Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-31 / 126. szám
XXXII ÉVFOLYAM. 126. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. MÁJUS 31, SZOMBAT A választás bizalom p olitikánk iránt Biszku Béla elvíárs beszéde a nyíregyházi nagygyűlésen Pattogó katonazene és ünnepi díszbe öltözött környezet fogadta május 30-án délután Nyíregyházán a szabadtéri színpadon a Hazafias Népfront városi bizottsága áll tal rendezett választási nagygyűlésre érkezett ipari, mezőgazdasági dolgozókat, a város intézményeinek, szervezeteinek képviselőit! Mintegy két és fél ezer résztvevővel a Himnusz ’ hangjai mellett vette kezdetiét a nagygyűlés. Úttörők és kisdobosok vonultak be dobpergéssel és kedveskedtek virággal az elnökségben helyet foglalt párt-, állami és tömegszervezeti vezetőknek, élenjáró dolgozóknak, a munkásmozgalom veterán harcosainak, az egyházak jelenlévő képviselőinek. Szavalat következett, majd Kellner Ferencné, a Hazafias Népfront nyíregyház; városi bizottságának titkára köszöntötte a választási nagygyűlés résztvevőit, az első szavazókat. Külön üdvözölte az el- V nökségben helyet foglalt Biszku Bélái, az MSZMP Po- > litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Nyíregyháza város díszpolgárát, a 2. számú választókerület képviselőjelöltjét, dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét. Megnyitójában kiemelte: városunk lakossága a választási előkészületek során kifejezésre juttatta, hogy egyetért politikánkkal, örömmel vállalja a szocialista építés nagy feladatait. Ezt követően felkérte Biszku Béla elvtársat beszéde megtartására. Biszku Béla beszéde elején átadta a nagygyűlés minden résztvevőjének, Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár megye lakosságának pártunk Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Kádár János elvtárs személyes jókívánságait. Elmondta: a jelölő gyűléseken is impózáns módon nyilvá. nult a város lakosságának egyetértése pártunk politikájával. Megköszönte a választópolgárok bizalmát, s kijelentette, az országgyűlési képviselők a párt politikáját, a Hazafias Népfront programját képviselik, a nép ügyét szolgálják. Hangsúlyozta, hogy a négy évvel ezelőtt megválasztott képviselők eleget tettek a megbízatásnak, teljesítették a választók bizalmából adódó kötelességeiket. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy ez időszak alatt az ország magasabl szintre emelkedett. Az országgyűlés törvényalkotó te vékenysége megfelelt a do! gozó nép érdekeinek, a kép viselők jól éltek a kapott bizalommal. Az elmúlt négy évben huszonhárom törvényt alkottak, köztük módosították az alkotmányt, elfogadták a tanácstörvényt, a tervtörvényt, A választási nagygyűlés elnöksége Biszku Béla beszédét mondja. a külkereskedelmi törvényt. \ képviselők az alkotmányban rögzített felhatalmazásuknak megfelelően végezték a kormányzati munka irányítását és ellenőrzését. A képviselők választóik érdekéber jól együttműködtek a párt, a népfront, a tanács helyi szerveivel, dolgoztak választóik helyj és általános, közösnek mondható kérései teljesítéséért. Megfeleltek a felelősségteljes munka követelményeinek, a dolgozó osztályok, a lakosság általános érdekeinek. Az elkövetkező öt év programjáról szólva a nagygyűlés előadója elmondta, hogy a képviselők programja az a politika, amelyet közel három évtizede folytatunk, és amelyet a párt XI. kongresz- szusa elfogadott, megerősített és továbbfejlesztett. — Harminc éve élünk szabad hazában, — folytatta Biszku Béla — s ez alatt a történelmileg rövid idő alatt a dolgozó emberek munkája nyomán fejlődött országunk. Büszkék lehetünk arra, hogy bár kilátástalan hely zetben a romok eltakarításával kezdtük az új ország építését, ma szilárd munkáshatalom van. Népünk ura sorsának, s szabadon, történelmileg páratlan sikerrel alkot. A nagy eredményekre példa, hogy iparunk ma öt hét alatt termel annyit, mint 1938-ban egy év alatt. Mezőgazdaságunk szocialista úton fejlődik, kevesebb kézi munkával és emberrel csaknem hatvan százalékkal termel többet, mint a háború előtt. Ezek a ények különösen Szabolcsban mondanak sokat, ahol nehéz volt az út a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, de a jelenlegi helyzet önmagáért is beszél. Az ország jelentős eszközöket ruházott be a mezőgazdaság fejlesztésébe, mert a párt tudta, hogy ez felel meg az egész dolgozó nép érdekeinek. Biszku Béla ezután ismertette, hogy a nemzeti jövedelmünk napjainkig ötszörösére nőtt, az egy lakosra jutó összes fogyasztás a háború előttinek háromszorosa. 1948-tól napjainkig közel hatmillió ember költözött új lakásba. Megtörtük a régi uralkodó osztály műveltségi monopóliumát, a kultúra közkinccsé vált. A felszabadulás óta eltelt három évtized megváltoztatta Szabolcs-Szatmár megye arculatát is. Az ipari termelés e megyében is meghaladja a mezőgazdaság részarányát, gyárai termékei az egész országban, de határainkon túl is ismertek. A (Folytatás a 2. oldalon) Jubileumi ünnepség Nyíregyházén Haszonét éves a szocialista szakmunkásképzés Huszonöt éves a szocialista szakmunkásképzés. Szabolcs-Szatmár szakmunkás- képzésének elmúlt 25 évére május 30-án, a nyíregyházi 107. számú, Mező Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben emlékeztek. Nyíregyházán 1883-tól működött ipari iskola. Egészen 1945-ig a régi módszer szerint, mostoha körülmények között oktatták a szakmákat. Bár a képzésben a felszabadulás utáni évek is jelentős változást hoztak, a megújhodás csak 1950-ben kezdődött el. Megyénk a nagyobb arányú szakmunkásképzésbe csak jóval később, az 1960-as években megindult ipartelepítés és -fejlesztés nyomán kapcsolódott be. Ezután, de főleg a harmadik és negyedik ötéves terv során kezdődött meg a szakmunkásképzés tárgyi feltételeinek jobb megteremtése. Az elmúlt 25 év alatt több mint 30 ezer fiatal végzett a megye szakmunkásképző intézeteiben. Jelenleg 12 intézetben csaknem tízezer fiatal tanul. Az utóbbi években a nyolcadik osztályt elvégzők közel 40 százaléka tanul tovább a 7 ipari, 4 mezőgazdasági és egv kereskedelmi szakmunkásképzőben. A fejlődésre jellemző, hogy ma már 45 szakma között választhatnak, ennyit oktatnak a megyében. Hétszáz vendég hallgatta meg a 107-es intézet aulájában Pápai Bélának, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének ünnepi beszédét. Az előadó megemlékezett a szocialista szakmunkásképzés negyedszázadának történetéről, ismertette a 25 esztendő jelentősebb eseményeit. — Huszonöt év alatt — mondotta az előadó — több mint egymillió szakmunkást képeztünk ki, vagyis jelenlegi munkásosztályunk aktív szakmunkásrétegének 80 százalékát, ma már a szakmunkás-állomány min terv egymillió-kétszázezer fő, vagyis háromszorosa a 25 évvel ezelőttinek. Beszédének további részében a IV. ötéves terv idejére eső fejlesztésekről szólt, ismertette, hogy állami beruházási keretből az országban ez év végéig 41 iskola, 33 kollégium és 27 iskolai tanműhely épül, mintegy 3500 munkahellyel. Ezen felül — folytatta — 1973 óta a vállalatok befizetéseiből képződő úgynevezett szakmunkás- képzési alapból évenként mintegy 250—300 millió forint szolgálja a vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás fejlesztését. Ezt követően került sor a szakmunkásképzésben kiemelkedő eredményt elért 18 szabolcs-szatmári pedagógus kitüntetésére. Az ünnepség befejezéseként hét szakmunkásképző intézet növendékei adtak műsort. Az ünnepség vendégei ezután megtekintették az iskola második emeletén nyílt kiállítást, amelyen a szakmunkásképzés múltját felelevenítő dokumentumok, segédlevelek, a tanoncok sorsát idéző tárgyak, ruhadarabok láthatók. Üzembe helyezték a szamosközi zárógátat Befejeződött a Szamostól a Túrig terjedő, árvízvédelmi zárógátrendszer építése. A zárógátrendszer építése a szamosközi árvíz után, 1970- ben kezdődött és az építés során 42 és fél kilométer hosz- szú, új töltés készült el. A hatalmas munka során 3 millió köbméter földet építettek be. Az elkészült zsilipekbe és kisebb műtárgyakba mintegy hatezer köbméter betont és 800 köbméter terméskövet dolgoztak be. A létesítmény 232 millió forintba került. A zárógát 42 községnek nyújt biztos védelmet az országhatáron túli területről származó árvizek ellen. A zárógátrendszer üzembe helyezésére május 30-án, pén. teken került sor. A Csenger- ben megtartott átadási, üzembe helyezési ünnepségen az Országos Vízügyi Hivatal elnökének képviseletében és megbízásából dr. Szeifert Gyula vízügyi igazgató kitüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta az igazságügy-miniszter jelentését a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkálmából gyakorolt közkegyelem végrehajtásáról. Az amnesztiarendelet alapján eddig 1685 elítélt büntetésének végrehajtását elengedték, 2810 személy ellen a büntetőeljárást megszüntették és mintegy 25 ezren mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy az amnesztiarendelet végrehajtása megfelel a kitűzött céloknak, és az igazságügy-miniszter jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, továbbá egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) • • Ünnepség a pedagógusnap alkalmából A pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartottak a Parlament kupolacsarnokában. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ünnepségen dr. Polinszky Károly oktatási miniszter üdvözölte a kitüntetett nevelőket, s egész népünk köszönetét és elismerését tolmácsolta a pedagógusoknak, akik példamutató és áldozatos hivatástudattal embert nevelnek gyermekeinkből. Ezt követően az oktatási miniszter eredményes oktatónevelő munkásságuk elismeréseként 121 pedagógusnak adott át kitüntetéseket; 59-en Kiváló tanár, 41 -en Kiváló tanító, 21-en Kiváló óvónő kitüntetésben részesültek. Kiváló tanár kitüntető címet kapott Boroska Miklós, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Iskolája szakvezető tanára; Iván Lajos, a fehérgyarmati Móricz Zsigmond középiskolai kollégium igazgatója, Tempfli Józsefire, a Mátészalkai 2. számú Általános Iskola tanára. Kiváló tanító kitüntető címet kapott Medgyesi Józsefné, a Nyíregyházi 5. számú Általános Iskola tanítója, Nagy Sándorné, a Nyírbátori 2. számú Napköziotthonos Övo-, da vezető óvónője.