Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-10 / 83. szám
£975. április ffli. RíLET-MAGYARORSZAÖ 8 Beruházási kálvária Egy hűtőtároló meleg napŰai Készül a liszadadai tsz Csányról jött dinnyés család nyári pihenő- és csősztanyája. Ülést tartott a KB1 elnöksége Még mindig sok a baleset Tovább szigorítják az ellenőrzést Miért torpant meg a beruházás, miért csak csiga- lassúsággal haladnak a fehérgyarmati hűtőtároló épi- tésé”el? A kérdésre magyarázatot ad az építtető és a beruházó, de a magyarázat nem elég. Á tények beszélnek, az, hogy a gyarmati hűtőtároló befejezési határideje csúszni fog, s ezzel együtt veszélyben forog az idei átadása is. De kezdjük az elején. Hogyan indult ez a bonyodalmassá vált beruházás? Nyírbátorban sikerűi? Országos pályázatot nyert 1973 első felében a megyei mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezeti közös vállalat, a MÉK s egy évvel később Nyírbátorban és Fehérgyarmaton egy-cgy 500—500 vagonos hűtőtároló építéséhez kezdtek A MÉK nem egyedül vállalta a két beruházás költségeit. A jelentős összegű állami támogatás mellett, két társulást hozott létre. A Nyírbátorban épülő 109 milliós hűtőtároló építéséhez hozzájárult a nyírbátori Uj Barázda, a nyírgyulaji Petőfi és a nyírkátai Rákóczi Termelőszövetkezet. A fehérgyarmati 89 milliós beruházáshoz hat környező község termelőszövetkezete társult, köztük a kállósemjéni Úttörő, a kölesei Kossuth, a nábrádi Béke. Mindkét hűtőtárolót a SZÖVTERV tervezte, a szociális létesítményeket, az irodákat, a kazánházat a megyei AGROBER. őket bízták meg a beruházói-bonyolítói munkával is. A létesítmények generálkivitelezője a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat lett, a technológiai szereléseket az ELEKTERFEM szövetkezet végzi. Mindössze ennyi a közös ismertetője a két hűtőtárolónak, a továbbiakban külön-külön kell beszélni róluk, bár azonos célt szolgálnak, mindkettő nagyon fontos, befejezésüket az eredeti tervek szerint egy időpontra tervezték, mégis más-más problémát vetett fel a két létesítmény épülésük során. A nyírbátori nagyobb volumenű, technológiailag bonyolultabb a fehérgyarmatinál, mivel ez 260 vagonos, kondicionált légterű tárolásra is alkalmas. Mégis, ennek az építése simán, szinte zökkenőmentesen történik. 1974 tavaszán kezdtek a kivitelezéséhez, rendezett területi körülmények mellett. Jelenleg készen állnak a főépületek és a melléklétesítmények, most végzik a technológiai szerelést. Határidőre — ez év augusztus 30-ra — be is tudják fejezni a teljes létesítményt. Nem így a fehérgyarmati hűtőtárolót, amely építéséhez 1974 őszén kezdett a SZAÉV, a MÉK területén. A hűtőház már áll, de a további területen tulajdonjogi problémák miatt nem tud dolgozni. Ha rövid időn belül nem folytathatja a munkát, átcsoportosítja kapacitását. Hogy ez mit jelent egy megkezdett beruházásnál, azzal a MÉK és az AGROBER szakemberei is tisztában vannak, de... Vila a szomszéddal Ezután hosszasan lehetne ecsetelni két szövetkezeti vállalat közötti, lassan egy éve tartó tulajdonvitát. A MÉK területe ugyanis kicsi az egész beruházáshoz, az á rész pedig, amelyet 1959 óta ingyen használ, egy másik szövetkezeti, a Budapesti Göngyölegellátó és -Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat tulajdonosa. S, hogy még egy kicsit bonyolultabb legyen az ügy, az építés folytatását nem ez a rész hátráltatja, hanem az a terület, amelyiken a szegező áll — ahol 30 —40 ember dolgozik — és néhány raktárhelyiség. Mégis, erre a területre tervezte az AGROBER a hűtőtárolóhoz tartozó szociális helyiségeket, a kazánházat és az irodát. Arra a kérdésre, hogy miért éppen ide tervezték ezeket a létesítményeket, igen bizonytalan választ adott a beruházó vállalat. A terület csak adásvétel útján cserélhet gazdát. Telekügyben ezért többször tanácskoztak a vállalatok igazgatói, nem sok eredménnyel. A göngyölegellátó adja a területet, de bizonyos megkötésekkel, olyanokkal, amelyeket a MÉK, illetve az AGROBER nem fogad el. Mi a göngyölegellátó kívánsága? Az első tárgyaláson, (1974 májusában) már úgy látszott megállapodnak, mert a MÉK felajánlotta: a jelenlegivel azonos nagyságú cseretelepet biztosít, a meglévő épületeket áttelepítik úgy, hogy arra az üzemeltetési engedélyt megkapja a GEV, s jelöljék meg, hogy ebből a költségből mennyit tud átvállalni a MÉK. Hiábavaló becslések Erre az emlékeztetőre a MÉK nem válaszolt, de kidolgoztak olyan javaslatokat, amelyek az ő szempontjukból lenne előnyösebb. A több variáció közül egy: a MÉK megvásárolja az egész területet, de a GEV ottmaradhat és a jelenlegi körülmények között dolgozhat. Ezt a megoldást középtávú fejlesztési tervére hivatkozva nem fogadta el a göngyölegellátó vállalat. Arról, hogy mennyibe kerülne az új GEV-telep létesítése, mindkét vállalatnál más-más számokat mondanak. Az AGROBER 6 millióra, a GEV 3 millió forintra becsülte az összeget. Azonban még az ilyen becslések is hiábavalóak megegyezés nélkül. Egy azonban bizonyos, a létesítmény nem üzemelhet maradéktalanul hiányzó épületek nélkül. Az áttervezés pedig — ha egyáltalán megvalósítható — sok időt és többletköltséget jelent a MÉK-nek. Az idő nagyon sürget, hiszen a pályázat alapfeltétele volt, hogy a két beruházás pénzügyi elszámolását 1975 december végére be kell fejezni, az anyagi fedezet csak akkor áll a MÉK rendelkezésére. Eddig tart a beruházás „krónikája”, s ehhez még annyit tehetünk hozzá: nemcsak az esetleges többlet- költségek jelentenek veszteséget a MÉK-nek és a társult termelőszövetkezeteknek. Ha az áttervezést el is tudják végezni, már nem olyan minőségű létesítményeket „tudnak kihozni”, mint amelyek az eredeti tervben szerepeltek. Továbbá, a MÉK munkájából kiesik egy egész idény. Ezekkel a következményekkel is számolni kell, s így már lényegesen több millió lehet a határidő-eltolódás, a vita miatt keletkező kár... Balogh Júlia Pávakorök járási döntője A sokszínű megyei zenei élet újabb színfoltja lesz a megye pávaköreinek, clterazenekarai- nak és népdalénekeseinek nagyszabású bemutatósorozata. A járási döntők keretében Mátészalka járás és város pávakörei, citerazenekarai. népdalénekesei 1975. április 12-én, szombaton Nyírmeggyesen, a községi művelődési házban 16 órakor lépnek íel. A nyírbátori együttesek ugyanezen a napon a nyírbogán községi művelődési házban 17 órakor, a fehérgyarmati együttesek és r.épdaléneke- sek április 13-án, vasárnap délután 3 órától Tunyogmatolcson a vásárosnaményi járás képviselőivel közösen a községi művelődési házban mutatkoznak be a nagyközönségnek. A nagykállól járásban, Bő- könyben későbbi időpontban — április 20-án, vasárnap délelőtt 16 órakor — a kisvárdai járásban május 1-én Dombrádon délelőtt 10 órakor, a nyíregyházi járásban május 10-én 16 órakor Tiszalökön a művelődési házban kerül sor hasonló járási döntőre. Megyénkben és országosan is első ízben rendezik meg a népzenei hagyományokat ápoló együttesek és szólisták ilyen nagyszabású bemutatósorozatát. A felkészülés során már eddig Is több száz népzenei és népdal- hagyomány került felszínre, melyek bizonyára feledésbe merültek volna az idő múltán. Azonban most a pávakörök és a népzenei mozgalom egyre szélesebben kibontakozó tevékenysége nyomán közkinecsé válnak. A járási döntők résztvevői közül a legjobbak május 31-én és Június 1-én Bökönyben a kórusokhoz hasonló minősítő hangversenyen vesznek részt országos zsűri előtt. (t. L) Április 8-án ülést tartott a Saabolcs-Szatmár megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. A szakemberek egyebek között elmondták, hogy megyénkben az elmúlt évben — és 1975 első negyedévében is — jelentősen és sajnálatosan növekedett a közúti balesetek száma. A forgalomirányítás — főleg Nyíregyházán — nem kielégítő, ezért a megyeszékhely forgalomirányításában a közeljövőben változásokra kell számítani. ___ A rendőrség statisztikája elgondolkodtató és figyelmeztető: tavaly 1128 közúti balesetet számoltak megyénkben, s ez tíz százalékos növekedést jelent az 1973-as statisztikához képest A súlyos balesetek 17,7 százalékkal nőttek. A gépkocsik számának növekedése mellett növelte a baleseti forrást az is, hogy néhány szabolcs- szatmári utat korszerűsítettek, s ezeken az utakon megnőtt a sebesség. A szigorított és fokozott ellenőrzés ellenére is még mindig sokan voltak az elmúlt évben azok, akik alkoholfogyasztás után ültek a volánhoz. A legtöbb balesetet a gépkocsivezetők és a gépkocsi-tulajdonosok az ital hatása alatt követték el. Főleg a motorkerékpárosok és a segédmotoros járművel közle. kedök szaporították a balesetek számát. A kivdlágí- tatlan kerékpárral közlekedők szintén sokat rontottak a statisztikán. A gyalogosokat is óvatosabb közlekedésre inti a statisztika: ők tavaly 151 balesetnek voltak az előidézői. A rendőrség a trafipax segítségével gyakran ellenőrizte az utakat, 517 esetben tett feljelentést gyorshajtők ellen, mégis nőtt a gyorshajtás következtében keletkező balesetek száma. Nem volt eléggé elrettentő a bírságok és a büntetések emelése sem. Röviden: az elmúlt évben Sza- bolcs-Szatmár megyében sajnálatosan lazult a közlekedési fegyelem. Egyedül a nagykállói járásban csökkent valamelyest a közúti balesetek száma. A legtöbb balesetet Nyíregyházán és a nyíregyházi járásban idézték elő. Az idei első negyedév statisztikája is elszomorító. Tavaly március végéig megyénk közútjain nyolc halálos balesetet számoltak, az idén már tizenkilencet! A közlekedési fegyelem további romlása ellen a KBT és a rendőrség intézkedéseket tesz. Ez év január X-vel a KBT Nyíregyházán titkárságot alakított, amely tovább segítheti a közlekedés ellenőrzését és a forgalom szabályozását. A rendőrség tovább szigorítja az ellenőrzéseket, a vezetői engedélyeket bizonyos esetekben akár egy évre is bevonják. Az emberi élet megóvása és a vagyonvédelem azonban nem csupán rendőri, hanem társadalmi feladat is. Ezért több iskolában és üzemben ismertetik az új KRESZ-t, népszerűsítik a helyes és biztonságos közlekedést. Az önkéntes rendőröket fokozottabban bevonják a közlekedés ellenőrzésébe. Gáva- vencsellőn és Szakolyban közlekedési patkot létesítenek a közeljövőben, Nyíregyházán néhány éven belül szintén sor kerülhet a közlekedési park megépítésére. A KRESZ ismertetéséhez a TIT segítségét is kérik. Több helyen szerveznek tudományos előadásokat a közlekedéssel kapcsolatban. A motorkerékpárosoknak KRESZ- versenyt és ügyességi versenyt rendeznek. A megye területén lévő ifjúsági táborokban közlekedési előadásokat tartanak filmvetítés kíséretében. Folyamatosan sor kerül néhány közlekedési csomópont átépítésére. További utcákban vezetik be az egyirányú közlekedést, az autóbuszoknak több helyen úgynevezett leállósávot létesítenek. Nyíregyházán a Kossuth téren az idén modern jelzőlámpát, szerelnek fel. A rendőrök itt a korszerű technikát is segítségül | hívják az emberi élet és azj egíszség megmentéséhez. A statisztikát azonban nem javíthatja meg csak a körültekintőbb, az óvatosabb közlekedés. In. U Hosszúéleiüek faluja „A hosszúéletűek falujának” nevezik a Kaukázus hegyei között fekvő Tyikjaban- dot. Legidősebb lakosa a 140 éves Medzsid Agajev, aki kitűnően emlékszik élete minden eseményére, csak egyet felejtett el: hogy mikor volt utoljára beteg. Az idős emberek gondozásával megbízott körzeti orvos szerint is Medzsid Agajev remek egészségnek örvend: pulzusa percenként 75—80, vérnyomása 140/80. Máig is kedvenc foglalatossága a fafaragás. Medzsid Agajev a Szovjetunió minden részéből kapott üdvözlő táviratokat 140. születésnapjára. De talán legjobban annak a táviratnak örült, amely a következő szavakkal végződik: „Tűiéből üdvözöl 70 éves unokád”. Az azerbajdzsáni Tyikja- bandban Madzsid Agajeven kívül még 54 100 évnél idősebb ember él. Pár millióval idősebb... Az újabb bizonyítók, hogy az Antarktisz mégsem a legfiatalabb földrész, mint azelőtt hitték, feltűnést keltett a tudományos világban. Pontosabban: kiderült, hogy a legöregebb. Erre az eredményre jutottak az Ukrán Tudományos Akadémia Ásványfizikai és Geokémiai Intézetében. A hatodik földrész legalább 4000 millió évesnek bizonyult — a Föld maga alig másfél ezer millióval több. (A többi földrész tehát később keletkezett.) Ezeket az adatokat a radioaktiv izotópok ismeretében, az úgynevezett „atomóra” segítségével számították ki. E módszerrel egy kődarab „abszolút korát” (keletkezésének idejét) jó megközelítéssel felbecsülhetik. A radioaktív elemek, amelyeket a Föld magába zár, megszabott ütemben bomlanak — mennyiségük mindig ugyanannyi idő alatt feleződik meg. Az ukrán tudósok megállapították, mennyi uránium maradt délsarki kövekben az eredeti mennyiségből és hogy mennyinek kellett más anyaggá átalakulnia. Ebből már egyenesen következik, hány millió év telt el a folyamat alatt. A vizsgálati anyagot a szovjet. Molo- gyozsnája kutatóállomás közelében gyűjtötték. Mindeddig a szoviet Távol- Kelet és Grönland kŐ7°*'»it tartották a legöregebbnek de azok csak 3900 millió évesek. Az antarktiszi és a távolkeleti kőzetek vizsgálata igazolja néhány leningrádi tudós földtörténeti elméletét, Szétoperált sziámi ikrek A kórház idegsebészeti osztályán, négyhetes korukban szétoperálták a francia sziámi ikreket. Sophie és Sonia a koponyájuknál voltak összenőve. A világviszonylatban is premiernek számító műtét sikerült. Sziámi ikrek meglehetősen ritkán születnek: százezer ikerszülésre egy sziámi ikerszületés esik. Az orvosok — ha erre lehetőség nyílik mindig igyekeznek szétoperálni a gyermekeket. Sajnos a sziámi ikreit — általában lánygyermekek — szétoperálása a legtöbb esetben nem oldható meg az egyik gyermek feláldozása nélkül. Nagyon gyakori ugyanis, hogy a sziámi ikrek nemcsak bőrüknél, izmaiknál vagy csontjuknál vannak összenőve, de többnyire kettőjüknek van egy szíve és egy mája. Ilyen esetben természetesen a szakorvosoknak el kell dönteniük, melyik gyermeket mentik meg a két. tő közül ' \ Szerencsére a francia sziámi ikrek csak a bőrűknél, koponyacsontjuknál és agyhártyájuknál fogva nőttek ösz- sze. A két gyermek agykaréjai azonban teljesen elkülönültek egymástól. A kényes műtétet levezető Pertuiset profesz- szor szakembereknek beszámolt arról, hogyan pótolta a hiányzó agy- hártyát és hogy oldotta meg a ko- ponyacsont-pótlást. Ez az utóbbi művelet különösen nagy figyelmet igényel, hiszen mint tudjuk, a koponyacsontok 2(T éves korig növekednek Három kiscsirke — egy tojásból Egy közönséges tyúktojás bő! egyszerre három kiscsirke is kibújhat — állapította meg kísérleti úton German Szvja- togor, leningrádi tudós. Módszerével mesterséges úton elérte, hogy ikrek fejlődjenek a tojáshéjban, ebben a különleges „biológiai bölcsőben” Az embriológusok leningrádi konferenciáján Szvjatogor ismertette módszerét, amely a következő: A tyúktojást steril kamrába helyezte és apró lyukat fúrt a héjába. Óvatosan lefejtette a tojássárgájára tapadó csíralemezt, s parányi műtétet hajtott végre rajta: három részre osztotta a mikroszkópi kus sejtekből álló csoportot. Ezután gondosan eldugaszolta a lyukat • - s megfelelő idő elteltével három kiscsirke kelt ki. Ezzel a módszerrel nemcsak csirke, hanem kacsa, liba, pulyka és más szárnyas „ikreket” is sikerült kikeltetnie.
