Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

4 RKL^t-WAérYABtORSZAef 19¥ó. június SK Ljdonságok •$• Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Majdnem „búzafa*» A közép-ázsiai szovjetköz- társasag, Kirgizia növényne- mesítői új őszi búzafajtát ne­mesítettek ki: a Przsevalsz- ka.iát. A világ földművelésé­nek történetében ez az új fajta az eddigi legnagyobb terméseredményt hozta: a kí­sérleti parcellákon egy hek­tárról 110,5 mázsás szemter­mést. megszokott termelési viszonyok között pedig 83.2 mázsát takarítottak be. A magas terméshozam a szem ..itűnő minőségével párosul: a liszt ötös osztályozási rendszerében 4,2-es pontot kapott a szakemberektől. A Przseyalszkaja szárma­zására nézve — hibrid. Kez­detben a híres Bezosztá.ia búzafajtából egyedi kivá­lasztással súlyos, nagy búza­szemeket hozó fajtát te­nyésztettek ki. Ennek a faj­tának, mely a Tyeplokliu- csenszka.ia—2 elnevezést kapta, magas terméshozama volt. A nemesítők ezt tovább keresztezték a holland Felix fajtával, amely igen sok. de gyenge minőségű szemet ad A kettő „házasságából” szü­letett meg a kitűnő Przse- valszkaja. ' Az új búzafajta a Szov­jetunió különböző területein — Kirgiziában. Moldáviá­ban. Ukrajnában. Kazahsz­tánban — nagyszerűen be­vált, különösen az öntözéses gazdálkodású földeken... Külföldről is igen nagy az érdeklődés a Przsevalszkaja búzafajta iránt. Szakkönyvtárunk Díszuövéuy­termesztés A mű a magyai- dísznö­vénytermesztés első részletes és átfogó kézikönyve, egyben a felsőfokú dísznövényter­mesztő szakemberek képzésé­nek egyetemi tankönyve. A szakma elmúlt évtizedében végbement fejlődését hűen tükrözi és a következő évti­zedre a hazai és nemzetkö­zi kutatási, üzemi eredmé­nyek alapján, egyetemi hall­gatóknak és gyakorlati szak­embereknek egyaránt hasz­nos ismereteket ad. A szerzők a Kertészeti Egyetem dísznövénytermesz- tesi és növénytani tanszéké­nek vezetői, munkatársai. Amellett, hogy kiváló peda­gógusok, a gyakorlati ter­mesztéssel is behatóan fog­lalkoznak. Mivel a dísznö­vénytermesztés nagyon sok növény fajtacsoportjaival, fajtáival foglalkozik, célszerű volt a témát ketté választani Ez a könyv csak gz egynyári, kétnyári, növényházi dísznö­vények termesztését és hajta­tását tárgyalja. A szerzők érdeme, hogy nem ábécé sorrendben vagy merev botanikai rendszertan alapján mutatják be az egyes növényeket, hanem a gyakor­lati szempont, a felhasználás alapján. Ilyen csoportok pél­dául: parkokba kiültethető egynyáriak, kétnyári vágott virágok, cserepes virágos dísz­növények, vágott zöldet adó növények stb. Igv a mű mind kézikönyv, mind tankönyv szerepét tekintve könnyeb­ben kezelhető, egy-egy szak­problémára gyors választ kanhat a?, olvasó. Értékesek és a szakmában úttörő jellegűek azok a feje­zetek, amelyek a dísznövény­termesztés-politika és a ter­mesztés környezeti feltételei­vel foglalkoznak. A mű nagy­üzemi szemléletben, de kis­üzemekben is használhatóan ismerteti az egységföldeket, a kipróbált technológiákat. a modern táptalajos és kemo- kultúrás termesztés tudniva­lóit. a leggazdaságosabb faj­tacsoportokat: fajtákat stb. A gazdaságos termesztés ér­dekében tájékoztató jelle­ső értékesítési árakat is kö­zöl. Repülőgép a gyulaianyai burgonyatáblák felett. (Hammel J. felvétele) Milyen búzát vessünk? Jó tulajdonságú martonvásári fajták Még talpon van az idei ter­més. de a jó gazda már az őszi vetésre gondol, amikor a termést becsüli az érést vizs­gálja. Ilyenkor minősíti is az egyes fajtákat, hogyan visel­kednek az adott gazdaság kö­rülményei között, melyik ho­gyan bírta a talajt, az éghaj­latot. az időjárást. A terme­lőszövetkezetek többsége nem termel vetőmagot. Ha elége­dett is a termesztő a jelenle­gi fajtával, az már olyan fo­kozatú lehet, hogy csak áru­nak való. Tehát , az őszi ve­tésre mindenképpen idegen­ből kell vetőmagot szereznie. A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári ku­tatóintézete a közelmúltban adta közre az 1975 őszén ren­delkezésre álló búzafajtáinak leírását. Saját nemesítésből az Mv 1, Mv 2 és Mv 3 faj­iakat ajánlja. Mind a három Bezosztája és hazai fajták kereszteződéséből lett ki ne­mesítve. Botanikai leírása majdnem azonos mind a há­rom fajtának. Valamelyest az Mv 1 üt el az utóbbi kettőtől, amíg ezek sötétzöld színűek, növekedésük felálló típusú, az Mv 1-es világoszöld és növe­kedése elterülő, a kalásza szálkátlan. Szemtermése ípinó a háromnál résfelülete üveges. Valamennyi fajta nagy ter- mőképességú. gépi aratásra alkalmas, jó agrotechnikai vi­szonyok közé való. Télallo- ságuk, szárazságtűrő képes­ségük kiváló- Az Mv 1-es lisztharmat- és fuzáriumel- lenállósága jó, rozsdarezisz- tenciája közepes. Az Mv 2-es lisztharmat-ellenállósága kö­zepes. fuzárium- és rozsdare­zisztenciája jó. Az Mv 3-as lisztharmat- és fuzárium-el- lenáilóképessége közepes, rozsdarezisztenciaja jó. A pergés ellenállósága mind a háromnak jó. A tenyészideje az első kettőnek középkorai, a hármasé korai. Valamennyi sűrű állományú, a gyomoso- dásnak nem kedvez Mind a három fajta ter- oieszthetoaz ország ege.sz te-_ i|,uÍ’ŐÍt«í jobb termőképessegú talajo­kon. Az Mv 2, és Mv 3 az öntözést meghálálja, míg az Mv 1-es egyáltalán nem kí­vánja Valamennyi jól előké­szített magágyat igényel. Op­timális vetésideje mind a há­romnak október első három hete. Meghamisítás tudatlanságból Szinte napról napra újabb növényfajták tűnnek fél, amelyek legalább egy, de méginkább egyszerre több tulajdonságukban is ked­vezőbbek a már meglévők­nél és ezért alkalmasabbak lennének a továbbtermesz- tésre. A jobb termőképessé­gen kívül ma már a minőség javulását, ellenállóságát a legfontosabb betegségekkel szemben, a koraibb és egy­szerre érést, valamint még egyeb termesztési vagy fo­gyasztási szempontból fon­tos tulajdonság meglétét is elvárják az újabb fajtáktól. A paprikánál például a hú­sos, nagy C-vitamin tartal­mú, a hüvelyterméseiket csokorban, közel egyidőben kifejlesztő fajták az értéke­sek. A zöidbabfajtáknál a bő terméshozam mellett a szálkamenfességet és az egy­szerre érést is megkívánják ma már. Ehhez az egyes kedvező tulajdonságokat át kell vinni egyik növényfajtából, esetleg tájból a másikba, sőt eseten­ként több fajta egy-egy ked­vező tulajdonságát egyetlen fajtában keli egyesíteni. Ezt úgy érhetik el, hogy azokat a fajtákat. illetve fajokat, amelyektől a kedvező tulaj­donságok kialakulását vár­ják, keresztezik egymással. Á keresztezés nyomán sok új forma keletkezhet, ame­lyek közül ismételt kiválo­gatással emelhetők ki a tu- vabbtermesztésre legmegfe­lelőbbek. így sikerült előál­lítani sok bőtermő fajtát, jó termökepességú fajta és ke­veset termő, de kiváló ter­mésminőségű fajta kereszte­zésével. Több betegségellen­álló fajtát is kaptak öreg­ségre érzékeny, de. egyébként kedvező tulajdonságú ter­mesztett fajta és ellenálló, rendszerint vad fajok, vagy betegségre kevésbé érzé­keny fajták keresztezésével. Hu viszont a továbbiakban elmarad, vagy elhanyagol­ják az új fajta megtermesz- téséve) megbízott szakembe­rek a rendszeres, gondos ki- válugatást, és nem mindig a fajtajellögnek leginkább megfelelő növényekről fog­nak magot, hosszabb, de in­kább rövidebb idő alatt be­következhet a „fajtalerom­lásnak” nevezett jelenség. Még fokozottabban szük­séges a gondos magtermesz­tés az újabban mind gyako­ribb és különleges értékeik miatt egyre keresettebb hibri­deknél, az FI jelzésű heteró- zis fajtáknál. Ugyanis azok a kedvező tulajdonságok, hogy a hibridek bővebben terem­hetnek, szebben színeződhet- nek, egyöntetűbben, koráb­ban beérhetnek és így to­vább, — amit heterózisfö­lépynek vagy más néven hib­rid túlfejlődésnek nevez­nek — nem öröklődik, azaz a hibrid növényeken termő magból nevelt növényeknél már eltűnik, de. legalábbis erősen csökken. Valóban ér­tékes hibrid vetőmagot te­hát csak a megfelelő szülők rendszeresen megismételt keresztezésével, ellenőrzött körülmények kpzött lehet előállítani. Ehhez pedig nemcsak a megfelelő szülő növények szükségesek, hanem a kom­binációlehetőségek közül a legmegfelelőbb ismerete is, azonkívül, hogy nagyon gon­dos, folyamatos nyilvántar­tassál, végzett előnevelés], magtermeszlési és magkeze­lési munka kell. Ez a nagy szakértelem. sokoldalúság, pontosság', és esetenként még jelentős kézimunka igényes­sége annak az oka. hogy gon­dot okoz a különösen kiváló heterózis fajták magjának megfelelő mennyiségben és minőségben való előállítása, illetve beszerzése. Semmi­képpen sem pótolható azon­ban a heterózis fajták mag­ja egyszerű után termesztés­ből, saját magfogásból szár­mazó maggal, mert akkor a várt heterózisfölény elmara­dása miatt csak magunkat, nem pedig a fajtát, illetve előállítóját okolhatjuk. Kertbarátok tanácsadója Zöldmunkák a homoki szőlőkben (II.) CsQnkázás. A gyalogműve­lésű szőlőkben jóval koráb­ban kell végezni a csonká­zást. mint a karós támaszé szőlőkben, mert a hajtások bizonyos hosszúság elérése után súlyuknál fogva jobbra- balra eldőlnek és akadályoz­zák a sorközi tajgjihunkákat. Ez1 az idő rendszerint június első harmadára esik. A haj­táscsúcsok túl korai eltávolí­tásával idő előtti kihajtásra kényszerítjük a nyári, vagy hajtásrügyeket. Egy hajtás­csúcs helyett most már több lép fel fokozott tápanyag­igénnyel — éppen a virágzás és terméskötődés idején. A sok hónaljhajtás a peronosz- pórára fertőzés iránt fogé­konnyá teszik a tőkét. Hiba a gyalogszőlők csonkázásánál a túl alacsony 50—60 cm-re való visszavágás, a lombfe­lület ilyenformán való csök­kentése károsan hat a termés mennyiségére és minőségére, valamint a tőke erőállapotá­ra. Különösen a sovány, gyen­gén táplált gyalogszőlőkben igyekezzünk növelni az asszi­miláló lombtelületet és ne csonkázzunk 80—90 cm alatt. Karós támaszé szőlőink csonkázására altkor kerül spr, amikor az alsó izközök bar- nulni. íasodni kezdenek, és az erős növekedés időszaka már letelt. Ilyenkor a hajtás- végek a teljés karómagassá­got a jó homokon már 56— «0 cm-rel túlnőtték. Ez. az idő nálunk a fajták érési ide­jétől függően július közepén, július végén következik be. . A gyakorlat sajnos ritkán vár eddig, hanem amint a hajtá­sok túlnőtték a karót, hozzá­kezdenek a csonkázáshoz. Mi­után a karó hossza meglehe­tősen változó, és nagyon sok ültetvényben diribdarab ka­rók szolgálnak támaszul, a hajtások hamar a karó fölé nőnek. Emiatt azután korán, június végén el kell végezni a csonkázást. A kései csonká­zás előnye különösen a vesz- szőérésnél a jó fa—bél arány­nál mutatkozik meg. Igyekez­zünk legalább július közepéig a csonkázás idejét kitolpi. hogy annak előnyös élettani hatását a szőlőink részére biz­tosíthassuk. Viszont a cson­kázás nélkül hagyott tőkéken a hajtásvégek erős árnyéko­lása a várható kedvező élet­tani hatást lerontja. Satnya, rosszul fejlődő tőkéken a csonkázást el is hagyhatjuk. Huzalos támaszú szőlőink csonkázásánál a fent leírtak az irányadóak- A kései eson- kázást itt aránylag könnyeb­ben végrehajthatjuk.! mert az egysíkban elrendezett hajtá­sok hosszabbra, sőt esetleg csonkázatlanul hagyva sem járnak a káros következmé­nyekkel. Termőhajtás bekurtitas. Az erős növekedésben levő ter- mőhajtásokat a felső virág- fürtjük felett 4—5 levélnél visszacsípjük. így a hajtás­ban 12—15 napra megáll a hosszanti növekedés és a kép­ződő tápanyagok a viragfür- tök és rügykezdeményekbe áramlanak. A termőhajtás - kurtításnak alkalmazhatósága elsősorban a huzaltámaszű szőlőknél van, mert itt az egysíkban elterülő hajtásokon könnyen és gyorsan elvégez­hetjük a bekurtítást. szemben a karós műveléssel, ahol a hajtások nehezen találhatók meg. és termő voltuk is kö­rülményesen ismerhetők fel. A helyesen elvégzett termő- hajtás bekurtítás 15—H0U 9-os terméstöbbletet is adhat. Honaljazás. Hegen a hon­aljhajtásokat íeiesleges élősdi- eknek tartották. amelyek nemcsak a tápanyagokat von­ták el a tőkéktől, hanem az attelelq rügyek kifejlődését js gátolják. Emiatt a teljes eltá­volítására törekedtek. Újabb vizsgálatok beigazoltak, hogy a szakszerűen kezelt hónalj- hajtások emelik a termes mennyiséget és minőségét, elősegítik a vesszők beéréséh Nem szabad tehát a hónalj- hajtásokat tőből kitörni, ha­nem csak 2^-3,levél fölött visszacsípny Gyengébb növe­kedésű homoki szőlőkben a hónaljazásnak nincs is jelen» tősége. Gyűrűz és. Csemegeszőlők­ben alkalmazzák, ha szépen tejlett fürtöket akarnak elő* állítani. A módszer lényege az. hogy a termőhajtáson.. a fürt alatt, virágzás előtt vagy utána két mm széles gyűrű­ben eltávolítják a háncsot, minek következtében a4 kész tápanyagok (asszimilaták) nem vándorolhatnak a gyö­kér felé. hanem á felette levő fürtöt táplálják. Gyakorlati tapasztalatok szerint gyűrű- zéssel 15—20° n-kal megnő» vélhetjük a fürtök súlyát. lnántsy Peren# A szövőlepke elleni védekezés Növényvédelmi teendők közül továbbra is a betegsé­gek (almaía-varasodas. szőlő- peronoszpóra. burgonyavész stb.) járvánnyá válásának megakadályozása a legfonto­sabb feladat. A betegségek mellett azon­ban a kártevők (kaliforniai pajzstetű. sodrómolyok, levél- aknázók, amerikai fehér szö­vőlepke stb.) leküzdéséről sem szabad megfeledkezni. Itt különösen a veszélyes kár­tevőnek minősített amerikai fehér szövőlepke mentesítést emelném ki. Az elhúzódó raj­zás miatt a közútak, terek, berakóhelyek védelme mai- hetek óta tart. Fertőzés a megye több községében (Ápagy, Nyírtelek, Érpatak, Jánkmajtis stb.) azonban még mindig észlelhető. Rendsze­rint az udvarok, vagy szór­ványkertek fái fertőzöttek erősen. Ezek felülvizsgálására es a hernyóiészkek megsem­misítésere felhívjuk a figyel­met. Védekezés a legbiztonsá­gosabban most már vegysze­res kezeléssel oldható meg. B célra a Ditrifon 50 WP. Sa» tox 20 WSC, Unitron 40 EC stb. engedélyezett. Azokon a fákon (meggy, barack stb.) melyeken érő gyümölcs van. vegyszeres ke­zelés helyett a hernyófészkek mechanikai megsemmisítését kell választani. A most végrehajtott ered­ményes védekezéssel ala­csonyra csökkenthetjük az augusztus, szeptember hónap­ban jelentkező II. nemzedék egyedszámát és .ezzel kedve­zően elősegíthetjük az őszi gyümölcsexportunkat. Keresztesi István növényvédő állomás

Next

/
Thumbnails
Contents