Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

1975. június 20. Kelet-magy arorszao IÉ Huszonötezer résztvevőre számítanak kisvárdai napok rendezvényei iránt Nagy érdeklődés a Az idén harmadik alka­lommal vonták fel a címe­res zászlót Kisvárdán a vár­színpadon, ahol június 7-én ünnepélyesen megnyitották a június 23-i tartó kisvárdai napokat. 1973-ban készült el 3 millió forintos költséggel, jelentős társadalmi összefo­gással a várszínpad, a 712 nézőt befogadó nézőtér. 1973 nyarán már itt rendezték a kisvárdai napok első rendez­vénysorozatát. Tavaly több mint 13—14 ezer részvevője volt az irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti ren­dezvényeknek, a különféle kiállításoknak. Az idén 20— 25 ezer részvevőre számíta- ' nak. Az eddigi program ki- emélkédő eseménye volt a június ?-án sorrakerült Pé­csi Balett fellépése. A negy­venöt tagú együttes Kodály: „Fölszállott a páva” és Stra- vinszklj: „Tavaszünnep” cí­mű művét mutatta be a kis­várdai közönségnek, nagy si­kerrel. Kórustalálkozó 234 dalos mutatta be szín­vonalas műsorát június 14- én a kórustalálkozón, ahol a részvevő együttesek okle­velet, emléklapot és ajándé­kot kaptak. Két képzőművészeti kiál­lítás is helyet kapott a kis­várdai napok programjában, június 7-én nyitották meg Búza Barna Kossuth-díjas szobrászművész tárlatát a Bessenyei György Gimnázi­um dísztermében, ahol dr. Szíj Rezső művészettörté­nész mondott megnyitót, részt vett a tárlatnyitón Bú­za Barna is. Ezen a napon nyílt meg a városi-járási művelődési központ épületé­ben az „ötéves a sóstói nemzetközi művésztelep” cí­mű kiállítás. Megnyitót dr. Németh Péter, a Jósa And­rás Múzeum igazgatója tar­tott, majd dr. Muraközi Ágo­ta tudományos munkatárs tárlatvezetésével ismerhette meg a kisvárdai közönség a rangos képzőművészéti anya­got. Menettánc Sikeres volt áz orvosok és pedagógusok együttes tudo­mányos ülése június 12-én á véradóállomás helyiségeiben, ahol dr. Róna Borbála, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője és dr. Kál­mán György, az Oktatás­ügyi Minisztérium főosztály­vezetője tartott előadást. A téma: „Az iskolaegészségügy időszerű problémái és fel­adatai”. A további programból két esemény iránt az átlagosnál nagyobb az érdeklődés; június 22-én 260 népitáncos vesz részt a megyei tánccso­portok nívódíjas versenyén, ahol az utcai menéttáncot is díjazzák. Részvevők: az ökö- ritófülpösi „Fergeteges”, a nagykállói „Kállai kettős”, a Fehérgyarmati ÁFÉSZ, a kör­zeti ÁFÉSZ táncegyüttese Ajak, a Szaboics-Volán táncegyüttes, a Vásárosna- ményj ÁFÉSZ „Kraszna” táncegyüttes és a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázi­um és Szakközépiskola tánc­csoportja. Nagy az érdeklő­dés. eddig ezer jegy kelt el, a június 23-i „Gül Baba” nagyoperett előadása iránt, melyet a debreceni Csokonai Színház művészei mutatnak be. Kiállítás A programón kívül a vár­múzeum állandó kiállításait láthatják az érdeklődők és a fúvószenekar szabadtéri hangversenyei teszik ünne­pélyessé a kisvárdai napok kulturális programjait. (Páll) TUNIUS 23-28: Szervezéstudományi Nyári Akadémia Nyíregyházán A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szer­vezési szakosztálya és a tár­saság Szabolcs-Szatmár me­gyei szérvezete az idén má­sodízben rendezi meg Nyír­egyházán a Szervezéstudo­mányi Nyári Akadémiát. Az akadémia ünnepélyes meg­nyitására június 23-án a ta­nárképző főiskolán kerül sor. Az akadémia célja, hogy a vállalati szervezés idősze­rű kérdéseit tudományos szinten megvitassák. E fó­rum a legszélesebb tapaszta­latszerzés. az élenjáró szer­vezési módszerek megisme­rését segíti. Különösen jelen­tős segítséget nyújt az öt­ven kiemelt nagyvállalat ve­zető beosztású, szervező szakembereinek rés téré, de valamennyi vállalat, gazdál­kodó egység vezetői hasznos tapasztalatokat szerezhetnek az egyhetes tanácskozáson. Az akadémia jó alkalmat nyújt annak felismerésére, hogy milyen mértékben és milyen szinten sikerült meg­valósítani az MSZMP KB 1971. decemberi határozatai­ból, illetve az azt követő kormányhatározatokból fa­kadó feladatokat. Az akadémián a tudo­mányág néves szakembered tartanak előadást. Június 23- án délután 13 órakor meg­nyitót tart dr. Varga Sándor, a közgazdaságtudományok doktora, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nára, az SZVT társ­elnöke. A megnyitón dr. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke tájékoztatja az országos tanácskozás részt­vevőit, megyénk társadalmi és gazdasági helyzetéről, fej­lődéséről. Többek között elő­adást hallgathatna,;: a résztvevők: A centralizáció és decentralizáció szerve­zési kérdései, a vállalati irá­nyítási rendszerben címmel. A termelővállalatokat kü­lönösen érdeklő téma lesz: A termelési folyamat szervezé­se című előadás. Érdekesnek ígérkezik a szervező intézetek gya­korlati problémái és vállalati 1 kapcsolatairól szóló előadás. Szó lesz az akadémián a termelésirányí­tás számítógépes szervezé­sének tapasztalatairól, va­lamint a szellemi munka ha­tékonyságának növeléséről. A résztvevők többek között előadást hallgatnak meg a létszámtervezésről, és a szer­vező munka stratégiájáról, taktikájáról. Az akadémia résztvevői kirándulásokon megyénk ne­vezetességeivel is megismer­kednek. Szombaton Valkó Márton, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság főtitkára záróelőadásával ét véget az egyhetes fórum. Gerő Jolán, a vásárosnaményi forgács tepgyár minőségi ellenőre. Érettségi után került a vállalathoz cs tanulta ki a bútorlapok ellenőrzésének fogásait. iElek Emil felvétele) Ü.T KÉSZÜLÉK A GAZSZIVÁRGASOK VIZSGÁ­LATÁRA. Üj, hordozható készüléket helyeztek üzembe a Fővárosi Gázműveknél az esetleges gáz­szivárgások földerítésére. A Gázművek dolgozói rendszeresen járják a főváros útjait a gázvezeték­hálózat ellenőrzése céljából. (MTI foto — KS) Megbüntették a fogyasztók megkárosítóit A Komárom megyei ke­reskedelmi felügyelőség — országos vizsgálat részeként — nagyszabású ellenőrzést tartott a megye húsboltjai­ban és azok központjaiban. A másfél hónapig tartott fel­mérés során 32 üzletben bí­rálták felül a tőkehús és a húskészítmények eladásának körülményeit. A 32 megvizs­gált húsbolt közül 29-ben fedeztek fel szabálytalansá­gokat. Általános tapasztalat, hogy most már nem a pul­toknál, a vevők szemeláttá- ra; han?m a boltok raktárá­ban, a húsok bontásakor ká­rosítják meg a fogyasztókat és jutnak illegálisan nagyobb bevételhez. Az ellenőrzés arra is fényt derített, hogy a boltvezetők nem fordítanak kellő gondot az olcsóbb húskészítmények tartására. Az ilyen cikkek­ből a megyei húsipari válla­lat lényegesen többet tudna szállítani, mint amennyit rendelnek az elárusító he­lyek vezetői. Ugyancsak ki­fogásolták az ellenőrök, hogy az olcsóbb húsrészeket, főleg a belsőségeket, a magán pe­csenyesütőknél; és a gebine- seknek teszik félre a boltok­ban, s ezzel csak fokozzák a hiányukat. Elsősorban a kör- nyei, az oroszlányi és a tatai boltokban alakult ki ez a rossz gyakorlat. A megye húsboltjainak je­lentős részében tapasztalt súlyos szabálysértések magas száma a hiányos vállalati belső ellenőrzés egyik követ­kezménye. A kereskedelmi vállalatok munkaerőhiányra hivatkozva — elnézőek a núsboltok. dolgozóival szem­ben, akik ezt a helyzetet ki is használják. 36 vezető, illetve dolgozó ellen eljárását kezdeményez­tek. Közülük 26 személyre jelentős pénzbírságot szabott ki a felügyelőség. Huhú! Ahogy a zsúfolt néző­teret elnéztem, még az esős idő sem riasztotta el a nézőket az Európa cirkusz előadásáról. Saj­nálhatta volna aki le­marad. mert jó kis prog­ramot mulattak be. Nem. méltatni akarom, hiszen egy cirkuszban elsősor­ban jól kell szórakozni, s ha ez sikerül, akkor semmi értelme nincs rangsorolni a produkció­kat, főleg tudván azt, mindenki másért lelke­sedik. Ki a lóért, ki a medvéért, ki a csinos akrobatalány okéri. Ami miatt mégis kü­lön kell írni erről a produkcióról, az az, hogy egy szinte példátlan kollektív munkának vol­tunk a tanúi. A legtöbb művész több számban is fellépett, bizonyította sokoldalúságát. Ha kel­lett akkor fogó volt egy ugrószámnál, de nem volt rest asszisztálni társai nehéz mutatvá­nya esetén sem. Nem sztárok parádéja volt ez, hanem igazi cirkusz, ahol mindenki szinte mindent tud. És éz ad­ta azt a régen várt cir­kuszi varázst, ami a fü- részporszaggal elegyített levegőben még a fel­nőttben is gyermekkori izgalmakat idéz. Pergett is a program, a bohóccal játszott a közönség, és itt jutunk el a lényegiéi a publikum, a mélyen tisztelt, nemcsak látott, hanem játszott is. Ettől colt jókedvű az Európa társulata, ettől maradt igen jó emlék a kis sá­torban töltött két óra. Csütörtökön sokfelé hal­lottam a nyíregyházi ut­cákon felhangzani a ki­áltást: huhul Nos, ne lepődjünk meg. A cir­kuszból hozták sokán ' magukkal. És ennél jobb bizonyíték nem kell ah­hoz, hogy jókedv és de­rű maradt azokban, akik végigjátszották a nyári estét, (bürget) Kohón György és Szabolcs A Mester nyíregyházi em­lékkiállítása alkalmával ta­lán nagy hiba lenne nem emlékezni arra, hogy Kohán György Szabolcsban ismét itthoA van. Ha ezt valaki így első olvasásra túlzásnak ér­zi, annak csak annyit: több éven át, jó barátjával és al­kotótársával, Holló Lász­lóval nyarakat töltött Tisza- kanyáron. Párizsból vezetett vissza ide útjuk a 30-as évek végén,' amikor még csak ke­vesen tudták, hogy két igazi nagy művész meríti ihletét a Tisza menti tájak és em­berek semmihez sem hason­lítható világából. A művészek Tiszaka- nyáron az iskola melletti „kisházban” találtak otthon­ra, és esténként jó barátok sokasága övezte a mindig jókedvű festőművészeket. A községből sokan álltak nekik modellt, és amint Ko­hán György halála előtt pár esztendővel elmondta, na­gyon sok képéhez merített abból a gazdag motívum­anyagból, amit itt Szabolcs­ban raktározott el emléke­zetébe, és vázlatfüzeteibe. Akkoriban képeiket — Kő­bánét és Hollóét egyaránt — meglehetős értetlenséggel nézték, különösen színvilá­guk volt szokatlan a faluban élők számára. Márpedig ők jó néhány alkotást hagytak itt, részben emlékül, részben fi­zetségül a kedves vendéglá­tásért. Még ma is több ka- nyári otthonban találunk Kohán- és Holló-vázlatokat, sőt. befejezett képet is. Saj­nos több olyanról is tudunk, amelyek tönkrementek, tu­lajdonosaik nem becsülték kellően ezeket. Nem is sej­tették, hogy egy-egy igazi műremek van a birtokukban. A két művész szabolcsi tartózkodását eddig még a művészettörténészek sem ta­nulmányozták, pedig érde­mes lenne ennek utánanéz­ni, addig, amíg élő tanuk fs tudnának beszélni a néz szonnal és festékesládával a Tisza felé baktató művé­szekről, a falu utcáinak kö­zepén felállított állványaik­ról. Sajnos a „kisházban” álló tartóoszlopokról már el­tűntek a festett és rajzolt gó­lyák, fák, figurák, amelye­ket jókedvükben vetettek oda egy esti szalonnasütés után. Sok ízes történet örö­kíti meg tiszakanyári nya­raikat, melyek nemcsak em­beri portréjukat tenné gaz­dagabbá, de alkotó korsza­kuk eme részét is hívebb megvilágításba helyezné. Amikor betérünk Kohán György nyíregyházi kiállítá­sára, úgy jó, ha ezt tudjuk róla, hiszen mindig itthon érezte magát a Tisza-parti fa­luban, a folyó mentén, s él­ményei, benyomásai, színal­kotása egyaránt őrzi ezek­nek a nyaraknak el nem hal­ványuló emlékét, (bürget) ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents