Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

4 KKLÉT-MACTARÖRSZAö f575 máim ts Dalos és táncos madarak Az állatok viselkedésének objektív vizsgálatával egy viszonylag fiatal tudomány, az etológia foglalkozik. Ezen belül jelentős szerepet kap az állatok kommunikációs képességének vizsgálata, így azok a kutatások, amelyek az egyes állatfajok „dalai­val” és táncaival foglalkoz­nak. A madárhangkutatásban a nagy ugrás a magnetofo­nok tökéletesítése után kö­vetkezett be. Telepes mag­nók, erősítők segítségével veszik fel a terepen a ma­darak énekét, majd a szo- nográfok segítségével vizs­gálják, analizálják a hango­kat az akusztikai laborató­riumokban. Ithacában (USA) nemrégiben hatalmas appa­rátussal felszerelt madár- hangkutató intézet létesült, amelynek fő célja a Föld madarainak hangját össze­gyűjteni. Az etológián és az orni­tológia tudományán belül a madárhangkutatás körülbe­lül 10 év óta egyre nagyobb szerepet játszik. Egy fran­cia ornitológus, Jean-Claude Roché másfél évtized óta járja a világot, és hangya- szorgalommal gyűjti külön­böző országokban a „ter­mészet melódiáit”. Nemrégi­ben jelent meg a századik madárhanglemeze. Első le­mezén a franciaországi Ca- margue tartomány madárvi­lágának hangjait gyűjtötte össze. Már ennek a lemez­nek akkora sikere volt, hogy a Tudományos Akadé­mia rangos „Charles Cros” nagydíjával jutalmazták. Miért dalol a madár? A madár dalával gyönyör­ködteti az embert, faján be­lül azonban kommunikációs eszközt jelentenek a madár­hangok. A nagyobb testű emlősállatok azt a térséget, amelyben élnek és amelyet a magukénak tekintenek, ap­ró gallyak letördelésével jel­zik. A madarak életterüket hangokkal, füttyökkel hatá­rolják be. Roché például Ca- margue tartomány madárvi­lágában megfigyelte, hogy a madarak sajátnak tekintett területüket végigugrálják. Az ugrálás közben megáll­nak, ilyenkor dalra zendíte- nek. Ez a határkijelölés de­fenzív jellegű tevékenység, üy módon igyekeznek meg­akadályozni, hogy területük­re egy-egy idegen madár to­lakodjék fészkelés céljából. A madarak hangadásával, illetve hallgatásával kapcso­latban a kutató ember szá­mára ma még elég sok a kérdőjel. A Skandinávia kü­lönböző szigetein élő pin­tyek pl. más és más „dia­lektusban” énekelnek. Van­nak olyan költöző madarak, amelyek utazás közben nem dalolnak, ilyenkor némák. A pacsirta azonban a vándor- úton is megtartja daloló­készségét. i Allalnk lánca Az emberi társadalomban a tánc a társas érintkezés egyik formáját jelenti. Az állatoknál a tánckészség év­milliók evolúciós folyamatá­nak a következménye. Az állatoknál a tánc többet je­lent, mint az embernél. Tán­colnak a pókok, a lepkék, a skorpiók, a méhek, a mada­rak, a gőték és még más ál­latfajok. Az állatvilág legelegán­sabb táncosai a madarak kö­zül kerülnek ki. Kiváló tán­cos pl. az albatrosz. Layson amerikai biológus megfigyel­te, hogy az albatrosznál a hím és a nőstény egymás­sal szemben helyezkedik el, így készülnek fel a tánchoz. Ezután szárnyaikat félig ki­terpesztik. Körülöttük négy­szögben állnak fel társaik, amelyek a tánc közben cső­rüket ütemre csattogtatják. A két partner ezután üte­mesen lépeget, majd nyaku­kat kinyújtva fejüket az ég­re emelik, ezután leszegiK a földre, végül csőrükkel egy­mást finoman érintik. A kö­vetkező fázisban csőrüket hol a jobb, hol a bal szár­nyuk alá helyezik. Ez az ér­dekes jelenet néhány percen át folyik, miközben a „né­zők” csőrcsattogtatása cres- cendóba csap át, majd fo­kozatosan halkul, a ritmus tompul, végül abbamarad a tánc és a kísérőzene egy­aránt. Amilyen sután jár az albatrosz, oly kecsesen tán­col. Az etológiái kutatások to­vább folynak. Konrad Lo­renz, a másik Nobel-díjas etológus professzor könyvé­nek előszavát J. Huxley ír­ta meg. Ennek egyik mon­data így hangzik: „A mo­dern etológiának az a ren­deltetése, hogy erős alapot adjon az emberi viselkedés­kutatás és pszichológia szá­mára.” i Lányok világtalálkozója Idén októberben Moszkvá­ban megrendezik a világ lá­nyainak találkozóját — így döntött a nemzeti és regio­nális ifjúsági és diákszerve­zetek nemrégiben megtartott moszkvai konzultatív ta­nácskozása. Az ENSZ által kezdemé­nyezett Nők Nemzetközi Éve humánus és jóakaratú cél­jaival a különböző országok ifjúsága egyetért. Ezért több tucat ifjúsági és diákszerve­zet nagy érdeklődést tanúsí­tott a Komszomol XVII. kongresszusán elhangzott javaslat iránt, hogy Moszk­vában rendezzék meg a vi­lág lányainak tanácskozását. A kongresszus abból indult ki, hogy ez a nagyszabású ifjúsági esemény a fiatalok demokratikus világmozgal­mának jelentős hozzájárulá­sa lehet a Nők Nemzetközi Évének sikeréhez. A találkozó iránti nagy érdeklődésről tanúskodik a konzultatív értekezleten részt vett küldöttek magas száma. Ez mindenekelőtt az­zal magyarázható, hogy az ifjúság fokozottan érdeklő­dik a különböző országok nőmozgalmainak tapasztala­tai iránt. Ezen kívül a talál­kozó kedvező hatást gyako­rol az ifjúsági nőszervezetek nemzetközi együttműködé­sére. Az ifjú vendégek a Szov­jetunióban felkereshetik majd az ipari és mezőgazda- sági üzemeket, a tudományos és egyéb intézményeket. Megismerkedhetnek a szov­jet oktatási rendszerrel, a munka- és életkörülmények­kel, a pihenési-üdülési lehe­tőségekkel. A szovjet ifjúsági szerve­zetek büszkék arra, hogy ne­kik jutott a házigazda meg­tisztelő szerepe. Igyekeznek a találkozót úgy megszer­vezni, hogy a hasznos mun­ka tudatával és kellemes emlékekkel távozzanak a vi­lág minden részét képviselő vendégek. EZ A DIVAT. Az első képünkön az OKISZ Labor modellje: sárga anyagból kötött tavaszi kardigán. A második képünkön az Iparművészeti Vállalat mo­dellje: betüminlákkal díszített nyári kétrészes kosz­tüm. J fí r" r"' r r ■ * , " Nyugat-Szibériat Fizikusok humora A humorérzék sok ismert tudós elválaszthatat­lan jellemvonása Ha valaki kétség­be vonná eme állí­tás valódiságát, te­kintse meg egy kisinyovi gyűjtő — D. Batir — kol­lekcióját. Több. mint 600 írásos bizonyságát leihe, ti itt fel annak, hogyan versengtek különböző korok és népek fizikusai, matematikusai, ve. gyészei, biológu­sai, csillagászai az elmés szólásban. D. Batir híres kar­totékrendszere sok tanulságos és ked. vés történetet örökít meg világ­hírű tudósokról, ezek közé tartozik Albert Einstein, Bohr, Ratherford és Mengyelejev is. A gyűjtemény egy részét „Vidám és szomorú dolgok tudósokról” cím­mel könyvbe is foglalták. Szerzője 83, nemzetközi­leg ismert tudós nevével kapcsolat, ban 120 történetet dolgozott fel. A történeteket úgy válogatta össze, hogy azok össze­függő vidám me­sét szőjenek — egyik elbeszélés vége egyben a má­sik indításául szolgál, akárcsak az Ezeregy éjsza. kában. Ugyanak­kor az egyes epi­zódok újabb ada­lékot jelentenek az illető kutató jellemzéséhez, megismeréséhez, míg az egész együtt a jókedvét és humorát soha el nem veszítő dol­gos tudóst szemé. l yesít i meg. 132 gáz- és olajlelőhely Tyumeny. A Jamal-félszi- geten fúrt kútból hatalmas gázszökőkút tört fel. A föld­gázforrás napi hozama kö­rülbelül egymillió köbméter. Az Északi Jeges-tenger part­ján feltárt első gázlelőhely a Malo-Jamalszkij elnevezést kapta. Nem messze újabb olajtermelő körzetet tártak fel: a tagrinszkit. Az idén Tyumeny térképé­re két újabb lelőhely került, melyek sorrendben a 131-es és a 132-es számot kapták. 1960 óta, amikor itt az első olaj feltört a fúrólyukból, Nyugat-Szibériának ebben a körzetében a Szovjetunió legnagyobb gáz- és olajter­melő központját hozták létJ re. Ez a terület 1975-ben 147 millió tonna olajat — a Szovjetunióban termelt olaj- mennyiségnek csaknem egy- harmadát — és mintegy 40 milliárd köbméter földgázt ad az országnak. Húszezer geológus tovább folytatja a kutatómunkát* hiszen a terület gáz- és olaj- vagyonának csupán egyötöd részét térképezték fel. Aktí­van tanulmányozzák például az északi körzeteket, ahol — a tudósok feltételezése sze­rint — hatalmas gáz- és olajtartalmú rétegek helyez­kednek el. A „felszabadított háztartás“ Prága egyik negyedében működik a „Felszabadított Háztartás” Vállalat mosodá­ja, amelynek 163 alkalma- mazottja közül 155 a nő. So. kan már hosszú évek óta dolgoznak itt, s átélték az üzemben azokat az időket is, amikor ide gumicsizma és gumikötény nélkül be se le­hetett lépni. A csarnokban terjengett a gőz, s a padló nedves volt... Az üzem három éve üj be­rendezéseket kapott, ezekhez két automata mosógép is tar­tozik. TeUgsítrtlényük egy műszákbán 40 tonna, s keze­lésükhöz ' kó» dolgozó elegen­dői1 Ä mosógépek 8 óra alatt átlagosan 1200 megrendelő, s néhány vállalat munkásszál­lója, üdülője, stb. ágynemű­jét mossák ki. Egy adag mosá­sa 25 perc alatt fejeződik be, ez a folyamat a régi mosógé­pekben egy órát vett igény­be. A sima darabokat vasaló hatalmas mángorlóba négy nő csúsztatja be a dunna- és paplanhuzatokat, párnahuza­tokat, lepedőket, abroszokat és törülközőket. A mángorló hengereit 10 atmoszférás gép melegíti. A gép végén három munkásnő a már kivasalt éaw összehajtott ágyneműt szede­geti ki. Egy műszak alatt itfcj 3—4 ezer darabot vasalnak ki. Egy kicsit odébb varrnak^ az ingvasaló gépek. Mmdená vasalóegységhez egy ujja-* vasalógép tartozik (ezt v»~' salják először), egy másikgépá a gallér és kézelők vasalásá-j ra, egy harmadik magánaké az ingnek a vasalására szói.] gál. Három munkás kezeli • ezeket. A prágai „Osvoboaená mácnost." — FelszabadftottS -Háztartás :***- Vállalatnak mi főváros területén tíz mosoda-* ja van. Adatok szerint ürít-bent mintegy 7000 tonna f ehérne-«, műt mostak ki, ebből 4000 tonnát egyes megrendelők­nek, a többit vállalatoknak* Az előbb leírt mosóüzem va­lamennyi között — sőt, égés» Csehszlovákiában is! —aleg-A korszerűbb. Néhány éven be­lül azonban Ilyen bérén de.* zéssel működik majd minden; mosoda, hogy igazi minőségi szolgáltatással „szabadítsa a háztartásokat" e nehé< munka alól— Lebegő növények A parányi, csak mikrosz­kóppal látható egy-, vagy többsejtű élőlények összes­sége, a fitoplankton rendkí­vül fontos szerepet játszik az édesvizek és a tengerek életében, mert — mint el­sődleges, szerves anyagot ter­melő organizmus a táplá­léklánc nélkülözhetetlen tag­ja a vízi élővilágban és anyagcsere-folyamatai során jelentős részt vállal a vi­zek öntisztulásában. Angliában, a Nordwales-i Egyetem kutatói megállapí­tották, hogy lebegő fito­plankton a tápanyagban sze­gény vízben is jelentős mennyiségű foszfát-, nitrát-, és ammonium-ionokat képes különböző szerves vegyüle- tekből lebontani, felvenni és testében tárolni. A foszfor­tartalmú vegy öleteket pl. nagyhatású enzim termelése útján bontja el és még 0,3 milliomod hígításban is megtalálja a maga számára szükséges foszformennyisé­get. Ha egy laboratóriumban foszfátmentes oldatra van szükség, azt legcélraveze­tőbb úgy előállítani, hogy a vízben algákat (fitoplank- tont) szaporítanak el. A fitoplankton számára szolgáló tápanyagok azonban a víz mélyebb rétegeiben le­ülepedve helyezkednek el, a feltételek viszont a víz fel­színi rétegeiben adottak* Ezért bizonyos, hogy a fito- plankton-szervezeteknek a víztérben meghatározott mó­don cirkulálniok kell. Ezt a kérdést tanulmányozva az angol kutatók kiderítették* hogy a kékeszöld algák lég­gömb-mechanizmussal válA toztatják víztérben elfoglal* helyüket: adott esetben az algasejtben gázbuborék kép­ződhet, amely fajsúlycsök- kentő funkciót végez és a sejt süllyedését megakadá­lyozza. A sejt méretbeli nöJ vekedése során azonban a fajsúly is növekszik, az alga a víz mélyebb rétegébe süly- lyed, egy adott középszinten lebeg, ahol még fotoszinté­zis is lehetséges. Találtak! az algákban egy túlfolyó- mechanizmust is, amely le­hetővé teszi, hogy a sejt a felesleges termékeitől meg­szabadulhasson. Az ily mó­don felszabaduló szerves anyag részben baktériumok táplálékául szolgál (amiket azután az állati plankton- ' szervezetek fogyasztanak el s így halad tovább a szer­ves anyag a tápláléklánc ma­gasabb tagjai felé) másik része feltehetően ismét az algák táplálékává válik, kü­lönösen fotoszintézis szem­pontjából kedvezőtlen körüli menyek között. M AGAZINOM Ä GAZIN O MAGAZINOM ág A ZINoMAGA^oMAGAZINoMAGAZIU i agazinomAgazinomauazinomagAzinomaga£inoi^agazÍnomagaz!Ní

Next

/
Thumbnails
Contents