Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

!fT5. 29­EfLET-MABVAR©RSZAO ■SP 3 A lift A laka beszáll a liftbe, kiszáll a megfelelő eme­leten, s ott az ellenőrbe ütközik, aki kéri az iga­zolványt. Hg nincs, sza­bálysértési feljelentést tesz, ötezer forintig ter­jedhet a büntetés. Hogyhogy milyen iga­zolvány? Hát a liftveze- töit! Az úgy van — gondo­lom —, hogy a liftezni vágyó állampolgár részt vesz a tanfolyamon, ahol heti 16 órában elmagya­rázzák neki, hogy a lift­ben melyik gombot mi­lyen szögből kell meg­nyomni, mekkorg erővel és milyen arckifejezés­sel. Ennek utánq az em­ber vizsgát tesz. Tár­gyak: fizika, magyar­nyelvtan, matematika, megtanulja kilenc má­sodpercen belül futni a százat (lépcsőn felfelé). Csakis ezután kaphatja meg az illető az arcképes liftvezetői igazolványt, amelybe bevezetik szer mélyi adatait, testmére­teit és ujjlenyomatait. Ez a két utóbbi azért szük­séges, mert igazolnia kell, hogy nem maga­sabb két méter hetven­nél, és vannak újjai. Kü­lönben ugyanis nem fér be a liftbe, és mivel nyomja meg a gombot... S ha a T. Olvasó a fenti sorokat valami láz- álomnak véli, akkor mindenki becses figyel­mébe ajánlom a Nyír­egyháza. Rákóczi út 1. számú épület liftjében található sorokat: „A liftet használhatják. 14 éven felüliek, akik ke­zeléséről kioktatásban részesültek, arról sikeres vizsgát tettek, arcképes vezetői igazolvánnyal rendelkeznek. és szá­mukra az IKV engedélyt adott...” ■ • Uarnavölgyi) Siker Komlón Hazatértek a kamlói országos magánénekver- senyről a Nyíregyházi Ál­lami Zeneiskola versenyző növendékei. Közülük hár. man léptek dobogóra: Galam­bos Irén, Koncziii Edit és Szabó Ágnes egy első, egy második és egy harmadik he­lyezést értek el a népdal-, il­letve míjdalkategáriákban. Ez­zel az eredménnyel a nyír­egyháziak elhoztam a vándor, serleget is. Hatmilliós társadalmi munka Tiszalökün Az 1974. évi költségvetési és fejlesztési feladatok vég­rehajtásáról és a társadalmi munka végzéséről szóló be­számoló jelentés szerepelt a Tiszalöki Nagyközségi Ta­nács május 28-i ülésének na­pirendjén. Az elmúlt évben több mint 12 millió forintból biztosítot­ta a tanács a tervszerű gaz­dálkodást. valamint az intéz­mények zavartalan működé­sét. Fejlesztési alapra 6 mil­lió jutott, amelyből többek között két kilométer új utat építettek, bővítették a vízhá­lózatot a belterületen és az üdülőtelepen, mélyfúrású kutat létesítettek Újtelepen. Ebből az összegből fedez­ték a négytantermes általá­nos iskola építésének meg­indítását, orvosi lakások és tűzol tószer(ár építését. A községben régi hagyo­mányai vannak a társadalmi munkának, a városok és nagyközségek között indított versenyben évek óta az első három helyezett között sze­repelnek. A múlt év; társa­dalmi munka felajánlásukat hatmillió 88 ezer forintra tel­jesítették. A nagyarányú tár­sadalmi munka végzéséhez nemcsak a községben tevé­kenykedő, hanem nyíregyhá­zi, sőt. megyén kívüli vállala­tok és üzemek is hozzájárul­tak. A tanácsülés 13 vállalatnak és üzemnek „Kiváló Társa­dalmi Munkáén oklevél”. 8- nak a „Társadalmi Munkáért oklevél” kitüntetést adomá­nyozta. A legjobb társadalmi munkások közül 48-at részesí­tett „Kiváló társadalmi mun. káért” elismerő jelvény ki­tüntetésben. (d) Szovjet segítséggel és berendezésekkel bővült az évi 7 millió tonna nyersolajat feldolgozó Dunai Kőolaj­ipari Vállalat. í978-ig három új üzemet indítanak. Jelenleg szovjet és magyar munkások szerelik az or- toxilol extraháló üzemet és az Európában egyedül­álló 87,5 méter magas rektifikáló tornyot. (MTI fotó: Kozák Albert) J^sak lógok rajtuk, ^ mint szakadt pokróc a drótkerítésen -- kezdi az öreg. Pöt­tömnyi ember, görbe­botja majdnem na­gyobb nála, és nyolc­van felé járván már csak aprózza a lépést. Teje tiszta, múlt em­lékeit idéző, 50—60 évvel ezelőtti dolgok emlékforgácsai be­le-bei evegyülnek inai panaszába. Panasz? Nem, nem is annak szánja, csak éppen el kel} monda­nia. hiszen a bajnál is nagyobb baj, ha a szó bennszakad a szív­ben. Nem panasz, hi­szen egy apa márcsak büszkeségből gém vá­dolja gyermekét, pe­dig tehetne rá oka bő­ven. Mert négyen vannak, jól keresők, s nem is ostobák, hi­szen az egyik okosan kiokumulálta, miként írathatja magára még- az öreg életében a régi házat, ahol ma megtűrtén éldegél, s közben szólni is fél, mert a vő megveri, főleg ha felönt a ga­ratra. Ne Is tudják, hogy hová valósi, mert akkor rájönnek, hogy elbeszélte fájdalmát, és akkor ki tudja mi lesz. Fél. Hogy miért nem megy a másik gyer­mekéhez? Vagy a harmadikhoz? Pró­bálta, de inkább visz- szajött, mert az sem volt jó, ott a meny szekálta ki. Enni? Nos megakad, nem is sok. nem is a leg­jobb. Biztos jobb len- pe szociális otthon­ban, de végtére is van 700 forint körüli nyugdíja, s emiatt nehéz, pedig odaadná szívesen. így aztán delente felül a busz­ra, átmegy a szom­széd faluba, ott van öregek napközije, ott ebédel. Kaptat (elfe­lé a buszlépcsőn, már zihál a tüdő, nehéz az út, de neki ilyen kglr várta jutott. Megér­demelte? Kutat em­lékezetében, de nem talál olyan bűnt az életében, amiért ez így jogos volna. Tanácsolták neki, hogy forduljon a bí­rósághoz. Nem, a gyermekeivel nem pö. Föl, ilyen szégyent nem akar. így csak lóg, mint szakadt pokróc a drótkeríté­sen. a tüskés családon a tépett életet hányja a gyermeki értetlen­ség és szeretetlenség metszőén hideg fú- vallatg. Pedig neki lennének érdemei is, ezekrőTnem szól, csak szavai közüj bukkan fe) Cseljabinszk. Ke- renszkij, egy vörös­katona sok kis és nagy harci emléke, amik­kel ma sem dicsekyé- si célzattal szól, csak úgy emlegeti, mint természetest. Másnak Doberdó, neki Szibé­ria jutott $z első vi­lágháborúban, s most, amikor olyan világ jött, amit elképzelt, igencsak tori az élet. Nézem, tanácstala­nul, meggörnyedt alakját, próbálok be­lelátni a kemény ko­ponya mögé, a hor­padt mellkasba, oda. ahol a szíve van- Megadás? Törés? Szé­gyen? Fájdalom? Csa­lódás? Nem fogalmaz, csak né?, már könny- telen a szeme, tört fé­nye mögött álmai te­metője. Végig dolgo­zott, küzdött élete után csak tépett pok­róc maradt belőle. Nyíri homokot fúj felénk a szél, a kis- öreg szemébe húzza kopott kalapját. És elindul haza. Haza? A tüskék kQ?é, ahol a szoba sarkában le­het csak visszagondol, ni arra, mennyi me­legsége volt egykor a szobában, amikor ve- rejtékes munkája után hazament gyer­mekeihez, negyven, vagy ötven évvel ez­előtt. Szájában a szomszéd falu meleg ebédjének ízéve] hull szemére a dÓlUl§nj. szender. Bürget Lajos Költöznek a méhészek Éjszakai sötétségbe burkolta a sűrű akácost' a nyári zápor, amikor Veszprémi Endre aggódva nézte végig 37 méhcsaládját (G. B.) Akácosból a A huszonhatezer szabolcs- szatmári méhcsaládból har­minchéttel ismerkedhetünk meg Terem közelében, az er­dő közepén. Kegyetlenül zur hogott a nyári zápor, esti lett a sötétség, és nem csoda, hogy Veszprémi Endre, a mé­hek gazdája nagy sietséggel gondoskodott a kis szorgal­mas bogarakról. — Amilyen jól kezdődött az idény a szezon, olyan rosszul ért véget, sajnos — mondja a gacsályi pedagógus, aki itt tanyázik a homokon már 10 napja. A kis kunyhó­ban a fekhely, a felszerelés, a védőálarc, a füstölő, ar­rébb a pergető. Felesége a tűzhely mellett esernyő alatt, — Szépek — ahogy mon­dani szokás erősek — a csa- ládaim, egyben-egyben 40— 50 ezer méh van. A i'őhor- dáskor megváltozott az idő, és bizopy jég, szél, eső za­varta meg a munkát. Mert az igaz, hogy szép itt, s úgy tűnik nyaralás a méhésznek az akácszüret, de azért izga­lom is akad bőven. Nézzük az eget, aztán a vegyszerezés is izgalmas dolog, pergetni legelőkre is kell... Szóval munka is akad. De a méhész szorgalmas, nem is lehet más, hiszen a méhecskék szinte rákénysze­rítik, hogy sürgő-forgó le­gyen. Mert ez a szervezett társadalom kemény és pon­tos törvények siaript él. Min­den pillanatban elhal egy, mindegyikben születik, he­lyette, és közben szüntelen folyik a munka. A 21 nap után kikelt mehet először házi munkára fogják. az­tán 4—5 nap múlva kirepül. Először a kaptár nyílásánál, aztán messzebb, majd egy kör, és megint egy, és aztán egy fára, a virágra. És jön­nek vissza, mézzacskójukban gyöngynyi nektárral, néha Olyan fáradtan, hogy éppen csak bebuknak, ürítenek, és utána újra útra kelnek. És ez így megy, szünet nélkül. — Csodálatos nézni őket — folytatja Veszprémi Endre. És hogy a szorgalmukkal di­csekedjem: a kedvezőtlenre fordult idő ellenére is hat mázsa mézet pergettem itt. Most indulok haza, hozom a teherautót, és várdoFolunk to­vább, a szatmári rétekre. Ott már virágzik a vadlóhere, és a többi pillangós is. Nincs megállás, minden perc jó időt ki k®U használni. Passzió? Az is, hiszen '•esz. prémi Endre még arra is s*»- kit időt, hogy megfigyeléseit irodalmian szép írásokban örökítse meg. Munka? Igen, hiszen éjjel és nappal éber­séget diktálnak a méhek. Pénzszerzés? Mondjuk úgy, népgazdasági 'haszon, hiszen csak a megyéből több mint fél millió kiló mézet adnak itt Lassan elnéptelenednek a& akácerdők, véget ért a virág* zás. Elcsendesül itt a zümmöj gés, és csak a kaptárak nyo­ma, a méhész bódéjának he­lye mutatja: itt két hétig! szorgos munka folyt. És a méhész, aki töri fejét, készí­ti a lábrácsot a kaptár be­járatához, hogy a gyógyá­szatnak szükséges virágport felfogja a méhek lábáról, hogy tiszta kanna várja az új virágok új mézét. — És hogy csíp-e a méh? Nos Gsak annyit, mintha rámszállna egy légy — mond­ja befejezésül. Ismernek. Feld nyitja a kaptárt, belenéz, és Szinte megsimogatja szemé­vel szabad idejének íelvidá- mi tgit, a szorgalmasokat, kik szinte félve bújnak a sör tét felhők elől- (bürget) . ^ „Váratlanul érkezett...“ A gyermek megszületett és meghalt, Három kiló húsz deka veit, fejlett fiúgyermek. Az anyja a szülés után még feküdt vagy félórát, aztán a lepedővel együtt egy reklám- szatyorba tette és bezárta a szekrénybe. A családfő haj­nalban kelt, a gyerekek még aludtak. T. Klára, aki éjsza­ka a gyereket szülte, reggel megmosakodott, és eindult dolgozni Nyíregyházára. A szekrény kulcsát a táskájá­ban magával vitte. ★ Klárin valamikor ősszel vették észre munkatársai a változást. Néhányan várták, hogy elmondja, mi történt, mások nem foglalkoztak vele. Addig sem volt valami közlé­keny, csak csendben végez­te munkáját, miért épp erről számolna be nekik? Ahogy múlt az idő,’ úgy látszott egy­re jobban a terhesség. Klári is észrevette, hogy időnként összesúgnak a háta mögött, vagy éppen abbamaradt a beszélgetés, ha belépett a te­rembe. Szegyelite elmondani. Másnap Klári főnöke: — Hol szültél? Otthon? És hol a gyerek? -r- hangzottak to­vább a kérdések. Nem szül­tem! Néni szültem! — volt rá a válasz, aztán jptt a mentő és bevitték a kórházba. Klári egészségügyi pályán dolgozik, nemrég múlt húsz­éves. A terhesség következ­ményeit tudta, de nem járt tanácsadásra, egyetlen gyer­mekholmit sem vásárolt. Ügy mondja, a szülés váratlanul épte. Az orvosok azt mond­ták, a gyermek rendes időben jött a világra. ★ A fiúval tavasszal ismer­kedtek meg. Néhány hét után szorossá vált a kapcsolat, gz- tán elvitték a fiút katonának. Klári terhesen maradt ott­hon. Édesanyja, akinek el­mondhatta volna, kórházban feküdt, apja és tízéves öccse előtt hallgatott- Még nem lett volna késő aa abortuszbi- zottsaghoz fordulni— A szekrénykulcsot a rendi őröknek adta oda. Otthon épp nagytakarításhoz készül­tek, de a gyerekrő) csak a rendőrök érkezése után sze­reztek tudomást Akkor már rég halott volt. A kórházban azt mondták, élve született, halálát kihüLés okozta. Klári a bíróságnak másként mond­ta el. A gyerek nem sírt, nem is mozgott, ő már akkor ha­lottnak hitte. „Bűnösnek érzi magát?” „Nem”. Emberölés­ben ngm, csak abban, hogy nem szólt senkinek. A bíróság gondatlanságból elkövetett emberölésben találta bűnös­nek és egy év börtönre ítélte. ★ Van aki segítségért kiált, ha bajban van,'van akj nem ezt teszi, mert erősnek érzi magát, vagy gyáva. Van aki szégyell segítséget, kérni, és vannak, akik nem érzik, hogy kiáltás nélkül i6 lehet segítsé­get adni. Balogh J ősségi Tüskék közeif

Next

/
Thumbnails
Contents