Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
4 KELET-MAGYARORSZJWI ms. jörrfeu«. • ( %AI A I - OTTHON Hogyan étkezzék az idős ember Nagy öröm életvidám, mozgékony, pirospozsgás arcú, 70—80 éves emberekkel találkozni. Száz évvel ezelőtt a 70—80 éves ember elég nagy ritkaság volt. Ma hazánkban és általában a fejlett, korszerű egészség- ügyi ellátással rendelkező államokban az átlagos életkor már 70 év felett van. Gyakorlatilag tehát az emberek elsöprő többsége megéri a 70 éves kort, ami természetesen nem jelenti azt, hogy baleset vagy betegség ne okozna, ritkán ifjúkorban is, korai elhalálozást. Az ilyesmi azonban ellentétben a múlttal, ma nem gyakori, hanem ritkaság. És ha már eddig elértünk, törekednünk kell arra is, hogy az öregek valóban testileg, lelkileg frissen, töretlen életkedvvel érjék meg az életkor legfelsőbb határát. Hogy ezt elérjék, az döntően nem az orvosokon, hanem magán az emberen múlik. Már fiatalkorban olyan életmódot, többek között étrendi szokásokat kell elsajátítani, ami kellemes, örömmel is iár, de egyben megveti az egészséges öregkor alapját. A varázsszó: fehérje A közelmúltban amerikai kutatók megállapították, hogy a fejlődő afrikai és ázsiai államokban fehérjehi- ányosan táplált csecsemők agvfejlődése elmarad az amerikai fehér lakosságé mögött. Az amerikai fehér lakosság — legalábbis ami a fehérjefogyasztást illeti, — egészségesen és elégségesen táplálkozik. Tehát már a méhen belül fejlődő csecsemő agyának, méginkább a születés utáni gyermekagynak sem közömbös, hogy elegendő-e a szervezetében rendelekezésére álló fehérje. Pedig a magzati, gyermeki és az ifjúi szervezet alkalmazkodó képessége még rendkívül nagy. Annyira azonban nem tud alkalmazkodni, hogy a táplálék fe- hériehiányát ne szenvedje meg. Mi a fehérje? Nevét száz- egynéhány évvel ezelőtt német kutatók a tojásfehérjéről adták. Lassan aztán elmaradt a szóból a tojás, de megmaradt a főtt tojás fehér színéről a fehérje. A fehérje az élő szervezet sejtjeinek egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen építőeleme. Az élő világ kifejlődésének egyik alapvető feltétele éppen a fehérjék létrejötte volt. Nincs tehát sem növényi, sem állati élet fehérjék nélkül. A növényi vagy állati fehérjék megegyeznek abban, hogy valamennyien a húszegynéhány nitrogént tartalmazó amino- sav fűzérből éoülnek fel. Az emberi táplálékul szolgáló fehérjékben mégis különbséget szokás tenni növényi és állati fehérjék között. A növényi fehérjéket kevésbé tartjuk értékesnek, mint az állatiakat. E különbségtételnek oka az, hogy az állati fehérjék az aminosavak- nak olvan faitáját is tartalképes — szervezete mindennap megkapja a maga állati fehérjeszükségletét. Eléggé közismert már, úgy falusi, mint városi lakosságunk körében, hogy az állati fehérjét elsősorban az állati húsok, a hal, a tej, a túró, a sajt és a tojás tartalmaznak. Idős emberek étrendjében a fehérjéken kívül mindenekelőtt a bélműködést szabályozó növényi rostoknak, tehát a főzelékféléknek és gyümölcsöknek van különös jelentősége. Ez utóbbiaknak nemcsak rostanyaga lényeges, hanem vitamin-és ásványi só tartalma is. Az elmúlt másfél évtizedben mi, orvosok terjesztettünk egy hibás nézetet a koleszterintartalmú ételekről. Azt állítottuk ugyanis, hogy ezek fogyasztása elősegítené az érelmeszesedést. Ez a nézet tévesnek bizonyult. Éppen ezért az idős ember étrendjében a jóízű és könnyen emészthető tej- és tojásfogyasztás korlátozására nincs semmi szükség. Örömhírként kell tehát közölnünk az idősebb nemzedékkel, hogy a tej és tejtermékek, a tojás fogyasztása egyáltalán nem tilos, sőt nagyon kívánatos. Az az ember tehát, aki gyermekkorától megszokja, hogy a tejet, tojást, főzeléket és gyümölcsfélét mindennap étrendjébe iktassa, az számíthat arra, hogy fürgén és frissen éri meg az öregkort. Igaz, a tej, tojás és húsfélék valamivel drágábbak, mint a kenyér és a tésztafélék, vagy akár a szalonna. Ezt az árkülönbözetet azonban, érdemes az egészségért megfizetni akkor is, ha az élet más területén egyes igényeinkről le is kellene mondanunk. Dr. Szendéi Adám Horgolt bSjz és szoknya A modellt szintetikus fonalból 2 1/2-es tűvel horgoljuk. Mintáját páros láncszemsorral kezdjük. Első sor: a tűtől számított 6. láncszembe egy egyráhajtá- sos pálcát öltünk, egy láncszem a következő 2 láncszembe egy egyráhajtásos pálcát öltünk, egy láncszem ismételjük. 2. sor: 3 láncszemmel fordulunk, minden egy láncszemes ívbe egy egyráhajtásos pálcát öltünk, ismételjük, s végül egy egyráhajtásos pálca. 3r sor: 4 láncszemmel fordulunk, minden ívben egy egyráhajtásos pálca, utána egy láncszem, ezt ismételjük, s végül egy egyráhajtásos pálca. A 2. és 3. sorral dolgozunk. Készítsünk hozzá szabásmintát. A modell derékban erősen karcsúsított. Eleje két részben van horgolva és végig gombolt, de horgolhatjuk egybe is. Ha készen vagyunk, akkor az egyes darabokat a szabásmintára kitűzzük, nedves ruhával letakarjuk és száradás után összevarrjuk, beállítjuk az ujjakat is. Ezután körülhorgoljuk a nyakkivágást, az ujjak kezdését és a blúz alját is két soron szorosszemmel. A szoknyát két részben horgoljuk és a deréknál kezdjük a fenti mintával, a szabásminta alapján szaporítunk. Szín beosztása: 10 sor kék, 3 sor fehér, 10 sor kék, 4 sor fehér, 10 sor kék, 5 sor fehér, 10 sor kék, 6 sor fehér, 10 sor kék és 7 sor fehér. Ha készen vagyunk alábéleljük, összevarrjuk a két darabot, de a bal oldalon úgy 15 cm-t nyitva hagyunk, mindkét szélen egy sor szorosszemmel behorgoljuk és cipzárat varrunk bele. A szoknya derékrészét 3 soron és az alját egy poron szorosszemmel behorgoljúk. Végül egy kb. 140 cm hosszú láncszemsort mindkét oldalán két-két soron szorosszemmel behorgolunk a blúzhoz megkötőnek. (Szegedyné) ván alapította. «. Világmárkánk. 67. Mocsárláz névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Meghalt ember táiszólással. 3. Kanadai városka az Atlantióceán partján. 4. Hatalmas agyagszobor. 5. Marosy betűi. 6. Francia kártyával játszott hazárd kártyajáték. 7. Hátsó-Indi- ában honos, rendkívül kemény, hajóépítésre használt fa névelővel. 8. zenei rövidítés. 9. ötvenöt római számmal. 10. Gallium vegyjele. 11. AGB. 12. Testrész. 13. Világtalanul. 17. Egykori hosszú, dárdaszerű szúrófegyver. 20. Labdarúgó trófea rövidítve. 21. Ilyen a nyár. 24. Ilyen szobát keresnek, akik albérlet után járnak. 27. Telefon rövidítve. 30. Védő, vigyázó. SÍ. Lábaihoz. 34. Afrikában vadászoknak számos máihahordóból álló karavánja. 35. Taposó egynemű betűi. 37. Időjárás is, hangulat is van ilyen. 39. Mohamedán aszkéta. 40. Fanyar gyümölcs. 41. A marxista filozófia szerint ez határozza meg a tudatot. 43. ITA. 47. Tan betűi. 48. A bort szénsavval, vízzel hígítja. 51. .,Á” mulatság. 53. Színművésznőnk (Zsuzsa). 54. Lengyel—német határfolyó. 57. Kiütközik rajta az álmosság. 59. Vissza: vakcina nagyobbik fele. 60. Határozószó. de kötőszó is lehet. 62. Az ételbe tesz- szük. 63. Vonatkozó névmás.. 64. IAY. 66. Nátrium vegyjele. 67. Határozott névelő. mázzák. amit a növényi nem. csak az állati szervezet tud képezni. Ezeket az aminosavakat hívják létfon- tossáűuaknak Ezért lényeges. hogy a csecsemőkortól az aggastvánkorig szervezetünk mindennap megknnia az egészséghez nélkülözhetetlen állati fehérjéket. » Elien a fei és a tojás I Különleges jelentőségű, hogy az idős ember — alkalmazkodásra már kevésbé 1879 június 29-én Tiszacsécsén született Móricz Zsigmond, a XX. szd. kritikai realizmusának egyik legkiválóbb képviselője. Az évforduló alkalmával egy Juhász Gyula vers két sarával emlékezünk az Íróra. „... jöttél, hogy a kárvalló szegénység / Ezer bajának örök hangot adj,...” folyt, a sorrendben beküldendő vízsz. 1. (zárt betűk: A. I, O. T), 39 és függ. 1. (zárt betűk: S, T, Y, N, S) sorokban. VÍZSZINTES: 14. Mozdony. 15. Elefánt, vaddisznó dísze. 16. Lényedében megváltoztat. 18. Azerba'V.sán fővárosa. 19. Köralakú. 20. Az 1848-as szabadságharc hős tábornoka. 22. Kolónia eleje. 23. AAAA. 25. Az ókori Észak-Afrika berber őslakői közül való. 26. Égtáj. 28. Nagy József. 29. Dunántúli csatorna. 32. Homo- ritott nyújtott testtel való átfordulás a nyújtón. 33. Folyó Indiában. 34. Saláta egynemű betűi. 36. Eszközhatározórag. . 37. Bór és nitrogén vegyjele. 38. Közteher. 41. Bibliai személy. 42. Nobélium vegyjele. 43. Becézett női név. 44. ízesíti az ételt. 45. Folyamodik érte. 46. Megszilárdult vulkáni hamuból képződött kőzet, névelővel. 49. Találat a vívásban. 50. Szamárhang. 53. N'évelős farsangi sütemény. 53. CZO. 55. Hangtalanul síző. 56. Lám betűi. 58. Pusztít. 59. Rendkívüli jelenség. 61. örökség. 63. Gróf Széchenyi IstA megfejtéseket július 7-ig kel beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! A június 15—i rejtvény pályázatunk megfejtése: ,,... a solferi- no1 osztrák vereséget követően újra éledő magyar nemzeti szellem diadala volt.’* Nyertesek: Drenyószki Jőzsef- né, Hegyi Ilona, Késmárki István, Török Zsigmondné, Vida Mária nyíregyházi, Turbucz Aranka porcsalmai, Miski Katalin fehérgyarmati, Krankovics József kisvárdai, Győrffy Bertalanná vásárosnaményi és Barna— Szőgyén Bertalan jékei kedves rejtvényfej tőink. A nyereményköny veket postán elküldtük. Rovarcsípések nyáron A nálunk is otthonos rovarok ártalmai kétfélék: marások és szúrások. A marást fogószerű szájszerv ejti, a szúrást tőralakú szivóka, vagy a potrohon lévő fullánk. A legenyhébb a sima marás, amikor a rovar — pl. a csibor, vagy a futrinka — belemar az ember testébe, de izgató, mérgező anyagot nem visz bele. Ezeknek az ártalma tehát egyszerű sebzés. Ennél jóval kellemetlenebb annak a rovarnak a csípése, amelyik valamilyen fájdalmat okozó maró, vagy csípős anyaggal fokozza a sebzés aránylag enyhe fájdalmát. Az ártalom harmadik formája az, amelynél valamilyen mérgező és allergiát, vagy gyulladást okozó anyag jut — a szúrás, csípés, marás során — a szervezetbe. Ezekhez aránylag közel állnak azok a rovarártalmak, amelyeket vérszivók ejtenek és vagy soká véreznek, mint a bökőlégy szúrása, vagy fertőzéseket közvetíthetnek, mint a szúnyogok egyes fajtái, vagy a kullancs. Nálunk a szúnyogcsípés a leggyakoribb. Még szerencse, hogy a maláriát közvetítő, legveszedelmesebb szúnyogfajta aránylag kevés és így a csípés következménye csak fájdalom és vakarózás. Ezt a csípéssel behatoló szúnyognyál okozza. Ha a csípést felkaparják, könnyen gennye- sedés kerekedhet belőle. Hűsítő mentolos ecseteléssel, rázókeverékkel a kellemetlenségek enyhíthetők, védőkenőccsel, védőfolyadékkal pedig a szúnyogcsípések meg is előzhetők. E szerek illatszer- és háztartási boltokban is beszerezhetők. A hangok világát a fűlünk nyitja meg a számunkra. Az anya becézése, az anyanyelv fogalmai, vagy a tapasztalt mester tanácsai is, mind a fülünkön keresztül jutnak el hozzánk. De nemcsak az emberi szót fogja fel fülünk, hanem a környezetünkben keletkező minden hangot. Ez szolgálhatja a védelmünket, mert jelzi a veszélyt, például a dübörgő vonat közeledtét. Ez lehet kellemes, örömet adó, például a szép muzsika a zenekedvelő számára. De lehet kellemetlen, sőt ártalmas is. A technika fejlődése általában a zaj növekedésével is jár. Gyakran azonban csak akkor figyelünk fel arra, hogy milyen zajban töltjük életünket, ha hétvégi kiránduláson, vagy nyaraláson az erdő, vagy a vízpart pihentető csendjét élvezzük. A városi ember tehát megszokja a zajt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megszokott zaj nem ártalmas az egészségre. A hangok különböző formái szoros kapcsolatban vannak az egészségi állapottal. A zörejek megbetegetítik nemcsak a fület, hanem a szervezet egyéb részeit is. A gyakori fejfájás, fülzúgás, hallászavarok, az idegállapot kiegyensúlyozatlansága, sőt egyes idegeredetű szív- és gyomorpanaszok kialakulásáért sokszor az elviselhetetlen lárma a felelős. A zaj nemzetközi egysége a decibel. Egy átlagos lakás zaja például 30, egy szövőgépé 90, egy autóbuszé egy méterről 130 decibel. Ennél erősebb zaj már fülfájdalmat okoz. A különböző magasságú hangok azonban nem egyforma ártalmat okoznak. Minél magasabb rezgésszámú egy zörej, annál kelemetlenebb a fül számára. A magas hang már kisebb erősségnél is ártalmasabb lehet, mint az erősebb intenzitású mély ha lg. A méhcsípés már korr*>lyabb, mert a fullánk beszakad a bőrbe, és a méhméreg bonyolult szerves vegyianyag, aminek vörösvértest- oldó, vérnyomáscsökkentő és — mint fajidegen anyagnak — allergiát, túlérzékenységet okozó hatása van. Ezért néha a méh-, vagy darázscsípés tragikussá is válhat. A többszöri, vagy érzékeny helyen — arcon, ajkon, szemhéjon, nyelven, nyakon — kapott méhcsípéssel ajánlatos minél gyorsabban orvoshoz fordulni. Méhcsípés esetén egyébként a fullánk óvatos eltávolítása, klorofor- mos bedörzsölés, hidegvizes borogatás és a mentolos hintőpor alkalmazása a helyes elsősegélynyújtás. A kullancs marása ts komoly ártalmat okozhat. Ez a rovar a szivókáját a1 bőrbe fúrja, potroha kimarad és a bőrön lóg, de lesodorni, letépni nem tanácsos, mert a bőrbe szakadt fej gennyese- dést okozhat. Ha a rovart petróleummal, éterrel, vagy vazelinnal bekenik, magától kiesik, fejestől együtt. A rovarcsípések általában helyi panaszokat okoznak és ha a csípéseket szalmiákszesszel, alkohollal, jódol- dattal bekenik, majd hidegvizes borogatást tesznek rá, a panaszok enyhülni fognák. Ha viszont általános tünetek — fejfájás, hányinger, hányás, légszomj, szívdobogás, gyengeségérzés — jelentkeznek, sürgősen orvoshoz, rendelőintézetbe, vagy kórházba kell vinni a marást szenvedettet, mert a szövődmények veszedelmessé válhatnak. Dr. B. L. Megvizsgálták, hogy a különböző erősségű zörejek milyen egészségügyi ártalmakat .okozhatnak. A vizsgálatok eredményei szerint a 40—60 decibeles zaj már rontja a gyomor működését, idegessé tesz és csökkenti a munkateljesítményt. 60—90 decibel mellett már a szív es a vérkeringés a belső elvá- lasztású mirigyek működés,« is romlik. 90—130-as zaj- szintnél pedig az eddigi hatásokhoz még hallásromlás is járul, ami eleinte csak átmeneti jellegű, de az évek folyamán fokozatosan romolva teljes süketségig vezethet. A zaj elleni küzdelem elsősorban technikai probléma. Az orvosok, különösen az üzemorvosok feladata a tervező mérnökök figyelmét felhívni e nagy egészségügyi probléma jelentőségére. Technikai feladat a zaj terjedésének megakadályozása is. A régi vastagfalú házakat merész statikájú, vasbetonoszlopokra támaszkodó vékonyfalú épületek váltották fel. Az új építőanyagok biztosítják a házak jó statikáját, de alig nyújtanak védelmet a zaj ellen. Ezért újabban világszerte folynak a kísérletek a hangszigetelés minél hatékonyabb módjainak a felkutatására. Az eddig említett módszereken kívül azonban nem elhanyagolható az egyéni védekezés jelentősége sem. Az erősen zajos munkahelyeken helyes a füldugók és fülvédők használata a súlyos ártalmak kialakulásának megakadályozására. A városi zaj elleni küzdelemnek azonban etikai oldala is van. A rádió késő esti bömbölte- tése, a motorkerékpár értelmetlen túráztatása, a munkadarabok fölösleges éjszakai csapkodása bűn, nemcsak embertársaink nyugalma, hanem egészsége ellen is. Á zaj és az egészség KERESZTRE JTVENY
