Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
4 RKL^t-WAérYABtORSZAef 19¥ó. június SK Ljdonságok •$• Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Majdnem „búzafa*» A közép-ázsiai szovjetköz- társasag, Kirgizia növényne- mesítői új őszi búzafajtát nemesítettek ki: a Przsevalsz- ka.iát. A világ földművelésének történetében ez az új fajta az eddigi legnagyobb terméseredményt hozta: a kísérleti parcellákon egy hektárról 110,5 mázsás szemtermést. megszokott termelési viszonyok között pedig 83.2 mázsát takarítottak be. A magas terméshozam a szem ..itűnő minőségével párosul: a liszt ötös osztályozási rendszerében 4,2-es pontot kapott a szakemberektől. A Przseyalszkaja származására nézve — hibrid. Kezdetben a híres Bezosztá.ia búzafajtából egyedi kiválasztással súlyos, nagy búzaszemeket hozó fajtát tenyésztettek ki. Ennek a fajtának, mely a Tyeplokliu- csenszka.ia—2 elnevezést kapta, magas terméshozama volt. A nemesítők ezt tovább keresztezték a holland Felix fajtával, amely igen sok. de gyenge minőségű szemet ad A kettő „házasságából” született meg a kitűnő Przse- valszkaja. ' Az új búzafajta a Szovjetunió különböző területein — Kirgiziában. Moldáviában. Ukrajnában. Kazahsztánban — nagyszerűen bevált, különösen az öntözéses gazdálkodású földeken... Külföldről is igen nagy az érdeklődés a Przsevalszkaja búzafajta iránt. Szakkönyvtárunk Díszuövéuytermesztés A mű a magyai- dísznövénytermesztés első részletes és átfogó kézikönyve, egyben a felsőfokú dísznövénytermesztő szakemberek képzésének egyetemi tankönyve. A szakma elmúlt évtizedében végbement fejlődését hűen tükrözi és a következő évtizedre a hazai és nemzetközi kutatási, üzemi eredmények alapján, egyetemi hallgatóknak és gyakorlati szakembereknek egyaránt hasznos ismereteket ad. A szerzők a Kertészeti Egyetem dísznövénytermesz- tesi és növénytani tanszékének vezetői, munkatársai. Amellett, hogy kiváló pedagógusok, a gyakorlati termesztéssel is behatóan foglalkoznak. Mivel a dísznövénytermesztés nagyon sok növény fajtacsoportjaival, fajtáival foglalkozik, célszerű volt a témát ketté választani Ez a könyv csak gz egynyári, kétnyári, növényházi dísznövények termesztését és hajtatását tárgyalja. A szerzők érdeme, hogy nem ábécé sorrendben vagy merev botanikai rendszertan alapján mutatják be az egyes növényeket, hanem a gyakorlati szempont, a felhasználás alapján. Ilyen csoportok például: parkokba kiültethető egynyáriak, kétnyári vágott virágok, cserepes virágos dísznövények, vágott zöldet adó növények stb. Igv a mű mind kézikönyv, mind tankönyv szerepét tekintve könnyebben kezelhető, egy-egy szakproblémára gyors választ kanhat a?, olvasó. Értékesek és a szakmában úttörő jellegűek azok a fejezetek, amelyek a dísznövénytermesztés-politika és a termesztés környezeti feltételeivel foglalkoznak. A mű nagyüzemi szemléletben, de kisüzemekben is használhatóan ismerteti az egységföldeket, a kipróbált technológiákat. a modern táptalajos és kemo- kultúrás termesztés tudnivalóit. a leggazdaságosabb fajtacsoportokat: fajtákat stb. A gazdaságos termesztés érdekében tájékoztató jelleső értékesítési árakat is közöl. Repülőgép a gyulaianyai burgonyatáblák felett. (Hammel J. felvétele) Milyen búzát vessünk? Jó tulajdonságú martonvásári fajták Még talpon van az idei termés. de a jó gazda már az őszi vetésre gondol, amikor a termést becsüli az érést vizsgálja. Ilyenkor minősíti is az egyes fajtákat, hogyan viselkednek az adott gazdaság körülményei között, melyik hogyan bírta a talajt, az éghajlatot. az időjárást. A termelőszövetkezetek többsége nem termel vetőmagot. Ha elégedett is a termesztő a jelenlegi fajtával, az már olyan fokozatú lehet, hogy csak árunak való. Tehát , az őszi vetésre mindenképpen idegenből kell vetőmagot szereznie. A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézete a közelmúltban adta közre az 1975 őszén rendelkezésre álló búzafajtáinak leírását. Saját nemesítésből az Mv 1, Mv 2 és Mv 3 fajiakat ajánlja. Mind a három Bezosztája és hazai fajták kereszteződéséből lett ki nemesítve. Botanikai leírása majdnem azonos mind a három fajtának. Valamelyest az Mv 1 üt el az utóbbi kettőtől, amíg ezek sötétzöld színűek, növekedésük felálló típusú, az Mv 1-es világoszöld és növekedése elterülő, a kalásza szálkátlan. Szemtermése ípinó a háromnál résfelülete üveges. Valamennyi fajta nagy ter- mőképességú. gépi aratásra alkalmas, jó agrotechnikai viszonyok közé való. Télallo- ságuk, szárazságtűrő képességük kiváló- Az Mv 1-es lisztharmat- és fuzáriumel- lenállósága jó, rozsdarezisz- tenciája közepes. Az Mv 2-es lisztharmat-ellenállósága közepes. fuzárium- és rozsdarezisztenciája jó. Az Mv 3-as lisztharmat- és fuzárium-el- lenáilóképessége közepes, rozsdarezisztenciaja jó. A pergés ellenállósága mind a háromnak jó. A tenyészideje az első kettőnek középkorai, a hármasé korai. Valamennyi sűrű állományú, a gyomoso- dásnak nem kedvez Mind a három fajta ter- oieszthetoaz ország ege.sz te-_ i|,uÍ’ŐÍt«í jobb termőképessegú talajokon. Az Mv 2, és Mv 3 az öntözést meghálálja, míg az Mv 1-es egyáltalán nem kívánja Valamennyi jól előkészített magágyat igényel. Optimális vetésideje mind a háromnak október első három hete. Meghamisítás tudatlanságból Szinte napról napra újabb növényfajták tűnnek fél, amelyek legalább egy, de méginkább egyszerre több tulajdonságukban is kedvezőbbek a már meglévőknél és ezért alkalmasabbak lennének a továbbtermesz- tésre. A jobb termőképességen kívül ma már a minőség javulását, ellenállóságát a legfontosabb betegségekkel szemben, a koraibb és egyszerre érést, valamint még egyeb termesztési vagy fogyasztási szempontból fontos tulajdonság meglétét is elvárják az újabb fajtáktól. A paprikánál például a húsos, nagy C-vitamin tartalmú, a hüvelyterméseiket csokorban, közel egyidőben kifejlesztő fajták az értékesek. A zöidbabfajtáknál a bő terméshozam mellett a szálkamenfességet és az egyszerre érést is megkívánják ma már. Ehhez az egyes kedvező tulajdonságokat át kell vinni egyik növényfajtából, esetleg tájból a másikba, sőt esetenként több fajta egy-egy kedvező tulajdonságát egyetlen fajtában keli egyesíteni. Ezt úgy érhetik el, hogy azokat a fajtákat. illetve fajokat, amelyektől a kedvező tulajdonságok kialakulását várják, keresztezik egymással. Á keresztezés nyomán sok új forma keletkezhet, amelyek közül ismételt kiválogatással emelhetők ki a tu- vabbtermesztésre legmegfelelőbbek. így sikerült előállítani sok bőtermő fajtát, jó termökepességú fajta és keveset termő, de kiváló termésminőségű fajta keresztezésével. Több betegségellenálló fajtát is kaptak öregségre érzékeny, de. egyébként kedvező tulajdonságú termesztett fajta és ellenálló, rendszerint vad fajok, vagy betegségre kevésbé érzékeny fajták keresztezésével. Hu viszont a továbbiakban elmarad, vagy elhanyagolják az új fajta megtermesz- téséve) megbízott szakemberek a rendszeres, gondos ki- válugatást, és nem mindig a fajtajellögnek leginkább megfelelő növényekről fognak magot, hosszabb, de inkább rövidebb idő alatt bekövetkezhet a „fajtaleromlásnak” nevezett jelenség. Még fokozottabban szükséges a gondos magtermesztés az újabban mind gyakoribb és különleges értékeik miatt egyre keresettebb hibrideknél, az FI jelzésű heteró- zis fajtáknál. Ugyanis azok a kedvező tulajdonságok, hogy a hibridek bővebben teremhetnek, szebben színeződhet- nek, egyöntetűbben, korábban beérhetnek és így tovább, — amit heterózisfölépynek vagy más néven hibrid túlfejlődésnek neveznek — nem öröklődik, azaz a hibrid növényeken termő magból nevelt növényeknél már eltűnik, de. legalábbis erősen csökken. Valóban értékes hibrid vetőmagot tehát csak a megfelelő szülők rendszeresen megismételt keresztezésével, ellenőrzött körülmények kpzött lehet előállítani. Ehhez pedig nemcsak a megfelelő szülő növények szükségesek, hanem a kombinációlehetőségek közül a legmegfelelőbb ismerete is, azonkívül, hogy nagyon gondos, folyamatos nyilvántartassál, végzett előnevelés], magtermeszlési és magkezelési munka kell. Ez a nagy szakértelem. sokoldalúság, pontosság', és esetenként még jelentős kézimunka igényessége annak az oka. hogy gondot okoz a különösen kiváló heterózis fajták magjának megfelelő mennyiségben és minőségben való előállítása, illetve beszerzése. Semmiképpen sem pótolható azonban a heterózis fajták magja egyszerű után termesztésből, saját magfogásból származó maggal, mert akkor a várt heterózisfölény elmaradása miatt csak magunkat, nem pedig a fajtát, illetve előállítóját okolhatjuk. Kertbarátok tanácsadója Zöldmunkák a homoki szőlőkben (II.) CsQnkázás. A gyalogművelésű szőlőkben jóval korábban kell végezni a csonkázást. mint a karós támaszé szőlőkben, mert a hajtások bizonyos hosszúság elérése után súlyuknál fogva jobbra- balra eldőlnek és akadályozzák a sorközi tajgjihunkákat. Ez1 az idő rendszerint június első harmadára esik. A hajtáscsúcsok túl korai eltávolításával idő előtti kihajtásra kényszerítjük a nyári, vagy hajtásrügyeket. Egy hajtáscsúcs helyett most már több lép fel fokozott tápanyagigénnyel — éppen a virágzás és terméskötődés idején. A sok hónaljhajtás a peronosz- pórára fertőzés iránt fogékonnyá teszik a tőkét. Hiba a gyalogszőlők csonkázásánál a túl alacsony 50—60 cm-re való visszavágás, a lombfelület ilyenformán való csökkentése károsan hat a termés mennyiségére és minőségére, valamint a tőke erőállapotára. Különösen a sovány, gyengén táplált gyalogszőlőkben igyekezzünk növelni az asszimiláló lombtelületet és ne csonkázzunk 80—90 cm alatt. Karós támaszé szőlőink csonkázására altkor kerül spr, amikor az alsó izközök bar- nulni. íasodni kezdenek, és az erős növekedés időszaka már letelt. Ilyenkor a hajtás- végek a teljés karómagasságot a jó homokon már 56— «0 cm-rel túlnőtték. Ez. az idő nálunk a fajták érési idejétől függően július közepén, július végén következik be. . A gyakorlat sajnos ritkán vár eddig, hanem amint a hajtások túlnőtték a karót, hozzákezdenek a csonkázáshoz. Miután a karó hossza meglehetősen változó, és nagyon sok ültetvényben diribdarab karók szolgálnak támaszul, a hajtások hamar a karó fölé nőnek. Emiatt azután korán, június végén el kell végezni a csonkázást. A kései csonkázás előnye különösen a vesz- szőérésnél a jó fa—bél aránynál mutatkozik meg. Igyekezzünk legalább július közepéig a csonkázás idejét kitolpi. hogy annak előnyös élettani hatását a szőlőink részére biztosíthassuk. Viszont a csonkázás nélkül hagyott tőkéken a hajtásvégek erős árnyékolása a várható kedvező élettani hatást lerontja. Satnya, rosszul fejlődő tőkéken a csonkázást el is hagyhatjuk. Huzalos támaszú szőlőink csonkázásánál a fent leírtak az irányadóak- A kései eson- kázást itt aránylag könnyebben végrehajthatjuk.! mert az egysíkban elrendezett hajtások hosszabbra, sőt esetleg csonkázatlanul hagyva sem járnak a káros következményekkel. Termőhajtás bekurtitas. Az erős növekedésben levő ter- mőhajtásokat a felső virág- fürtjük felett 4—5 levélnél visszacsípjük. így a hajtásban 12—15 napra megáll a hosszanti növekedés és a képződő tápanyagok a viragfür- tök és rügykezdeményekbe áramlanak. A termőhajtás - kurtításnak alkalmazhatósága elsősorban a huzaltámaszű szőlőknél van, mert itt az egysíkban elterülő hajtásokon könnyen és gyorsan elvégezhetjük a bekurtítást. szemben a karós műveléssel, ahol a hajtások nehezen találhatók meg. és termő voltuk is körülményesen ismerhetők fel. A helyesen elvégzett termő- hajtás bekurtítás 15—H0U 9-os terméstöbbletet is adhat. Honaljazás. Hegen a honaljhajtásokat íeiesleges élősdi- eknek tartották. amelyek nemcsak a tápanyagokat vonták el a tőkéktől, hanem az attelelq rügyek kifejlődését js gátolják. Emiatt a teljes eltávolítására törekedtek. Újabb vizsgálatok beigazoltak, hogy a szakszerűen kezelt hónalj- hajtások emelik a termes mennyiséget és minőségét, elősegítik a vesszők beéréséh Nem szabad tehát a hónalj- hajtásokat tőből kitörni, hanem csak 2^-3,levél fölött visszacsípny Gyengébb növekedésű homoki szőlőkben a hónaljazásnak nincs is jelen» tősége. Gyűrűz és. Csemegeszőlőkben alkalmazzák, ha szépen tejlett fürtöket akarnak elő* állítani. A módszer lényege az. hogy a termőhajtáson.. a fürt alatt, virágzás előtt vagy utána két mm széles gyűrűben eltávolítják a háncsot, minek következtében a4 kész tápanyagok (asszimilaták) nem vándorolhatnak a gyökér felé. hanem á felette levő fürtöt táplálják. Gyakorlati tapasztalatok szerint gyűrű- zéssel 15—20° n-kal megnő» vélhetjük a fürtök súlyát. lnántsy Peren# A szövőlepke elleni védekezés Növényvédelmi teendők közül továbbra is a betegségek (almaía-varasodas. szőlő- peronoszpóra. burgonyavész stb.) járvánnyá válásának megakadályozása a legfontosabb feladat. A betegségek mellett azonban a kártevők (kaliforniai pajzstetű. sodrómolyok, levél- aknázók, amerikai fehér szövőlepke stb.) leküzdéséről sem szabad megfeledkezni. Itt különösen a veszélyes kártevőnek minősített amerikai fehér szövőlepke mentesítést emelném ki. Az elhúzódó rajzás miatt a közútak, terek, berakóhelyek védelme mai- hetek óta tart. Fertőzés a megye több községében (Ápagy, Nyírtelek, Érpatak, Jánkmajtis stb.) azonban még mindig észlelhető. Rendszerint az udvarok, vagy szórványkertek fái fertőzöttek erősen. Ezek felülvizsgálására es a hernyóiészkek megsemmisítésere felhívjuk a figyelmet. Védekezés a legbiztonságosabban most már vegyszeres kezeléssel oldható meg. B célra a Ditrifon 50 WP. Sa» tox 20 WSC, Unitron 40 EC stb. engedélyezett. Azokon a fákon (meggy, barack stb.) melyeken érő gyümölcs van. vegyszeres kezelés helyett a hernyófészkek mechanikai megsemmisítését kell választani. A most végrehajtott eredményes védekezéssel alacsonyra csökkenthetjük az augusztus, szeptember hónapban jelentkező II. nemzedék egyedszámát és .ezzel kedvezően elősegíthetjük az őszi gyümölcsexportunkat. Keresztesi István növényvédő állomás
