Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

1975. május 9. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 Közös erővel a kongresszusi határozatok megvalósításáért Kibővített ülést tartott a népfront megyei bizottsága MÁJUS 8-ÁN NYÍREGY­HÁZÁN kibővített ülést tar­tott a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága. Részt vett és az üléáen felszólalt dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára. Az első napirend előadója dr. P. Sza­bó Gyula, a népfront megyei elnöke volt, aki ismertette a két bizottsági ülés között végzett munkát. Elmondta, hogy a népfront megyei el­nöksége több közérdekű té­makörrel foglalkozott. Egye­bek mellett megvizsgálták a fehérgyarmati járás társköz­ségeiben élők ügyeinek inté­zését, elemezték a népfront politikai tanfolyamok tapasz­talatait. Tevékeny munkát fejtettek ki az országgyűlési 'képviselő-választások előké­szítésében, a községek szá­mára kiírt társadalmi mun­kaverseny értékelésében. A megyei tanács végrehajtó, bi­zottságával együttesen a dí­jak odaítélését is elvégezték. A legfrissebb munkák közé tartozik a megyei választói kerületek és a bizottságok tagjainak kijelölése. A XI. pártkongresszus leg­fontosabb határozatait dr. Gulyás Emilné, a népfront megyei titkára ismertette. Rámutatott, hogy megnöve­kedtek a követelmények a társadalmi és tömegszerveze­tek munkája iránt. A nép­frontmozgalomra megyénk­ben is nagy feladatok várnak a párt politikájának megér­tetésében, a helyi tennivalók meghatározásában. Nagy erő­feszítésekre van szükség, hogy tovább erősödjék a tár­sadalmi összefogás minden fontos feladat megoldásában, növekedjék a lakosság köz­életi aktivitása, cselekvő részvétele a politika megva­lósításában. A népfrontmoz­galom sokat tehet azért, hogy felkészítse az arra érdemes és közmegbecsülésnek örven­dő fizikai munkásokat, nő­ket, fiatalokat a közéletiség- re, a különböző testületekben való részvételre. Sok a ten­nivaló a lakosság politikai, szakmai és általános művelt­ségének gyarapításában. A legfontosabb feladatok közé tartozik ezekben a napok­ban, hetekben — hangsú­lyozta a népfront megyei titkára — a népfrontbizott­ságok úgy végezzék munká­jukat. hogy a lakosság saját programjának tekintse a XI. kongresszus határozatait és mindent megtegyenek azok megvalósításáért. A NÉPFRONT KIBŐVÍ­TETT MEGYEI BIZOTTSÁ­GI ÜLÉSÉN felszólalt dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára. Elisme­rését fejezte ki azért a tö­rekvésért, hogy a népfront­bizottság már ezekben a napokban napirendre tűzte a pártkongresszus határozatai­nak feldolgozását a megye la­kossága körében. Utalt a XI. kongresszus jelentőségére, s meggyőződését fejezte ki, hogy megyénk minden be­csületes állampolgára kive­szi részét az előbbrejutásun- kat segítő feladatok megol­dásából. A kongresszus ha­tása megyénkben is érződik, — folytatta a megyei párt- bizottság első titkára. A szó­A munkásifjúság műveltségéről tárgyalt a KISZ-mb A munkásifjúság művelt­ségének fejlesztéséről és a KISZ KB 1974. áprilisi hatá­rozatának megvalósításáról tárgyalt csütörtöki ülésén Nyíregyházán a KISZ me­gyei bizottsága. Az ifjúságpolitikai munka két jelentős részterületét tűzte napirendjére a megyei bizottság. Egy esztendővel ezelőtt az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága értékel­te a KISZ-mukát és megha­tározta az ifjúsági szövetség időszerű feladatait. A munka sokirányú javítását célzó ha­tározatot a KISZ minden szintjén megvitatták, több változás történt az ifjúsági munka tervezésében. Az áp­rilistól áprilisig tartó, moz­galmi év, az egyéni feladat- vállalások, a Kilián-körök jelezték a legfontosabb szer­vezési változásokat. Erősö­dött a KISZ kommunista, politikai jellege. A megyei bizottság csütörtöki ülésén áttekintette a határozat alap­ján végzett egyéves munkát, s megállapította: fellendült az ifjúsági élet, gazdagabb lett a fiatalok közéleti tevé­kenysége. A munkásifjúság művelt­ségéről szólva a KISZ me­gyei bizottsága megállapítot­ta: az összes népgazdasági ágazatot figyelembe véve megyénkben az iparban a legmagasabb a fiatal munká­sok aránya (56,4 százalék), de számottevő az építőiparban is (46 százalék). A fiatal munkások szakmai képzett­sége kedvező: a megye ösz- szes szakmunkásának 57 szá­zaléka harminc éven aluli. A munkásifjúság műveltsé­gének fejlesztésében az üze­mi KISZ-szervezetek megkü­lönböztetett módon törődnek a fiatalok alapműveltségével, mindenekelőtt a 8 általános iskolai osztály elvégzésével. Azoknál a KISZ-tagoknál, ahol ez hiányzik, az alap­szervezetek vezetőségei arra törekednek, hogy a fiatalok egyéni vállalásai (amelyet a KISZ KB 1974. áprilisi hatá­rozata óta minden KISZ- tagnak minden esztendőben meg kell tenni) elsősorban az iskola elvégzésére irá­nyuljanak. A KISZ megyei bizottsága az értékelést követően fel­hívta a figyelmet több fon­tos tennivalóra. Hangsúlyoz­ta: a munkásifjúság művelő­désében a KISZ-re háruló feladatok megoldásához mű­velt, ideológiailag, politikai­lag felkészült ifjúsági veze­tőkre van szükség (vezetősé­gi tagakra, klub- és szakkör- vezetőkre, művészeti cso­portok irányítóira. Ar­ra is felhívta a fi­gyelmet a KISZ megyei bi­zottsága, hogy az üzem; KISZ-szervek a szakszerve­zettel együttműködve töre­kedjenek a szocialista mun­kaversenyben és ezen belül a brigádmozgalomban rejlő nevelési lehetőségek kihasz­nálására. cialista munka versenyben olyan eredményeket értek el a megye dolgozói, amelyeket eddig nem sikerült elérni. Külön örülünk annak — hangsúlyozta dr. Tar Imre — hogy a kongresszusi munka­verseny tovább folytatódik. Mindent meg kell tenni azért, hogy egész évben to­vább folytassák a dolgozó kollektívák a céljaink meg­valósítását elősegítő munka­versenyt. A megyei pártbizottság el­ső titkára felszólalásában a gazdaságpolitikai feladatok­kal foglalkozott. Kiemelte, igen fontos, hogy mind a párt-, mind a tömeg- és tár­sadalmi szervezetek munká­jában kerüljön előtérbe a gazdasági építőmunka, az or­szág gazdasági helyzetének erősítése. A megye első ne­gyedévi ipari és mezőgazda- sági termelését, valamint a kereseti és életszínvonal né­hány jellemző — és zömében pozitív — eredményeit ele­mezve hangsúlyozta: az ered­mények mellett többet kell foglalkozni a gondjainkkal is. A feladatok keretében meg kell jelölni azokat a tennivalókat, amelyek a gaz­dasági fejlődéshez nélkülöz­hetetlenek. Elmondta a me­gyei pártbizottság első titká­ra, hogy az üzemek, vállala­tok, s különböző gazdasági szervek által készített gazda­ságpolitikai intézkedési ter­vek többsége jó, megalapo­zott, azok megvalósítása a feladat. Akadnak nem kel­lően megalapozott és átdol­gozásra szoruló intézkedési tervek is. A következőkben a gazdasági, párt-, társadal­mi és választott szerveknek rendszeresen figyelmet kell tordítani az intézkedési ter­vek megvalósítására, azokat értékelve szükséges meg­szabni a soron következő leg­fontosabb helyi tennivalókat. Végül kifejezte dr. Tar Imre meggyőződését: a megye dol­gozói képesek a megnöveke­dett feladatok megvalósítá­sára. Fegyelmezettebb, szer­vezettebb munkával megva­lósíthatók a megye gazdaság- politikai és ezzel összefüggő tárásadalompolitikai célki­tűzései. A NÉPFRONTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN elfogadták azt a programot, amely a párt XI. kongresszusán hozott hatá­rozatok megvalósításában a népfronttestületekre vár. Mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók széles réte­geiben egységes állásfoglalás, aktív cselekvő légkör ala­kuljon ki a helyi feladatok megvalósításában. A nép­frontbizottságok feldolgozzák a pártkongresszus határoza­tait, ez év őszén-telén 250 községi, tanyai, városi kör­zetben politikai vitafórumo­kat rendeznek. HÓDIKÖ T-program Gyárayatás Fehérgyarmaton Az avatáson részt vett Földi László államtitkár és dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára Csütörtökön délután Fe­hérgyarmaton ünnepélyesén felavatták a Hódmezővásár­helyi Divat Kötöttárugyár új üzemét. Az ünnepségen részt vett Földi László könnyűipa­ri minisztériumi államtitkár, dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára, Gulácsi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa, dr. P. Szabó Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Ha­nnes József, az SZMT titká­ra. Ott voltak a járás, vala­mint Fehérgyarmat párt- és tanácsi vezetőit. Fehérgyarmat legnagyobb, legtöbb nőt foglalkoztató üzemének indítása 1972. no­vemberére esik. Ekkor egy ideiglenes barakképületben, meglehetősen mostoha kö­rülmények között kezdtek a munkához az üzem első dol­gozói. Közben megkezdődött a gyár építése a nagyközség központjához közel. Az épí­tés része a HÓDIKÖT több, mint félmilliárdos textilipari rekonstrukciójának, amely­nek révén több üzemet hoz­tak létre az alföldi megyék­ben. Szabolcs-Szatmár me­gyében Fehérgyarmat mel­lett Tiszalökön építettek fel egy üzemet. A megyei beru­házások értéke 60 millió fo­rint. Mindkét építéshez a me­gyei tanács az iparfejlesztési alapból jelentős támogatást adott. Az új üzemet az ÉPSZER Vállalat építette fel. Az át­adásra 1974. novemberében került sor, egy hónappal a kitűzött határidő előtt. A be­ruházás értéke 20 millió fo­rint, emellett a gépek, beren­dezések további 11 millió fo­rintba kerültek. A vállalat 1972 végén kezd­te el a betanításokat, majd az elkészült üzem egy részé­be a múlt év januárjában költöztek. Jelenleg Fehér- gyarmaton mintegy 300 hely­beli és környékbeli lány és asszony dolgozik, akik éven­te 700 ezer darab kötöttáru konfekcionálását végzik. A tervek szerint 1978 végére érik el a teljes kapacitást, ekkor 6—700 ember fog dol­gozni az üzemben, két mű­szakban. A fehérgyarmati üzem a HÓDIKÖT legkorszerűbb gyára, amelyben a dolgozók szociális ellátása is teljes mértékben biztosított. A to­vábbi bővítéshez is megvan a hely az épületben, még újabb négy szalag beállítását tervezik. Az üzem termékei­nek jelentős része exportra kerül, de nagy mennyiségű a hazai boltokba kerülő áru is. A csütörtöki ünnepségen Szabó Imréné gyárigazgató tartott megnyitót, üdvözölve a vendégeket, s az üzem dol­gozóit. Avató beszédet Árvái Jenő, a HÓDIKÖT vezérigaz­gatója mondott, méltatva a gyárépítés nagy munkáját, kiemelve, hogy a szatmári lá­nyok, asszonyok milyen szor­galmasan, jó eredményekkel igyekeztek elsajátítani a szakmát. Az üzem kulcsait ünnepélyes keretek között adta át Kálnoki Zsigmondné üzemvezetőnek. A Könnyűipari Minisztéri­um nevében Földi László ál­lamtitkár szólt a textilipari rekonstrukció jelentőségéről, az új munkahelyek teremté­séről, majd átadta az üze­met a termelésnek. A gyár dolgozói közül tízen kaptak Kiváló dolgozó ki­tüntetést, 64-en pedig pénz­jutalomban részesültek. A dolgozók között kiosztott ju­talom összege közel ötven­ezer forint volt. Az ünnepség után üzemlá­togatáson ismerkedtek meg a vendégek a termelési folya­matokkal, a gépekkel, beren­dezésekkel és a szociális lé­tesítményekkel. Az új gyár látképe. (Elek Emil felvétele) •Njem ért el dobogós he- lyezést Keszi Anti az országos versenyen. Mégis, amikor hazaérkezett Pécs­ről, s belépett az osztályba, megmutatta az oklevelet, a versenyről szóló igazolványt, a srácok a népszerű Tónit körbe fogták, ölbe vették, s a levegőbe dobálták. Élje­nezték, gratuláltak neki a kollégiumban is. Együtt örül­tek sikerének. Az ismeretlenségből került a fényre. Nem tudom sze­rénységből-e vagy elfogad­ható okkal, nem akartak in­dulni a versenyen a nyíregy­háziak. Keszi Antal, a krúdys-kos- suthos diák kitett magáért. Egyik tanára, Budai Géza keresett meg a szerkesztőség­ben, hogy elújságolja az örömhírt. Tanár úr beteg, de még így is jött, hogy meg­ossza a fiú, a tanárok, az is­kola, a kollégium örömét. Ö mondta, tudja, hogy a nagy számok törvényszerűsége sze­rint itt Szabolcsban sok te­hetséges gyereknek kell len­nie. Ut az egyetemre — Nem volt önbizalmunk — említi Budai tanár úr. — Szóltak a minisztériumból, hogy mi miért nem indítunk versenyzőt? És kértek ben­nünket. így került a válasz­tás Keszi Antira. És Keszi Antal megállta a helyét a döntőben. Ötödik lett egy nyírségi diák a felszaba­dulás 30 éves jubileumi or­szágos műszaki tanulmányi versenyében. Ennek a vetél­kedőnek a megrendezésére Pécsett került sor, s az or­szág összes olyan szakközép- iskoláinak tanulói rajthoz áll­tak, akik az elődöntőkön győztek. Több mint negyve­nen. Innen verekedte be ma­gát a legjobbak közé. Keszi Antal finommechanikai és műszeripari szakos tanuló. Negyedéves. Most végez. — Azért is nagy siker ez személy szerint Tóninak, de az iskolának és a megyének is — folytatja Budai tanár — mert ez az első érettségiző osztály ezen a szakon. Végre Szabolcsból is bekerül egy fiú ipari szakközépiskolából felvételi nélkül az egyetem­re. Két iskola diákjának vall­ja magát Tóni. Négy eszten­deig nevelték-tanították a Krúdyban, 1974. júliusától pedig a Kossuthban, amióta a szakot, a hallgatókat, a ta­nárokat átvette ez az iskola. Első hallásra talán nem is tűnik olyan nagy szenzáció­nak egy szakközépiskolás or­szágos sikere. Ha azonban jobban belegondol az ember, s számításba veszi, hogy ez az 5. hely milyen szakmában született, akkor jelentős. Fi­nommechanikai műszeripari képzés. Itt a Nyírségben. Ki gondolt volna erre harminc évvel ezelőtt? Ez a nyurga, szerény fiú a Münnich Kollégiumban la­kik. Ez a második otthona. Fábiánházáról került Nyír­egyházára. Szülei most is ott élnek. Édesapja lakatos. Mun­kásszülők gyereke. Szerény­ségből főiskolára jelentkezett, s most megnyílt az út előtte az egyetemre. — Telefonáltam azóta már a minisztériumba, tegyék le­hetővé Antinak, hogy a Bu­dapesti Műszaki Egyetem vil­lamosmérnöki karára nyerjen felvételt — mondja tanára. Tóni mutatja az igazolást, amelyet a versenyen kapott. — Itt ez a lényeg — mu­tat egyik pontjára, amelyben az áll, hogy az egyetemen nem kell felvételiznie ma­tematikából és fizikából. — Ez a kettő a felvételi tárgy — fűzi hozzá kissé moso­lyogva. A versenyre senki nem kí­sérte Pécsre. Pedig akarták. Felesleges is lett volna, mert nem volt nyilvános. Vasár­nap reggel utazott, hétfőn- kedden versenyzett, kedd éj­szaka vonatra ült, s szerdán már hozta az oklevelet, az igazolást. — Nehéz volt a verseny? — Azt talán nem mondha­tom. Meglehet azért. mert éppen azokat kellett tudni, amit én is tudtam? Mindig így kellene — mosolyog. — Többen segítették Tónit a felkészülésben — mondja Budai tanár úr. — Tulajdonképpen hárman 'készítettek fel. Kézi és gépi forgácsolásból Lászlófi tanár úr, automatiká'ból és szabá­lyozástechnikából Leitner tanár úr, automatikáfoól és villamosságból Budai tanár úr — mondja Tóni. Igazi szakmai verseny volt. Kézi, gépi forgácsolás, villa­mossági és pneumatikus mé­rések, általános szakmai és műszaki kérdések, feladatok megoldása. Két napig tartott. — Szeretném eredménye­sen elvégezni az egyetemet. Most a tanárok is, a fiúk is biztatnak. Most szombaton voltam otthon. Ez volt rész­ben az anyák napi ajándék. Nem sírt anyu. de nagyon boldog volt. Édesapám is. Farkas Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents