Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

lffS. május 27. KELET-MASY ARORSZÄ® 3 Iparunk seregszemléje MILYEN AZ IDEI BNV? A VÁSÁR JEL­MONDATA: „BERUHÁ­ZÁSI JAVÁK KIÁLLÍ­TÁSA”, EZ A MI­LYENSÉGET ALAPVE­TŐEN MEGHATÁROZ­ZA. TERMÉKEK ÉS TERMELŐBERENDE­ZÉSEK, TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK, TA­LÁLMÁNYOK. MIND­EZEK BŐSÉGES LÁT­NIVALÓT, TAPASZ­TALATSZERZÉST ÉS , ÜZLETKÖTÉSI LEHE­TŐSÉGET KÍNÁLNAK A SZAKEMBEREK­NEK. Az ipari termelés tovább fejlődött, s ezt a BNV 25 or. szag 1800 kiállítójával repre­zentálja. Különösen nagy. a fejlődés a számítástechniká­ban, a programvezérlésű gé­pek, berendezések gyártásá­ban, az új termelési eljárá­sok kidolgozásában és alkal- kalmazásában. Mutatja a BNV azt is, hogy nőtt az in­tegráció, a kooperáció szere­pe és ez főleg a szocialista országokra, a KGST-re érvé­nyes. o A vásár egészéről, a látot­takról teljes és hű képet ad­ni lehetetlen. Legjobb, ha az ember jó ösztönére bízza ma­gát, s elsőként a nagy töme­geket vonzó érdekességeket veszi szemügyre. Ilyen tö­megvonzása volt a járműbe­mutatónak, amely a BNV-n a legnagyobb területet kapta. A hazai gyártmányok közül a figyelem elsősorban' az Ika­rus—270 típusú szuperluxus autóbusz felé irányult. A busz oldalán elhelyezett kis emelvényről mindenki meg­csodálhatta a 40—44 utas szállítására alkalmas jármű szuperkényelmét, a beépített kézmosót, öltözőt., hűtőszek­rényt, hidegkonyhát. A szu­perbusz mellett olyan érde­kességek is szerepeltek, mint trópusi jármű, mini autóbusz. Szintén a járműbemutató látványossága volt a Magyar Vagon- és Gépgyár kiállító- területe. A Rába—Man szo­cialista és tőkés cégekkel kooperációban készített szál­lítóeszközeire az óriás jelző a legmegfelelőbb. Vontatók­hoz speciális pótkocsik, ter­mény-, cement-, ben- zinszállító, hűtőkocsik, pro­pán-bután gáztartályok kor­szerű változatait készítették el. Először mutatták be a Rába—Steiger 245 lóerős erő­gépet. A mezőgazdasági erő­gép olyan előnyös tulajdon­ságokkal rendelkezik, amely nélkülözhetetlen a modern nagyüzemi mezőgazdaságban. Nagy vonóerőt tud kifejteni, amely egyszerre több sze­relvény hozzácsatolását se­gíti elő. A gép vezetőinek ké­nyelmét légkondocionált ve­zetőfülke segíti. o 1 A szakemberek tömegét vonzotta az anyagmozgatás­sal kapcsolatos kiállítás. A nagy érdeklődés érthető, hi­szen rna Magyarországon az alkalmazott eszközök elégte­lensége miatt több, mint más­fél millió ember foglalkozik belső szállítással, rakodás­sal, raktározással. Ennek a kiállításnak érdekessége volt, hogy az anyagmozgató és csomagolási tanácsadó iroda teljes rendszereket mutatott be, automatikus raktározási módokat, termelőhelyt kon- vejorokat. Egyébként itt ka­pott helyett az a működő ma­kett is, amelyet a nyíregyhá­zi HAFE állított ki. Általános elismerést váltott ki a szak­emberekből az Intrasmns bolgár—magyar közös vállal­kozás raktárfelrakó gépe is. Az ügyes szerkezet automa­tikus vezérléssel, emberi kéz közbeavatkozása nélkül rak­tározza több emelet magas­ságba a különböző alkatrésze­ket, anyagokat. Itt szükséges még megemlíteni, hogy a Balcancar egy újabb típusú villamos targoncáját is el­hozta a vásárra, amely 5,6 méter emelőképességű. o A külföldi kiállítóik ter­mékbemutatójáról elsőként kell említeni a szovjet kiál­lítás anyagát. A bemutatott termékek, szerszámgépek, járművek, különböző beren­dezések és technológiák a ro­hamos fejlődés gigászi mére­teit példázzák. Csak néhány adat a tablókról. Az ipari ter­melés növekedésének üteme az utóbbi húsz évben 2—3­szor gyorsabb volt, mint az USA-ban. A Szovjetunióban 1928-ban egy perc alatt 10 ezer kilowattóra villamos energiát termeltek, 1973-ban szintén egy perc alatt a villa- mosenergia-termelés 1 millió 740 ezer kilowattóra volt. Nemcsak az elért eredmé­nyeik, de a tervek is óriásiak. Folyamatban van Szibéria természeti Kincseinek kiak­názása. A század nagy felfe­dezéseként említik szerte a világon a Tyumeryi terület olaj- és gázlelőhelyeit. Szibé­riában 1980-ban 230—260 millió tonna olajat bányász­hatnak ki, annyit, mint 1966- ban a Szovjetunió egész terü­letén. A szovjet termelés hal­latlan felfutásának alapja a felmérhetetlen nyersanvagbá. zis, de ehhez mindjárt hozzá kell tenni, hogy jelenleg 7 millió 700 ezer felsőfokú vég­zettségű szakember dolgozik azért, hogy a mérhetetlenül sok természeti kincs ipari ter­mékként az emberiség javát szolgálja. O Mint már az írás elején is jeleztük, egy rövid beszámo­lóban nem lehet a teljesség­re törekedni. Ha csak cím­szavakban említjük egyes iparágak eredményeit, mint például a BNV-díjjal kitünte­tett TAP—2 számítógépet, amely a szocialista országok egységes számítógéprendsze­rének tagja — altkor is egy egész újság terjedelme kel­lene. Nerri'Tehet szándék' á felsorolás. viszont helytálló az a megáHapítás.-hogy a kül­földi és magyar kiállítók ex­portálható termékük legjavát sorakoztatták fel. Hazai vonatkozásban az idei BNV jelentőségét az ad­ja, hogy miután a nyers­anyag és az olaj világniaci ára nagymértékben emelke­dett. nekünk több árut, jobb minőségű termékeket kell adni exportra. A látottak alapján iparunk képes erre. Seres Ernő T eljes egyetértéssel je­lölték újra képvise­lőnek Hosszú Lászlót, a 3-as számú választókerület­ben. Élete, munkássága szin­te nyitott könyvként ismert a választókerület öt községé­ben: jövőre lesz két évtizede annak, hogy a Tiszavasvári Állami Gazdaság Danko- pusztai üzemegységében pá­lyakezdő diplomásként dol­gozni kezdett. A két évtized alatt a mezőgazdaság egyik kitűnő szakembereként és a járás közéletének ak­tív résztvevőjeként _ is­merték meg. Munkatársai, választói tisztelik, szeretik szerénységéért, jó emberi tu­lajdonságaiért — ezt jelezték az alig két hete megtartott jelölő gyűlések, erről beszél­tek a felszólalók. Hosszú László immár ti­zennégy esztendeje igazgató­ja annak az állami gazdaság­nak, ahol annak idején pá­lyáját kezdte, ahová nagyon messziről kanyarodott az életútja. Szegényparaszt csa­ládból való, özvegy édesany­ja nevelte két idősebb test­vérével együtt — s nemcsak a tudásvágy, hanem a család helyzete is sarkallta a jobb tanulásra, a kőszegi középis­kolában. majd később a Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatójaként 1956- ban vette át a kitűnő minő- sitésü diplomát, amellyel Szabolcsba jött. A gyakornoki hónapok után nemsokára üzemegység­vezető lett. Hamar felfigyel­tek a jó felkészültségű, nagy Képviselő­jelöltjeink 3. számú választókerület Hosszú László munkabírású, fiatal agrár­mérnökre: 1957. augusztusá­ban már az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályán dol­gozott. Az osztály munkatár saként tevékenykedett s. nagyüzemi, szocialista niező- gazdaság megteremtéséért. 1961-ben nevezték ki igaz­gatónak a Tiszalöki Állami Gazdaság élére. Azóta egy­huzamban nyereséges a négy­ezer holdas gazdaság. Az ál­tala vezetett üzem segíti a környékbeli termelőszövet­kezeteket, többször országos bemutatókat szerveztek itt. Sok új módszert alkalmaz­tak. A utóbbi néhány eszten­dőben a termelésben és a gazdaságosságban sok jó eredmény született a gazda­ságban. Jó törzsgárda ková- csolódott össze, szívesen jön­nek a Tiszalöki Állami Gaz­daságba fiatal szakemberek. Hosszú László időközben a közélet fontos testületéiben dolgozott. Nyolc éven át volt tagja a tiszalöki járási párt-végrehajtóbizottságnak, több ciklusban képviselte a fiatalokat a KISZ megyei bi­zottságában. 1970-ben meg­választották a megyei párt- bizottság tagjává, 1975-ben pe­dig a megyei párt-vb tagja és ä gazdasági szövetkezet po­litikai bizottság elnöke lett. Nemcsak választókerülete, hanem megyénk eredményei­nek, társadalmi gondjainak is jó ismerője. Négy esztendővel ezelőtt választották meg első alka­lommal országgyűlési kép­viselőnek. Olyan nagy jelen­tőségű törvények ' alkotásá­ban vehetett részt, mint az egységes szövetkezeti tör­vény, a társadalombiztosítás­ról szóló törvény. Az ország- gyűlésben felszólalásával, a megyei képviselőcsoport műn. PÉLDÁUL: A HÚSIPAR Tájékoztatás, fizetés, énlek EZEREGYSZÁZ DOLGOZÖ MEGBÍZÁSÁBÓL 82 KÜLDÖTT VÁLASZ­TOTT SZAKSZERVEZETI TANÁCSOT, SZB.-T, S EZEK TISZTSÉG VI­SELŐIT MÁJUS 23-ÄN SZABOLCS MEGYE EGYIK LEGJELENTŐ­SEBB ÉLELMISZERIPARI ÜZEMÉBEN, AZ ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALATNÁL. Jegyzetek egy szakszervezeti választásról őszinte, az eredményeket helyesen értékelő és a gondo­kat is igazságosan mérlegelő beszámolókat vitatott meg a küldöttértekezlet. ,Ez serken­tette a vitát is, melyben ti­zen szólaltak fel. Több hetes munka előzte meg a küldött- értekezletet. Ebben az idő­szakban választották meg a három műhelybizottságot, a 38 bizalmi csoportot, ugyan­ennyi bizalmit, s hat helyet­test. Kiderült a beszámolóból is, s ezt erősítették meg a hozzászólók is, hogy a válla­lat; mechanizmushoz, felépí­tési rendszeréhez alakított szervezeti keretek jobb lehe­tőséget biztosítanak a dolgo­zóknak a vállalat ügyeibe való beleszólásra. Korábban a három műhelybizottségból kettő lényegében papíron működött, s főleg azok, ame­lyeknek a legtöbbet kellett volna törődniük a termelő munka segítésével, az érdek- védelemmel, a dolgozókat érintő kérdésekkel. Decentralizálás Nehezítették a műhely bi­zottságok munkáját az áthe- lyezgetések, nem alakulhatott ki stabil gárda. Ezt szüntet­ték meg, s most. már a ter­melőüzemeknek egy műhely­bizottsága van, kilenc bizalmi csoport működik. Korábban egy-egy bizalmihoz 60—80 dolgozó tartozott. így sem ereje, sem ideje nem volt ar­ra, hogy a dolgozók ügyes­bajos dolgaival megfelelően törődjék. Most csak 20—30 dolgozó tartozik egy-egy bi­zalmához. Gondolkodnak azon, hogv még további de­centralizálást valósítanak meg. Négy esztendő szakszerve­zeti munkáját mérlegelte a küldöttértekezlet. Jelentős fejlődést ért el ez a vállalat az egyesítés óta. A termelés növekedésével nem tartott lépést viszont az emberek kájában való aktív részvétel­lel eredményesen segítette a napirenden lévő kérdések sokoldalú elemzését, a jó döntések meghozatalát. Szilárd meggyőződése: az országos politikát jól képvi­selni több év távlatában egyet jelent a helyi érdekek jó képviseletével. Ezért is támogatja a gondosan, meg­alapozottan kidolgozott kö­zép és hosszú távú terveket, amelyek alapján nem egyet­len kérdést kíván látványo­san megoldani! hanem terv­szerű, a választókerületben lakó dolgozó emberek mun­káját, eredményeit is elisme­rő, sokoldalú fejlesztést szor­galmaz. Az elmúlt négy esztendő­ben a 3-as számú választóke­rület öt községében is sok minden történt. Jelentősen bővítették az Alkaloidát, amely már számottevő a me­gye iparában. Maguk mögött tudják az üzemindítás első gondjait a HÖDIKÖT-ben. Övoda, bölcsőde,, iskola, pos­ta, könyvtár, rendelőintézet épült a községekben. Ezek az eredmények közvetve a kép­viselő eredményei is, aki most, az újabb ciklusra tör­ténő jelölése után azt hangsú­lyozza:. sok régi gond megol­dódott, de nem mindegyik, s a régiek egy része helyett újabbak léptek előtérbe, ma­gasabbak lettek az igények is — s ez bőven ad munkát nemcsak a képviselőnek, ha­nem a közélet és a gazdasági munka minden posztján dol­godnak. élet- és munkakörülményei­nek a javítása. A szociális el­látás a minimumot alig érte el. Nem volt megfelelő für­dő,: öltöző, ebédlő. Félezer dolgozóból mindössze 80—100 részére volt biztosítva a tisztálkodási lehetőség. , 1971 - ig korszerűtlen helyeken, ké­zi eszközökkel, a hagyomá­nyos módon történt itt a termelés, a feldolgozás. Abban az időben évente 60 ezer sertést és 4—5 ezer szarvasmarhát vágtak. Ne­héz munkakörülmények vol­tak. Később konveyoros rend­szerre tértek át, modernebb gépeket állítottak munkába. A rekonstrukció 1973-ra be­fejeződött. Egy műszakra el­készült a korszerűbb vágó­csarnok, s javítottak a mun- . kások munkavédelmi hely­zetén és szociális ellátásán is. Épült egy 300 személyes für­dő, öltöző, ebédlő. Csakhogy a feladatok tovább növeked­tek, s 1974-ben áttértek' a két műszakra. Növekedett a munkáslétszám, a termelés, csak az ellátottság színvonala maradt a régi. Veszélyes üzem így most újra 50 százalé­kos a szociális ellátottság, e nagyüzemben. Újra kicsi a fürdő, öltöző, ebédlő, a tér. melás viszont állandóan nö­vekszik, Ez évben, már , 160 ezer sertést és 9 ezer ■szarvas-- marhát vágnak, dolgoznak fel. s minteny~3*o vagon töl­telékárut gyártanak. Ez már csak a szociális ellátottság megsértésével történhet. S ami ennek ellenére mégis di­csérendő, e munkavédelmi szempontból veszélyes üzem­ben, ahol késekkel, bárdok­kal dolgoznak a fizikai mun. kások. a négy esztendő alatt egyetlen csonkulásos baleset sem volt. Sok áldozatot vállalnak a munkások. E termelésnöve­kedést, az ellátást csak úgy tudják biztosítani, hogy a túlórák számát növelték. Sajnos, ez a szabad idő rová­sára történt, mert a múlt évben is az engedélyezett, évi egy személyre jutó 96 túlóra ' helyett csaknem 140-et hasz­náltak fel. Hetven gépkocsi- vezetője van a vállalatnak. Előírások szerint részükre öl­tözőhelyiséget. pihenőhelyet kellene biztosítaná. Ez is megoldatlan. Csupán néhány égető gondot említettünk, amelyek megoldásra várnak.. Ezt sür­gették a küldöttértekezleten is. Nem követelőzve, mert tudják, hogy máról holnapra nem lehet megoldani. Az vi­szont figyelmet érdemel, hogy a szervezett dolgozók áldo­zatos munkája révén sok gondon enyhítettek vagy megoldottak. Különösen je­lentős szerepük volt ebben a szocialista brigádoknak, ameT lyeket a párt- és a gazdasá­gi vezetéssel együtt érdem­ben segített az szb. A huszon­hét szocialista brigádban több mint félezer dolgozó áll helvt. Ebből 24 brigád nyerte el a XI. kongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kez­deményezett munkaverseny- ben a bronz-, ezüst-, illetve aranyfokozatot. Vállalták, hogy anyag- és energia­megtakarításból és a jobb üzemszervezésből 2 millió 722 ezer forint tobbleteredrr snyt érnek el. Ezt a versenyt ér­tékelő első szakasz végére csaknem 3 millióra teljesítet­ték is. Tavaly 16 ezer tár­sadalmi munkaórát vállaltak. 76 ezer forintot fizettek be az óvodák fejlesztésére. Itt jó gazdája a szocialista bri­gádoknak a szakszervezet. Kezdeményezésükre szer­veztek szellemi vetélkedőt, s alakult meg a szocialista bi- gádvezetők klubja. Legjobb a szocialista brigádoknak a tá­jékoztatása. Ezt jól oldotta meg a szakszervezet. 1970-ben 25 ezer 100 fo­rint volt az egy főre jutó jö­vedelem, 1974-ben 33 ezer 30» forint. Százezer forintot ősz- . tobt szét a szakszervezet se­gélyezés címén. Ezzel kap- , csolatbain már szóvá tettél« ' viszont, hogy jobban meg ^ kell nézni, kinek adnak se- . gélyt. Elsősorban a nagycsa- í ládosokat, az egyediül álló * anyákat segítsék, s ne azokat, ' akiknek gépkocsijuk, telkük is van. Hamyak János a kö­zépvezetőket bírálta, akik- .• zsebre vágják a tájékoztató- y kát, de tovább már nem ad- ' ják azokat. „Hiányolom, hogy nem kapnak rendszeres tájé­koztatást a szakszervezeti ta­gok. A bizalmiaknak tud- niok kell, hogy nemcsak se- _ gélyezésből, tagdíjfizetésből, $ s üdülőjegy-igénylésből áll a J szakszervezeti munka." Szó- j vá tette, hogy a tmik-nál a - szociális ellátottság elmara­dott! Simon János egyebek kö— zött arra hívta fel a figyel- I met, hogy az új szakszerveze. - ti tisztségviselőkről, ezek ‘ képzéséről el ne feledkezzen ' az új szb, mert azok csak így ' tudják ellátni feladatukat^ -. Megemlítette, hogy a szak- ( munkások továbbképzéséra- is gondoljanak, mert úgy'4 látja, ez háttérbe szorult egyéb iskolákban tanulók tá- mogatása -mellett. Szülő anyák Tóth Istvánná, az szb-nőfe— lelős elmondta, megfelelőéi» gondoskodnak azokról a szü­lő anyákról, akik visszajön­nek szabadságról, hogy hát­rány ne érje őket. Czapar Mihály, a pártszervezet titká­ra a szakszervezetben dol­gozó kommunisták munkájá­ról szólt, Petrikovics Ferene figyelmeztetett arra, hogy a szakszervezet -úgy végezhet jó munkát, ha kollektívvá teszik a vezetést, s nem min. dent a titkártól várnak. Mé­hes Katalin fiatal üzemmér­nök a munka- és védőruha­ellátás gondjairól szólt, s azt kérte, hogy még több fizikai munkást válasszanak vezető posztokra. Vass Mária műve­zető szóvá tette, hogy baj van a védőital-ellátással, nem tá­jékoztatják megfelelően a dolgozókat arról sem, kik! kapnak kitüntetést. Ezt csak utólag tudták meg legutóbb is. Kérte, hogy ebben jobban érvényesítsék a demokrácia elvét. Nagy János szóvá tet­te, hogy a benyújtott kérel­mekkel idejében és egyálta­lán foglalkozzon az szb, S adjon választ is ezekre. Fehéu József a felvásárlás gondjai­ról beszélt, Bodnár Albert a) kollektív vezeték javításáról. EZ A KÜLDÖTTÉRTEKEZLET BIZONYÍTOTTA| NEM KÖZÖMBÖSEK AZ EMBEREK íá SZAK- SZERVEZETI MUNKA IRÁNT. VAN MONDAN­DÓJUK, JAVASLATUK, S OLYAN iPROGRAM* FELADATTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ I NYŰJTOTy TAK SEGÍTSÉGET, AMELYBŐL AZ iÜJ) SZAK- SZERVEZETI TANÁCS ÉS AZ SZB. SOK SEGÍT­SÉGET KAPOTT AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVEK MUN­KÁJÁHOZ. E. Ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents