Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

KGST A tanácsülés egyrészt ösz- szegezte a szocialista orszá-f gok nemzetközi gazdasági szervezete tevékenységének újabb eredményeit, az előre­haladást a komplex program megvalósításában és megha­tározta az együttműködés to­vábbfejlesztésének időszerű feladatait. A szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásának és erősítésének legfontosabb eszköze a népgazdasági ter­vek összehangolása. A tagál­lamok és a KGST különböző szervei az elmúlt esztendők­ben jelentős munkát végez­tek az 1976—1980-as népgaz­dasági tervek koordinálásá­ra. s ennek során feltárták és meghatározták a gazdasági, a tudományos-műszaki együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeit, egyeztették e lehető­ségek valóraváltását szolgáló konkrét intézkedéseket. A budapesti ülésszak a KGST történetében első ízben jóvá­hagyta a tagállamok sokolda­lú integrációs intézkedései­nek — 1976—1980. évi — egyeztetett tervét, amely mintegy 9 milliárd transzfe­rábilis rubel értékben irá­nyoz elő kapacitásfejlesztést, beruházást az érdekelt tagál­lamok nyersanyag-szükség­leteinek biztonságos kielégí­tésére. t A szocialista országok kö­zös erőfeszítéssel és eredmé­nyesen oldják meg a gazdasá­gi fejlődés olyan problémáit, amelyek a kapitalista világ legerősebb államainak is gon­dot, nehézségeket okoznak. A KGST-országok fűtőanyag­energetikai gazdálkodása ki­egyensúlyozott, s miként Ko­szigin. a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke, a szov­jet küldöttség vezetője meg­állapította, a küszöbönálló új ötéves terv időszakára a tag­államok megoldották a nagy fontosságú energia- és nyers­anyagfajtákkal való ellátás feladatát. Ebben a közös erő­feszítések mellett oroszlánré­sze van annak, hogy a Szov­jetunió — a többi szocialista ország szükségleteit is figye­lembe véve — saját népgaz­dasági struktúrájában növel­ni fogja a nyersanyagtermelő ágazatok arányát, azok telje­sítményét. A tanácsülés határozatai más vetületien is tükrözik az együttműködés fejlődését. A KSST-országok az ülésszakon elhatározták olyan hosszú tá­vú — 1990-ig szóló — együtt­működési programok kidol­gozását, amelyek egyrészt a nyers- és tüzelőanyag-terme­lésben és -ellátásban, más­részt az élelmiszer- és közfo­gyasztási cikkek termelésé­ben. továbbá a gyártásszako­sításban és a termelési koo­perációban alapozzák meg az integráció elmélyítését. Az ülésszak határozatai a KGST intézményrendszerét is fejlesztik, az új állandó bi­zottságok további területekre — a polgári légi közlekedés­re, az egészségügy-egészség­védelemre terjesztik ki a tag­államok sokoldalú és terv­szerű együttműködését. A ta­nács budapesti ülésszaka ha­tározatot hozott egv nemzet­közi intézet létesítésére, amelynek feladata a vezetés-, tudomány és az irányítás kérdéseinek kutatása. Az ülésszak jegyzőkönyvének aláírásával egyidejűleg nyolc KGST-ország egyezményt kö­tött. amelynek értelmében együttműködnek nikkel-ko­balt termelőkapacitás Kuba területén történő fejlesztésé­ben. A KGST a szocialista or­szágok sok- és kétoldalú gaz­dasági együttműködését szer­vezi. irányítja. A szervezet munkája, ajánlásai és hatá­rozatai — legyenek azok gyártási kooperációk, közös fejlesztések — politikai és nemzetközi jelentőségűek, mert azt Példázzák és bizo­nyítják. hogy új típusú együttműködésük a kapitalis­ta világgazdaság problemati­kus helyzete közepette is eredményesnr> hangolja ossz«’ gazdasági erőfeszítéseiket, s az integrációs folyamatok erő­sítése védelmezi népgazdasá­gaikat a tőkés világpiac ká- tos hatásaival szemben. XXXIL ÉVFOLYAM, 150. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JÚNIUS 28, SZOMBAT Magyar—vietnami békemozgalmi találkozó Pénteken a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában az Országos Béketanács vendégeként Magyarországon tartózkodó VDK békemozgalmi küldött­ség, élén Le Chan Phuong asszonnyal, munkaügyi mi- üszt.erhelyettessel, a VDK tékevédelmi Bizottságának ■lnökségi tagjával látogatás* ett az OBT elnökségénél Is találkozott a Vietnambar 'árt magyar társadalmi és 'ömegszervezeti delegációk vezetőivel. Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese üdvö­zölte a vendégeket, akik — Sebestyén Nándornénak, az OBT főtitkárának a jelenlé­tében — tájékoztatást adtak a magyar ' partnerszerveze­teknek, köztük a Harmati Sándor elnök által képviselt Magyar Szolidaritási Bizott­ságnak a vietnami nép hősi küzdelméről, hazája békés újra egyesítéséért folytatott harcáról. Az összejövetelen a házigazdák beszámoltak arról, hogy a magyar társa­dalmi és tömegszervezetek tovább folytatják tevékeny ségüket a VDK harcának tá Riogatásáért, Vietnam if ügyének győzelméért. V nyírteleki Dózsa Tsz-ben 150 holdon termelnek a konzervipar részére zöld« jorsót. A jó termés-betakarítást rendfelszedő gépek segítik. (Elek Emil felv.) Elutaztak a KGST ülésszakán részt vett kormányküldöttségek Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a KGST XXIX. ülésszakán részt vett szovjet, bolgár, mongol, NDK-beli, román és jugoszláv kormány- küldöttség. A szovjet küldöttséget Alekszej Koszigin, a bolgárt Sztanko Todorov, a mongol delegációt Zsabin Batmönh, az NDK-belit Horst Sinder- mann, a román delegációt Manea Menescu miniszterel­nök, a jugoszláv küldöttséget pedig Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese vezette. A küldöttségek búcsúztatá­sára megjelent Lázár György a Minisztertanács elnöke. Né­meth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagja, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Magyarország állandó KGST-képviselője, Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Biró József külkereskedelmi, Bon- dor József építésügyi- és vá- jrosfejlesztési, dr. Dimény Im­ire mezőgazdasági és élelme­zésügyi, dr. Faluvégi Lajos pézügy-, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari és Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter, Marjai József kül- ügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhe­lyettes, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok titkárságá­nak vezetője, Papp László, hazánk állandó KGST-képvi- selőjének helyettese. Jelen volt Nyikolaj Faggyajev, a KGST titkára, ott voltak az érintett országok budapesti diplomáciai képviseletének vezetői, tagjai. Még nincs döntés az időpontról Végső szakaszában az EBK második fordulója A koordinációs bizottság pénteki ülésén a munka meg­gyorsítására hozott határoza­tot az európai biztonsági és együttműködési értekezlet genfi szakaszának mielőbbi befejezése érdekében. A so­ron kívüli tanácskozáson And­reám nagykövet, a francia küldöttség vezetője elnökölt. A háromórás ülésen mintegy harmincán szólaltak fel. Egyes felszólalók hangoz­tatták, hogy a harmadik sza­kasz időpontjának kitűzésé­ről ezúttal ne folytassanak érdemi vitát, csupán a munka meggyorsításáról tárgyalja­nak. Ezek a vélemények el­utasításra találtak. Kovaljov Külügyminiszter­helyettes, a szovjet küldött­ség vezetője felszólalásában rámutatott; Genfben megvan a lehetősége annak, hogy mi­nél előbb megoldják a még függőben lévő problémákat. Hangoztatta: a delegációknak a kontinens békéjének és biztonságának érdekében be kell szüntetniök mindazokat a politikai manővereket, ame­lyek az utóbbi napokban ki­sebb jelentőségű kérdések ürügyén az időhúzást szolgál­ják. Matusek Tivadar nagykö­vet, a magyar delegáció ve­zetője nyomatékkai utalt ar­ra: elérkezett a genfi szakasz befejezésének ideje. Sürget az idő, a konferenciának vá­laszt kell adnia a finn kor­mánynak, amely készen áll, hogy megkezdje a zárósza­kasszal kapcsolatos előkészí­tő munkát. Emlékeztetett ar­ra, hogy a csütörtöki ülésen szinte egyöntetű álláspont alakult ki, hogy július hónap alkalmas a harmadik szakasz megtartására, csak a még függőben lévő kérdéseket kell felelősségteljesen, minél előbb rendezni. Erre minden lehe­tőség adva van, a munka­szervekben lehetséges a to­vábbi gyorsítás, de szükség van a „politikai játékok” ki­iktatására, amelyek fékezőleg halnak a konferencia munká­jára és csak arra jók, hogy zavarják a légkört. Erélyesen fellépett minden olyan kísér­let ellen, amely nem a komp­romisszumhoz vezető utat ke­resi. A koordinációs bizottság pénteki ülésén Dánia küldött­ségének vezetője azt javasol­ta, hogy a koordinációs bi­zottság a július 4-ét követő időszakra ‘ is készíttessen munkatervet. Ezt nem fogad­ták el, ami annak a bizonyí­téka, hogy a delegációk zöme őszintén törekszik a genfi szakasz befejezésére. A dán indítvány kizárólag az érte­kezlet menetének megtorpe­dózására szolgált. A koordi­nációs bizottság végül úgy döntött, hogy a július 4-ig előre meghatározott ütemter­vet bővíti. Elrendelte, hogy szombaton is üléseket kell tartani a munkabizottságoknak: az egyébként „ülésmentes” nap­ra nyolc tanácskozást iktatott be és lehetőséget nyújtott ar­ra, hogy egyes munkaszer­vek önkéntes alapon esetleg vasárnap is tartsanak eszme­cseréket. Arról is döntött a bizottság, hogy hétfőn újabb rendkívüli ülést tart. s foly­tatja a vitát a genfi zárás mielőbbi befejezéséről és a harmadik szakasz megrende­zésével összefüggésben fel­merülő kérdések megtárgya­lására. Heves viták folytak pénte­ken a kultúra, a nevelésügy, a tájékoztatási és az emberi kapcsolatokkal foglalkozó 3- as számú bizottság ülésén is. Ennek a bizottságnak a hét elején megtartott ülésén az a közös vélemény alakult ki, hogy a „hármas kosárhoz” tartozó témákban megvitatott és egyeztetett szövegeket hi­vatalos elfogadás végett a hét végéig az egyes albizottsá­gok elé kell juttatni. A pén­teki hozzászólásokból azon­ban az derült ki, hogy ilyen lépések az elmúlt napokban nem történtek. Ezért a szov- j jet delegáció indítványozta: a j (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módo­sította a halászatról szóló, 1961. évi 15. számú törvény- erejű rendeletét. Az új ren­delkezés alapján megszűnik az Országos Halászati Fel­ügyelőség. A halászati igaz­gatást, a termelés és a halá­szati műszaki tevékenység irányítását, valamint az ez­zel kapcsolatos hatósági fel­adatokat a jövőben közvet­lenül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium látja el. A halászati' igazga­tás helyi feladatai a taná­csok hatáskörébe kerülnek. Az Elnöki Tanács meg­fosztott magyar állampol­gárságától 16, külföldön tar­tózkodó személyt, akik bű­nöző életmódjuk, vagy az állampolgári hűséget sértő magatartásuk miatt erre ér­demtelenekké váltak. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és menteit fel, végül egyéni kegyelmi ügyet tárgyalt. (MTI) Gyenes András Heves megyében Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken Heves megyében tett látogatást. Egerben, a megyei pártbizottság szék­házában Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára fogadta, majd rö­vid megbeszélést folytattak a megye életéről, fejlődéséről. Ezt követően Gyenes András aktívaülésen találkozott a megye, valamint a járások és városok párt-, állami és tö­megszervezeti vezetőivel és tájékoztatót tartott az idősze­rű nemzetközi kérdésekről. A Központi Bizottság titká­ra délután — Vaskó Mi­hálynak, valamint Feltett Győr Endrének, a Heves Me­gyei Tanács elnökének tár­saságában — Kiskörére láto­gatott, ahol Berényi Árpád, a kiskörei szakaszmérnökség vezetője ismertette a Tisza II. vízlépcső építését és üzeme­lési terveit. A vízügyi létesítmény meg­tekintése után Gyenes And­rás Hevesre utazott, ahol fel­kereste a Rákóczi Termelő­szövetkezetet. A közös gazda­ság helyzetéről, fejlődéséről elhangzó beszámoló után a helyi vezetők társaságában — megtekintette a tsz kertésze­tét. Megyei delegáció utazott a Szovjetunióba Az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizottságának meghívására június 27-én Szabolcs-Szat- már megyei delegáció utazott Szovjetunióba. A küldöttség vezetője dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titkára, tagjai: dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se, Csepelyi Tamás, a fehér- gyarmati járási pártbizottság első titkára és Fazekas Fe­rencné, a záhonyi átrakókör­zet művezetője. A delegáció részt vesz a Kárpátontúli te­rület Ukrajnához való csat­lakozása 30. évfordulójára rendezett ünnepségeken. A delegációt a határon Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Gulácsi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára búcsúztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents