Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-16 / 113. szám
« 2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. május 16. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) Portugáliában a demokratikus vívmányok megvédése, megszilárdítása és kiterjesztése kiváltja a reakció fokozotttá- madását. Jelentős siker, hogy ennek ellenére az áprilisi választásokon a demokratikus kormánykoalíció pártjai nyerték el a szavazatok többségét. A nép a demokrácia, a társadalmi haladás mellett foglalt állást. Testvérpártunk, az évtizedeken át üldözött, illegalitásba kényszeritett Portugál Kommunista Párt, az ország harmadik legnagyobb pártja lett. A nemzetközi reakció fenyegeti a demokratikus változásokat érlelő országot. A beavatkozási kísérleteket a világ haladó közvéleményével együtt elutasítjuk. A magyar nép az új, a demokratikus Portugália oldalán áll, népének harcát támogatja. Görögországban a demokratikus erők további erőfeszítéseket tesznek a fasiszta múlt maradványainak következetes felszámolásáért. Biztatóak a ciprusi görög és török nép között újra elkezdődött tárgyalások. Ismételten állást foglalunk a szuverén, egységes és semleges Ciprus mellett. H A Közel-Kelet változatlanul veszélyes feszöltségi * * góc, magában hordja egy új katonai összeütközés lehetőségét. Erinek oka, hogy Izrael mindmáig nem vontai ki csapatait a megszállt arab területekről. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a válság rendezésének, az igazságos és tartós béke megteremtésének alapvető feltételei: az izraeli csapatok kivonása valamennyi 1967-ben megszállt arab területről; a palesztínai arab nép törvényes jogainak elismerése, beleértve a független állam alapításához való jogát is; a térségben lévő minden állam szuverenitásának és biztonságának garantálása. A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy a rendezés csak valamennyi fél tevékeny részvételével oldható meg. Alapos, sokoldalú előkészítés után fel kell újítani a rendezési szolgáló genfi tárgyalásokat és biztosítanunk kell, hogy azon valamennyi érdekelt fél. köztük a Palesztínai Felszabadítási Szervezet önálló, teljes jogú küldöttsége is részt vehessen. O A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az európai kommunista és munkáspártok értekezletének megszervezése a testvérpártok közös ügyévé vált. Kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus állásfoglalásának megfelelően továbbra is aktívan részt vesz az értekezlet előkészítésében, elősegíti sikeres megtartását. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy az 1973 decemberében tartott megbeszélés folytatásaként 1975. március 4—5-én Prágában tanácskozást tartottak a testvérpártok Központi -Bizottságainak titkárai a nemzetközi ideológiai harc és a sokoldalú ideológiai együttműködés kérdéseiről. A prágai értekezlet tovább erősítette, fejlesztette a részt vevő pártok közös tevékenységét és új együttnjűködési megállapodásokra került sor. A közelmúlt eseményei meggyőzően bizonyítják hogy a kommunista és munkásmozgalom a jelenkor legbefolyásosabb erejévé nőtt. A kommunista és munkáspártok a tőkésországokban a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekeit szolgálva, mind határozottabban vezetik a dolgozó tömegek harcát politikai és gazdasági követeléseik teljesítéséért, a demokratikus jogok védelméért, a monopóliumok hatalmának megtöréséért és felszámolásáért. Szolidárisak vagyunk azokkal a kommunistákkal és demokratákkal, akik Chilében, Spanyolországban és másutt harcolnak a fasiszta rendszer felszámolásáért, a társadalmi haladásért, a békéért. A többi szocialista országgal, a világ haladó közvéleményével együtt mindent megteszünk harcuk segítésére. Követeljük a törvénytelenül fogva tartott hazafiak, közöttük Luis Corvalán elvtársnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának szabadon bocsátását. II. (Folytatás az 1. oldalról.) legkegyetlenebb háborúja befejezésének 30. évfordulóján a népeket a fasiszta német hódítók elleni harcban lelkesítő eszmékhez híven, azzal a felhívással fordulunk valamennyi európai ország parlamentjéhez, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a nagy áldozatok árán kivívott béke megőrzése és megszilárdítása céljából. Államaink húsz évvel ezelőtt megkötötték a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról szóló Varsói Szerződést, mint politikai és védelmi szövetséget, hogy meggátolják Európában az imperialista agressziót. Az elmúlt húsz év története megerősíti, hogy államaink hűek voltak a Varsói Szerződés előírásaihoz, aktívan harcoltak és harcolnak a történelmi jelentőségű célért: az európai békét és biztonságot hatékonyan védelmező kapcsolatok és kötelezettségek létrehozásáért, ezzel döntően elősegítve a hidegháború felszámolását, a nemzetközi feszültség enyhülését, a második világháború és a háború utáni fejlődés következtében kialakult politikai és területi jogrend megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban a békés egymás mellett élés elveinek megerősítését. Megelégedésünket fejezzük ki, hogy nemzetközi téren jelenleg az enyhülés az uralkodó irányzat. Ez a meghatározója * mind az európai, mind a világhelyzet alakulásának. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat elmélyítéséhez fontos hozzájárulást kell hogy jelentsen a feszültség katonai téren történő enyhítése, a NATO és a Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó államok közötti katonai konfrontáció veszélyének csökkentése. Változatlanul állást foglalunk amellett, hogy az idegen csapatokat kivonják az európai államok > rületéről és felszámolják . külföldi katonai támaszpontokat,’ atommentes övezeteket hozzanak létre és a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére irányuló más intézkedéseket tegyenek Európában. Ismételten megerősítjük, hogy országaink készek feloszlatni a Varsói Szerződés szervezetét a NATO egyidejű feloszlatása mellett. Következő lépésként megszüntetni mindkét szövetség katonai szervezetét. < Mi, a találkozón részt vevő parlamenti képviselők üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió kormányának a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívását, amely aktív cselekvésre szólít fel a szilárd és megingathatatlan békéért. Felismerve a parlamentekre háruló felelősséget, —< felhívunk az európai államok parlamentjei közötti együttműködés tovább fejlesztésére, beleértve az összes európai parlamentek képviselői értekezletének esetleges összehívását azért, hogy megvitassa a kontinensünk békés fejlődését érintő legégetőbb kérdéseket. Azzal a baráti felhívással fordulunk az európai országok parlamentjeihez, hogy erőfeszítéseiket azokra a legsürgetőbb és legfontosabb feladatokra összpontosítsák, amelyeknek megoldásától nagymértékben függ Európa és a világ további fejlődése ; — felhívunk közös tevékenységre azért, hogy meg szilárdítsuk a kölcsönös bizalmat, a békés egymás mellett élés elveit, erősítsük és visszafordíthatatlanná tegyük az enyhülési folyamatot: — felhívunk közös tevékenységre azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbb sikerrel befejeződjék: — felhívunk közös tevékenységre a fegyverkezési verseny korlátozása és megszüntetése, konstruktív és hatékony leszerelési tárgyalások folytatása érdekében: — felhívunk közös tevékenységre azért, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket és konfliktusokat mindenütt békés eszközökkel oldják meg; — felhívunk közös tevékenységre az európai népek további összefogását szolgáló gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok átfogó fejlesztése érdekében: — felhívunk közös tevékenységre azért, hogy Euró pút a szilárd béke, a barátság, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés kontinensévé tegyük.” Varsó, 1975. május 15. Újabb képviselőket jelöltek megyénkben Újabb választókerületekben tartották meg a jelölő gyűléseket csütörtökön Szabolcs- Szatmár megyében. Két helyen — Csengerben és Bak- talórántházán —, a 13-as, illetve a 7-es választókerületben ez volt az első jelölő gyűlés. Csenger: dr. Tar Imre Képviselő jelölő gyűlést tartottak május 15-én délután a 13-as választókerületben, amelynek területe a mátészalkai járásból Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Nagygéc, Sza- mosangvalos, Szamosbecs, Szamostat,árfalva, Győrtelek, Fiilpösdaróc. Géberjén, Ko- csord, ököritófülpös, Rápolt, Porcsalma, Pátyod, Tyúkod és Ura. A csengeri művelődési ház nagytermében megjelent 850 választópolgárt — akik az említétt községeket, az ott lévő termelőszövetkezeteket, intézményeket képviselték — Paragh László, a Hazafias Népfront járási titkára, a jelölő gyűlés levezető elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke mondott beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: hazánk politikai életének jelentős eseménye lesz a június 15-én sorra kerülő képviselőválasztás, amikor közel 7 millió állampolgár járul az urnákhoz, hogy megválassza a parlament 352 tagját. Jó alkalom a választás arra, hogy a párt XI. kongresszusa által meghatározott célokat a legszélesebb körben, egész dolgozó népünkkel számba vegyük. Ezekben a napokban az egész lakosságot átfogó eszmecsere bontakozik ki, amelynek során tovább erősítjük a szocialista nemzeti, egységet. Szólt az előadó arról, hogy sikerrel teljesítettük a X. kongresszus határozatait és ,a legutóbbi választási programot'. Ezt követően a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében javasolta, hogy dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, a HNF Országos Tanácsának tagját jelöljék országgyűlési képviselőnek. A javaslatot nagy tapssal fogadták a jelenlévők, akik közül Szabó József, Szabó Zoltán, Pécsért Ernő, Molnár Ferenc, Bélteki György, né, Kereskényí László, Bajka Zoltán és Kiss János szólalt fel, fejezte ki egyetértését, támogatását. Valamennyien elismerően szóltak airól a felelősségteljes munkáról, amelyet dr. Tar Imre végez már több éve egész megyénk javára. Ezután a jelenlévők egyhangúlag dr. Tar Imrét jelölték országgyűlési képviselőnek, aki meleg szavakkal mondott köszönetét az előlegezett bizalomért. Baktalórántháza: Szviridov Ivánná Május 15-én délután a 7-es számú országgyűlési választókerületben — melynek területe a nyíregyházi járásból Apagy, Nyírtét, Baktalórántháza, Nyírjá'kó, Nyírkércs Levelek, Besenyőd, Ma'gy. Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő. Oros — a baktaló- rántházi művelődési házban jelölő gyűlést tartottak. A választókerület első jelölő gyűlésén megjelent 290 választópolgár. A jelölő gyűlésen Kozma Károly a HNF nyíregyházi járási bizottsága elnöke elnökölt. A Hazafias Népfront választási programját dr. Czimbdlmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese ismertette. A szónok a Hazafias Népfront megyei elnökségének megbízásából ismét Szviridov Ivánnét, a baktalórántiházi ÁFÉSZ elnökét 'javasolta képveselőjelöltnek. A bejelentést a résztvevők nagy tapssal fogadták. A jelölő gyűlésen felszólaltak: Bodnár Sándor, Revipz- ki József, Varga Károly, Szabó Tibor, Katona József, Kiss Kálmafi Somlai Miklós, Svecz János, Gyökér József és Urban György, akik méltatták a képviselőielölt elmúlt két ciklusban végzett képviselői és más közéleti tevékenységét. Valamennyien egyetértettek a -népfront javaslatával. A felszólalások után a jelölőlő gyűlés teljes egyetértéssel javasolta Szviridov Ivánnét képviselőjelöltnek. Az egységes jelöléssel megnyilvánuló bizalmat Szviridov Ivánné megköszönte. A Központi Bizottság Kádár János elvtárs előterjesztése alapján a párt központi apparátusának munkáját érintő szervezeti kérdésekről tárgyalt. Jóváhagyta, hogy a Központi Bizottság apparátusában a jövőben gazdaságpolitikai osztály, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztály működjön. A Központi Bizottság állást foglalt személyi kérdésekben és úgy döntött, hogy javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége és az Elnöki Tanács elé terjeszti. *“ A Hazafias Hépfront Országos Tanácsa elnökségének ülése Huszár István életrajza A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével május 15-én ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János és ismertette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának javaslatát a MinisztertanácsA Népköztársaság Elnöki Tanácsa május 15-én ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának együttes átiratát. Az Elnöki Tanács Fock Jenőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elismerése mellett, a Minisztertanács elnöke tisztsége alól felmentette, és nyugállományba helyezte. ban történő személyi változásokra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatta a tervezetet és úgy határozott, hogy e kérdésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával együtt előterjesztést tesz a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának. Az Elnöki Tanács Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, felmentet, te miniszterelnök-helyettesi és az Országos Tervhivatal elnöki tisztségei alól, s megválasztotta a Minisztertanács elnökének. Az Elnöki Tanács Huszár Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest az Országos Tervhivatal elnökévé választotta. Az Elnöki Tanács Szekér Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tágját nehézipari .miniszteri tisztsége alól felmentette, és miniszterelnök-helyettessé megválasztotta. Az Elnöki Tanács Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a munkás- mozgalomban, a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes kimagasló munkája elismeréseként, a kormányzati munkában hosszú évekig folytatott áldozatos, odaadó tevékenységéért a „Szocialista Munka Hőse” kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Fock Jenőnek. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke 1924-ben Isa- szegen született, munkáscsalád gyermekeként, 1945 óta a párt tagja. Állami felsőipari iskolát végzett, 1942-ben a Fémmunkás Epületlakatosipari Vállalat elődjénél helyezkedett el, és 1948-ig műszaki rajzolóként ott dolgozott. 1948-ban az akkor megalakult Országos Tervhivatalhoz került előadónak. Később foosztályvezető-helyettes, majd 1953-ban az Országos Tervhivatal főosztályvezetője lett. 1958-ban a tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. Főleg közgazdasági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi feladatokkal foglalkozott, és tevékenyen részt vett a tervezés tovább fejlesztésének munkájában. Elméleti Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Huszár István miniszterelnök-helyettes és Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes letette a hivatali esküt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Aczél György, Bor- bándi János, Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettesek, és Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja. folyóiratokban számos publikációja látott napvilágot a népgazdasági és a területi ter- vezetés kérdéseiről. 1970 februárjában munkaügyi miniszterré és ezzel egyidejűleg az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács társelnökévé nevezték ki. 1973 júniusában a Minisztertanács elnökhelyettesévé választották, és egyben az ekkor megalakult Állami Tervbizottság elnöke lett. Hosszú ideig részt vett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájában, tagja a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének. 1970 novembere óta a Központi Bizottság tagja, 1975 márciusában az MSZMP XI. kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává választották. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese 1927-ben Hernádka községben született, mezőgazdasági munkáscsaládból. 1948 óta a párt tagja. 1951-ben végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet és 1953-ig az egyetem statisztikai tanszékén, mint tanársegéd dolgozott. Ezután a párt központi apparátusában folytatta munkáját. 1961—1963 között az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezető, je volt. 1963-ban a KSH első elnökhelyettese lett. 1969-ben államtitkárként a KSH elnökévé nevezték ki. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese 1925-ben, Szombathelyen született. Apja mozdonyfűtő volt. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, majd 1950—1953 között Moszkvában aspiráns volt. Kandidátusi disszertációjának megvédése után a nehézipar különböző területein mérnökként, majd főmérnökként vezető beosztásokban dolgozott. 1971-ben megszerezte a kémiai tudományok doktora tudományos fokozatot. 1954 és 1956 között a minisztérium alumíniumipari igazgatóságát vezette. 19561973 június és november között az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt, s tagja lett az Állami Tervbizottságnak. 1973 novemberétől a Minisztertanács elnökhelyettesévé és egyben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnökévé választották. 1970 óta a Központi Bizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, címzetes egyetemi tanár, számos tanulmánya jelent meg a gazdaságpolitika, a statisztika és a tervezés tárgyköréből. 1967- ben, majd 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. ban vegyipari miniszterhelyettessé, majd — a minisztérium megszűnése után — nehézipari miniszterhelyettes, sé nevezték ki. 1963-ban a nehézipari miniszter első helyettese lett. 1971 óta nehéz, ipari miniszter. Az orenburgi földgázvezeték építésére alakult magyar kormánybizottság elnöke. 1948 óta a pirt tagja. 1962 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocla- ta Munkáért érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozata, valamint a Felszabadulási jubileumi emlékérem kitüntetés tulajdonosa. íz Elnöki Tanács ülése Lázár György életrajza Dr. Szekér Gyula életrajza
