Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

XXXII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Húszéves a Varsói Szerződés jubileumi ünnepség Varsóban, Budapesten és Moszkvában A lengyel fővárosban, a nemzetgyűlés oszlopcsarno­kában szerdán délelőtt meg­kezdődött a Varsói Szerződés országai parlamenti képvise­lőinek kétnapos találkozója, amelyet a szerződés aláírása 20. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A jubileumi eseményen a bolgár küldöttséget Vladimir Bonev, a nemzetgyűlés elnö­ke, a csehszlovákot Alois Indra, a szövetségi gyűlés el­nöke, a lengyelt Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke, a magyart Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, az NDK-ét Gerald Götting, a népi kama­ra elnöke, a román Stefan Mocuti, a nagy nemzetgyűlés aielnöke a Szovjetunióét Alekszej Sityikov, a Legfel­sőbb Tanács szövetségi taná­csának elnöke vezeti. Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a találkozót Európa jövője szempontjából rendkívül fontos időszakban tartják, amikor a szocialista közösség következetes béke­politikája eredményeként ki­bontakozott az enyhülés szé­les folyamata. Ezt követően Henryk Jab- lonski, a LEMP PB tagja, ál­lamelnök tolmácsolta a jelen­lévőknek a LEMP KB, az ál­lamtanács és a kormány üd­vözletét. — Mi lengyelek különös megelégedéssel fogadjuk azt a tényt, hogy a hét európai szocialista ország parlament­jeinek képviselői éppen Var­sóban jöttek most össze, hogy megünnepeljék védelmi szer­ződésünk jubileumát, és ki­fejezésre juttassák állásfog­lalásukat a béke és biztonság megerősítése. az európai együttműködés fejlesztése és a népek közeledésének nagy ügyében — húzta alá Jab- lonski államelnök. A találkozón ezután Vla­dimir Bonev, a bolgár kül­döttség vezetője vette át az elnöki tisztet, és elsőként Alekszej Sityikov, a szovjet delegáció vezetője szólalt fel. Rámutatott, hogy a Varsói Szerződés országai az elmúlt húsz esztendőben számos olyan fontos, építő jellegű kezdeményezést tettek, amely lényegbevágóan befolyásolta Európa és az összes földrész különböző társadalmi rend­szerű országa kapcsolatainak fejlődését. A Varsói Szerződés a béke és a szocializmus megerősíté­sének hatékony eszközévé vált, biztosította a dolgozók milliói nyugodt alkotó mun­kájának lehetőségét — han- 6Úlyozta Sityikov. Alois Indra, a csehszlovák küldöttség vezetője aláhúzta a Varsói Szerződés békés jel­legét, és megállapította, hogy a népek közötti együttműkö­dés az utóbbi években egész sor konkrét eredményt ho­zott. ,,A tartós béke biztosí­tása érdekében azonban még további erőfeszítésekre van szükség” — mondotta. A találkozón ezt követően Apró Antal elnökölt. Gerald Götting, az NDK delegációjának vezetője meg­állapította, hogy a Varsói A varsói ünnepi tanácskozás résztvevői (Kelet-Magyarország telelőtől Szerződés történelmi szere­pet játszott az európai béke megőrzésében és a kontinens országai együttműködésének kibontakoztatásában. „Szerző­désünk humánus céljai alap­vetően különböznek a tőkés államok katonai és politikai szövetségeinek célkitűzéseitől” — hangoztatta. Az NDK népi kamarájának elnöke után a bolgár küldött­ség vezetője, Vladimir Bonev emelkedett szólásra. Rámuta­tott, hogy az 1955 május 14- én aláírt Varsói Szerződés a szocialista országok kapcso­lataiban új, minőségileg ma­gasabb szintű szakaszt nyi­tott meg. „Az elmúlt 20 év megmutatta — emelte lei —, hogy ez a védelmi egyezmény hű maradt történelmi jelen­tőségű célkitűzéseihez, s Eu­rópa és a világ békéje és biztonsága megszilárdításának hatalmas tényezőjévé vált”. Ezt követően Gerald Göt- iáng elnökölt, s Apró Antal­nak, a magyar küldöttség ve­zetőjének adta meg a szót. Apxó Antal felszólalása Apró Antal bevezetőben a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bi­zottsága, a magyar or­szággyűlés, a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevé­ben és megbízásából köszön­tötte a Varsói Szerződés tag­államai parlamenti képvise­lőinek találkozóját és em­lékeztetett arra, hogy ez év márciusában volt az MSZMP XI. kongresszusa és április 4-én ünnepelte a magyar nép 30. évfordulóját annak, hogy a Szovjetunió felszabadította Magyarországot. Ezekben a napokban — mondotta — minden haladó gondolkodá­sú, becsületes ember hálával gondol a Szovjetunióra, amely a háború legfőbb ter­hét viselte és a legnagyobb áldozatokat hozta népek bé­kéjéért, az egyetemes emberi haladásért. A Varsói Szerződés jelen­tőségét méltatva az ország- gyűlés elnöke egyebek között kijelentette: a szocialista épí­tésben elért eredményeink jelentős mértékben annak köszönhetők, hogy a Var­sói Szerződés tagállamainak közös erőfeszítésével és kez­deményezésére sikerült vé­get vetni a hidegháborúnak és biztosítani a békés építő­munkához szükséges nemzet­közi légkört. A Varsói Szer­ződés államai jelentős kez­deményezésekkel szorgal­mazzák a fegyverkezési haj­sza korlátozását és a nem­zetközi politikai életben még meglévő konfliktusok békés eszközökkel való rendezését, a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok békés együttműködését. Apró Antal a továbbiak­ban hangsúlyozta: A kormányoknak és né­peknek még sokat kell ten­niük a további enyhülésért, azért, hogy Európa a béke kontinensévé váljék. Mai ta­lálkozásunk megerősíti azt az elhatározásunkat, hogy ebből a munkából a Varsói Szerződés legfelsőbb nép- képviseleti és alkotmányos törvényhozói testületéi is kivegyék a részüket. Ebben a munkában közös támaszunk a Varsói Szerző­dés szervezetében tömörült országok legyőzhetetlen ere­je, amelynek gyarapítását változatlanul feladatunknak tekintjük. Szerződésünk nem a hatalmi terjeszkedési poli­tika jegyében, hanem jogos önvédelemből született. Illú­zióknak most sem esünk ál­dozatul, elvtelen alkuba most sem megyünk bele, vé­delmünk biztosítékairól nem mondunk le. Ha azon­ban megszűnnek a tőkés ál­lamok katonai tömbjei, leg­előbb a NATO. akkor kellő megegyezés alapján egyide­jűleg megszűnik a Varsói Szerződés is. Ehhez létre kell jönnie an­nak a biztonsági rendszer­nek, amelyben a békés egy­más mellett élés elvei, ural­kodnak, mindenki megismeri a népek és államok szuvere­nitását, területi sérthetet­lenségét, tiszteletben tartja társadalmi rendjüket, törvé­nyeiket, szokásaikat és amelyben a vitás kérdések erőszak és fenyegetés nélkül tárgyalásokon oldódnak meg. Stefan Mocuti, a román küldöttség vezetője beszéde jelentős részét az összeurópai értekezlet ügyének szentelte, összegezte a konferencia munkájának eddigi eredmé­nyeit és megállapította, hogy az értekezlet teljes sikerében lényegbevágó szerepet játsz­hatnak a szocialista országok kormányai és parlamentjei A szerdai ülésen utolsóként a lengyel delegáció nevében Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, szejm-képviséLő szólalt fel. „A Varsói Szerződés az el. múlt két évtizedben biztosi, tóttá a népek szocialista vív­mányának megőrzését, a szo­cialista közösség országainak sérthetetlenségét és népeink biztonságának alapja és biz­tosítéka volt — húzta alá. Lengyelország az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy védelmi szerződé­sünk tovább erősödjék. A találkozó csütörtökön délelőtt folytatódik ★ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára szerdán dél­után fogadta a Varsái Szer­ződés országai parlamenti küldöttségeinek vezetőit, akik a szerződés aláírása 20. évfor­dulója alkalmából a lengyel fővárosban rendezett találko­zón vesznek részt {Folytatás a 2. oldalon) Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központ! Bi= zottságának ülését május 15-re összehívták. A Politikai Bizottság nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottság­nak. (MTI) Országgyűlési képviselni jelelő gyűlések Szigethalmon Gáspár Sándort, Hódmeze« vásárhelyen Győri Imrét, Salgótarjánban Brutyó Jánost jelölték Szerdán országszerte foly­tatódtak az országgyűlési képviselőjelölő gyűlések. A Csepel Autógyár művelődési központjában megtartott je­lölő gyűlésen részt vett Gás­pár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Cser. venka Ferencné, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­ra. Dékány Sándor, a rácke­vei járási népfrontbizottság titkára mondott megnyitót, majd Szeghalmi Gyula, a Csepel Autógyár pártbiaott. ságának titkára szólt az or­szág és ezen belül a Csepel Autógyár fej­lődéséről és ismertette az előttünk álló időszak felada­tait. Ezután Túr István, az üzem fenntartó részlegének üzemvezetője javasolta a gyűlés résztvevőinek, hogy Gáspár Sándort jelöljék a 18. számú Pest megyei választó- kerület országgyűlési képvi­selőjének. Több felszólalás hangzott el, majd a jelenlé­vők egyhangúlag elfogadták Gáspár Sándor jelölését, aki köszönetét mondott az iránta megnyilvánuló bizalomért. Csongrád megye 13. számú választókerületének lakoshi Hódmezővásárhelyen, az Al­földi Porcelángyár nagyter­mében tartották meg jelölő gyűlésüket Részt vett a gyű­lésen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, dr. Németh Lajos, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára és dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács elnöke 'is. Keresztes Istvánná, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára köszöntötte a megje. lenieket, majd a gyűlés elő­adója, dr. Szalontai József, az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottságának első titkára szólt az elmúlt években elért eredményekről, majd a Haza. fias Népfront városi bizott­ságának nevében javasolta, hogy Győri Imrét jelöljék a választókerület országgyű­lési képviselőjének. A felszó­lalások után a gyűlés részt­vevői egyhangúlag elfogadták a javaslatát. Győri Imre kö­szönetét mondott a bizalo­mért. A Salgótarjáni Öblösüveg. gyár Kossuth Lajos Művelő, dési Házában lezajlott jelölő gyűlésén ott volt Bruttyó Já- nos, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke, Géczi János, a Nógrád me­gyei pártbizottság első titká­ra és Hoff er István, a megyei tanács elnöke is. A felszaba­dulás óta végbement fejlő­dést, a Hazafias Népfront vá­lasztási programját Géczi Já. nos méltatta, majd beszéde végén a népfrönt és a város dolgozói nevében javasolta: jelöljék Brutyó Jánost Sál. gótarján országgyűlési képvi. selőjének. A javaslatot a hallgatóság jneleg ünneplés­sel fogadta, és egyhangúlag megszavazta. Ezután felszó­lalt Brutyó János éts megkö­szönte a választópolgárok bi­zalmát. (A megyénkben meg- tartott jelölő gyűlésekről la­punk 3. oldalán tudósítunk.) Államosítások Portugáliában A portugál kormány 35 ezer escudóban állapította meg a kifizethető legmaga­sabb havi bért, a 12 ezer es- cudót elérő, illetve meghala­dó havi béreket pedig az év vé­géig befagyasztotta. (Mind­két intézkedés június 1-én lép hatályba.) Nyugati hír­ügynökségek megjegyzik, hogy az újabb portugál államo­sítás körülbelül 20 nagyválla­latot érint. A rendelet nem terjed ki azokra a cégekre, amelyek külföldi tőkések tu­lajdonaiban vannak. * Az ideiglenes kormány mostani államosításait több fontos intézkedés előzte meg: 1975. március 13-án a fegy­veres erők mozgalmának (MFA) legfelső forradalmi tanácsa államosította a por­tugál bankokat és pénzintéz­ményeket, bét nappal később pedig a portugál biztosító társaságokat Április 15-én azonnali haJ tállyal államosították a vas­utat, a hajó- és légitársaságo­kat, az elektromos energiater­melést és -elosztást. A kőolaj­társaságokat, a vasipart és a kohókat Az ideiglenes kor­mány — a forradalmi tanács javaslatára — hozzáfogott a földreform megvalósításához is: 500 hektárban állapították meg a földbirtokok felső ha­tárát, 50-ben pedig azokét a földterületekét, amelyeken öntözéses gazdálkodást foly­tatnak. Elhatározták, hogy az ezen felüli birtokrészt kisa­játítják. 1975 végéig befagyasztották az alapvetően fontos éleimig szercikkek árát. Akkor haJ tározták el, hogy szükség ese­tén államosítják az ércbá­nyákat, a dohányipart, a sör-J szóda-, papír- és petrolkémia* gyárakat, valamint a fémfelé dolgozó ipart

Next

/
Thumbnails
Contents