Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

/

m* íűníus 'ÜL

ICELET-MÄ&YARORSZÄG - VASÄRNAPT MELLSKIET

Erőfeszítések az egyenlő tanulási feltételekért

Beszélgetés dr. Gosztonyi János oktatási államtitkárral

EZ AZ IDŐSZAK A MÉRLEGKÉSZITÉ S ÉS AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐK OKTATÁSPOLITIKAI FELADATAINAK SZÄ MBA VÉTELI IDŐSZAKA IS. ARRA KÉRTÜK DR. GOSZTONYI JÁNOS OKTATÁSI ÁLLAMTITKÁRT: NÉHÁNY

LÉNYEGES, FONTOS TÉMAKÖRBEN FOGLALJA ÖSSZE A FŐBB OKTATÁSPOLITIKAI TEENDŐKET, CÉLOKAT.

— Utalok arra, — hangsúlyozta a beszélgetés elején az oktatási államtitkár — hogy a XI. pártkongresszus határozatának és programnyilatkozatának anyagnevelési feladatok egész sorát állítja elénk. ízelítőnek, emlékeztetőnek néhány: a tudományos és technikai forradalom hazai megvalósításának gyorsítása; a demokratizmus további erősítése; a szocialista életmód és tudatosság kibontakoztatása; a munkásosztály - vezető szerepének helyes értelmezése és az utánpótlás kérdése; a szocialista brigádok tapasztalatainak hasznosítása.

— A dokumentumokból külön is ki kell emelni a nevelésügyet közvetlenül érintő teendőket, mint például: a világnézeti és erkölcspolitikai nevelés, a szocialista hazafi- ság és a proletár internacionalizmus szellemében; az általános iskola és a szakmunkás- képzés fejlesztésének fontossága, a munkás- műveltség gyarapítása, a diákotthonok és kollégiumok fejlesztése és — nem utolsósorban — a pedagógusok munkájának fokozott, megbecsülése. Feladatainkat elemezve, munkánkban most különlegesen fontos, hogy nagy gondot fordítsunk a tanulási esélyek egyenlővé tételére és tartalmi korszerűsítésére, a nevelés hatékonyságának fejlesztésére.

— Mindenekelőtt a tanulási esélyek egyenlővé tétele érdekli olvasótáborunkat. Hallhatnánk erről bővebben?

— Két lényeges feladatot, teendőt említenék. Az egyik, hogy különös gonddal kell kezelnünk az alapozó oktatást, tehát az általános iskola fejlesztését. A másik: a szakmunkásképzés 'fejlesztése, színvonalának emelése. Kitérnek itt részletesebben anyagi helyzetünkre, néhány fontos teendőre, célkitűzésre.

— A területi tanácsok, mint ismeretes, a központi irányelvek, a beruházásokra vonatkozó számítások, módszertani ajánlások és — természetesen — a helyj igények és lehetőségek alapján kidolgozták V. ötéves tervjavaslatuk előzetes elgondolásait. Bár a javaslatokban szereplő beruházási előirányzatok lényegesen alatta maradnak a központi számításoknak, végső soron a fejlesztési célok — az általános iskolai diákotthoni férőhelyek kivételével — megegyeznek a központi elképzelésekkel. Az előzetes tervjavaslatokat a központi szervek — az ágazati minisztériumok az Országos Tervhivatal — valamint a tanácsok szakigazgatási területeinek vehetői közösen értékelték.

— A javaslatok szerint a következő tervidőszakban az óvodai helyek mintegy 22 szá zalékos növekedése várható. Hozzáteszem ez az igen jelentős fejlesztés sem biztosítja az ellátási szint tartását, mivel várható, hogy éppen az óvodáskorúak aránya mintegy 26 százalékkal növekszik ez idő alatt.

fI

Huszár István: Fiatal nő (festmény)Máté Miklősné kocsordi paraszfassrony ceruzarajza Csák Gerzsonról.

Lakatos József: Új Nyíregyháza (linómetszet)

A Rákóczi-szabadságharc

hagyományainak ápolása megyénkben

T

örténelemszemléletünk 1945 utáni mar.

xista átértékelése sok új nézőpontot adott a történet- és irodalomtudomány munkálóinak. Ez új kutatási irányok, módszerek kereséséhez, új megállapításokhoz1, az ösz- szefüggések újszerű megítéléséhez vezetett. Szakmai körökben jól ismerik azokat a vitákat, amelyek a magyar függetlenségi és szabadságharcos hagyományok, s ezen belül a Rákóczi-szabadságharc értékelése körül folytak. Az eredményeket a tudományos művek egész sora jelzi. A tudomány fejlődése ismeretéiben önként adódik a kérdés: egyidejűleg hol tart a népi közgondolkodás, milyen tartalma van a Kákóczi-hagyománynak a népi tudatban, a népi történelemszemléletben? Erre a kérdésre próbáltunk választ keresni konkrét kutatási anyag alapján.

Két területet választottunk ki erre a célra, a névadás és az emlékállítás területét." Azért éppen ezeket, mert a legnagyobb tömegeket érintik, így a legteljesebben es a legjellemzőbben közvetítik a közösség — névadási, emlékállítási szándékí, — mögött fellelhető népi' gondolkodás, szemlélet jegyeit.

Az utcrnévadás a megemlékezés, emlékápolás legáltalánosabb formája. Ez fordul elő a legtömegesebben, és mint a névválasztások magyarázata, megokoiása mutatja, jól tükrözi a Rákóczi-hagyomány népi tartalmát.

A termelőszövetkezetek is olyan területet jelentenek, amelyekben a névadás széles tömegeket érint, benne van a közösség akarata is, mert bár a javaslat egy-két egyéntől származik, de azt a szövetkezet közgyűlése hagyja jóvá, s a tagság általában gyakorolja is ezfr a jogát.

Külön szót érdemel Tarpa termelőszövet- .•„zeténeic gazdag tartalmú, elmélyült emlék- ápolása. A tarpai termelőszövetkezet a gúláéival és á tivadarivsil egyesülve 1974. január l-én választotta a község jeles szülöttének. Esze Tamásnak a nevét. A faluban már ezt megelőzően js tartalmas Esze Tamás-kultusz ■■•olt. 1966-ban. Esze Tamás születésének 300. évfordulója alkalmából nagy ünnepségen félik itatták az ország második Esze Tamás-szobrát, i'íémeth Mihály szohrászművész alkotását.

Az egyesülés után a termelőszövetkezet lett a hagyományápolás első számú gazdája. A szóvetkezet függeíler.ített kulturális vezetője gondoskodik arról, hogy a színvonalas ismeret- terjesztő programban helyet kapjanak a névadójukról és a kuruc szabadságharc koráról szóló előadások is. Külön épületben néprajzi és helytörténeti kiállítást rendeznek, és ezen belül elkészítik az Esze Tamás-emlékszobát. Megnyitását 1976-ra tervezik. * z úttörőcsapatok névválasztása sokkal ^ változatosabb, mint a termelőszövetkezetek esetében láttuk. A fejedelemről elnevezett csapatok száma 346, Bercsényiről 3, Bezerédiről 3, Bérj Balogh Ádámról 8, Esze Tamásról 29 és Vak Bottyánról 13 csapatot neveztek el, 1 csapat pedig a Kis Kuruc nevet választotta.

II. Rákóczi Ferenc és vezérei nevét 17 középiskola viseli, éspedig a fejedelemről 5, Bercsényi Miklósról 3, Béri Balogh Ádámról 3, Esze Tamásról 1, Vak Bottyántól 4 gimnáziumot, illetőleg szakmunkásképző iskolát neveztek el, egy középiskolának pedig Mikes Kelemen a névadója.

A helytörténeti indíttatású névválasztások közül a vásárosna mányi gimnázium névadását

ernlítoiém- A nÉwálawtM kérelmükben részletezik a táj és a község kapcsolatát Rákóczival és szabadságharcával, s ennek alapján

okolják meg a kérést: ,(Rákóczi egyszerű kurucainak utódai ma is hálás kegyelettel őrzik a népért, a hazáért harcoló nagy vezér emukét. Nincsen falu, nincsen ház a Tiszaháton, ahol ne emlegetnék szeretettel és tisztelettel a nevét. Akit népünk ennyire szeret,' akinek tettei, szavai egyszerű tiszaháti emberek lelkében ma is a valóság tüzével élnek, illő, hogy annak neve és szelleme ragyogja be és irányítsa ennek a tájnak kultúrintézményeit, elsősorban kő. zépiskoláját. Tanulóifjúságunk, a szülök és tájunk népe régóta vágyik erre és kéri ezt* A minisztérium a név felvételéhez az iskola szegényes dologi körülményeire (!) hivatkozva nem járul hozzá. Négy esztendő elteltével új kérést adnak be, s ennek következményeként 1961. június 10-én ünnepélyes külsőségek között felvehették II. Rákóczi Ferenc nevét Hanem addigra nemcsak az iskola „dologi körülményei” javultak meg, hanem még a Rá- kóczá-szabadságharcról összeállított iskolamúzeum is elkészült. Meg lehetett-e tagadni a névhasználat engedélyezését attól az iskolától, amelyben ilyen kultusza élt Rákóczinak, mielőbb még névadója lett volna?

A helytörténeti kapcsolat nemcsak a vásárosna ményi, hanem több más középiskola névválasztásának is meghatározó tényezője, s mindig kapcsolódik hozzá haladó nemzeti hagyományaink ápolásának szándéka. E hagyományokat éppen névadójuk szimbolizálja a tanulók előtt, s az iskolák szervezett, céltudatos munkával szolgálják a névadókultusz};.

Alig van olyan iskola, amelyben a tanulóit ne találkoznának naponta névadójuk képmásemlékével. Kiemelkedik ezek közül á mátészalkai gimnázium előtt álló egész alakos Esze Tamás-szobor, mely egyben a városnak M egyik legszebb köztéri szobra.

T

öbb iskola kiváló előadók meghívásával

is biztosítja tanulóinak az élményszerű ismeretszerzést. Például a vásáxos- naményi gimnáziumban Féja Gézával rendeztek író-olvasó találkozót, a mátészalkai girrv. názium pedig az intézet fennállásának negyed, százados jubileuma alkalmából Esze Tamas- történészt hívtak meg vendégelőadónak.

Milyen tartalma van számunkra a Rákóczi-hagyománynak? E hagyomány legfőbb jegyét a mátészalkai gimnázium törekvése példázza: a' köztudatban gyakran még romantikus hősként élő Esze Tamás helyett meg akarják ismertetni tanulóikkal azt az Esze Tamást, akinek hiteles képét először Ady rajzolta meg. Szélesebb értelemben: elsősorban a szabadságharc népi vonatkozásainak, kapcsolatainak a föltárása formálja, alakítja diákjainkban a Rákóczi-hagyomány tartalmát Másfelől Rákóczi és vezérei, a névadók, a nemzeti függetlenség és szabadság önfeláldozó hőseiként élnek a tanulók tudatában. Igaz, hogy a történelem- és irodalomtanítás is ebben a-z irányban munkál, a névadókultusz azonban kétségkívül elmélyíti ezt a hatást.

A mátészalkai gimnázium pedig még az iskolai évek után is meg akarja tartani volt tanulóiban a névadó emlékét ezért megalakította részükre az Esze Tamá$ baráti kört. Ennek tevékenysége már nem iskolai nevelés, nem diákok nevelése, hanem a felnőtt társadalom történelemszemléletének alakítása, haladó nemzeti hagyományaink szellemének ébrentartása és tovább hagyomá- nyozása.

Molnár Mátyás

— Az általános iskolai hálózatfejlesztésben legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy a körzetesítés befejezésével mind teljesebbé tegyük a szakrendszerű oktatást, ugyanakkor mérsékeljük az ipari települések, a nagyvárosi agglomerációs övezetek ellátási különbségeit. Igen bíztató, véleményem szerint, hogy 1980-ig a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók aránya csaknem százszázalékossá válik. Valamelyest javul — 30

százalékról 37 százalékra növekszik —- a napközis ellátás aránya is.

— Bár a középiskolai hálózat fejlesztésének lehetőségei szegények, valamelyes javulhat a tervidőszakban az általános iskolát elvégzők középiskolai továbbtanulásának lehetősége. Emelkedik például a szakközépiskolai tanulólétszám s egy keveset gyarapodik — számszerűen — a kollégiumi ellátás is. >

— A magunk részéről különösen arra hívjuk fel a tanácsok figyelmét, hogy az óvodai ellátás fejlesztéséért és az általános iskolák körzetesítésének gyorsításáért, próbáljanak Valamivel többet tenni. Számítunk arra is, hogy — a korábbi esztendők szép, dicséretes társadalmi akcióihoz hasonlóan — ismét kibontakozik a széles körű vállalati, szövetkezeti segítés, az intézmények patro- nálásának folytatása, mindez hozzájárulhat gondjaink enyhítéséhez.

— Kérjük, tájékoztassa államtitkár elvtárs olvasóinkat az oktatásnak az évtized végére várható fontosabb korszerűsítő munkálatairól.

— Az évtized végére az általános és a középiskolákban új pedagógiai programút, vezetünk be. Ennek részeként, új óraterv alapján, az egyes tantárgyakban új tapter- vek készülnek, s új nevelési programot is kidolgozunk"; Rendkívül nagy munka mindez, hosszabb időt, gondos elemzéseket igényel. Már eddig is olyan munkamódszert alkalmaztunk — például az óratervek kialakításánál, a tantervi vázlatok, előzetes tantervek kimunkálásánál, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, igen sok szakember és gyakorló pedagógus véleményét kikértük,

:elhasználtuk. A továbbiakban is demokratikus módszereket alkalmazva, sokoldalú vizsgálódások segítségével kívánunk előrehaladni, kérve és várva a pedagógusok véleményét, segítségét, örülnénk, ha a most kiírásra kerülő tankönyvpályázatokon minél többen résztvennének. Lényegében mindazok nak a segítségére igényt tartunk, akiknél a korszerű, munkáltató oktatásra kőnk rét elképzeléseik, hasznos ötletük van. — fejezte be nyilatkozatát dr. Gosztonyi János