Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-11 / 84. szám
XXXII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. ÁPRILIS II., PÉNTEK Napirenden: a társadalombiztosításról szélé törvényjavaslat Megnyílt az országgyűlés ülésszaka A vitában felszólalt Gáspár Sándor a SZOT főtitkára Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisz. tertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt á Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Ragó Antal képviselőről, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosáról. Személyében a nép és a szocializmus ügyének 6zeréijy, fáradhatatlan munkását, pártunk hűséges harcosát vesztetiük el — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott Ragó Antal emlékének, amelyet jegyzőkönyvben is megörökített Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Minisz. tertanács a társadalombiztosításról, az Elnöki Tanács az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra az illetékes állandó bizottsá. goknak kiadták, és az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az országgyűlés ezután elfogadta a tavaszi ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő : 1. a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat; 2. a legfőbb ügyész beszámolója; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 4. az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. Ezután a napirend szerint megkezdődött a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Karakas László munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Karakas László munkaügyi miniszter beszéde Tisztelt országgyűlési Országgyűlésünk jelen ülésszakának napirendjén szereplő társadalombiztosító, si törvénytervezet a felszabadulásunk 30. évfordulóját ünneplő államunk eddig elért politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének szemléltető bizonyítéka. Olyan szociálpolitikai intézkedés, amely — miként a törvénytervezet 1. paragrafusa is kiemeli — a társadalom munkájában részt vevő dolgozókról és hozzátartozóikról való sokirányú társadalmi gondoskodás eddigi eredményeinek összegezését és a népgazdaság lehetőségeihez igazodó továbbfejlesztésit tartalmazza. Ez a párt XI. kongresszusán elfogadott azon határozaton alapul, amely szerint: „Tovább kell egységesíteni nyugdíjrendszerünket, csők. kenteni a korábbról megmaradt, különbségeket... fokozatosan meg kell szüntetni a társadalombiztosításban még fennálló eltéréseket ” A társadalombiztosítás mai funkciója jóval szélesebb körű. mint volt 30. vagy akár csak 10 évvel ezelőtt is. Életszínvonal-politikai céljaink ugyanis nem valósíthatók meg fejlett társadalom- biztosítási intézményrendszer hiányában. De a gazdaságpolitika oldaláról sem nélkülözhetők azok a társadalombiztosítási intézkedések, amelyek végső soron a gazdaságépítés, a fársadalrhi-gazdasági haladás fontos előfeltételét jelentik. A társadalombiztosítás a gazdasági énüőmunka szociális hátterét, a szociális biztonságot teremti meg a maga eszközeivel arra az esetre, amikor a dolgozók — akár ideiglenesen, akár véglegesen — kiesnek a termelő munkából. Ilyképpen a feladat az, hogy gondoskodjon a társadalom munkájában részt vevő dolgozók és hozzátartozóik ellátásáról — betegség, munkaképtelenség és öregség ' esetén, s javítson a gyermekes családok jövedelmi helyzetén. Bár az egyre bővülő gondoskodás forintban mérhető kiadást jelent az állam költségvetése számára, hatása azonban — a dolog természeténél fogva — pénzügyi mutatókkal önmagában nem jellemezhető. Az is nyilvánvaló, hogy a korszerű társadalombiztosítási - rendszer a hatékony termelés, a népgazdaság növekedése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hiszen a termelés emberi oldaláról van szó. A termelőberendezések működtetéséhez szükséges munkaerő biztosításához, a dolgozó emberek élet- és munkakörülményeinek rendszeres javításához járul hozzá. A szociálpolitika súlypontját alkotó társadalombiztosítás így — a gyakran hallott hibás felfogással ellentétben — nem a gazdasági élettől elkülönülő, valamiféle „jóléti” intézmény, hanem a jövedelemelosztás rendszerébe épülve, szerves része a szocialista társadalompolitika egészének. Igazolja ezt az, hogy jelenleg a lakossági jövedelmek mintegy 30 százalékát a pénzbeni . és . természetbeni társadalmi juttatások alkotják. Ezen belül a legnagyobb tételt a társadalombiztosítási ellátások jelentik — mutatott rá a miniszter, majd a társadalombiztosítási rendszer felszabadulás óta elért fejlődéséről beszélt s hangsúlyozta: míg 1938-ban és 1946- ban a lakosságnak csupán egyharmada részesült valamilyen társadalombiztosítási ellátásban, addig ma gyakor. latilag mindenki részese a juttatásoknak, aki munkaviszonyban állt vagy áll. A fejlődés mutatója az is, hogy a társadalombiztosításunk kiadásai áz elmúlt tizenöt évben megnégyszereződtek; ma már évi csaknem 50 milliárd fo. rintot, a nemzeti jövedelem több mint 8 és fél százalékát teszik ki. Ennek az összegnek több mint a felét az 1 millió 700 ezer nyugdíjasnak folyósítják, ezt követően a családi pótlék és a táppénz jelenti a legnagyobb tételt a pénzbeni juttatások között. A népesedéspolitikai céljaink elérését szolgálja az anyasági, a terhességi és gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási segély- . nek ,a világon .szinte egyedülálló intézménye. Jellemző például, hogy e juttatásban a bevezetés évében 34 ezer, jelenleg pedig már mintegy 230 ezer édesanya részesül. A társadalombiztosítási Juttatások differenciált rendszere a nem kívánatos életszínvonalbeli egyenlőtlenségeket is igyekszik mérsékelni. Ezzel a munka szerinti jövedelemelosztás szocialista elvének érvényesülését segíti elő. • Tisztelt országgyűlés! i Népköztársaságunk alkot, mánya kiemeli az öregség, betegség és munkaképtelenség esetére szóló anyagi ellátáshoz való jogot. Ezt a Magyar Népköztársaság állama a társadalombiztosítás kere*ében biztosítja, a mindenki által tapasztalható tervszerű, arányos fejlesztés útján. Az alaovető jogszabályok megalkotására az 1955—1970. évek között különböző időpontokban került sor. Ezek alkalmával a szolgáltatások egységes rendszerének fokozatos kialakítása és a magasabb színvonalú ellátás elérése volt a cél. A fokozatos fejlesztés a jövőben is jellemezni fogja a társadalombiztosítást, de annak rendszere ma már hosszú távra szólóan szilárdnak tekinthető. Alapvetően ez a körülmény indokolta a kodifiká-. lást; azt, hogy sor kerülhet egvséges társadalombiztosítás! törvény megalkotására, azaz Ténvegéhen az intézmény átfogó újraszabályozására és továhhfeflesztéséne. Karakas László a továbbiakban kitárt arra, hogy a snV jogszabály az ellátásnk torári az e«»vságe«sáoro fftroszer azonban mégsem volt prfrcázpS, Birtosftásf Iga Tatonként tagozódott, és az egyes rf- iátási formákat az egymást követő változásoknak megfe-. lelöen, a különböző szintű jogszabályok többszörösen is szabályozták. Mindezek mellett a különböző területeken és időpontokban alkotott több száz szabály szinte áttekinthetetlenné vált. Mindenképpen szükséges az eddigiek helyett egy összefoglalt, könnyen kezelhető törvény, amelyben, nemcsak a szakemberek, hanem mindenki kiismerheti magát. Az érintetlek könnyen tudomást szerezhetnek az őket megillető jogokról és az azok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeikről. Rámutatott, hogy a tör- ványszerkesztési munka szempontjából meghatározó, ak voltak a felsőszintű pártós állami határozatok. Magát a fejlesztést, a további fejlődés irányát pártunk kongresszusa határozta meg, a társadalmi gondoskodás fokozásának, a szociálpolitikai ellátások javításának, és a társadalombiztosításban meglevő különbségek és eltérések megszüntetésének igényével. A munkaügyi miniszter ezután szólt a törvénytervezet néhány konkrét rendelkezéséről is. Nyugdíjrendszerünk egységessé válik. A. jelenlegi három különböző nyugdíjskála helyett sikerült olyan mértékszabályt kialakítani, amely senkinél sem jár szer. zett jog megsértésével Majdnem mindenkinél a maival azonos vagy kedvezőbb mértékek alapján állapítja meg a nyugdíjat. Jelenleg a munkások és alkalmazottak öregségi nyug. díja 10 évi szolgálati idő esetén az átlagkereset 22 százaléka; 25 évi saoägäiatt idővel eléri a kereset 62,5 százalékát. A mezőgazdasági szövetke. zeti tagok esetében 10 évi szolgálati időnél az átlagjövedelem 33 százaléka. 25 évi szolgálati idővel pedig 63 százaléka. Az új, egységes skála és mértékszabály szerint munkás, alkalmazott, termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén egységesen a kereset, illetve jövedelem 33 százaléka. Ez a 25 év megszerzéséig évenként 2 százalékkal, 26— 32 év után 1—1 százalékkal, 33—42 évek után 0,5 százalékkal emelkedik. A nyugdíj maximuma a kereset 75 százaléka, ami xi évi szolgálati idővel érhe'5 el. E szabályok révén a mainál kedvezőbb Helyzetbe kerülnek az alacsony szolgálati idővel rendelkező munkások és alkalmazottak, valamint a hosszú, általába ! 35 évnél magasabb szolgálati idejű biztosítottak. Megemlítem, hogy nyugdíj renszerünknek továbbra is szerves része a korhatáron túliak munkában maradásra ösztönző nyugdíjpótlék. Ez a fizikai munkásoknál, 3—4 évi korhatáron túli munkával az átlagkereset 95 százalékának megfelelő nyugdíj elérését teszi lehetővé, ami gyakorlatilag azonos vagy magasabb a nyugdíjazáskori keresetnél. A nyugdíjskála és mértékszabály egységesítése mellett — a XI. pártkongresszus határozatának végrehajtásaként — egységes lesz a nyugdíjra jogosító korhatár is. i «d*yw**s a Z »Idáim!
