Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

1975. június 26. KELET-MAGYARORSZAG 3 Az egészségügy Szabolcsban ' VALÓJÁBAN CSAK AZ T UDJA megítélni, milyen tortú­rákkal jár a betegség, aki hónapokig járja a körzeti orvost, a rendelőintézetet, esetleg a kórházat. De ez az ember tudja ér­tékelni igazán azt is, mi mindent elkövetnek az orvosok, az egészségügyiek a beteg meggyógyitása, felépülése érdeké­ben. Ez sok-sok áldozattal járó munka, hivatás. kisebbeknek van összehasonlítási alapjuk, milyen elhanya­gol volt valamikor az egészsé gügyi ellátás Szabolcsban, s hová fejlődött 30 esztendő alatt. E fontos témát tárgyalta leg­utóbbi ülésén az SZMT elnöksége a megyei tanács vb egész­ségügyi osztályvezetőjének a tájékoztatója alapján. S sokol­dalú elemzés bizonyította, hogy Szabolcs-Szatmárban jelentő­sen fejlődött az elmúlt 30 évben a körzeti orvosi ellátás. A tárgyi feltételek (lakás, rendelő) biztosításával a felszabadu­lás előtti 65 működő orvosi körzet helyett ma 222 van me­gyénkben. A fejlődés különösen az utóbbi 10 évben gyorsult meg. Ez idő alatt falvaink, községeink több mint 100 orvosi lakást építettek vagy alakítottak át ilyen célra. A javuló fel­tételeknek köszönhető, hogy ma már nem megyénkben van a legtöbb betöltetlen üres orvosi állás. EZ AZONBAN NEM JELENTI AZT, hogy a körzeti or­vosi ellátás megnyugtató — állapította meg az SZMT elnök­sége. Jelenleg is elég magas (kb. 25 százalék) a helyettesítési arány a betegség, a továbbképzés, a szabadságolások miatt. Az egészségügyi ellátás rendszerében megyénkben a körzeti orvosi hálózat fejlődött a legdinamikusabban. Ennek eredmé­nye, hogy az egy körzetre jutó lakosság számát tekintve Sza­bolcs elérte az országos átlagot, sőt valamivel kedvezőbb a helyzet. Az orvosi körzetek száma 1960-ban 160 volt, 1974-ben 222. Akkor az egy körzetre jutó lakosok száma 3666 volt, ta­valy 2527. Viszont a jelentős fejlődés ellenére is nagy kü­lönbségek vannak az egyes körzetekre eső lélekszámban. Az sem mellékes, hogy a körzeti orvosok által gondozott betegek száma az elmúlt 10 évben megduplázódott. így a kör­zeti orvosi betegrendelések forgalmának a megnövekedése még jobban szükségessé teszi a jobb munkaszervezést. Meg­állapították, hogy a betegellátásban még nagyobb jelentősé­get kell biztosítani a körzeti orvosi ellátásnak, hogy a betegek már itt — ha a betegségük olyan jellegű — végleges ellátás­ban részesüljenek, s így mentesítsék a betegeket a felesleges küldözgetésektől. Éppen ezért a körzeti orvosok minőségi munkájához az eddigieknél jobb feltételeket kell biztosítani. Jelentősen fejlődött a járóbetegek szakorvosi ellátása is. Amíg 1945-ben naponta összesen 25 óra állt rendelkezésre, addig ma a szakorvosi órák száma naponta összesen több mint 945 óra. De nemcsak az óraszámok növekedtek, új rendelők is létesültek Nyíregyházán, Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Kis­várdán, kórházi háttérrel, míg Nagykállóban, Tiszalökön és Csengerben kisebb hatásfokkal, kórházi háttér nélkül. E FEJLŐDÉS ELLENÉRE a szakrendelések helyzete még a kórházakénál is rosszabb. Rendkívül nagy a zsúfoltság, el­mélyült munkára, kulturált betegellátásra a jelenlegi helyzet nem ad lehetőséget. Különösen a megyeszékhelyen tarthatat­lan a helyzet. Itt nem csak az épület szűk, de rontja a szak­mai ellátás színvonalát a 40 szakorvos hiánya is. Az itt dol­gozók a feladatukat csak úgy tudják ellátni, hogy szakorvosi munkát a kórházi orvosok végeznek, viszont ezt az időt a kór­házaktól kell elvonni. A rendelőintézeti betegforgalom 1970-ig emelkedett. 1960- ban 1 millió 29 ezer volt, 1970-ben csaknem 1 millió 900 ezer. Ezt követően csökkent, melynek oka a rendelőintézetekben bevezetett betegbeutalási rend, amelyet a nagyfokú szakor­voshiány tett szükségessé. Elhangzott a tájékoztatásban, hogy « Nyírbátorban létesítendő rendelőintézettel az ellátottsági szintkülönbséget kívánják csökkenteni. Ennek a területi elhe­lyezkedése, a lakosság egészségügyi kultúrája indokolja a ren­delőintézet létesítését. Nyíregyházán, Mátészalkán, Vásáros- naményban a kórházzal szoros szervezeti egységben működő rendelőintézetek nagyon mostoha körülmények között mű­ködnek. A lakosság gyógyító-megelőző ellátási színvonalának emelése érdekében a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények integrációját kívánják biztosítani, s remélik, hogy ez kedvező hatással lesz a szakmai munka színvonalára is. A FEKVÖBETEG-ELLATASSAL kapcsolatban az elnök­ség megállapította: a jelentős fejlesztések ellenére különösen nagy a zsúfoltság a nyíregyházi megyei és a mátészalkai kór­házban. Jelentősen fejlődött az intézetek műszerellátottsága, megteremtették a modem vizsgáló eljárások bevezetéséhez a szükséges feltételeket, s ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az or­vostudomány legújabb eredményeit is sikeresen alkalmazzák a betegek gyógyításában, (fk.) Aratnak a mándoki határban. (Hammel József felvéte le.) Elindultak a kombájnok Megérkezett az első árpaszállítmány Üjfehértóról Az első kalászos terméket, a legelső szállítmány őszi ár­pát szerda délelőtt szállítót- ták be Üjfehértóról, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet­ből a gabonafelvásárló válla­lat Simái úti telepére. A termés siép,- a laboratóriumi vizsgálat pontos adatait máris számítják. Érdekes, hogy a nagy meleg ellenére a ter­mék azonnal a szárítóba ke­rült, mert a korábbi esőzések miatt a magok nedvesebbek a kívánt mértéknél. Aratnak ezenkívül Jékén és Mándokon. Csütörtökön vágni kezdik az őszi árpát a nyírte­leki Dózsában. Szerdán álltak a kombájnok munkába Anarcson. Kedden — jelentik a sényői Búzakalász Terme­lőszövetkezet vezetői — szin­tén megkezdték az árpa vá­gását. Itt a hektáronkénti ho­zamot 34 mázsára becsülik. A fehérgyarmati járásban a zsarolyáni Uj Barázda kezd­te meg az aratást hétfőn. Nem sokkál maradt el utána a rendszeresen minden mező- gazdasági munkában elsők között induló és végző tisza- kóródi Béke sem. És már „fenik” a kombájnt lapunk zártakor az induláshoz a szatmárcsekei Haladásban is. Egész megyénkben e héten túlnyomó többségében vágás­ra érett lesz az őszi árpa. Ha egyes megyerészekben keve­sebb is az őszi kalászos, mint Megérkezett az első gabonaszállítmány Nyíregyházára az újfehértói Vörös Hajnal Tsz-ből. Papp Sándor gépkocsivezető 85 mázsa őszi árpát adott át a ga­bonafelvásárló vállalatnak. (Gaál Béla felvétele) tavaly — például a gyarmati járásban 8000 hektár helyett csak valamivel több, mint hatezer — a kipusztult veté­seket pótolták más növények­kel, például tavaszi árpával, melynek aratása természete­sen később következik. Az északi, „sáros” földeken nagy szerencse volt az elmúlt na­pok melege (Szatmárcsekén több napon át 30 fokon felül mértek), mert a még mindig nedves földekre mindenütt rá tudnak menni a gépek. Hogy egyes üzemekben, például az említett Zsarolyánban rend- revágással kezdték, annak ag­rotechnikai okai vannak. A többi járásban is hason­ló a helyzet. Jelenleg is tu­catnyi üzemben vágják a ter­mést. Csütörtökre, hét végére a megye üzemeinek túlnyomó többségében megkezdődik a mezőgazdaság legnagyobb nyári munkasorozata, (gnz) Derűs dolgozatok tt égé az iskolaévnek. ’ Ilyenkor a pedagógu­sok nemcsak az évet zárják le, lecsukják azokat a mun­kafüzeteket is. amelyekben a jövőre készülő nebulók derűs dolgozatai is föllelhetők. Persze, eme jelenség nem jellegzetesen magyar téma, világszerte találhatók félre nem érthető elírások külhoni diákok dolgozataiban. Külföl­di lapokból tallózva most egy csokorravalót nyújtunk át pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak az elmúlt iskola­év legsikeresebb külföldi dolgozatcsemegéiböl. Egy francia diák írta: „Sze­retni kell a. kutyát és a macskát, mert olyan állatok ők. mint mindenki.” Egy lengyel diák házi fel­adatából: „'Elvezette a lovát inni és kezet mosni..." Máshonnan származó böl­csesség: „A selyemhernyók a selymet tojják, mint ahogy a birka a gyapjúfonalat...” Ez sem ér kevesebbet: „A halakat konzervdobozokba rakják a konzervatórium­ban...” Egy vajdasági nebuló Irta: „Az atom áll, úgymint... elektronból, neutronból és poltronból...” Másutt egy srác így kép­zelte el a kutatást: „Hogy petróleumot nyerjen az em­ber, lyukat ás és leszáll ke­resni.-” Egy kis balga belga szerint: „A legismertebb déligyü­mölcs a Citroen...” Tudós óceanográfus-jelölt írhatta le ezt is: „Óceániában van a Monokini sziget.”» Amerikáról írt dolgozatot egy olasz kisdiák. íme, egy részlet remekművéből: „Az ottani négerek keresztény muzulmánok...” Innen származik a követ­kező megállapítás is: „Korzi kán még árnyékban is süt a nap.” Földrajzi zseni egy nyugat­német diák: .,Skócia fővárosa a Scotland Yard.” Ez sem különb: „Ausztrália fővárosa Carramba...” ' S egy afrikai helyzetkép: „Afrikában is van hótakaró, csak sokkal melegebb...” Történelmi telitalálatok: „Az egyiptomiak vontatás­ra nem használták az ökröt, mert még nem volt feltalálva a lópatkó.” „Húsvét az a nap, mely alatt a zsidók negyven napig meneteltek a pusztaságban.” A feudális rendszerről írta egy kisdiák: „Ebben az idő­ben a feudális urak nem csi­náltak semmit, s nagyrészt azt is a szolgákkal végeztették el...” Volt azután a nagy felfe­dezések kora. A nagy hajósok korszaka. Két példa: „Aki először hajózta körül a vilá­got, Margarin volt, a rettent­hetetlen...” A másik se rossz: „Mielőtt felcsapott volna ha­jósnak, Kolumbusz tojás- nagykereskedő volt. Egyéb­ként csalódott Amerika nem­létezésében...” Tovább forgatva a történe­lem dolgozatokban kifejtett titkait, ilyenre bukkanunk: „Mikor IV. Henrik még egé­szen kicsi volt, szeretett a gyerekeivel játszani...” S hogy mit csinált? íme: „Csatorná­kat ásatott és hidakat.” Kirobbanó sikere volt egy francia kisdiák következő dol­gozatának: „XIV. Lajos még csak ötéves volt, amikor meg­halt az unokája.” Egy másik honfitársa ekképpen elmél­kedett az iskolapadban: „1793. január 21-én XVI. Lajost le­fejezték. A következménye: meghalt XVI. Lajos„.” Innen származnak továbbá a következő fogalmazások is: „Párizs lakói a parizeusok." „Kréta lakói a kretének”. „Albion lakói az albínók.” Eddig a diákdolgozatok aranymondásai. Most pedig néhány olyan bölcsesség kö­vetkezik, melyet valahol Eu­rópában a szórakozott peda­gógus mondott el az osztály nyilvánossága előtt: — A mészkőben rengeteg kihalt állat él. — Akik nem olvasták Ho­ratiusi, olvassák el még egy­szer! — Az angol családnak egy, xiszkve másfél gyermeke van. — A szimbolistákat csukott szemmel kell olvasni, így jobban érezheted az ízüket. Bogarászta: Révész Tibo?

Next

/
Thumbnails
Contents