Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

' Ms. iptfltef: ICELET-MACYAftÖftSZÁÖ $ Hátrányos helyzetben.­Osztályfőnöki óra Barabáson A rakamazi szövetkezetben gyártót* RACITA-márka nem csak hazai cipőboltokban, de sok külországban is ismert. Legutóbbi nagy megrendelésük Angliába, több tízezer pár szandál szállítására szólt. Képen: Kovács Margit csiszolás után automata szárítógépszalagjára helyezi a munkadarabokat. (Hammel József felvétele) A fejtermelési verseny „Egy tanterem százötven mindennapos iskolást be nem fogadhatván, gondoskodnunk kellett arról, hogy második iskola építtessék, s tanítói ál­lomás szerveztessék 1897 év ápril. í-től” — így vallanak a levéltárban talált feljegy­zések a barabási iskola múlt­járól. Szálkás betűk, fakó tinta a sárga lapon, arról szól, hogy a népesség szapo­rodott, a meglévő iskola szűknek, az egy tanítói ál­lomás kevésnek bizonyult ★ A megyeszéli községben az említett nyolcvanéves pa­naszt szinte újra lehetne fo­galmazni, kevés a hely, az öt tanteremből kettő a szükség­épületben van, nem lehet tudni, meddig all még ez a ház a lábán. Tornateremről álmodni sem mernek, az út­törőfoglalkozásokat, a gya­korlatokat, a szakköröket éppen ott tartják a község­ben, ahol egy szabácslta ki­ürül. s kölcsönadják az isko­lának. így segített egy-egy újabb „tanteremmel” az ál­lami gazdaság, az ÁFÉSZ, de igen jelentős az a támogatás is, amelyet a termelőszövet­kezettől kapnak. Ha van hátrányos helyzetű iskola, akkor a barabási igazán az. — Ennek azonban nem szabad érződnie sem az ok­tató-nevelő munkában, sem az iskolából kikerülő tanu­lók felkészültségében — fog. lalja össze a mostoha körül­mények között dolgozó pe­dagógusok véleményét Kozák Ferenc, az iskola igazgatója. A régi, osztályokra tagolt tanítás helyett bevezették a szaktárgyi oktatást olyan csoportosításban, ahogyan adottságaik szerint a leg­megfelelőbb. Biológiából, ké­miából, matematikából, fizi­káié!, oroszból és földajzból oldották meg így a szakrend­szerű oktatást, eszerint állí­tották össze a szemléltető eszközöket, a kísérletekhez szükséges anyagokat. Sőt, a folyosó végén még iskolai és pedagóguskönyvtárnak is maradt hely. A nyolcadik osztály hu­szonkét tanulója éppen Papp Tihamémét, osztályfőnökü­ket hallgatja, aki a pályavá­lasztásról, a mostanában leg­aktuálisabb témáról beszél. Szinte minden kéz a magas­ba lendül a tanárnő érdek­lődésére; ki jelentkezik to­vábbtanulni? Mindössze két gyerek marad a községben, ók is meghatározott céllal, fogatosok lesznek a tsz-ben. A lányok többsége a koráb­bi évek szokásai szerint Vá- sárosnaményba vagy Kisvár- dára készül gimnáziumba, a fiúk nagy része szakmát ta­nuk k A pályaválasztásnak tehát az osztályfőnöki óra csak egy állomása, nem ott kezdődik és nem ott fejeződik be. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy ezek az osztályfőnöki órák folytatódnak az utcán, a boltban, mindenhol, ahol a tanárnőt megszólítják a szü­lők, tanácsát kérik, segítsé­get. Néha ahhoz, hogy be­széljen le egy gyereket ar­ról, % amit választott, néhp abhoz, hogy a teljesen ta­nácstalan szülő is megismer­hesse a választható lehetősé­geket. A nyolcadikban szinte nincs tanácstalan gyerek. Beregszászi Gyöngyvér pél­dául már nem csak azt tud­ja, hogy Vásárosnaményban tanulja meg a szabó-varró mesterséget, de azt is, hogy a tanulmányi idő alatt azo­kat a fogásokat lesi majd el, amelyekre egy ruhagyár­ban lehet szüksége. Daróczt Imre viszont ép­pen azért megy el szakmát tanulni, hoav visszajöhessen a tsz-be kőművesnek. Olyan házakat szeretne éoíteni, ami'veneket a tv-ben látott, vasbeton elemekből, daru­in»!. Egysz«’ talán Barabá­son is épülnek majd ilyenek. Büszkén mondja, hogy azért is kell majd jól tanulnia a szakmunkásképzőben, mert ő lesz a családban az első „ipa­ros”. A továbbtanuló lányok egyelőre csak a gimnázium, vagy szakközépiskola gondo­latáig jutottak el, Gervan Katalin és Kozak Valéria azonban már a távolabbi jö­vőt a későbbi továbbtanulás esélyeit is latolgatja. Kati Nyírbátorba készül biológia tagozatra, s majd valamikor tanítani szeretné kedvenc tantárgyát. Valit a kémia érdekli, a kísérlet közben eibomló anyagok tulajdonsán ga. Tanára segítségével már sokkal többet tud a témáról mint amit a tankönyvek tar­talmaznak, szakkönyvekből készül a felvételire a Tisza- vasvari kémia tagozatra. Ű nem akar sem katedra, sem íróasztal mellett maradni, vegyésznek készül, s egy olyan gyárban szeretne majd dolgozni, ahol kedvére kísér­letezhet. ★ A barabási Iskolában is a pályaválasztás az egyik leg­fontosabb feladat, de nem ez az egyetlen. A nyolcadikosok, az elődök szokásához híven még hagynak valami emlé­keztetőt — úgy hallottuk, az új úttörőszobát akarják rendbetenni — aztán megy tovább az iskola élete. Rend­szerezni kell a honismereti szakkör anyagát, hogy egy kis falumúzeum alakuljon. Még egy mozsárágyü és egy régi kard is előkerült a pad­lásokról. Uj feladat a közös gondnokságú iskola ügyei­nek intézésé, majd a várha­tó körzetesítés. S végül, hogy vonzóbb legyen az is­kola udvara egy alagút is készül élőfából az iskola előtt, ami alatt majd ki le­het sétálni a kerek erdőbe. A III. beregi ünnepi he­tek keretében külpolitikai fórumot rendeznek április 9-én a vásárosnaményi járás több községében. Beregda- rócon délután 15 órakor Ónodi György közel-keleti szakértő, Nyírmadán szintén 15 órakor Schél Gyula kül­politikai kommentátor, Ti- szaszalkán ugyanebben az időpontban Kulcsár István külpolitikai kommentátor ta­Bökonyben hárman Is olyan tevékenységet űztek, amelyet tiltanak törvényeink. Vettek és eladtak, de nem mint kereskedők, vagy vi­szonteladók, hanem maszek alapon és az csak „termé­szetes”, hogy megfelelő ha­szon ellenében. Papp Miklós például babot és nem is kis tételben: ta­valy és tavalyelőtt összesen 98 mázsát 147 ezer forint értékben. Bejárta Bökönyt és Geszterédet, elment más községekbe is, aztán elvitte Debrecenbe, mert ott drá­gábban megvette tőle az ÁFÉSZ és a házgyár üzemi konyhája. Papp János — ugyancsak bökönyi lakos — már nem vett és adott el ilyen nagy tételben, ő 860 kiló napra­forgómagot« 42a kiló babot ét­győztesei Az 1974. évi tejtermelési verseny eredményhirdeté­sére a tejipari operatív bi­zottság ülésén került sor a közelmúltban. A múlt évben meghirde­tett verseny célja az volt, hogy növeljék a tejterme­lést, javítsák a minőséget és az állomány tisztaságát. Ezeket a követelményeket foglalták magukba a ver­senyfeltételek is. Dr. Szend- rei István, a tejipari vállalat igazgatója rövid beszámoló­jában elmondta: a tejterme­lés dinamikusan emelkedett az elmúlt négy év során. Míg 1970-ben 68 millió liter tejet vásárolt a lakosság Szabolcs-Szatmárban, addig 1974-ben 103 millió litert. Az idén ezt a mennyiséget 110 millióra fogják növelni. lálkozik a művelődési ház­ban a külpolitikát kedvelők táborával. Vásárosnaményban a járá_ Bi művelődési központban este 19 órakor külpolitikai fórum keretében Schél Gyu­la, Kulcsár István, Ónodi György és Szalui Zsolt viet­nami szakértő válaszol a je­lenlévők kérdéseire. A fó-. rum vezetője, Tóth Károly tv-riporter. Ugyanezen a na­néhány mázsa burgonyát vitt Debrecenbe és adta el mint saját termékét jó áron. Ami­kor pedig megkezdődött a nyomozás, hogy megmene­küljön az igazságszolgáltatás elől, egy ismerősét kérte meg: ne az igazat mondja, ha megkérdezi a rendőrség. Doktorcsik Jánosné szintén a ballot találta legjövedel­mezőbb forrásnak, ő 41 ezer forint értékűt vásárolt a környező községekben és el­adta Budapesten a Horizont ÁFÉSZ-nék. Nem sokkal a nyomozás megkezdése előtt újabb termelőket keresett, de az ekkor „felhajtott” 5 mázsát már nem sikerült el­adni, lefoglalták a rendőrök. Doktorcsikné nemcsak babbal üzérkedett. Tavaly áprilisban Jugoszláviába kért útlevelet és mikor megkapta, kiváltotta a két Három kategóriában hir­dettek eredményt. Az első kategóriában — melyekbe a szakosított telepek tartoztak — első lett a nagyecsedi, a második a dombrádi, a har­madik a szamosszegi terme­lőszövetkezet. A második kategóriában első helyezést ért el a kéki, másodikat a fábianházi, harmadikat a méhteleki termelőszövetke­zet. A harmadik kategóriá­ban első lett az encsencsi, második a nyíregyházi Ság- vári és harmadik a nyírtass! termelőszövetkezet;; A tsz- szövetségek kiílöndíját kap­ták: a tiszaberceli, a csen- gerújfalui és a hodászi ter­melőszövetkezetek. Ezt köve­tően került sor az 1975. évi tejtermelési vefseny meghir­detésére. pon három községben tarta­nak író-olvasó találkozókat. Este 19 órakor Nyírmadán Moldova György íróval, fél négykor a Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezetben Bozóki Éva íróval és 19 óra­kor Olcsván Varga Domokos­sal találkoznak az olvasók. Ezekkel a rendezvényekkel zárul a III. beregi ünnepi hetek ünnepi programsoro­zata. hétre adható valutát és el­utazott. Jugoszláviában azonban csak néhány órát töltött, éppen annyit, ameny- nyi pénze elköltésére elég volt, aztán még aznap visz- szajött. Amit hozott, abból is árult 1500 forint körüli értéket, így összesen 49 ezer forint értékű áruval üzérke­dett. ­A három bökönyi lakos vádirata most készült el. Papp Miklóst üzletszerűen, jelentős mennyiségű és érté­kű árura elkövetett üzérke­déssel, Papp Jánost az üzér­kedésen kívül hamis tanú­zásra való rábírással, Dok­torcsik Jánosnét üzletszerű­en elkövetett üzérkedéssel vádolta meg a nyíregyházi járási ügyészség. Ügyüket rövidesen tárgyalják. (haloghl Barakso Erzsébet A beregi ünnepi hetek zárónapja Bab — minden mennyiségben Bíróság előtt a bökönyi üzérek itt a nyíregyházi rádió— Áprilisban Szabolcs-Szatmár megye 235 településéből 160-nak van közös községi tanácsa. A legtöbb közösen élő kis­település a megye szatmári részén van. S nem kevés azok­nak a száma, melyekben csu­pán néhány százan élnek. Mi történik itt, hogyan élnek ezekben az apró falvakban? A közös közigazgatás ad-e újabb lendületet fejlődésük­nek? Erre keres választ a „Kis falvak holnapja” című összeállítás. A Petőfi rádió­ban április 17-én elhangzó műsor riporterei Ágoston István és Szilágyi Szabolcs, szerkesztője: Samu András. Közel egyéves munka, elő­készület, vetélkedés után a közelmúltban zárult le négy tanárképző főiskola televí­ziós Hazai esték vetélkedője. A televíziónézők sokmilli­ós táborában mi is szemta­núi lehettünk a nyírségi fő­iskolások versenyzésének, helytállásának. S ha a ka­merák előtt nem is minden úgy sikerült, ahogy eltervez­ték — a nyíregyházi peda­gógusjelöltek szereplése nem keltett csalódást. S mennyi minden történt a kamerák, a kulisszák mö­gött, amelyről mi — egysze­rű nézők semmit nem tu­dunk? Hogy készültek fel, milyen is volt a kamerák előtt? Erről vallanak az adásban részt vevő fiatalok, halljuk abban a műsorban, amelyet 20-án, vasárnap sugároz a nyíregyházi stúdió. A prog­ram címe is sejtetni engedi, miről is lesz szó a vasárna­pi félórában. Rózsavölgyi Erzsébet szerkesztő-ripor­ter műsorának a következő címet adta: Ami a Hazai es­tékből kimaradt... Márciusban hangzott el a nyíregyházi stúdió soroza­tának harmadik adása, — Tizenkétszer harminc — címmel. A havonta jelentke­ző műsor szándéka, bemu­tatni Hajdú-Bibar és Sza- boles-Szatmár 12 települé­sének mai életét, gondjait, örömeit, azt a fejlődést, me­lyet az elmúlt szabad három évtized teremtett. A negye­dik adás — tanulva az elő­ző háromból — most mégin- kább a város lakóira támasz­kodik. Ágoston István éa Horváth S. János riporterek mikrofonjaikkal ezúttal Nyírbátorba látogatnak el. Nyírbátor — a kétszer szü­letett város — a napokban ünnepli második születés­napját. S hogy mit tettek a város lakói a városi címért, azért, hogy valóban város le­gyen Nyírbátor — ezt kí­vánja bemutatni a sorozat negyedik adása. Sok hely­színről, sok véleménnyel ta­lálkozik^ a hallgató. Április 28-án, hétfőn 18.25 perctől igaz történeteket hallanak a második születésről — a születésnapon. (kz.) Az első úttörők Harminc éve alakult a Gyermekbarátok Országos Egyesületének nyíregyházi csoportja A felszabadulás után nem feledkeztek el a gyermekek­ről sem Nyíregyházán, így új szervezet született, a gyer­mekbarátok egyesülete. A kezdeményező itt is a Ma­gyar Kommunista Párt volt. A szervezői teendőkkel Kar­dos Zsókát bízták meg, aki a meglévő pártok képvise* lőivel felvette a kapcsolatot. Végül a kommunista és szo­ciáldemokrata párt összefo­gása alapján sikerült létre­hozni 1946. március 9-én a Gyermekbarátok Országos Egyesületének nyíregyházi szervezetét. A megalakuló gyűlést a városháza nagyter­mében tartották. Itt Kardos Zsóka üdvözölte a jelenlévő" két, ezután Pálfy Ernő be­szélt a gyermekekről, és is­mertette az egyesület létre­hozásának célját és felada­tát. Elmondta, hogy létre kell hozni gyermekotthono­kat, hangsúlyozván, ne olyan napközi otthonokat létesítse­nek, mint a múltban, ahol fáradt, idős óvónők foglal­koztak a gyermekekkel. Az új otthonokban a gyermeke­ket szeretet és kényelem ve­gye körül. A szülők dolgoz­nak, segíteni kell őket azzal, hogy otthonokban helyez­hessék el gyermekeiket, ne az utcán kóboroljanak a ki­csik és ne csavargók legye­nek. Az egyesület létrejötte után a vezetőség arra töre­kedett, hogy a meglévő pénz­ből létrehozzák Nyíregyhá­zán a gyermekotthont. Ez si­került is, májús 19-én a Széchenyi u. 37. szám alatt felavatták a gyermekotthont. Természetesen nem úgy kell elképzelnünk ezt az új ott­hont, mint a jelenlegi nap­közi otthonokat, de a két párt asszonyai mindent meg­tettek, hogy széppé varázsol­ják. Súrolták a padlókat, s utána hosszú asztalok kerül­tek az épületbe. Nem hiá­nyozhattak a játékok sem. Itt nemcsak óvodások, ha­nem iskolás gyermekek is tartózkodtak. Többnyire apátián gyermekek találtak új otthonra, ahol játszhattak, étkezhettek. A megalakult otthon vezetője Bacsóka Pé* térné lett. — 1947-ben kerültem a MADISZ-ból a másik ifjú­sági szervezetbe, a Gyermek- barátok Egyesületének ott­honába. Akkor a gazdasági vezetést Lakatos Gyula látta el. Naponta foglalkoztam a gyerekekkel, játszottunk, énekeltünk. Ebből a Gyermekbarát Egyesületből bontakozott ki az úttörőmozgalom. 1947. jú­lius 21-től július 31-ig meg­rendezett gyermekbarát­úttörő I. női felnőtt vezető­képző tábort az országos egyesület Gombán tartotta. Itt sem a csillebérci, ' vagy a zánkai „paradicsomra” kell gondolnunk. Szalmazsákon aludtunk, de igyekeztünk otthonossá tenni, virágokkal díszíteni a szobákat. Á ki­képzés ideje elég rövid vol t, főként az alapfogalmakká? ismertették meg a hállgató- kat. A cél az volt, hogy egy közösségben élő gyermekek úttörővezetők felügyelete mellett meggondolt és terv­szerű időbeosztással nevel­jék a jövő embereit. A képzés kettős jellegű volt — elméleti és gyakorla­ti. A gyakorlati részben az őrsök vezetésére, vezénylés­re, zászlófelvonásra képezték a jelenlévőket. Külön ismer­tették a foglalkozások mód­szereit, hogyan, miként kell játszani, sportolni, énekelni a gyermekeknek. Már ekkor gondot fordítottak a törté­nelmi hagyományok megis­mertetésére, a természeti kincsek és a földrajzi kör­nyezet bemutatására. Egyenruhára ekkor még nem tellett, az anyagi ne­hézségek még mindig súj­tották a háború utáni orszá­got. Legfeljebb egy piros nyakkendő jutott a vezetők­nek és a gyermekeknek. Mi­után hazakerültem Nyíregy­házára én is kísérleteztem az úttörőélettel a gyermekott­honban. Városunkban ez a gyermekotthon volt a szülő­otthona a később kibonta­kozó úttörőmozgalomnak. Somogyi Joláq

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents