Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

4 KELfT-MAGYARÓftSZS» Szülők fóruma: Megcsinálták Az akcip lényege két és fél óra alatt zajlott le. Kpzd,eményezője 18—20 gyermek volt, életkoruk négy és tizennyolc év között mozgott. A művelet félkar'olói a szülök voltak, akik az első pillanatban rájöttek, hogy a kezdeményezés egyszerű.-de nagyszerű. Arról volt szó, hogv az Ör. köz végén a KPM-házak előtt, ahová ere­detileg játszótér és park készült volna, a garázsok sznrn- S3é$ságél>an feladták és bekerítették az autók által elbi­torolt területet. A legkisebbek játéklapáttal, a nagyob­bak igazj szerszámmal fogtak a munkához, és minden tiltakozás ellenére méncsinálták azt, amit a tanács nyolc év alatt nem tudott eléírni. Az eset azért érdemel említést, mert a környéken méa vari éhhez hasonló hely. és helyzet, és csak azon múlik, “hogy a hivatal tehetetlenségét ellensúlyozzak, bo - a ávérmekek kánnak-e segítséget és bátorítást a szülőktől, a felnőttektől. Persze a jelenlét sem mindegy, bP-éri a nvermekhad igazának képviselete ez esetben föltétlenül” tekintélyt 'is kíván. A tfima felvetődése ilyenkor nyáron különösen ak­tuálissá válik, hozzátéve ehhez azt. hogy sajnos a tanács pvfhden ígéret és írásbeli válasz ellenére sem mozdult. Az "Ügy talán kicsit anarchikusnak tűnik, de inkább prmÖsítsük‘abriakí ami. társadalmi munkának. Igaz. nem szervezik különösképpen, nem kap érmet a kis tíegvéves. de az eredmény a fontos. Hogy a játszótérte- rfimtés munkáin ió fizikai leterhelés, az is biztos, de tpbh enpél a közös munka öröme és romantikája. A gyermekek — “elnézést a nagvobbaktól, akik talán a fiatalok jelzőt jobban kedvelik — nem a felnőttek el­lenében, de helyettük cselekszenek. És ez nein baj. Ma­goknak csinálják a füves helvet, a bekerített biztonsá­gos iátszptefet. és ami ebből egyenesen követ­kezik: becsülik és védik. kijár jp pár napja mindennap megnézem az öz kö­zt területei. 'árppTy mintának is beillik. A saját munka örpmgnék élvezete, a közös tevékenység eredményének óvása így alakítja ki a gyermekben a munka bécsiilés'ét, ai lujszjjődés és yeríték után született eredmény védésé­nél;' gyakofjaigt. Ez ' a játszótér nem játék: ez alkotás, így' igazán rpegérdpmb az érdeklődést. Hogy mindezt miért a szülpk“fórumában kell elmondani, annak egy­szerű oka van. Nyíregyházán, de másutt is a városok­ban, a laTiptglpDek sűrűségébe szuszakölt gverméksereg teret ‘koyetfil Buzdítjuk is erre. rádióban, tévében, új­ságban mindenütt! lytpzogjpn. ugráljqn. szaladjon, tor­násszon és így'tovább. De ha erre nincs kpUő hely, alj­kor a szülők közössége derítse ki a rejtett tartalékot, és vesse be az erőtől duzzadó srácokat. Tudom, hogy eközben számos konfliktus adódik majd motorosok, autósok, gyermekek es felnőnek kö­zött. de végtére is le Imii .szögezni az alapelvet: a: autós íflim gttálSÍ- M W" akar- mkoljgn a: utca szé­lén. de «f ff prfefe««- w » 9 Ígt5?í§8§§ífh85 jartp^ik, fig ffliridfipki Ifigyen a maga hglyfiri- h, ,o Kzt követheti egy további akció, amelynek megva­lósítása már igazán a szülőkön múlik, akik sajat ügyes­ségükkel. nuuj^ghfilyiik segítseg^fij a gjfgfflfjgfc által te­remtet! .lats^fft ' blHéjJÉSpitÜl egy-egy játékkal. IfflL SÄf8l¥äs btSSgH feli fflÍF valami, egy halo g fSm'PFefflPfU'- ifi ÍÜÍWP21'­n.vi humcik. 8iF§8!8i8ffl: Hftii- iiftft- iFFg 15 élő jfejfiéttgk és gyermekek pglda.ia a bizonynek. SHk fg}R8tf, aki mint lak%S8tt§ägl fii: llfllS&ií: fflp tótiVllfíTl nem fugil: ffljftg? ÍS fflfg813ltl&¥8l> H¥pf nyári H$BtB fíiSb&Ií 9 fmmemi mwmw-. 9 mmeket megnyerni a környezel szebbe es kényelmesebbe telele­pi ff? \mi w mműi műm: Pslifmii muffe is­mgtjgffl.'Binzen q $zuls nyugalma, hangulata, a gyer­mek véleménye és ítélete a társadalomról nem mellé­kes. befolyásolja a? otthpni és munkahelyi légkört is. Ismételve á lényeget: a játék nem mindig játék! * B. L. Mese a halászlegényről Túl az Üvegország kristály- üveg hegyén, volt egyszer, hal nem volt, volt egy ftglgszle- gény. Halászgatott egyszer az iigegfg[ygbg>}, hát egy arany halat talál a hálóban. Nem vqlt gz a kis hßl nagyobb, fíiial az öklöm, de az arany napon ragyogott, tündöklőn. C§mqggjt pikelye, mint a ra­gyogó nap, a legszebb halß volt az arcyiiy fqlyqnak■ Hej, kacag a legény, örül retten­tően, de a kis arany hal rá­néz esdeklöen. — Halloß-e tp legény, bi­zony, nem. bgnpd meg. ha megkegyelmezel árva életem­nek. Bármi kívánság jut ßz eszedbp mostqj}, fyggyüa el- bocsá(g§zt‘ teljesül gz nyom­ban. — Jól van, elengedlek, — felel fó ff legéjiy — de szép argnu fepí<% légyen Jfuny- h9fß" lmyén: §enoe qrany, «ffsf. gg'éipní ldá<is?ámra- pffffUi ey spvem forró öhßjlysg. — ft — mend ti o few hat, — hunyd le szempfl ggjfás. behunyj“ a lePnvs eov­két szempillantás, arany kas­tély ragyog az üvegvíz part­ján, lenge“' csipkefüggöny mindegyik pblqkpn- Hej, örül a legény, s a kas­télyba belép, fogadja ragyo­gó, csillogó fényesség. Lobo­gott ia sok kjnes, qkarcsak a parázs, piijit a hßl a tűzben, bqldog volt a halász. Telt, múlott az idő, elmúlt egy esztendő, hogyha nem egy. akkor bizonyosan kettő., mert az idő nem áll, annak repülni ke}l, siifiqgva sifftpnni fürge perceivel, öreg koldus jön be s kéregét eképpen: — Kérek néhány fillért unokám nevében, akinek nincs apja. akinek nincs any­ja, én tartam el szegényt, más neki ki adna. De bizony nem kapott fél­fillért se szegény, azt mondta npkt ß gazdgg halászlegény: ■— ddnék én, jó ember, ad­nék, ha lehetne, de miből, amikor nincs egy fillérem ??: MmiSn kÍ a Méü§ S? nu­rog csendé neu: ——----------—.t O Gyerekeknek 0 Gyerekeknek © Gyerekeknek 0 Gyerekeknek O ——----------7i............................... —"■ " — ...................................... ■■ ...i ■■■<. * TÖRD A FEIEDÍ Vízszintes: 1. Bejár, bekóboról. 6. E napon. 7. Járom. íi. YO. 3. Orösz folyó. 11. Feltételez. 12. Egyik megyénk. 14.. .. szap­pan (fplyékony). 16. Fed. 18. Római' 1001. 20. Ara betűi keverve. 21. Tág. 22. Nagy nemzetközi városunk betűje­le. 24. Labdarúgó műszó. 25. Kortyolja! 27. Részben ráne­vet! 28. Szenny. 29. Kutyák. Függőleges: 1. Honvéd. 2. Kettő, kettős, idegen szóösszetételekben. 3. Régi török katonai rang. 4. Helyrag. 5. Fogó, bot. 6. Meg­fejtendő. 10. Női énekhahg­szín. 11. Erődítmény. 13. Azonos betűk. 14. Végtag. 15. Aggok. 17. Fonott edény. 19. . . . és ingatlan vagyon. 21. Válogatott labdarúgó csatár. 23.VYS. 24. Végtag. 26. Hatá­rozott névelő. 27. Helyrag. Megfejtendő: Űj afrikai állam (függ. 6.). V : ' Múlt heti megfejtés: VÖ­RÖSMARTY — ARANY — PETŐFI — ADY. Könyvjutalom: Gaál Mária Csenger, Kacsur Anna Piri- cse, Oláh Csilla Nyíregyháza, Hegyi Ildikó és Bozsik Ág­nes Nyíregyháza, Szilágyi Éva Fehérgyarmat. Úsznak a srácok Ha nagyon akartok valami izgalmasat látni, és valami ríágyón jóhoz kedvet kapni, akkor gyorsan lóduljatok a Sóstóra, mégpedig délután. Persze egy kis fürdésre, na­pozásra is, de van ott valami, ami külön megér egy utat. Úsznak, tréningeznek a sport­iskolások. Ott lubickolnak a vízben (a yersenyuszodáhan!) a kötelek között, és róják a métereket. Mit métereket! Száz méte­reket! Mellen, háton, pillan­gózva, sprintben. Kicsik, olyan pöttöm lányok és legények, hogy csupán csöpp labdának látszik a fejük a. vízben. A medenceszélen ott az edző, aki síppal és egy-egy fejmoz­dulattal “ igazítja el gzt, aki téveszt, rosszul tempózik, helytelenül lélegzik. És néha elhangzik a legnagyobb bün­tetést ígérő rnondat: „ha nem csinálod rendesén, mehetsz is haza!” De ki akar itt hazamenni'. Ezek a kis békaporontyok mintha a vízben születtek volna. És máris látszik raj­tuk, hogy igazán belevaló gyerekek. Ugranak a vizpe, mintha sose éltek volna má­sutt, fordulnak a falnál, mint megannyi Hargittay-jelölt. De nem is a verseny, a nagy győ­zelem itt a cél. Az egészséges gyermek. Nos, nézzétek meg kapjatok kedvet hozzá. Áll­nak a parton a felnőttek, so­kan irigykedve. Mert vagy nem tudnak úszni, vagy nincs is merszük a 2,30-as vízhez. Érdemes nógatni szüléiteket: küldjenek úszni benneteket! — Ha azt mondod, hogy nincs, hát akkor ne legyen. És eltűnt a kastély a sok nagy ablakkal, melyekben pirosán tündökölt a hajnal, csak a kunyjló görnyedt a szép kastély helyép. Szegény letf újra a gazdag halászle­gény, mert az a bús kpldus p tündérkirály volt, aki álruhá­ban járta a világot. Hej, busáit -a legény, szán­ta szörnyű vétkét, de anji viegtgrlpnt, azon nincs se­gítség. Busáit reggel, este, délben, meg éjszaka, fürösz- tötte arcát a könnyek harma­ta. Szemeiből a könny foly- dpgál hy-Udppd1’ üldögél npgy árván az üvegfolyánál. De azután a nagy bút még­is megunja s halászó szprszá- ‘mpt elQvpszi fíjra. Rptjpntö szorgalmas, korán reggel kez­di s halászik, dplgqzik egész öreg estig. A nagy szorgalomnak meg is lett ßz ára, egy esztendő, kettő, lett szép nagy kaháza. Meg is házasodott, ügyes szép lányt Vftft el. Qe a szegények­ről sem feledkezett el. Nyo­mott egy-kél fillért a koldus mßtkßba. Jjki nem hiszi el, az jáfjqn utápq. Cilbcj Irén Gyerekszáj Édesanya korholja leányát: — Neveletlen vagy,' szófo- gadatlan és rossz! — Ne olyan hangosan, anyukám — csitítgatja a lá­nya — minden szomszédnak tudnia kell, milyen rosszul neveltél? ★ Józsika nagyapa kertjében nézelődik: — Nagypapa, ez milyen gyümölpv? — Fekete ribizli. — És miért piros? Sí — Mert még zöld. ^ •k Két kislány beszélget: — Milyen szép a fogad! — Anyukáirffól qrqkpltßml — Igen? És nerg nagy ne­ked? Misiké kapott a születés­napjára egy dobot és vidá- mgn dobolt. Rqiúdepen hpzzá- lépett a szqmszéfl bácsi és így szólt: — Misiké, tetszik neked ez a bicska, neked adom. hátha mpg akarod nézni, mi vßji a dobban. •k Kis kislány beszélget: — Képzeld, kivették a vak­belemet 's öt kilót fogytam. — Valóban. Nem is tudtam, hogy cáy vakbél öt kiló. Fordította: dr. Bapp Sáudorné KEDVES PAJTÁSAIM! Szemrehányó levelet kap­tam Fodor László nevű paj­tásotoktól, aki szóvá tette, hogy a kirándulásokra viendő dolgok között nem említet­tem a térképet és az iránytűt meg a tájolót. Bizony ez így igaz, de ha visszagondolok barangolásaimra, nekem ilyen sosem volt. Persze ha van, az jó, és ahogy hallom, az őrsi foglalkozásokon meg is ta­nuljátok használatukat. De ha már itt tartunk, akkor hadd mondjak el néhány olyan ta­nácsot, ami nekünk sokat segített az eligazodásban. Biztos mindannyian hallot­tátok. hogy a fák főleg az északi oldalukon rriohosod- nak. Nos ez általában igaz is, de nagyon ügyeljetek, mert becsapós is lehet ez, főlég sűrű er“ iben. Ahová a nap ritkán jut be, ott körben nő a puha moha. Így jobb, ha tisztások, erdőszélek mellett próbáljátok így meghatározni az északi irányt. Ugyanez áll a sziklák esetében is. Persze a legjobb, ha sok fát vesztek szemügyre, egyből ítélni könnyelműség. Ha a nap süt, akkor köny- nyebb a dolgotok. Ha más­ként nem, hát úgy, hogy le­szúrtok egy botot, és megje­lölitek az árnyékot. Egy óra múlva már az árnyék másutt van, s miután tudjátok, hogy a nap merre halad, könnyű akár á délt, akár a nyugatot megtudni. Éjszaka, amikor egyszgr a komancsok táborát mentünk felderíteni, tanul­tam meg a csillagokból ol­vasni. A Göncölszekeret ugye mind ismeritek? Nos, ha igen, akkor nyert ügyetek van, hi­szen két hátsó „kerekének” hétszeres meghosszabbításá­nál van a Sarkcsillag ami pont az északi irányt mutatja. Akinek elég éles szeme van, -és sokat járja az erdő­két, az a hegyoldalak színé­ből is tud olvasni. Figyeljétek meg például egy-egy völgy­ben, hogy az egyik oldal mindig élénkebb színű, más még a zöld is. Az északi ol­dal. ahol kevesebb a napfény, nedvesebb, ott nehezebben Úttörő­szárad a levél, míg a déli és nyugati a tűző naptól más­ként színeződjk el'. Persze mindez iíiztpsan ném olyan pontos, mint a mágneses ifi, de azért jó segítség a túrák idején. Minden figyelem ellenére is előfordul,' hogy az ember el­téved a rengetegben. Igaz, a kitaposott ösvényeken hala­dókat ez nem fenyegeti, de akit elkap a felfedezés láza, az elveszítheti az utat. Egy vad utáni lopakodás, egy bá­tor vállalkozási hogy törony- iránl jussunk el valahpvá, bizony meglépő fordulatokat okozhat. Mit csinál ilyenkor az erdőket járó? Nos. meg­ijedni oktalanság. Van né­hány alapszabály, amit na­gyon egyszerűen fogalmaztak meg indián testvéreim: min­den hegy, amelyen lefelé me­gyünk, egy völgybe vezet,' s amióta világ a világ, az utak a völgyekben vezetnek. Már­pedig minden út vezet valá- hová. A másik: ha egy pata­kot követünk, bizonyára ta­lálunk települést vagy leg­alábbis házat, mert az ember csák a víz közelében ver ’ ta­nyát. Nagyon egyszerű azonban felmenni egy csúcsra, és kö­rülnézni, a láthatáron biztos találunk támpontot, ahonnan eligazodunk. Ha a csúcs er­dővél benőtt, akkor bizony nem marád más hátra, rririt a fára felmászni, és úgy kö­rülnézni. De követhetünk vadcsapást, mert az mindig vízhez vezet. A csendben hallgatózva eljuthat fülünk­höz a tüzesparipa hangja,' esetleg a távoli falu harang- szava. Manapság az erdei munkásók' gépéi’is útbaigazít­hatják az eltévedt kirándulót. Csak egyet né feledjetek! sosém szabad '’kétségbeesni, mert az csak növeli a zavart. Átgondoltan, okosan, mint a kígyó próbáljatok úrrá lenni a nehézségen. Az ilyen siker csak növeli egy-egy út szép­ségét. és sokáig emlékezetes marad. Az eltévedés helyett azon­ban inkább jó tájékozódást kívánok nektek, és jó megfi­gyeléseket. amelyeket meg is írhattok öreg pajtásotoknak. Jó utat! Bőrharisnya Á nagy művész , >5® | i i 4 Ha a hálót az alábbi meghatározások szerint töltjük ki, akkor a körükbe került betűkből egy nagy művész nevét is­merhetjük meg. (Az 1-estől átlószerűen lefelé és a 6-ostól át- lpsjjeryefj fölfelé.) A nagy művész születésének évfordulóját ez év elején ünnepeltük. 1. Miryország Európa déli részén. 2. Nem kanalas gyógyszer. 3. Erre írja az orvos az orvosságot. 4. Nagy tettet visz ... 5. Italokat ad elő. 6. A vallás szerint nem földi lény. •IBi<3uv-9 'WSiatgji 'S 'zapgaA ■ ■ f jdaoaH -g 'BifUjd 'S 'Q3BUOJAI T 'oipSüutaqsnAí .''sajfg/őaMI VWlÉ»’

Next

/
Thumbnails
Contents