Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Wt június f«, !HMST-MA9YARÖRSZÁ« Dolgozó diákok Nemcsak időtöltés Sátorban, buszon, üdülőben A TÄBOROZÖ, KIRÁNDULÓ DIAKOK között vannak, akik né­hány hetet dolgozni akarnak. A LÁNYOK ÉS FIÜK, — AKIKRŐL ÍRÁSUNK SZÓL — MAR A VAKÁCIÓ ELSŐ NAPJAIBAN MUNKÁBA ÁLL­TÁK. Belvárosi sátorozók A könyvhétén minőén ár­ra járó nyíregyházinak Is­merőseivé váltak a könyv­sátrak eladói. A szeles dél­előtt a nyolc fiú a sátrak szélárnyékába húzódott. — A mezőgazdasági szak­középiskolába járunk, most fejezzük be a második évet. KlSZ-rttünkában árusí­tunk. Áz eladott könyvek árának egy századát kap­juk — mondták. | Ez azóta az alapszervezet i-pénztárába került. | — Mire fogjátok felhasz­! nálni? — Még hem tudjuk. Gyűjtjük. Mindig jó, ha van osztálypénz. Lehet, beol­vad a jövő évi tanulpiányi kirándulás költségeibe. Egy héten át dolgoztak. A sátraik előtt megálló embe­rekkel figyelmesek, udvaria­sak voltak. Kalauz­kistanárnő A busz megáll. A várako­zókkal felszállók. Kikészített kétforintosomat a kalauz asztalkájára tettem. Mögötte ismerős, hosszú hajú lány. Megismer. A tanárképzőre jár. Fényéé Gabriella. A kö­vetkező tanévben negyedéves lesz. — Hát te ... ? — érdeklő­döm. '*-— Olvastam a* 5. számú Volán felhívását, kalauzokat kerestek. Jelentkeztem. Közben a felszállókat fi­gyeli, adja a jegyet, csenget. Mozdulataiból még hiány­zik a rutin. — Három napja csinálom. Ez, a 8/A-s járat a második, amin dolgozom. A 15 per­ces menetidők közben 10—20 percesek a kiállások. — Mire használod fel az időt? — Olvasom a jövő évi kö­telező irodalmat — feleli. Elmosolyodik, és az asztal­kán fekvő Bulgakov-könyv- re mutat. Ismét megálló. Uj utasok. Egy nénike nagy kosaraival nehézkesen száll fél. Indu­lunk. — És miért csinálod? — Érdekes, változatos a munka. Emberekkel talál­kozóm Természetesen a kilenc forintos órabér is jó. Nyáron országjárásra aka­rok menni, A tanítványok is hasznát veszik A tanárképző főiskolán, kollégiumi szobáikban ke­restem meg Radnai Aranka és Túri Ágnes harmadéves hallgatókat. Az esős idő őket is szobafogságra ítélte. Utol­só vizsgájukra készülték. Kérdésemre, hogy mi a nyári tervük, Aranka vála­szolt: — A szakszervezeti üdül­tetés alatt itt a kollégium­ban fogunk dolgozni július­ban és augusztusban. Kul­400 végzős a főiskolán A végéhez közeledik a vizsgaidőszak a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. Az utolsó évesek már az államvizsgára készülnek. Ebben az évben a nappali tagozaton 284 tanárszakos, 37 tanító és 72 óvónő (esti tagozatos) készül fel, hogy komplex államvizsgán adjon számot Sokoldalú fel- készültségéről. A sikeres ál­lamvizsga után a leendő pe­dagógusok az ország keleti felének általános iskoláiban és óvodáiban bizonyítanak már a gyakorlatban oktat­A hétfőről keddre virradó éjszaka Szabolts-Szatmár felett átvonuló vihar zavart okozott a vasúti közlekedés­ben is. Görögszállás és Rakamaz között a vihar a vasúti pálya mellett levő fák közül többet kidöntött, a fák ráboruitak a sínekre, megrongálták a villamos felsővezetéket, a vezeték tar­tóoszlopaiból is kidöntöttek túrósok leszünk. Tavaly is ezt a munkát végeztük, na­gyon megszerettük. A feladatunk az üdülők­nek, felnőtteknek és gyere­keknek külön-külön, progra­mokat állítani össze — vette ót a szót Ági. — Sportver­senyeket, szellemi és ügyes­ségi vetélkedőket, ismer­kedési esteket Szervezünk. Elképzeléseink alkalmaz­kodnak a vendégek igényei­hez és természetesén az idő­járáshoz. Szívesen csinálják, mert vele az üdülők tartalmas pi­henését segítik elő. Közben fejlesztik képességeiket, mé­lyeknek jövendő tanítványa­ik veszik hasznát. tanárképző va, neveivé á jövő nemze­dékét. A végzősök ünnepségére 1975. június 21-én, szomba­ton délelőtt 11 órakor kerül sor a főiskola kerengőjében. Több mint 400 diploma át­adásáig kerül sor. A végző­söket dr. Margócsy József főigazgató búcsúztatja. Áz ünnepségen kerül átadásra a tanulmányaik során a gya­korlati tanításban elért ki­magasló eredményeik és pél­damutató közéleti tevékeny­ségük elismeréséül a Kiváló ianár- és tanítójelölt kitün­tető cím. néhányat. Emiatt a személy- szállítást Rakamaz és Gö­rögszállás között autóbu­szokkal, átszállással oldot­ták meg. A vasút műszaki javító­brigádjai azonnal hozzá­kezdtek a károk helyreállí­tásához, a kedd délelőtti órákra a pályát felszabadí­tották, a felsővezeték hibáit kijavították. Reszler Gábor Vezetékszakadás miatt Forgalmi akadály a nyíregyháza Szerencs közötti vasútvonalon RAK AMAZON, a Győzelem Tsz 140 hektáron foglalkozik kertészettel. Termékei­nek nagy réSZfit Nyíregyházán értékesíti. Képünkön: Tóth Károly né. Borbély Ferenené, Koncsol Józseíné szedi a kelkáposztát. (Hammel József felvétele) FELÚJÍTJÁK A „TOKAJT”. A tiszalöki hajójavító özemben az Augusztus 20. szocialista brigád megkezdte a Tokaj nevű vontatóhajó nagyjavítási munkáit. (Elek Emil felvétele) RÓZSA Bartók és az építészet r r mm ■■ * r Buvo örökség Tévéműsor megyénk építészetéről Már egészen pici kora óta ismerem. Láttam, amikor világoszöld ruhácskájában vidáman nyújtózkodott a korai napsütésben. Majd par nap máivá ,növekedni kezdett, biborszinűen csil­logott, kidugta fejét, s az égre mosolygott. Körü'for- gátia arcát, testvérei hajla- dozását szemlélte, s ha mun­kába menet rápillantot'am, mintha egy picit, nagyon pi­cit feléni bólintott volna a rózsa. Ma már teljes pom­pájában illegett magát, ké­nyeskedve/ rázza le magáról a vízcsöppeket, szirmait ki­tárva öleli magához a düny- nijögő bogarakat. Tudja magáról, hogy szép, hogy ta­vasz van, hogy a kert ró­zsatengerében sincs szé­gyenkezni valója. Bizonyára nem tudja, el sem hinné, nem is kell tudnia: csak egy rövidke pillanat az éle­te. Visszatér a földbe, s a gondos emberkezek nyomán jövő májusban újra életre kel. Már nem bólint felém reggel, de én nem szólok rá, csak csodálom, hisz’ ne­kem, értem pompázik. (tgy) Világszerte egyre nagyobb figyelmet fSrdítanak az épí­tészek, tervezők a népi építé­szet tiszta formái, forrásai felé. Ennek bizonyítéka, hogy ez a téma fő helyet kapott Madridban a nemzetközi ta­nácskozáson is? Újabban olyan hírt kaptunk, hogy a magyar építésztársadalom 18 legki­emelkedőbb képviselője ké­szül szabolcs-szatmári tanul­mányútra, hogy itt a helyszí­nen vegye szemügyre a ma­gyar népi építőművészet meg­található emlékeit, A Magyar Televízió vasár­nap, június 22-én tűztfe mű­sorra a Búvá örökség című filmet, amely Madridban az építészek nemzetközi kmg- resszusán első díjat kapott. Ez a film, melynek készítője Lőrincz József operatőr és Szijj Miklós rendező, mé gvénket mutatja be, páratlan szépségű műemlékeinket vo­nultatja fel, népi hagyomá­nyainkkal ismertét meg. Az úgynevezett bartóki gondolát jegyében született a 20 perces alkotás, amely a nagy nem­zetközi siker után most a há-i zai közönség előtt is ismertté válik. A színesben is látható ffln*J lé ezért külön felhívjuk m megyénkben élőket, hiszen a nagyszerű felvételek, ä kitűnő szerkesztés még azok számá­ra is tartogat újat, akik lát­ták a valóságban is á szai- bolcs-szatmári építészet szép­ségeit. Tehát még egyszer az időpont: június 22, vasárnap, délután 18,20 óra. FILMJEGYZET Piedone, a zsaru Egy figurára vagy egy alap­helyzetre filmét építeni — kockázatos vállalkozás. Ha chaplini szintű tehetségről van szó, a feladat nem meg­oldhatatlan, mert egy jelle­met vagy magatartásformát — kellő emberismerettel, te­hetséggel, ötlettel — atomjai­ra lehet bontani. Ez olykor érdekesebb „mutatvány”, mint a fordulatokra épülő sztori. Hozzá kell tenni: a szi­tuációk vagy cselekvések is­métlődése csak akkor kelthet figyelmet, ha tartalma, mély­sége, mondanivalója van Mint Chaplinnél, Tátinál vagy újabban Gene Hackmannél (Francia kapcsolat, Madár- ijesztő). A Piedone, a zsaru című film alkotói nem tartoznak a nemzetközi élmezőnybe?. Steno, a rendező készített már ötletes alkotásokat (a Ré­gi idők mozija emlékezetes élményünk), azonban sem 5, sem a címszerepet megfor­máló Búd Spencer nem olyan sokszínű müvészegvé- ftiség. hogy nevük, felkészült- már önmagában is ga­rantálhatná a sikert. Márpp dig a mű a fentebb leír! Cilmtípushoz tartozik. Spirá­lishoz hasonlóan kígyóznak benne a jelenetek, szinte min­dig ugyanazt látjuk, folyton variációkat látunk — méghoz­zá egy témára. Hogy miről van szó a filmben? Egy robusztus rend­őrről, aki ököllel és barátko- zással igyekszik nehéz felada­tát megoldani. Ököllel, mert testi erejét sűrűn kamatoz­tatja a bűnözők elleni harc­ban — és barátkozással, mert az alvilági erőket ígv is sakkban lehet bizonyos mér­tékig tartani. A konfliktus abból adódik, hogy Piedone. a hústorony zsaru folyton össze­ütközik feletteseivel, mert a rendőrség vezetői nem na­gyon kedvelik a partizánko­dást. Másrészt: a gáncsnétkü- li lovagok gyakran megsze­gik az egyezséget, alaposan a körmükre kell nézni még a jelentéktelen információk biztosítása érdekében is. Ilyenformán örökös patt helyzet alakul ki: Piedone vi tézül verekszik, pompása1 megállja a helyét áZ „üsd vágd — nem apád” csihipu- hijában, csak éppen a dolgok nem akarnak elrendeződni. A filmben a legnagyobb att­rakciót a verekedések jelen­tik. Ütnek arcra, állra, gyo­morra; rúgnak mellbe, farba, hátba — hadd hé soroljuk tó elképzelhető változatokat. A bunyónak természetesen meg­van a koreográfiája, ha azt állítjuk, hogy a színészek re­mekül csinálják, már-már profiszinten, igazat mon­dunk. Mindez sok — és mégis ke­vés. A filmen olykor lehet szórakozni, a mackóformájú rendőr is rokonszenves, egy idő után azonban kifejezet­ten fárasztó, hogy üresen jár az ötletmalom. Az efféle fil­mekben a fokozás, az izgal­mak fortisszimója elengedhe­tetlen. Steno elpuffogtatja legjobb poénjait a mű első ré­szében és aztán már csax az ismétlés marad (hacsak a fa­nyar-ironikus befejezést nem minősítjük eredeti megoldás­nak). A Piedone, a zsaru — kri­tikai megjegyzéseink ellenére — közönségfilm a javából. Nem baj. hogy az: szórakozni, kikapcsolódni bohóságokon iS lehet. Azért említettük meg fenntartásainkat, ínért üst irezzük, Steno ezúttal főleg rutinjából építkezett és nem volt képes a sok „újrázásból" elég változatot kicsiholni. Ga­loppot vártunk ; kocogást kam­tunk. (veress) s

Next

/
Thumbnails
Contents