Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám
ÍSTS. május ff SSHW-SfKgfARORÖZAÖ 3 A jó beruházások példája NEM KICSI AZ AZ ŐSZSZEG, ami jelenleg benne fekszik — de még nem kamatozik — különböző ipari és mezőgazdasági beruházásodban, megkezdett és nagyon lassan haladó építkezésekben. Az így lekötött érték országosan ma már meghaladja a 110 milliárdot. Ez megegyezik azzal az összeggel, amennyit évente beruházásokra fordíthat a népgazdaság. Mennél tovább áll „befagyasztva” ez a pénz fé- lig-háromnegyedig elkészült létesítményekben, természetszerűen annál később térül vissza a vállalatoknak és a költségvetésnek s így végső soron — mert üzembe állí. tásuk elhúzódik — a gazdasági fejlődés tempóját lassítják. Az elhúzódó beruházásokra és — részben — azok emelkedő költségeire a legtöbbször hallott indok: kevés az építő, szerelő kapacitás, mész. sze elmarad az igényektől. Szerencsére egyre többen látják, hogy a pontatlan munkának ezt a mentségét — „kicsi a kapacitás” — nem indoknak kellene használni, hanem sokkal inkább egy adott, valóságos helyzetnek tekinteni. Amivel tehát nem ' indokolni kell a tervektől való eltérést, hanem számolni ezzel — amikor a tervek ké< szülnek. Az utóbbi években egyre erőteljesebben érvényesül már ez a gondolatmenet, mindenekelőtt abban, hogy jő követelménnyé vált a beruházásokra fordítható anyagi erők koncentrálása. Több, a közelmúltban példamutatóan végrehajtott beruházás viszont jól mutatja, hogy a kivitelezés átfutási idejének rövidítése — vagy», annak normális mértéke — legalább annyira növeli a rendelkezésünkre álló kapacitás hatásfokát — mint a koncentrálás. Sőt: a koncentrálás és a gyorsított ütem együtt hatásos, hiszen ha nem aprózódik el a létszám, a gép, a pénz akkor lehet gyorsabban építeni, s ha gyorsabb a kivitelezés, több munkára jut idő — ugyanazzal a kapacitással. így a gyorsaság és a pontosság jelentős kapacitástartalék forrása lehet A IV. ÖTÉVES TERVBEN jó néhány építkezésen sikerült az átlagos nemzetközi idő és költségnormáknak is megfelelni. Ezek közé tartozik pl. a Péti Nitrogénművek még folyamatban levő, de évek óta ütem szerint haladó bővítése, a Leninvárosi Olefin- mű, a Duna menti Hőerőmű bővítése, a Barátság II olajvezeték fogadóállomása Százhalombattán, a Testvériség gázvezeték magyar szakasza, y egannyi vicc, éle, anekdota született már a kis Trabant autókról. Közülük a legszellemesebbet egy község fűszerüzletének oldalán olvastam. Ez volt oda meszelve: „Kerékpárt és Trabantot a felhoz állítani tilos.!” Ám a továbbiakban nem a Trabant-viccek sorát akarom gyarapítani, inkább egy valóságos történettel szolgálok. A helyszín: Berlin és Erfurt között az autóban. Már jócskán magunk mögött hagytuk az Elba folyót. Gépkocsivezetőnk higgadt nyugalommal ügyel arra, hogy fekete Volgánk sebességet jelző mutatója ne haladja túl a kilencvenet. Pedig ezen az autópályán száznegyvennel is lehetne repeszteni. Anélkül, hogy megjegyzést vagy célzást tennék a sebességre, a gépkocsivezető jegyzi meg: — Hallja kérem, milyen szépen dolgozik a motor? Ezt szeretem. Kilencvennél soha nem megyek többel. — S még hozzáteszi mosolyogva: — Szeretem ha az utasom, s persze én is célba érek. Teljesen egyetértek vele Később megkérdezi: és több fővárosi és vidéki szálloda építése isA jó beruházások első számú tapasztalata, hogy a határidő és a költségvetés betartása kétharmad részben az előkészítésen múlik. Az előkészítés a maradéktalan felkészülést jelenti egy gyorsan, pontosan, koncentrált erőkkel végrehajtott akcióra. Napjainkban csak így érdemes gondolkodni egy-egy nagy horderejű, nagy befektetéseket igénylő beruházásról. Az előkészítés pedig a tervek pontos és hiánytalanul részletes elkészítésével kezdődhet csupán, erre lehet azután pontos költségvetést és ütemtervet szerkeszteni. Nem szokás ma még a hazai beruházási munkában (a fent említett esetekben fordult csak elő, azokban is különböző mértékben), hogy a terveket a kivitelezőkkel, valameny- nyi alvállalkozóval és szállítóval egyeztessék. Holott ez a legkézenfekvőbb dolog a világon. Ezt elmulasztva „gazda nélkül” készül a számvetés. A kivitelezőkkel, kooperációs társakkal egyez, tetett terv teheti valóban reálissá a határidőket és a költségvetést is. az előkészítés szakaszában nyugodtan változtathatják — akár többször is — a terveket, a határidőket, a költségvetés tételeit, ebből ekkor még semmiféle veszteség nem adódhat. Ilyenkor egyetlen tollvonással lehet intézkedni, korrigálni, ahelyett, hogy később esetleg az emberek és gépek NAPIRENDEN Hétfőn délelőtt a megyei tanács vb-termében ülést tartott a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezetének elnöksége. Az ülést dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnök- helyettese, a megyei szervezet elnöke vezette. Az egyes napirendi pontokat Farkas Ferenc, az MNB megyei igazgatóságának vezetője, a szervezet titkára terjesztette elő. Az elnökség elfogadta az 1975. évi költséggazdálkodási irányelveket is. A megyei szervezetnek 17 vállalat, — Önöknél/ Magyarországon jó utak vannak? S fegyelmezettek az autósok? Válaszolgatok, de a teljes igazság helyett inkább azt ajánlom, jöjjön el egyszer hozzánk.— Igen, már terveztük az asszonnyal, hogy majd felkerekedünk és családostól elutazunk a Balatonhoz. A garázsból már több kolléga járt ott és nagyon dicsérték, mesélték milyen szép ... Diskurálásunk abbamarad. Ö az utat, én a tájat figyelem. Aztán észreveszem, hogy a gépkocsivezető egyre jobban nézi a visszapillantó tükröt. — Egy Trabant erőlködik, előzni akar — mondja szinte önmagának — én nem állok az útjába. — S rögtön 5 is Trabant-viccek mesélé- sébe kezd. Az egyiknek az a lényege, hogy a benzinkútnál véletlenül a tulajdonos issza meg a keveréket és a Trabant tankjába eeserege dolgozzon feleslegesen, vagy ácsorogjon munkára, terepre, tervre várva. Az egyeztetett tervek alapján lehet jól szervezni is, s ilyen helyzetben az is gyorsan kiviláglik, hogy egy eset. leges mulasztásért vagy hibá. ért ki a felelős. Ha nem kapkodják el sehol sem azt a bizonyos első kapavágást, akkor becslések szerint: a beruházás ötletétől az üzembe helyezésig átlagosan feleannyi idő telik majd el, mint jelenleg. Tulajdonképpen ma a szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy hazánkban a beruházások átfutási ideje többnyire kétszerte, háromszorta hosszabb annál, mint amire a műszaki adottságok már lehetőséget nyújtanak. A beruházások meggyorsításának módszereit most egy idevágó minisztertanácsi rendelkezés miatt is érdemes lesz alkalmazni. Az új intézkedés szerint az országos nagy és kiemelt beruházásokon a béralap 8 százalékától 25 százalékáig terjedő pótlék fizethe. tó az építőszakmunkásoknak — a határidők betartásáért illetve előbbre hozataláért és a beruházó munka jobb minőségéért. A pótlék ösztönző hatása mellé tehát mindenütt érdemes lenne hozzáadni a jobb szervezettség és a jobban kimunkált tervek biztonságát, egyszóval megteremteni. a gyom, de nem kapkodó munka feltételeit e. r. szövetkezet is tagja, az egyéni tagok száma közel kétszáz. Az önképzés segítése érdekében szakkönyvtárat létesítenek. A társaság tervei között szerepel még júniusban Mátészalkán egy területi csoport megalakítása, mély jó segítséget nyújthat a helyi köz- gazdasági problémák megoldásában. Felmérik a megyében lévő közgazdászok helyzetét, megszervezik a közgazdasági egyetemre, számviteli főiskolára járó, a megyéből származó fiatalok háromnapos megyei tanú Imán yútj át 1ák a három üveg Traubi szódát, amitől úgy megy a kis kocsi, hogy meg sem lehet állítani. Harsány dudaszó és elko- cog mellettünk, majd megelőz bennünket a Trabant Vezetője szinte aggastyán, s a mellette ülő hölgy — bizonyára a felesége — is elkerülte már a hatodik ik- szet. Az úrvezető és utashölgye sandítva lekicsinylő mosollyal méri végig a mi Volgánkat. Aztán egyszerre vesszük észre, de & sofőr előbb szólal meg: — Nicsak az ön honfitársai. A H betű és a rendszámtábla ... Igen, magyar Trabant. — Úgy sietnek, mintha üldöznék äset — folytatja a gépkocsivezető. — Nem válaszolok, a sofőr is abbahagyja a megjegyzéseit. Tábla jelzi, hogy a következő benzinkút öt kilométerre 'EsasL Percek; Az V. ötéves terv előkészítése A „Kraszna bal part” Vízrendező Társulat nyírcsaholyi előregyártó telepén az árvízvédelemhez szükséges biztosító betonelemeket k észít a nyírcsaholyi Rákóczi Ferenc szocialista brigádja. (Gaál Béla felvétele) A korszerűbb gazdálkodásért A megye nyírségi részén 28 termelőszővefrA kezet egyesült. Több helyen három község határa olvadt egybe, hogy alapja legyen a mezőgaz-) dasági termelés reformálását igénylő tudományos, technikai, műszaki fejlődésnek. Gyarmati Lászlóval, a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szövetkezetpolitikai főműn- katársával az eredményekről és gondokról beszélgettünk. j Tapasztalatok termelő- szövetkezeti egyesülések után — A 28 kis termetőszö- veösezetből 12 nagy, 2500, 3000 hektáros gazdaság alakúit Ez már megfelelő ahhoz, hogy a korszerű gazdálkodást elkezdhessék. De nemcsak a területnagyság a fontos, ugyanígy döntő a technikai, szellemi kapacitások koncentrálódása. A felszerelések, gépek jobb hasznosítása a szakemberek együttes tudása nagyobb terméseredmények elérését teszi majd lehetővé. — Az egyesülés mindenütt előbbrelépést jelentett A termelőszövetkezeti tagok esetében talán a legdöntőbb, hogy jövedelmük nem csökkenhet. Ahol például három termelőszövetkezet egyesült, és a jövedelemszint eltérő volt, nem a legalacsonyabb, hanem a legmagasabb szint elérését tervezték. Ez mindhárom termelőszövetkezet tagjainak kedvező, de fejérünk. A gépkocsivezető beáll az egyik benzinkúthoz. A 1 szemben lévő oldalon pedig már ott áll a H-s Trabant, keveréket vesz fel. Kiszállok a kocsiból és arra leszek figyelmes, hogy a vágtató aggastyán a benzinkutassal replikázik német nyelven, de zamatosain magyar akcentussal. Felesége is kiszáll a Trabantból és vastag aranyékszeres karjával badonász. Egyelőre nem fedem fel inkognitómat, csak hallgatok. Pillanatok alatt kiderül, hogy a magyar Trabant tulajdonosa egy pótgyertyát akart venni a ben- zonkutastol, de éppen riem volt és ezért ütött ki itt Erfurthoz közel ez a magyaros „KÖZÉRT-vita”. — Bocsánat — szólalok meg végre magyarul —muszáj ilyen hangnemben beszélni ? Legalábbis itt... — Képzelje — fordul felém a koros hölgy — sietünk Bajorországba a gyerekekhez és akkor egy rohadt gyertyát nem lehet kapni! — Maga magyar? —■ szólal meg az öreg úr. — Az — felelem — de önök miatt most egy kicsit szégyellem! «. m Ionosén annak a két termelőszövetkezet tagságának, ahol lényegesen alacsonyabb volt a korábbi esztendőkbe □ az átlagkereset Reális fejlesztési tervek — Miként növelhető a tagok személyi jövedelme az egyesülést követően? — Az egyesüléseknél alapelv volt, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása, eszközellátottsága, hitelállománya és hitelesedékessége, a tagok személyes jövedelme megközelítően azonos legyen. Ez a gazdálkodás magasabb szinten történő zavartalan folytatásához szükséges. Voltak eltérések, de nem számottevőek. Ezt ellensúlyozni lehet a reális fejlesztési tervek megvalósításával. Ahol időben az új helyzetnek megfelelően fejlesztési tervet készítettek, ott a megvalósítással nem- csak a tagok személyes jövedelme emelkedhet, de a gazdálkodási szint is alapvetően megváltozhat. Sajnos, sok helyen a fejlesztési terv elkészítésével késtek. Egyébként a nagyobb földterület, a viszonylag több traktor, gazdasági felszerelés, jó lehetőségeket kínál a szakosításra, az iparszerű termesztési rendszerek kialakítására, illetve a rendszerbe való belépésre. Mindezek együttesein és külön-külön is jövedelemnövelő tényezők. Irányítás, hatáskör — Beszélgetésünk elején gondokat említett. Melyek “ legfőbb problémák? — Az egyesülésekkel felerősödött az új termelőszövetkezetekben a szakgárda, mely alapjaiban jó, de káros, hogy ez helyenként rögtön feszítőerővé vált. Arra gondolok, nem könnyű feladat tisztázni; ki kit irányítson, kinek milyen a hatásköre és ez a hatáskör meddig terjed. Az is előfordult már, hogy az eredetileg megválasztott elnök pár bánsp eítelfcéoe» Semapdcfe mert ügy érezte, i*o«gy ísses-i ;' haladja erejét a nagyobb gazdaság irányítása. Az él- nökesere nem általános, m - kább probléma, hogy a középszintű vezetők mozgás» nagy. Tény, .hogy a tenné : lőszövetkezeti szakemberek,, az eltelt tíz év alatt megte-J nullák önállóan gazdálkod j ni, de most a megváltozott! | körülményeik között szakma#'- tudásukat, tapasztalataikat« \ másként kell hasznosítani] Az átállás nem könnyű. A föld már egyben van, közó* a munka, a gond, de a so~ > rak még nem rendeződtek» 1 Ha ez a folyamat hosszú ) lesz, akkor a termelési ered ményekben is érezteti káro* ‘ hatását, A munka a legfontosabb — A terme lószóvegkatetefr egyesülési folyamata még nem ért véget. Mi ezzel kap. csolatban jelenleg a helyzet? — Tavasszal, nyáron * munka a legfontosabb, kevesebb idő jut a termelőszövetkezetek és szakszövetke— .< zetek egyesülési törekvései- * nek előkészítésére. Ennek el-» ■ lenére az egyesülés nem került le a napirendről. A szövetség területén év végével újabb húsz termelőszövetkezet kíván egyesülni. Ha ess megtörténik, elérjük azt a szintet, amellyel a szövetség területén a korszerűbb gazdálkodás lehetősége megteremtődik. Az újabb egyesülések előkészítése és lebonyolítása — már a tapasztalatok alapján is mondhatjuk — a korábbinál több, alaposabb munkát kíván. Mi itt a megyében megkéstünk az ország egyes részein már megtörténtek az egyesülések. A késedelem olyan alapvető problémát is jelent, mirrt az új pénzügyi rendelet, amely a bérszint kialakítására vonatkozik. Ez megszorításokkal jár. Ettől függetlenül a jó példák nyomán az egyesülést igénylik a termelőszövetkezetek. Ma már kevesebbet kell bizonyítani, hogy az egyesülés a fejlődés szükségszerű követelménye, «Set», fis
