított fiatalemberre. A tárgyalást vezető bíró felolvassa az ítéletet Négy hónap... A két né pi ülnök egvetértően hall­gatja az előzőleg közösen hozott döntést. — Nyolc évvel ezelőtt el sem tudtam képzelni, hogy milyen egy bíróság1 tárgyalás. Amikor a néD- front javaslatára ülnökké ' választottak, mérhetetlen izgalommal ültem az emelvényre. .. Emberek fölött ítélkezni ... Aztán íz évek során alaposan megismerkedtem a bíró­ság munkájával, a Nyír­egyházi Járásbíróság sok tárgvalásán részt vet­tem. ••Emberek fölött ítélkezni.«.“ Ismét a helyén a há­romtagú bírói tanács. Vá­rakoznak. A megidézett tanúk itt vannak — ám a vádlott, akinek rendőri elővezetését rendelték el, ő nincs sehol. A sikkasz­tással vádolt nőt nem si­került felkutatni a meg­adott lakcímen ... A tár­gyalást elnapolják. — Tizenegy éve helyez­ték Nyíregyházára a fér­jemet. Katonatiszt. A két gyerek már felnőtt — a lányom férjhez ment, a fiam tiszti iskolás. Jövőre végez. Én magam háztar­tásbeli vagyok ... De elég sokat dolgozom a lakáson kívül. Huszonöt éve va­gyok párttag, a kerületi pártbizottság tagjává vá­lasztottak. a népfront nő­bizottságában is tevékeny­kedem. No és elsősorban a népi ülnöki munka Évente egyszer egy hóna­pig folyamatosan dolgo­zunk — akkor mindennap tárgyalunk... Mádkor ne dig az üavektől füg gően... E héten például ez a második napom. Reg­gel nyolctól négyig — négy-öt tárgyalás. Hányszor előfordul, hogy egy-egy ítéletet olvasva az újságban fejünket csó­váljuk: ,.Hej, én bizony többet adtam volna.. Minden becsületes ember­ben ott rejtőzik az igaz­ság kívánása. — A bírósági tudósítá­sokat olvasva bennem is felébred: „No, ez valóban ennyit érdemelt ... Itt a bíróság egy kicsit szigorú vagy enyhe volt...”, és így tovább. Ez természe­tes. hiszen mindannyian elítéljük a bűnt. Csakhogy én jól tudom, mennyi tényt kell értékelnie, ele­meznie a bíróságnak, míg megszületik az ítélet! És ezek a dolgok nincse­nek benne az újságban... Fiatal rendőr lép a te­rembe. Kezében személyi igazolvány — előállította a vádlottat, átadja a bí­róságnak. Kováesné for­gatja a gyűrött igazol­ványt. ■ Fejcsóválva olvas­sa a tizenkilenc éves fia­talember adatait, a félév­vel ezelőtti kilépést a munkahelyről . . . Hiva­talos személy elleni erő­szakkal vádolják a fiút. Részeg volt, nagylegény... — Nehéz, nagyon nehéz dolgot vállal, aki ítélkez­ni akar . .. Aki itt, a bí­rói emelvényen ül, na­gyon sok sötét dolgót lát- háll. alaposan megismer­kedik az élet árnyoldalá­val. Időnként az emberi részvét is felébred — kü­lönösen megbotlott fiata­lok esetében... S akkor az asszony, aki büszkén gondol kiválóan tanuló fiára, mélységes szeretettel szakmunkás lá­nyára, csöpp unokájára, az asszony megkeményiti szívét. A társadalmat kép­viseli az emelvényen, a többi anyát, a bűnösnek büntetést kívánó, a meg- tévedtet jó útra terelő igazakat... A társadal­mat. amely korlátokat ál­lít föl — mert e korlátok nélkül nem élhetünk. Tarnavölgyl György Hozzászólás! A „Szerenád“ című vitához Tisztelt Szerkesztősét]! Meglepődve olvastam a Ke- let-Magyarországban a ■■Sze­rénádéról szóló levélváltást. Leginkább az lepett meg, ahogyan a régi „szép’’ idők nótáiról vélekednek. Ha ezek az idők nem is voltak szépek, nótáik azonban kedvesék és kár lenne őket száműzni a di­ákok és a felnőttek dalreper­toárjából. Persze, születtek túl érzelgős dalok is, mint például a Szomorú vasárnap délután, amelyek ■ tragédiák okozói lettek. A mai köztu­datba azonban csak az arra érdemes nóták szivárogtak be, ezek pedig megérdemlik, hogy továbbra is megőrizzük őket a feledéstől. Ami pedig minket, diákokat illet, ezek után a Szerenádot valamivel korábbi időpontban kell meg­tartanunk. Tisztelettel: Csáki Tünde Nyíregyháza, Városmajor' u. 18. A másik levél — bár név­telenül — ..Háziasszony és nem pedagógus’’ jeligével ér. kezelt, lényegét mégis közöl­jük, mert közérdekű. Én a Jósavárosban lakom, hol ballagó diákok szerenád­jai nem zavarják a lakók nyu­galmát, csak amolyan „apró- cseprő” zajocskák. Minden­nap hajnali fél 4-kor meg­kezdődik az autók, motorok túráztatása. Fél hatkor egy- egy szorgalmasabb lakó sze­get ver — valószínűleg a ci­pőjébe — ezért olyan sürgős ebben az időpontban. A nap­pali zajokat már nem is em­lítem, de súlyos beteg ember ilyen környezetben nehezen gyógyulna meg. Este 11-kor még zúgnak a mosógépek, gondolom e zaj nélkül kevés­bé lenne élvezhető a tévémű­sor. A házirend az előírásnak megfelelően mindenhol lát­ható és olvasható, s tisztázza, hogy 20 órától 7 óráig ház­tartási gépeket nem szabad bekapcsolni. De ez a rendel­kezés úgy látszik nem vonat­kozik mindenkire. Mindeze­ken felül évente egyszer megengedett az óesztendő búcsúztatása, amikor dübö­rögnek az épületek, s zeng az egész lakótelep. Ugye, ezek minimális csendzavaró mo- pientumok a ballagó diákok egy évben egyszer felhangzó szerenádjaihoz képest?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents