Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

RELET-MAGYARORSZÄG WTS. jüitíuí fff. ■ t Közlemény a szovjet választásokról Fegyveres ellenállás Chilében A szovjet fővárosban szer­dán közzétették a vasárnap megtartott választások vég­eredményét.. Mint ismeretes, ezúttal a szövetségi és au­tonóm köztársaságok legfel­sőbb tanácsait és a helyi ta­nácsokat választották újjá. A köztársasági legfelsőbb ta­nácsok képviselőinek meg­bízatása négy évre, a tanács- tóga ké két évre szól. Mint a köztársasági leg­felsőbb tanácsi választások végeredményéről kiadott közleményből kitűnik, a kommunisták és pártonkívü- liek tömbjének jelöltjei va­lamennyi szövetségi és au­tonóm köztársaságban meg­kapták a szavazatok abszo­lút többségét. Az Oroszorszá­gi Föderációban a jelöltekre a szavazók 99,86 százaléka adta szavazatát. A szavazás­ra jogosult 90 millió 202 429 személy közül 90 millió 177 221 járult az urnákhoz, ami 99.97 százalékos részvé­teli arányt jelent. Ukrajnában a képviselője­löltek támogatására leadott szavazatok aránya 97 száza­lék volt. Észtországban 99.89 százalék, a többi köztársa­ságban 90—99 százalék kö­zött mozgott. Néhány adat az- Oroszor­szági Föderáció Legfelsőbb Tanácsának új összetételé­ről: a képviselők 64,7 szó | - léka. tehát csaknem kéthar­mada az előző ciklusban nem Volt tagja az OSZSZSZK parlamentjé­nek. A megválasztott 904 képviselő 50.2 százaléka munkás vagy kolhózparaszt. A pártonkívüliek aránya 33,2 százalék, a nőké 35,1 száza­lék. A képviselők 19,4 szá­zaléka 30 éven aluli fiatal. Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának tag­ja lett Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és a párt és a kor­mány több más vezető sze­mélyisége. A legnagyobb szovjet köztársaság közpon­ti választási bizottsága által kiadott jelentés hangsúlyoz­za, hogy az Oroszországi Fö­deráció népei egyöntetűen a kommunisták és pártonkívü­liek tömbjének jelöltjeire adva szavazataikat, ismét demonstrálták a párt bel- és külpolitikájával való azono­sulást és azt, az eltökéltsé­güket, hogy a jövőben is ön­feláldozó munkával növelik a szocialista állam erejét. A mexikói lapok értesü­lése szerint tovább erősödik Chilében a fegyveres ellen­állás. Az El Sol De Mexico helyzetelemző cikkében rá­mutat, hogy elsősorban a munkásnegyedekben mind többet hallatnak magukról a hazafiak fégyveres csoport­jai. A lap szerint a junta is kénytelen volt beismerni, hogy „egyre . több a gerilla­csoport az országban.” Más jelentések szerint a fegyveres egységeket az il­legalitásban lévő kommu­nista párt szervezi és irá­nyítja az ellenállók bizottsá­gával karöltve. A fegyverek egy része az Allende-folyosón Argentinéból érkezik. Kedden, a Szaljut—4 sze­mélyzetének 24. munka­napján Pjotr Klimuk- és Vi- talij Szevaszty.ianov foly­tatta a műszaki kísérlete­ket. A két űrhajós a kézi és az automata tájolás új op­tikai műszerein dolgozott. A kísérletek során külön­böző dinamikai művelete­ket végzett, hogy meghatá­rozza az állomás irányító rendszereinek érzékenysé­gét és tájolási módszereket Az ellenállok rádiója ked­den azt jelentette Chiléből, hogy a katonai hatóságok, valamint a titkosrendőrség nagyszabású tiszt .igató ak­ciója Talca városban azért nem járt sikerrel, mert a helybeli lakosok .segítették, bujtatták a hazafiakat. A mexikói rádió kedd esti jelentése szerint Antofa­gasta város' környékén a hét elején újabb fegyveres összetűzésre került sor a hazafiak és és a katonai egy­ségek között. A junta sajtó­irodája az esetről úgy szá­molt be, hogy „szélsőséges elemek provokáltak. A ha­tóságok 17 kommunistát le­tartóztattak.” dolgozzon ki. Ugyancsak a keddi munkanapon opti­kai műszerekkel az állomás mikrodeformálódásának nagyságrendjét mérték ab­ból a célból, hogy az így nyert eredményeket össze­hasonlítsák a repülés előtti adatokkal. A két űrhajós közérzete jó. Az állomás berendezései és műszerei zavartalanul működnek. A Szaljut—4 or- bitális tudományos állomás folytatja repülését. Makariosz nyilatkozata a ciprusi helyzetről A 24. munkanap a Szaljut fedélzetén Szerdán befejeződtek Ma­kariosz érsek, ciprusi elnök Egyiptomban folytatott hi­vatalos tárgyalásai — csü­törtökön reggel a szigetor-' szág államfője továbbulazik közel-keleti" útjának követ­kező állomására, Damasz­kuszba. Az alexandriai meg­beszélések végeztével Maka- riosz érsek sajtóértekezletet tartott. Ennek bevezetője­ként igen konstruktívnak nevezte Szadat elnökkel folytatott eszmecseréjét és kiemelte azt a tényt, hogy a közel-keleti és a ciprusi problémakör szorosan ösz- szefúgg egymással. Ha sike­rülne a térség békéjét meg­teremteni, az jótékonyan hatna Ciprusra is, ugyanak­kor nem lehet mindaddig teljes nyugalom a világnak ezen a fontos pontján, amíg nincs béke Cipruson. A közel-keleti kérdésről szólva Makariosz kijelentet­te: „teljes mértékben támo­gatjuk az arab országok igazságos ügyét. Egv kérdés­re válaszolva közölte, hogy a PFSZ hamarosan irodát nyit Nicosiában. A ciprusi kérdéssel kap­csolatban Makariosz megái­Giscard d‘Estaing Katowicében^ ” ^ *,uj" lapította, hogy Ciprus népét a török invázió kész tények elé állította, de ez a nép „sohasem fogja eltűrni a rá- kénvszerített helyzetet”. A "WMiföánát? alatt levő féfffidrW’ rendezett „hépsza- ,tta*ási>«A<Hsft Ijeafzle-kha cip­rusi török kisebbség- valós akaratát. Makariosz egy kérdésre válaszolva kifejtette: nagyon fontosnak tartaná a Szovjet­unió által javasolt nemzet­közi Ciprus-konferencia összehívását, hogy ..a cipru­si problémát; ne a NATO- családon belül próbálják rendezgetni”. i-i.». - ‘»‘[íj (iráöíöH Giscard d'Extaivg szerdán .vidéki körútra indult. Első állomása Katowice. Megte­kintette a katowieei kohómű építkezését. Ez a létesítmény a jelenlegi lengyel 4 ötéves terv legnagyobb beruházása, s nagy- és középhengerdéjé- nek berendezését francia cé­gek szállítják. A vendégek megszakítot­ták útjukat Dabrowa-Gor­■t > +.6>k>t* ré’Síiis ív rsví nicz-.ban, majd Sosnowlec- ben, Edward Gierek szülő­városában. Mindkét bányász- városban tízezres tömegek köszöntötték őket. A déli órákban a katowieei sportcsarnokban mintegy 100 ezer részvevővel lengyel— francia barátsági gyűlést rendeztek. Ezen Edward Gie­rek, majd Giscard d’Estaing mondott beszédet. Az ENSZ-közgyűlés különleges ülésszakának előkészítése Az Egyesült Nemzetek Szervezetében megkezdték a közgyűlés 7. különleges ülésszakának előkészületeit, amely ez év szeptember 1. és 12. között ül össze New Yorkban. Az ülésszak részt­vevői a nemzetközi gazda­sági fejlődés és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkoznak majd. Megkezdte munkáját az előkészítő bizottság, amely összeállítja a napirendi kér­déseket és előkészíti a vitá­hoz az előzetesen beterjesz­tett okmányokat. Az ENSZ gazdasági szerveiben és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok szférájában végre­hajtandó strukturális vál­tozásokat érintő ajánláso­kat záradékkal látja el a közgyűlés 29. ülésszaka ha­tározatainak megfelelően, a június 27-ig tevékenykedő előkészítő bizottság a gaz­dasági fejlődés meggyorsítá­sára, főképp a fejlődő orszá­gok gazdasági fejlődése meg­gyorsítására több ajánlást terjeszt a különleges ülés­szak elé. Az OPEC-dosszié Tizenhármak A gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb termelői kar- telijét, a Kőolajexportáló Országok Szervezetét 1960 szeptemberében alakította meg Bagdadban Irán, Irak. Kuwait, Szaúd- Arábia és Venezuela. A világszerte használt OPEC név a szervezet an­gol nevéből (Organization of Petroleum Exporting Count­ries) alkotott betűszó. A szervezet eredetileg a legfon­tosabb olajtermelő országok védelmi szervezete voll a nemzetközi olapmonopóliu- mok kizsákmányoló politiká­ja ellen. OPEC-ék közben 13 tagú­ra gyarapodtak Abu Dhabi- val. Algériával, Equadorral. Indonéziával. Katarral. Lí­biával, Nigériával és Gabon- naL A 13. évben Fennállásának első évei­ben az OPEC csak szerény engedményeket tudott kihar­colni a külföldi — elsősor­ban amerikai — olajtársasá­goktól. Sikerült például el­érnie, hogy a monopóliumok valamivel többet fizessenek az egyes tagországokban kitermelt olajért, azaz a mo­nopóliumok sok milliárdos hasznának egy része szol­gálja az olajkinccsel bíró or­szágok gazdaságának javát. (Az OPEC 1973 októbe­rében került első ízben a lapok címoldalára, akkor, amikor a szervezet először vállalt magára bizonybs po­litikai szerepet is. Az arab országok érdekeinek védel­mében olajembargót rendelt el az Izraelt támogató tőkés- országok ellen, s egyben négyszeresére emelte az olaj barrelenkénti árát (1 barrel = 139 literi. ,.j ; ... .. ■ Y . Mesés olajkincs A kartell hatékonyságát kétségkívül előmozdítja: ta­lán egyetlen más nyersanyag sem fordul elő földrajzilag annyira koncentráltan, mint az olaj. Az OPEC a világ nyersoajexportjának mint­egy 8.5 százalékát adja, az USA például körülbelül 35 százalékban. Nyugat-Euró- pa 60—70 százalékban. Japan pedig csaknem teljes egészé­ben a közel-keleti olajtól függ. A szerencsés körülmé­nyek, a tagállamok szolidari­tása, (bár az OPEC politikai színskálája a feudális Szaúd- Arábiától a haladó Irakig terjed) és a tőkésországoK egymás közötti ellentétei le­hetővé tették, hogy az OPEC döntően meghatározza az olaj árát. Olajosok valuta­koktélja Az OPEC tagállamainak életképes gazdaságot kell ki­építeniük addig, míg ki nem merülnek olajkészleteik. Ez óriási beruházásokat, tehát szövetsége importot követel, s így ter­mészetes. hogy a szervezet tagjainak legfőbb gondja a, a legutóbbi két évben az volt, hogy vásárlóerejük az infláció és a dollár értéké­nek lemorzsolódása miatt 30—35 százalékkal csökkent. Ez a két probléma szerepéit a napokban befejeződött gs- boni miniszteri értekezlet napirendjén is. Az OPEC el­döntötte: úgy védi ki a dol­lár értékcsökkenéséből szár­mazó veszteséget, hogy más elszámolási alapra tér át. A dollár aránylag rövid idő alatt mintegy 20 száza­lékot veszteti értékéből, gya­korlatilag tehát ennyivel csökkentek az olajtermelők bevételei is. A kőolaj bar­relenkénti árát ugyanis ed­dig dollárban állapították meg (1 barrel 10,45 dollárba kerül). A tagállamok most elhatározták, hogy október­től nem a dollárhoz, hanem a Nemzetközi Valuta Alap által kibocsátott úgynevezett különleges lehívási jogokhoz — ez az SDK, vagy népsze­rűbb nevén papírarany — mérik az olaj árát. Az SDK voltaképpen a 16 tőkés valu­ta egymáshoz hasonlított ér­tékét tükröző „valutakok­tél". Az SDR értékért az egyes valuták árfolyamának mozgása alapján, napról napra kiszámítják Az SDR azért jelent védelmet a dol­lar inflálódása ellen, mert ha az amerikai valuta gyen­gül. azaz más valutákhoz ké­pest csökken az átváltási ár­folyama. ez egyszersmind az* jelenti, hogy más valuták erősödnek és kiegyenlítik a dollár értékcsökkenését. A Nyugat zsarolni próbál Ez a számítási mód védel­met nyújt a dollár értékének esése ellen, de már nem ké­pes pótolni az OPEC tagál­lamainak időközben elvesz­tett vásárlóerejét. Ezért a* OPEC jelezte, hogy felül fogja vizsgálni az árakat, es októberben esetleg ismét drágább lesz az olaj. Tekintettel a nyugati tő­késországok inflációjára, az OPEC akár 30 százalékos áremelést is indokoltnak tart. Ez azt jelentené, hogy barrelenként 2—3 dollárral megy feljebb az ár. A nyu­gati olajíogyasztó országok e hírek hallatán már jó elő­re megelőző zsaroló hadmű­veletekkel akarják megaka-' dályozni az olaj árának eme­lését Ford amerikai elnök néhány nappal ezelőtt egy éjszakai sajtóértekezleten az Egyesült Államokban tapasztalható gazdasági visszaesés közeli végét jósol­va azt állította: „A recesszió hamarosan véget ér, a jövőben inkább jó, mint rossz hírekről tudok majd beszámolni.” Vannak jelek az amerikai gazdasági életben, amelyek bizonyos javulásra mutatnak. A derűlá­tás azonban egyáltalán nem annyira indokolt, mint ahogy Ford elnök nyilatkozatából kicsendül. Amerikai gazdaság: választási derűlátás A tények azt mutatják, hogy e pillanátban még tart az Egyesült Államok történe­tének négy évized óta legsú­lyosabb gazdasági vissza­esése! A kormány hivatalos előrejelzése is azzal szárri-ol, hogy 1975-ben a brutto nemzeti össztermék reálér­tékben 3,6 százalékkal keve­sebb le$z, mint 1974-ben volt. Az infláció ütemét ugyan­csak erre az. esztendőre 9,5 «ázsiókra jósolják. Ráadá­sul: az amerikai kereskedel­mi minisztérium által kidol­gozott új, rendkívül bonyo­lult index '(amely 12 ipari, pénzügyi és kereskedelmi té­nyező alapján a gazdasági tevékenység élénkségét jelzi) továbbra is mélyponton van. Az index 1967 alapján méri a gazdasági tevékenységet, tehát az akkori szintet 100- nak tekinti. így számolva 1973 nyarán, a nagyméretű visszaesés kezdete előtt a gazdasági tevékenység „hő­mérője” 127-et mutatott. Az idén, május elején viszont csak 95-öt, tehát jóval ala­csonyabb volt, mint az ala­pul szolgáló 1967. esztendő­ben ! Egyelőre ezek a tények. Jogosnak látszik tehát az amerikai átlagpolgár kérdé­se: mire alapozzák hirtelen derűlátásukat az USA politi­kai és gazdasági életének ve­zetői. A : magyarázat viszonylag egyszerű. Ford elnök gazda­sági tanácsadó bizottsága az előbb említett, 12 összetevő­ből álló index vizsgálatakor arra a következtetésre ju­tott, hogy az március vége óta emelkedik. Igaz, hogy jelenleg is csak 95-ön áll — februárban viszont mind­össze 91 volt. A gazdasági tevékenység tehát — mondják a Fehér Ház tanácsadói — március óta bizonyos élénkülést mu­tat. Megállapításukat alá­támasztják olyan részletada­tok is, mint a tartós fogyasz­tási cikkeket előállító ipar­ágak megrendeléseinek ala­kulása. Ezt az amerikai köz­gazdászok a konjunktúra igen fontos mutatójának tart­ják és megállapítják: április óta a megrendelések be­áramlása csaknem 15 száza­lékkal növekedett. Mindeb­ből a szakértők azt a követ­keztetést vonják le, hogy júniustól kezdve a brutto nemzeti össztermék reálérté­ke körülbelül 3 százalékkal emelkedni fog. (Miután az. első fél évben a csökkenés pnnél jóval nagyobb volt a múlt évhez mérten — a második fél évben várt nö­vekedéssel együtt számolták ki a szakértők az egész 1975. évre vonatkozó, már említett 3,6 százalékos csökkenést! A lényeg tehát: két hónap megélénkült gazdasági tevé­kenységéből arra következ­tetnek, hogy 1975 második felében fokozatosan megszű­nik majd a visszaesés. A derűlátás alapja megle­hetősen ingatag. (Jellemző, hogy az elnök gazdasági ta­nácsadó bizottságának ve­zetője nem ért egyet a bi­zottság irodáiban dolgozó számítógépek előrejelzései­vel. Ök ugyanis jóval óvato­sabbak, és 1975 második fe­lére nem három, hanem csak másfél-két százalékos társa­dalmi össztermék-növekedést jósoltak.) Mindehhez hozzá kell fűz­ni: még a legderülátóbb elő­rejelzések is elismerik, hogy a munkanélküliség továbbra is rendkívül magas Május­ban 9,2 százalék volt a mun-' kanélküliek aránya, valami­vel több, mint 8 és fél mil­lió teljes munkanélküli! Az elnök tanácsadó bizottsága elismerte, hogy júliusra az arány valószínűleg 9,5 szá­zalékra emelkedik, ami pél­dátlan az utóbbi évtizedek történetében. Ráadásul ugyanez a bizottság úgy vé­li: a munkanélküliség aránya 1976 fordulóján még akkor is 9 százalék (körülbelül nyolc­millió ember) lesz, ha a de­rülátó gazdasági előrejelzés valósággá válna! Erre a valóságra persze még várni kell. S a kissé könnyelmű optimizmust alig­hanem azjzal lehet magya­rázni, hogy 1976 elnökvá­lasztási év. Az adminisztrá­ció számára tehát politikái létkérdés a gazdasági hely* zet javítása!

Next

/
Thumbnails
Contents