Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

4 fCISl A1LI AlDhlClTlTlMClN I Divat a subakézimunka Rangon aluli? Köztudomású az a meg­döbbentő statisztikai adat, hogy Magyarország a válá­sok tekintetében a világ- ranglista „előkelő” második helyét foglalja el, mindjárt az Egyesült Államok után következik. S ha ennek okát keressük, jónéhány bontópe­ri tárgyalás néma tanújaként — kiderül, hogy a még olyan nagy szerelmek is elhalvá­nyodnak. A mindennapok súrlódásainak egyik fő oka: a fiatal pár háztartási isme­reteinek- szinte teljes hiánya. A háztartáson a pénz beosz­tását, az otthon tisztán tar­tását, a főzést, a kisgyerek­kel való foglalkozást stb. értjük. Az északi országokban, Norvégiában, Dániában és Finnországban, de Svédor­szágban is, az általános is­kolák utolsó osztályában év­tizedek óta kötelező tantárgy a háztartási ismeretek, mind­két nem fiataljai számára. A politechnikai oktatás kereté­ben megtanulják az egysze­rűbb ételek elkészítését, az ízléses tálalást, a helyes gyermekápolást. Lehetne azon vitatkozni — vajon a mi fiataljaink kárát vallanák-e, ha a matemati­ka, fizika és irodalom óra után — akár lazításképpen, az alapvető háztartási-gaz­dálkodási ismereteket elsa­játítanák. Felhozhatnám pél­dának építészmérnöknő, szí­nésznő, írónő ismerőseimet, akik egyáltalán nem tartják rangon alulinak, ha a pályá­jukon elért sikereik mellett — jó háziasszonynak is tart­ják őket. Legutóbb egy érettségi ta­lálkozón hallottam. A „ci­vil” volt iskolatársnőt az ér­dekelte, hogyan születik meg e?y-egy novella ötlete. Erről faggatta az írónőt. — Nem fogod elhinni — válaszolta a kérdezett — mosogatás közben jönnek a legjobb gondolataim. Akkor ugyanis zavartalanul egyedül lehe­tek. Ismerek jónevű orvosnőt, aki a családi munkamegosz­táson belül aktívan részt vesz otthonuk felújításában. A tervei alapján készülő fa­liképszövés, véleménye sze­rint a legjobb kikapcsolódás. Ugyanakkor a férj, halászlé­főzési tudományával lepi meg a családot, s ő is azon fáradozik, hogy lakásuk — lakályos legyen. Mindezt azért írom le. mert mostanában gyakorta üti meg a fülemet munka­helyen és iskolákban olyas­fajta megjegyzés, amely egyenlőségjelet tesz a lakás és az othon fogalma, a házi étkezés és az önkiszolgálók közé. E lekicsinylő megjegy­zések „szerzői” rangon alu­linak tartják az érdeklődést az otthon és a család gond­jai, problémái és — egyálta­lán — az iránt, ami nem tar­tozik sem a sport, sem a szó­rakozás rublikájába. Szerencsére nem mindenki ilyen egyoldalú és közönyös. Végzős egyetemistákkal beszélgetve elhangzott olyan kérdés és igény: hol lehetne gyakorlati lakáskultúráról, minimális háztartási-főzési ismeretekről egy-egy előadást hallgatni? A bátrabbak, az ifjúsági klubokban kívántak ennek helyet adni, mások az iskola falai között szeretnék megvalósítani. Mindenképpen elgondol­kodtató és megoldásra váró feladat, ha már a huszon­évesek is hiányát érzik és — szakmai tudásuk mellé — igénylik a leendő otthonuk egészséges, kulturált légkö­rének megteremtésére a fel­készülést. G. Molnár Edit megszűntével a meleg tava­sai napokon is hűvös a lakás esténként. Ilyenkor fontos a meleg köntös, s az olyan pi­zsama, amely nem csúszik fel és nem hagyja szabadon a kisgyerek derekát. Egy kis fáradsággal házilag is készít­hetünk nekik ilyen ruhada­rabokat. 1. Földig érő frottír köntös, ragián ujjal. A raglánszabás Szinte nincs olyan kert Magyarországon, amelyben ne lenne néhány tő rózsa. Sok helyen látunk elhanya­golt, elöregedett töveket. Ezért célszerű időnként fel­eleveníteni a metszési isme­reteket, hogy növényeinket mindig jó kondícióban tud­juk tartani. A rózsákat úgynevezett fajtacsoportokba soroljuk. Ezek ismerete fontos, hiszen ettől függ a metszés is. A legelterjedtebb a teahibri­dek csoportja. Ide tartoznak a hosszú szárat nevelő, egy virágszáron többnyire egy bimbót hozó, évente több­ször virágzó, sok esetben il­latos fajták. A másik fontc* csoport a polyanthák cso­portja. Ezek a fajták egy vi­rágszáron sok, egyszerre nyíló virágot hoznak. Éven­te többször virágoznak. Kü­lön csoportot alkotnak még a kúszó, illetve a babaró­zsák (minirózsák). A metszésmódot a fajta- csoport határozza meg. A legfontosabb általános sza­bály: mindig el kell távolí­tani a beteg, törött, sérült vesszőket. A vadhajtásokat, vesszőket tőből vágjuk ki. Két évnél idősebb gallyat ne hagyjunk a tövön. A teahibrideket mindig a fajta, illetve a tő növekedé­si erelyének megfelelően metsszük. A metszésmódot befolyásolja a termesztési cél is. Vágott virág termesz­tés esetén figyelembe kell venni, hogy hosszú szárú vi­rágot elsősorban rövid csa­pon kapunk. Az is igaz Vi­szont, hogy hosszú csapon korábbi a virágzás. Ha csak a kert díszítésére tartjuk a növényeket, akkor a fajtatu­lajdonságokat vesszük figye­lembe. A rövid csapok 2—4, a hosszú csapok 6—8 rügye- sek. A metszésre a legalkal­masabb időpont a tavasz — az időjárástól függően — márciustól áprilisig. Célsze­rűbb a korai metszés, mert a rózsa kátén íakad. Ha a azért fontos, mert így a kön­töst évekig nem növi ki a gyerek (a mély karlyuk és a meghatározatlan vállszél es­ség miatt), ezt szolgálja a felhajtott ujjavége is. 2. Rövid ujjatlan mellény­szerű frottír köntös. Pizsa­mához igen csinos és prakti­kus. 3. Flanellből, vagy nyárra kartonból készült köntös kihajtott töveket erősen visszavágjuk, néhány héttel későbbi virágzást kapunk. A polyantha és a babaró- zsa kevés metszést kíván. Csak az előző évi virágbu­gákat vágjuk le, a legfelső egy-két rüggyel együtt. Eze­ket a típusokat ne metsszük rövidre, mert így kevés vi­rágot kapunk. A kúszó rózsákat két cso­portra osztjuk: évente egy­szer és évente többször vi­rágzókra. Az egyszer virág­zókat elvirágzás után metsszük. Az idős, beteg ré­szeket vágjuk le és az oldal­hajtásokat 8—10 cm-re metsszük vissza. Az évente többször virágzókat tavasz- szal metsszük. A közepes nö­vekedésű vesszőket egyhar- madára, a gyenge növekedé­sűeket felére vágjuk vissza, így az egész növény virá­gozni fog. Itt sem szabad több évnél idősebb gallyakat hagyni, mert a növényünk gyorsan felkopaszodik. Tulajdonképpen a nyári virágszedés is metszésnek számít. Attól függően, hogy milyen hosszú szárral szed­tük a virágot, kapjuk a kö­vetkező virágzást. A legfej­lettebb rügyek a hajtás kö­zepén helyezkednek el. A virágot mindig úgy vágjuk, hogy egy fejlett rügy ma­radjon legfelül. A rügyhöz tartozó levelek eltávolításá­val még egy héttel koraibbá tehetjük a virágzást. Túl hosszú szárral ne szedjük a virágot, hogy a növényen mindig maradjon elegendő asszimiláló felület. Tavasszal és ősszel kb. 60 napra, nyá­ron 35—40 napra kapjuk a következő virágzást. A tőből előtörő ún. víz­hajtásokra fiatalítsunk visz- sza. Ezek teszik lehetővé, hogy az idős részeket levált­hassuk majd a következő ta­vasszal. Az a tő, amelyik már nem fejleszt vízhajtást, kiöregedett és célszerű le­cserélni. ugyancsak jól használható a pizsamához. „Felöltözött” benne a gyermek. 4. Pizsama kicsiknek: elől, hátul vállig felszabott nad­rág, blúzzal. A felgombolt váll miatt a ruha nem csú­szik le a gyerekről. 5. Kétféle, mintás és sima anyagból készült pizsama. A gyerekek otthon is szeretik a szépet, csinosát. Ady Endre 1914 májusában frt verséből idézünk egy szakaszt: „Szabad május szabad és szánt tömegje / Virágok alatt csőko- lózzatok ...” folyt, a sorrend­ben beküldendő vízsz. 2., függ. 1., 21. sorokban. VÍZSZINTES: 14. Y-al a végéj, táncdal- énekesnő (Sarolta). 15. Ennek örül a színházigazgató. 16. „A” sérülés. 17. Diplomás neve előtt áll. 18. Udvarias megszólítás. 19 Tévé. 20. Némán bízik! 23. Ez is nap volt!!! 24. Fél atom! 25. Az OTP ezt is folyósít. 28. Néha egynemű betűi. 29. Német név­elő. 31. Hálóban a labda. 32. Szemmel érzékel. 33. Tanít-ás- ban van! 34. A gyufa feltaláló­ja, utolsó kockában utónevének kezdőbetűje. 36. Mesterkélten kedves, túlzottan nyájas. 38. Napszak. 39. Rénium vegyjele. 40. A begyógyult sérülés után marad. 45. Uttörő-e? 49. Angol sör. 50. Üdítő ital. 51. Fehérne­mű. 52. Számos. 53. Tanúim vegyjele. 54. Telítés. 55. Módha­tározórag. 56. Fordított férfinév. 58. Félig nagyok! 59. Gyomai nyomdász volt. 61. Lángol. 62. Szolmizáclós hang. 64. Pest me­gyei község. 65. Ritka női név. 67. Alkalmazott a . tekepályán 69. Színészek régi latin szóval. FÜGGŐLEGES: 2. Üvegre, vagy filmre rögzí­tett finom vonalak hálózata, amely az árnyalatos képet nyom­dai sokszorosításra alkalmas pontokra bontja. 3. LLL! 4. A teljes ABC első három betűje, de nem sorrendben. 5. Azonos mássalhangzók. 6. A hét vezér egyike. 7. Jugoszláv politikus, keresztnevének kezdőbetűjével. 8. Karolá. 9. Nem tökéletes rend. 10. Igekötő. 11. Hangtalan zetor. 12. Kis vasúti csomópont Hajdú- Bihar megyében. 13. Rámázolná. 22. A homogén ellentéte. 26. TÓI. 27. Fürdőszobai kellék. 30. Pityereg. a ÄAAA. 33. NÉH. F?. A kézimunka barátságo­sabbá varázsolja otthonun­kat. Mutatós szőnyeget, pár­nát, faliszőnyeget, takarót készíthetünk subakézimun­kával. Elkészítése nem igé­nyel nagy figyelmességet, így beszélgetés, rádióhallgatás közben is dolgozhatunk vele. Kirajzoljuk a motívumot az alapanyagra és saját ízlé­sünknek megfelelő színekkel kézimunkázunk. (Szépek az élénk színek!) Gyermekszo­bába a gyermek gondolatvi­lágához közelálló, játékos fi­gurákat rajzoljunk. A nap­pali, vagy hálószobába igen változatos mintájú kézimun- kákait készíthetünk, attól függően, hogy milyen a szo­ba bútorzata: kisebb-nagyob háromszögek, kockák, pon­tok, karikák, csíkok, nagy vi­rágok, magyaros motívumok stb. Áki gyakorlottabb a kézi- munkázásban, az művészien szép subaszőnyeget készít­het szőnyegtmintákkal, de na­gyon szép az egyszínű suba is. A nagyobb mintákat először egy összeragasztott újságlap­ra tervezzük meg, azután rajzoljuk át a kézimunka anyagára. Azok részére, akik még nem ismerik a subakézi­munka technikáját, közöljük az elkészítés menetét. Alapanyagnak ritka szövé­sű kongrét, és vastagabb szá­lú fonalakat (szőnyegfonalat) Közepén cseng! 41. A javaslat­tal egyet nem értő. 42. Az épü­letbe. 43. Talál. 44. Görbe török tőr. 45. Gyógyszerlabdacsok ré­giesen. 46. Kezével jelez. 47. Erősítő szócska. 48. Az újság­ban is vannak. 57. Két Jgekötő. 58. Nyugat katonai szövetségé­nek rövidítése. 60. RRC. 61. V- vel az elején: öreg-e? 63. Női énekhang. 64. Arcszin. 66. Kötő­szó. 68. Paripa. A megfejtéseket május 12-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK K&S vásárolunk. A munkán horj golótűvel, zsákvarrótűvd* vagy subatűvel dolgozunk. Ha horgolótűvel, vagy so* batűvel készítjük a munkát, a fonalat vágjuk körülbelül # cm-es darabokra, s kettéhajt­va, a horgolótű segítségével hurkoljuk át az alapanyagon; a fonal két végét húzzuk át a hurkon és erősen csomózzuk; Áltálában minden második lyukba hurkolunk és a soro­kat is az alapanyag mindest második sorába készítjük. Ha zsákvarrótűvel dolgo» zunk, akkor az anyag szélétől kb. két centiméterrel beljebb kezdjük a munkát. A szálat hagyjuk két centiméter hosz- szúra, és az anyag szövés» mentén erősítsük meg bét öl­téssel. Azután készítsünk mintegy két centiméteres hurkot, és erősítsük keit kis öltéssel az előző öltés mellé. Ilyen hurkolással varrjuk vé­gig a sorokat. Mintán befe­jeztük a varrást, a hurkokat vágjuk fel ollóval, a széleket hajtsuk be és béleljük atá a kézimunkát. Nemcsak lakásdíszt, hanem divatos, vállra akasztható n3t táskát, sőt subamellényt im készíthetünk. Az utóbbi na­gyon meleg, ezért télen jő szolgálatot tesz. A kézimunkát fgszfteük hosszabb vagy rővtdefcfa, * A hal igen változatosan ké­szíthető. s az sem utolsó szempont, hogy a dolgozó há­ziasszony gyorsan, kevés fá. radsággal, ízletes ennivalót készíthet családjának. Az élő halakból nemcsak rántott halat és halászlét, hanem kü­lönféle halételeket: hal papri­kást, rácpontyot, halkocso­nyát, töltött halat tálalha­tunk. A mélyhűtött tengeri halakból pedig sokféle sül. tét, valamint paprikást csi­nálhatunk. A halkonzervek magas tápértékűek, ezért ki­válóan alkalmasak vacsorá­ra, szendvicsnek, uzsonnára, reggelire egyaránt. As április 2Ú-1 rejtvénypályé­zatunk megfejtése: „A jobbágyság nyomorának legfőbb oka, hogy nem magának termel." Nyertesek: Bozsik Agnes, Dem­janovich Béláné, Jámbor István­ná, Kövér Endre, öev. Lábossá Lajosné nyíregyházi, Kollár Ist­ván csengeri, Szilvássy László kemecsei, Kovács Erzsébet má­tészalkai, Juhász Józsefné nagy­kallói, Mészáros Józsefné üjfö- hértói kedves rejtvényfejtőink. A ayereménykönyveket postáai e&Hä. színezéshez ülő rojtokfeaL A rózsa metszése Együnk több halat Városon és falun egyaránt gyakran olvashatjuk a rábe­szélő hirdetést: Egyen halat, finom falát! Ha valamiről, akkor erről nyugodtan el­mondhatjuk: ez olyan jó ta­nács, melyet sokan elolvas­nak, de kevesen fogadnak meg. Köztudomású, hogy ha­zánkban igen alacsony a hal- fogyasztás. Évente átlagosán 2,2—2,5 kiló halat fogyasz­tunk, míg a tengerparti or. szágok lakossága személyen­ként 20—22 kilót, de van olyan ország is, ahol évi 40 kilót A magyar konyhán a hal nem gyakori eledel, a leg­több család asztalára csak a karácsonyi ünnepek alkal­mával kerül. Pedig a halhús­ban sok a biológiai érték. Könnyen emészthető, nem terheli a gyomrot. A benne található fehérje átalakítás nélkül beépül a szervezetbe és igen magas az A- és a B- vitamin-, valamint a kalci­umtartalma. Az üzletekben nem csak élőhal kapható, többféle ten­geri halat is kínálnak a nűtő- pultok. A mélyhűtött tenge­ri halak nagy előnye, hogy nem kell tisztítani, csak da­rabolni és elkészíteni. Kelle­mes ízűek a Seelach, a Hek és a füstölt Makréla. A füs­tölt Makréla, bőrét lehúzva szonnaS íogyasz&ató '»«fás kenyérrel. Tízóraira, de va­csorára is kitűnő, ízletes eáe­deL Fodor Béla KERESZTREJTVÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents