Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

xxxiL Évfolyam, 143. szäm ára: so fillér 1975. június 20, péntek Napirenden az alumíniumipar fejlesztési programja A tömegsport és testnevelés helyzete Ülést tartott a Minisztertanács liíSzcIeg nz aratás Készen állnak a raktárak — Kezdődik a gépszemlo Szükség lesz az üzemi szárítókra is A Balkányi Állami Gazdaság gépműhelyében há­rom darab AMAC 02-es burgonyakombájn javítását végzik a szerelők. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta dr. Szekér Gyulának, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének jelentését Mihail Le- szecskóval, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettesével, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság társelnökével június 4—5-én Budapesten folytatott tárgya­lásairól. Megvizsgálták a vegyipari berendezések szál­lításában kialakult együtt­működés fejlesztésének to­vábbi lehetőségeit. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese beszámolt a magyar— NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság június 2—3. között Berlinben tartott XIV. ülés­szakáról. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette és felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a megállapodások végrehaj­tására a szükséges intézkedé­seket tegyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság június 12—13. között Budapesten tartott XIII. ülésszakáról szóló jelentést. A kormány a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a tár­gyalásokból adódó intézke­dések megtételére. Huszár István miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke beszá­molt az 1976—1980. évekre szóló magyar—román terv­egyeztető tárgyalásokról. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. Uta­sította a külkeresedelmi mi­nisztert, hogy a megállapo­dások figyelembe vételével kezdje meg az árucsere-for­galmi szerződés előkészítését. A kormány megtárgyalta a külügyminiszter jelentését a Franciaországban június 5— 8. között tett hivatalos lá­togatásáról. A tárgyalásokon elhatározták, hogy további intézkedéseket tesznek a két ország kapcsolatainak fej­lesztése érdekében. A Mi­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelen­tését tett a Német Szövetsé­gi Köztársaságban június 11—13. között tett hivatalos látogatásáról. A két ország kapcsolatai a diplomáciai vi­szony rendezése óta kedve­zően alakultak. A Miniszter- tanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az alumíniumipari központi fejlesztési program 1974. évi végrehajtásáról szóló jelen­tést. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette és megszabta a soron követke­ző feladatokat. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a tömegtestnevelés és a tömegsport helyzetének vizsgálatáról. A kormány a jelentést tudomásul vette és kötelezte az illetékeseket, hogy dolgozzák ki a tömeg­sport fejlesztésének össze­hangolt programját a követ­kező ötéves terv időszakára. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a saját és a bizottságai, továbbá a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság második félévi mun­katervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sárgulnak a kalászok a szabolcsi gabonaföldeken. Az esős időjárás ellenére gazdag kenyérnekvaló beta­karítására készül megyénk mezőgazdasága. Nem lesz könnyű ezt a kincset mag­tárakba hozni. Már a meg­dőlt vetések is komoly fel­készülést kívánnak. Ha még az időjárás is beleszól — márpedig ez valószínű —, a tavaly is igénybevett és túlterhelt gépekre és embe­rekre idén is nehéz feladat vár. A felkészülés a gabona­felvásárló és feldolgozó vál­lalatnál befejeződött. Az idén 11 120 vagon kenyérnekvaló befogadására kötöttek szer­ződést, ezenkívül 413 vagon takarmánygabonára. A tizen­egyezer vagonos felvásárlási előirányzat reálisnak tűnik a legújabb termésbecslések alapján. A vállalatnak több mint tizenháromezer vagon mag befogadására van már táro­lóhelye. Ezeknek a tisztítása, fertőtlenítése befejezéshez közeledik. Az elmúlt évi har­minc szárítóberendezés mel­lé még hármat építettek Nyíregyházán, Kisvárdán és Kótajban. Négyszázalékos vízelvonás esetén ezek napi teljesítménye 660 vagon. Fontos szerepe lesz a hetven termelőszövetkezeti szárító­nak. A tisztítóberendezések száma megnyugtatóan ele­gendő: ötvenhat. A felvásár­lást 83 település 188 telepén tervezi a vállalat. Ha kell, három műszakban is dolgoz­nak a szárítók. Megyénkben jelenleg ele­gendő aratógép áll az üze­mek rendelkezésére. Már nem ilyen egyértelmű az al­katrész-ellátás. Általános ta­pasztalat a gépellenőrzések során. hogy egyik-másik üzemben nem idejében kezd­tek hozzá az aratógépek ki­javításához. Az utolsó pilla­natban végzett munka okoz­za aztán, hogy megrohanjak a kereskedelmet egy sor olyan alkatrész igényével, amire nem voltak felkészül­ve. Ma pénteken kezdődnek a gépszemlék. Az üzemek ér­dekében is szigorúak lesznek a gépek állapotát s a mun­kavédelmi és tűzrendészet! felkészülést illetően. Nem árt a gazdaságok fi­gyelmét felhívni rá, hogy most. a nagy hajrá előtt tölt­sék fel üzemanyagtartályai­kat. (g.) A választások tapasztalatai Budapesten ezúttal negye­dik alkalommal ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. Az ülésszakot minden évben más tagorszá­gokban rendezik. Most a 29. ülésszakra kerül sor. Hazánk az alapító tagok közé tartozik, . így kezdettől, 1949 januárja óta részt vesz a KGST munkájában. A magyar gazdasági szervek képviselői jelen vannak a KGST valamennyi szerveze­tében, köztük mind a 26 ál­landó bizottságban. Szakem­bereink tevékenyen részt vesznek a KGST valameny- nyi munkaszervében, két ál­landó bizottságnak — a szí­nesfémkohászati, valamint a rádiótechnikai és elektro­nikai állandó bizottságnak — magyar elnöke van. Hazánk gazdasági életének fejlődése szorosan kapcsoló­dik a KGST szervezetének erősödéséhez, az integráció kiépítésének, bővülésének folyamatához. Kezdettől a KGST-országok, s minde­nekelőtt a Szovjetunió je­lent a magyar gazdasági élet számára biztos értékesítési lehetőséget és beszerzési for­rást, ezekkel az államokkal építettük ki minden terüle­ten a gazdasági együttműkö­dést, a szakosítástól a közös vállalkozásokig. A fejlődés a 60-as évek­ben jelentősen felgyorsult. 1962-ben lépett működésbe a Barátság kőolajvezeték, amelynek segítségével öt or­szág kap szovjet kőolajat. 1961—62-ben alakították ki a prágai diszpécserközpont­tal a nagyfeszültségű villa- mosenergia-rendszert. 1964 óta működik a közös teher­kocsipark, ugyanebben az évben alakult meg a Nem­zetközi Gazdasági Együttmű­ködési Bank. Időközben több közös vállalat alakult. S fontos nemzetközi együtt­működési megállapodásokat írtak alá, mint például a magyar—szovjet timföld— alumíniumegyezményt. 1969- ben kezdte meg működését a KGST Szabványosítási In­tézete, 1971-ben hozták lét­re a Nemzetközi Beruházási Bankot. Ebben az időszak­ban a KGST-tagállamokban már jelentősen növekedett a műszaki színvonal. A ko­rábban elmaradott tagálla­mokban meggyorsult a nö­vekedési ütem, közeledik egymáshoz az egyes orszá­gok fejlettségi színvonala. Az együttműködés fejlesz­tésében mérföldkő volt a KGST 25. ülésszaka, ahol a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének komp­lex programját fogadták el. A tagországok az integrá­ciós program jegyében bo­nyolítják le az 1976—80. évi népgazdasági tervek egyez­tetésének nagy jelentőségű munkáját. A tervkoordináció során figyelembe veszik a tőkésországokban kialakult gazdasági helyzetet is, hogy annak hatásait a lehető leg­nagyobb mértékben kivéd­hessék, a KGST-tagorszá- gok gazdasága továbbra is tervszerűen fejlődjön. Bár a tőkés gazdaság eseményei az utóbbi években több KGST- ország helyzetére is kedve­zőtlenül hatottak, a gazdasá­gi növekedés 1974-ben sem esett vissza. . A munkások és alkalma­zottak átlagbére tovább emelkedett. A kiskereske­delmi forgalom az elmúlt négy évben valamennyi KGST-országban dinamiku­san nőtt. Az évi átlagos emelkedés Csehszlovákiá­ban. Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunió­ban 5—6 százalékkal, Bul­gáriában és Romániában kö­rülbelül 8 százalék. A legnagyobb figyelmet valamennyi KGST-ország az energiabázis bővítésére fordítja. Az 1976—80. évi népgaz­dasági tervek előkészületei során tehát a KGST-orszá­gok együttműködésében nagy jelentőségű kérdések vannak napirenden, ezért előzi meg nagy érdeklődés a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron következő buda­pesti ülésszakát. Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Június 19-én, délelőtt a népfront Felszabadulás téri székházában kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége, melyen részt vettek a járási, városi népfrontbizottságok titká­rai és a megyei társadalmi bizottságok elnöke; Első na­pirendként az elnökség meg­hallgatta dr. Czimbalmcs Bélának, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének előadását az 1975. évi nép-- gazdasági célok helyi meg­valósításának segítéséről. Az elnökség kidolgozta azokat a tennivalókat, amelyekkel a helyi népfrontbizottságok sajátos eszközeikkel, a tár­sadalmi erők szervezésével elősegítik a fontos célkitűzé­sek idő előtti megvalósítását. Jelentés hangzott el az or­szággyűlési képviselői vá­lasztások eredményeiről, po­litikai tapasztalatairól és a további feladatokról. El­mondták többek között, hogy a választást megelőző jelölő gyűlések mozgósító erejű, fe­lelősségteljes tanácskozások voltak, melyek előkészítésé­ben és megszervezésében, a pártszervek irányításával jó együttműködés alakult ki a népfront, a tanácsok, a szak- szervezet és a KIF7 között. A 49 jelölő gyűlésen csak­nem 20 ezer választópolgár vett részt és 298 felszólaló mondott véleményt az utób­bi négy év munkájáról, s tett javaslatot a további felada­tok sikeresebb elvégzésére. A választási gyűléseken tovább növekedett a lakosság aktivitása, érdeklődése. E fó­rumokon 70 ezer választó - polgár vett részt és 2428-an szólaltak fel. A választási nagygyűléseken és gyűlése­ken, rstegtalálkozókon, más, rendezvényeken egyértelmű és egységes cselekvési készség nyilvánult meg a párt politi­kájának főbb kérdéseiben. A népfrontelriökség a to­vábbiakban szorgalmazza, hogy a választási rendezvé­nyeiken elhangzott közér­dekű javaslatok az illetékes párt-, állami, tanácsi szervek elé kerüljenek, megvalósí­tásról mielőbb döntsenek, s erről a javaslattevőket érte­sítsék. Végűi a népfront megyei elnöksége elismerését fejezte ki a járási, városi, községi, tanyai népfrontbi­zottságoknak, elnökségeknek lelkiismeretes munkájukért, melyet a választások sikere érdekében kifejtettek. A népfront megyei elnök­sége a továbbiakban javas­latot fogadott el a „Népfront munkáért” kitüntető jelvény adományozásáról. Sajtótájékoztató a mezőgazdasági kiállítás előkészületeiről öt évi szünet után augusz­tus 29-én ismét megnyitja kapuit az országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár, jelentette be csütörtöki sajtótájékozta­tóján dr. Kőrösvölgyi Lász­ló, a HUNGEXPO vezér­igazgató-helyettese. A kiállí­tást a Budapesti Nemzetközi Vásárközpoutoan rendezik meg; a kiállítók rendelkezé­sére áll összesen 57 ezer négyzetméternyi pavilon, 9 ezer négyzetméternyi alap- területű istálló és 70 ezer négyzetméter szabad terület. Júliusban kezdik meg a be­lépőjegyek és a sorsjegyek árusítását, a szeptember 12-i húzáson összesen 1,1 millió forint értékű nyereményt sorsolnak ki. A kiállítás megtekintésére a MÁV 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít. Kurt Waldheim a chilei helyzetről Kurt Waldheim sajtóér­tekezleten nyilatkozott a chi­lei katonai junta politikájá­ról. A világszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy az ENSZ megjelölő bizottsága állandó­an figyelemmel kíséri a chilei belpolitika alakulását. Waldheim sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy a dil­iéi katonai junta továbbra is figyelmen kívül hagyja az emberi jogok védelméről in­tézkedő ENSZ-határozatokat. Waldheim végezetül remé­nyét fejezte ki, hogy a nők nemzetközi konferenciáján olyan programot fogadnak el, amely elő fogja segíteni a női egyenjogúság világméret tfi érvényesülését JUNIUS 24-ÉNi Budapesten tartják a KGST 29. ülésszakát A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Buda­pesten tartja 29. ülésszakát. A tanácskozás június 24-én kezdődik. A tagállamok delegációit az előzetes megállapo­dásnak megfelelően a kormányfők vezetik. A ma­gyar • küldöttség vezetője Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents