Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-28 / 123. szám
Í025. május 28 K-BUPT-'MIW11 juiwawa&SO JEGYZETEK Elet és ezrelék PÁR ÉVVEL EZELŐTT még joggal büszkélkedtünk' azzal, hogy a csecsemőhalandóság megyénkben jelentősen csökkent, és az országos átlagnak megfelelő. A 35—38 ezrelék annak volt köszönhető, hogy az orvosok nagy gonddal végezték a terhesvizsgálatokat, a szülészetek, szülőotthonok pedig egyre javuló feltételek között végezhették munkájukat. Most viszont Szabolcs-Szatmárban a csecsemőhalandóság 50—52 ezrelékre emelkedett. Megdöbbentő az adat, hiszen a feltételek tovább javultak, a szülészek száma gyarapodott, a gyógyintézeti elhelyezés kedvezőbb. mint annak előtte. Tegyük hozzá mindehhez, hogy a vállalatok a nőpolitikái határozat, a népesedéspolitikai prograní óta számos olyan nagyon pozitív intézkedést tettek, ami egyenesen kizárja a megterheléssel kapcsolatos érvelést. SOROLJUK FEL AZT IS, hogy közben nőtt az életszínvonal, jelentősen változtak az életkörülmények, a gyógyászat is fejlődött, a szakorvosok között is szép számmal akad igen magas képzettségű.. Ha ezeket így szerbeszámba vesszük, akkor a romlás még kevésbé érthető. Oda kell eljutni akarva vagy akaratlan, hogy valahol a "kórházak, szülőotthonok környékén keressük az okokat. A megyében a közelmúltban minden városban és járásban napirendre tűzték a csecsemőhalandóság növekedésének gondját, mintegy jelezve, hogy az egészségügy is érzi saját felelősségét. Nem hivatása se a szülőnek, se az újságírónak, hogy laikusként számon- kérjen, de ahhoz joga van, hogy megtudja: a társadalmi, szociális és egészségügyi feltételek javulása közepette milyen okok idézték elő a lefelé mutató tendenciát NEM STATISZTIKÁRÓL van szó, az lenne a legkevesebb, hogy hova sorolnak az országos ranglistán. Emberekről van szó, életekről, a szám mögötti kislányokról és fiúkról. A számok közkézen forognak, és jogosan hökkentik meg a családokat. A megnyugtató választ jogosan várják B L. Szégyenkezés nélkül NINCS OLYAN KÁR, melyben haszon ne lenne — tartja egy régi mondás. Sajnos — kis módosítással — néha ennek a fordítottja is igaz : ritka az olyan haszon, amelyben kár ne lenne. Túlságosan is gyakran igaz, erről győz meg szinte naponta az élet. Nagyon örültem, .amikor megtudtam, ösztöndíjat kaphatnak azok a középiskolai tanulók, akik arra rászorulnak. Eszembe jutottak azok a gyerekek, akik négyen-öten vannak testvérek, s akiknek az apja 2000—2500 forintot keres havonta. Nem kell magyarázni, mit jelent ezeknek a középiskolásoknak a havi három-négyszáz forint Képzeljük azokat a gyerekeket, akik eddig talán el sem tudták képzelni, hogy valakinek több száz forintos zsebpénze lehet, s most ők is négyszáz forintot kapnák minden hónapban. Nagyon őrültem ennek a lehetőségnek, hissen ebből az összegből már divatos cipőt, inget is lehet vásárolni. S most jön a meglepetés: ezt az ösztöndíjat valósággal szégyellik igénybe venni! Az egyik szülő panaszolta, szerette volna, ha kislánya megkapja az ösztöndíjat Tanyán élnek, középiskolás kislánya mindennap bejár a megyeszékhelyre, négy gyereke van, férje leszázalékolt. Rájuk igazán ráférne az a havi négyszáz forint S a kislánya sírva kö- nyörgött, nehogy megtegye ezt mert akkor 6 inkább otthagyja az iskolát MEGDÖBBENVE KERESTEM az okot Miért utasítja vissza, miért menekül ettől a tényleg nagyon okos, nagyon humánus lehetőségtől a középiskolások egy része? (Sajnos nem ez volt az egyetlen példa) Szégyellik, hogy náluk még van hová tenni a néhány száz forintot? No, de nézzük, miért utasította vissza * kislány rémülten az ösztöndíjat? Abban az iskolában ahová ez a kislány jár, igen furcsa hangulat alakult ki. Az ösztöndíjra nem szorulók egy része gúnyosan kikerüli az ösztöndíjasokat, mondván: koldus pénzen tanulókkal nem tárgyalunk. MÉG FELHÁBOR1TÖBB az, hogy az említett diáklány osztályfőnökének — az ösztöndíjjal kapcsolatos vitában — nagyon rövid, tömör volt a .véleménye: aki koldus, ne taníttassa ilyen helyen a gyermekét így már érthető, hogy az „ilyen helyen” tanuló gyerek valósággá! menekül az ösztöndíj elől. Akkor amikor államunk mindent megtesz, hogy minél több hátrányos helyzetű tanuló jusson el a középiskolákba, egyetemekre. Akkor, amikor az 1971-es ifjúsági törvény is nagyon világosan leszögezi: „Annak érdekében, hogy minden fiatal egyenlő feltételek mellett élhessen a tanuláshoz való jogával, az állana a társadalom hatékony támogatásával segíti a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását és fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetben lévő fiatalok zavartalan tanulását akadályozó körülmények felszámolására”. , Őszintén kívánom, hogy az ösztöndíjat a rászorulók minél nagyobb számban vegyék igénybe Bátran, szégyenkezés nélkül Balogh Géza k özismert szakembert je— löltek képviselőnek dr. Pethő Ferenc, a mezőgazda- sági főiskola . főigazgató-helyettes ,tanszékvezető tanára személyében a 4-es számú országgyűlési választókerület jelölő gyűlésein' résztvevők A jelölés nemcsak a magas szaktudásnak, hanem a megfontolt közéleti embernek is szólt. Pethő Ferencet nem kellett részletesen bemutatni egyik jelölő gyűlésen iem jól ismerik őt a választókerület öt községében Az elmúlt négy esztendőben országgyűlési képviselőként, szakemberként, néha a maradék szabad időben egyszerűen „magánemberként” érdeklődéssel járt a községekben — szíves szóval, jó tanáccsal, a közéletben dolgozók jártasságával jó néhányszor segített át a holtponton megfenekleni látszó közügyeket. Pethő Ferenctől ezt szinte minden ismerőse természetesnek-veszi, s talán nem is gondol arra, hogy éjszakák munkája, évtizedek tapasztalata és nagyon sok következetesség rejlik az egyszerű, szerény mondatok mögött. Egyszerűen természetes — így szokták meg. Mindezt azonban rengeteg munkával, tanulással érte el. megküzdött az eredményekért. S ez már akkor kezdődött, amikor a hatgyermekes parasztcsalád legidősebb fia a szőlővel és a gyümölccsel jegyezte el magát. Sok hajnali kelés, későig tartó munka volt az ára a tanúlás lehetőségének. Mert csak s lehetőségét volt nehéz megszerezni. a bizonvítás neki 4 számú választókét ület Dr, Pethő Ferenc könnyebb volt: szeretett és akart tanulni. A diploma után tanárként maradt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, hamarosan aspiran- turát végzett, tudományos fokozatot — a kertészeti tudományok kandidátusa címet — szerzett. A kutatást mindig összekötötte a tanulással, tanítással, a) gyakorlati munkával. így került a megyébe is: főiskolásként jött először gyakorlatra, később oktatóként hozta hallgatóit a jonatán alma hazájába Mindössze huszonhat éves volt, amikor — 1955-ben — a gyümölcstermesztés-kutatás területén már nevet szerzett szakembert meghívták a Nyíregyházi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermesztési osztályának élére. Később az újfehértói kísérleti telep vezetését bízták rá, ahol a kezdet nehézségei 'után kiváló lehetőségeket teremtett a kísérletezésre. Munkásságát ftfhon és külföldön is elismerik, megbecsülik, az általa és munkatársaival együtt kikísérletezett új alma- és meggyfajtákat már termesztik a megye és az ország nagyüzemeiben. Szakkönyvet, főiskolai jegyzetet ír, a Magyar Tudományos Akadémia kertészeti szakbizottságának tagja, részt vesz a Tudományos Minősítő Bizottság munkájában. Közben nem zárkózott a kutatószobába, bekapcsolódott a közéletbe Előbb Uj- fehértón, a községi pártbizottság, majd nyolc évig a megyei tanács tagjaként tevékenykedett, sokrétűen felhasználva gazdag szakismereteit is. Nagy munkát végzett annak érdekében, hogy a megyében a legkorszerűbb eljárásokat hasznosítsák a közös gazdaságok. Sokat tett a megye mezőgazdasága, a gyümölcstermesztés felviA szamosszegi Dózsa Tsz-ben korszerű szárító berendezést épít a mátészalkai TÖVÄLL, Képen: Kiss Miklós és Kosa Lajos a tetőtartókat szereli. Út a 150 mázsához iMCIöIMflliyöSítll A WÍRKERT-társnlás programja — Jonatán, bogjós és csonthéjas Gyümölcstermesztés Szabolcs-Szatmir Összes gyümölcstermő területe harmincötezer hektár. Téli alma. 27 ezer hetáron terem, ebből 23 ezer hektár a nagyüzemek ültetvénye^ Megyénkben a termelőszövetkezetek fő bevételi forrása a téka! ma-termesztésből kerül ki. A szántóföldi növénytermesztésben, állattenyésztésben az elmúlt években a különböző rendszerek meghonosításával forradalmi változások alapjait rakták le Ilyen korszerűsítés a gyümölcstermesztésben eddig nem történt. A nyírségi táj termelő- szövetkezeteinek vezetői a rágzásáért Számos tanulmányt, összefoglaló munkát készített, amelyeknek alapján tudományosa* megtervezhették a szabolcsi gyümölcstermesztés holnapját. Amikor négy esztendővel ezelőtt országgyűlési képviselőnek választották, már nemcsak szakmai, hanem gazdag közéleti tapasztalatait is kamatoztatni tudta. Országgyűlési hozzászólásaiban — a költségvetési vitában, a MÉM beszámolója során — és képviselői munkájában gondosan összeegyeztette az országos és megyei lehetőségeket, s a választókerület terveit. Számára a „mit kell tenni” hamarabb kirajzolódott a képviselői megbízatás során, mint a „hogyan”. Minden településen a közoktatás feltételeinek javítása, a kommunális ellátás javítása jelentette a fő tennivalókat. Óvodák, napközi otthon, iskola, zeneiskola, bekötő út épült a községekben, több üzem építésével megindult az ipar fejlesztése, újabb munkaalkalmak teremtése Az országos program mellett jól átgondolt választókerületi terve van dr Pethő Ferencnek, A sajátos helyzetben lévő települések lakói jelölték képviselőnek: Kálmánbáza, Kótai. Nagycserkesz. Nyírtelek. Ui- fehértó — valamennyi a nagyváros, a megveszékhelv vonzásában él, Mindennél többet mond, a mostani válasz a „hogyanra”: az öt község arányos, kiegyensúlyozott fejlesztését kívánja segíteni szakmai és közéleti tevékenységével. múlt hét végén Vaján gyűltek össze, hogy a tervezett NYIRKERT gyümölcstermelési társulást megalakítsák. Egyesíteni az erőket Milyen céllal alakult, miért van erre a társulásra szükség? Iklódi László, a vajai termelőszövetkezet elnöke erről a következőket mondta: — Ahhöz, hogy a meglévő gyümölcsöseink terméshozamát növelni tudjuk, a szükséges rekonstrukciót megvalósítsuk, az áruértékesítést az eddiginél fejlettebb módon, tudatosabban végezzük, egyesíteni kell az anyagi és szellemi erőket Dr. Kiss Attila, a megy« tanács főkertésze a meglévő gyümölcsösök állapotáról mondotta: — A megyében a termő gyümölcsösök 26 százaléka negyven évnél idősebb. Az almásterületek 36 százaléka futóhomokon van, ahol igen drágán és keveset termelnek. Ezek az idős és nem megfelelő helyre telepített almások a következő években már nem lesznek versenyképesek. A megyében összesen mintegy 2000 hektár olyan gyümölcsös van, amit ma korszerűnek nevezhetünk. A hagyományosan telepített almások rekonstrukcióra szorulnak, ami egy hosszú folyamat, de addig is a meglévő gyümölcsösökön többet kell termelnünk. A társulásban erre lehetőség nyílik. A mai hektáronkénti mintegy 100 mázsa körüli átlagtermést korszerű technológiával néhány éven belül 150 mázsára lehet növelni. Intenzív telepítés A második programról, a rekonstrukcióról Kiss Attila ezt mondta: — A rekonstrukcióval a jelenlegi termőterületet nem növeljük. Az intenzív telepítéssel a területegységről kívánunk nagyobb termést nyerni. Valamelyest csökkenni fog a jonatánarány, de a fő fajta továbbra is ez lesz. Az új ültetvényeket az ide- honosodott, szabolcsivá vált fajtákból kell telepíteni, mert a mi jonatánunk már külön márka a világpiacon, A re- konsrukció során az alma mellett minden száz hektár almáshoz húsz hektár bogyóst, vagy 35 hektár csonthéjast szükséges ültetni Ez népgazdasági Igérsjr, és se üzemekben az egyenletes foglalkoztatottságot és a jövedelmezőséget is segíti A bogyósok, csonthéjasok aa álma érése előtt szüretre kerülnék, így munkaigényben kiegészítik egymást. Dr. Pethő Ferenc, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgató-helyettese, tanszékvezető tanára a társulásban több fő feladatra hívta fel a figyelmet. Ezek; a korszerűsítés tudományos végrehajtása Ezt minden évben fokozatosan kell végezni, így nem lesz ugrásszerű a kiesés, illetve a termőre fordulás. Második fő feladat aa időben és egységesen végzett növényvédelem megszervezdTermelés, értékesítés Bogár László a záhonyi, j V%rtics Ferenc, a nyírtam tsz elnöke a közös értékesítés > előnyeiről szóltak Felhívták , a figyelmet a szállítóláda- y‘ problémákra és egy külön társulati rakodóáHomás létrehozására Vitatott téma volt a társulást irányító, szervező (gesz- * tor) gazdaság szerepe, díjazá- ’ sa Laub István, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese ebben a kérdésben így nyilatkozott: — A gesztorgazdaság kőit- , ségeit meg kell téríteni de az a társulástól külön meg nem érdemelt nyereséghez ^ nem juthat. Fő cél a több és ’ jobb minőségű termék eíőál- ( Irtása és a megtermelt áru koszerű értékesítése A társulás végleges alapszabályát a megválasztott vezetőség dolgozza majd ki, de a szolgáltatások főbb pontjait már az alakuló ülés jóváhagyta Ezek szerint a NYÍR- KERT egyszerű társulás, a taggazdaságokban segíti a termelés szervezését, szaktanácsadó hálózata lesz és előírják a közös, követendő technológiát. Segítik a gépek, s növényvédő szer és a műtrágya egységes beszerzését, a telepítések bonyolítását A társulás együttműködési szerződést kíván kötni a kertészeti egyetemmel, a gépkísérleti intézettel, a kertészeti Kutatóintézettel, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolával a Szaporítóanyag-forgalmazó Vállalattal és a megyei növényvédő állomással, hogy ezzel is biztosítsák a korszerű tudományos eredmények alkalmazását c& a.sr
