Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
1973. április f. fcSLfcf-UAGYAROftilfJté » Ha nincs az utasnak jegye... Ellenőrzés a buszokon Nagykállóból Balltány felé tart délben az egyik, menetrend szerint közlekedő autóbusz. Biriben, az út mellett Volán-egyenruhás férfi áll, lendül a karjában a megálljt jelző piros tárcsa. — Jönapot kívánok! Kérem a menetjegyeket ellenőrzésre előkészíteni — hangzik az udvarias felszólítás, amikor a két ellenőr felszáll a kocsiba. Gyors egyeztetés a kalauz- nőnél, milyen sorszámból adta ki a jegyeket. Elvileg minden utas vett jegyet. Az ajtó mellett egy kis legény- ke, a geszterédi., R. L. mégsem tudja felmutatni. (Más kérdés, hogy tanítás idején hová utazik egy iskolás). — Aki jegy tjeikül utazik, az pótdijat köteles fizetni — mondja az ellenőr. A fiúnak viszont nincs pénze. Mi több, először azt mondja, hogy igazolványa sem. Aztán mégis előkerül a személyi. Az adatokat felírják, majd postán elküldik a büntetésről szóló csekket. Ki szokott bliccelni? Az ellenőrök feladata kettős. Egyrészt megvizsgálják, hogy megváltotta-e mindenki a jegyét, másrészt ellenőrzik a jegykezelő munkáját, nehogy csak a pénzt vegye el, s ne adjon jegyet. — Egyaránt védjük az utasok és a vállalat érdekeit — mondja Garai József, áz ellenőri csoport vezetője. S a több éves gyakorlat után már azt is tudják, hol érdemes felszállni a buszra, kiket kell jobban ellenőrizni. A jegy nélkül utazók, a ..bliccelők” sokszor észre sem veszik, hogy jön az ellenőr. A nyíregyházi helyi forgalomban például a tanárképző főiskolások közül kerül ki igen sok bliccelő. Talán csínynek veszik, bocsánatos bűnnek, ha egyszerre többen felszállva sikerül a kalauz mellett eljutni, vagy maradnak a busz hátsó ajtaján, s leszállnák ott. A vidéki járatokon Szintén akad néhány ember — különösen, ha nagy a tömeg, aki igyekszik a jegyváltást elkérülni. Az ingázok kozüi többen „rózsaszín” hangulatban szállnak hétvégén a buszra, de jegyre már sajnálják a pénzt. Mások abban bíznak, hogy ismerik a helybéli kalauzt, neki szemet huny, ha nincs jegye. Hangnem itt és ott — Ideggel alig lehet bírni, ahogy beszélnek velünk, amikor a munkánkat végezzük — állítja a két ellenőr File Ferenc és Harcsa Mik lós. Szinte igazolja az előbbié két, hogy a Kisvárdáról Nyír karászra tartó autóbuszor Anarcsnál kényelmesen tér peszkedik a zsúfolt buszoi egy férfi az ülésen, melletti a fia. — Majd megmondom,, mii csinálok ezzel a papfrrál — kezdi, s folytatja nyomda- festéket nem tűrő hangon. A válasz továbbra is udvarias, de határozott. Nag> hanggal nem lehet elkerülni a büntetést. A fiatal jegyvizsgáló — aki néhány hónapja dolgozik — szabadkozik, hogy nem vette észre, hogy ment el a jegy nélküli utas mellett. (Persze O. J.- nek valószínű esze ágában sem volt jegyet venni, egyáltalán nem szorongatta s pénzt a kezében.) Sokszor rosszul értelmezett szolidaritásból igyekeznek áz utasok is megnehezíteni az ellenőrzést, menteni azt, aki nein vett jegyet. De összetartanak a gépkocsi- vezetők is, nem mindig,, rajonganak az ellenőr láttán, jeleznek egymásnak, ha meglátják a bordó színű, fekete rendszámú Zsigulit. Avagy véletlen lett volna, hogy Anarcson a mögötte jövő busznak villantott egyet a lámpájával az a kocsi, amelyiket leállítottak? Egy busz ára Sok kicsi, sokra megy — tártja a közmondás. S ez így van a Volánnál is. Óvatos számítások szerint is legalább egy új, panorámás autóbuszt lehetne venni minden évben abból a Pénzből, amit „elspórolnák” á bliccelők. vagy akad egy-két ügyeskedő kalauz, aki így szeretné kipótolni a fizetését. Az összkép azért nem rossz. Hiszen ezen a délutáni ellenőrzésen a Mátészalkáról Őrön át Hodászba tartó zsúfolt buszon minden rendben volt. A szamosszegi .járaton sem volt visszaélés. A nyíregyházi helyi járatokon viszont a 8-asnál az állomás és a városközpont között mindig akád, aki felszólítás ellenére is „elfelejt” jegyet venni. ........ — Megértést és türeihnet kérünk az utasoktól — mondja Garai József. — Ne rajtunk kérjék, ha kevés a kocsi — erről sokszor, a csúcsforgalomban még a vállalat sem tehet, A gyakoribb ellenőrzéssel viszont elejét akarjuk venni, hogy bárki visszaélésre szánja el magát. t.ányi Bolond » Április 9: Tudományos ülés a koraszülésről Nyíregyházán Munkában a Magyar Posztógyár nagykállói gyárának új kártoló gépsora. Megemlékezések az egészségügyi világnapról Mint mindenütt a világon. így Nyíregyházán is megemlékezték tegnap, április hetedikén az egészségügyi világnapról. Tekintettel arra, hogy az idei események járványok elleni küzdelem jegyében zajlanak, a megye- székhelyen a közegészség- ügyi és járványügyi állomás adott helyt a rendezvénynek. Itt dr. Jánvári László, a megyéi KÖJÁL főorvosa, járványügyi szakértője tartott előadást a védőoltásokról, a járványok elleni harc megyei helyzetéről, a megelőzésekről. Dr. Juhász La. jós főorvos, a megyei egészségnevelési csoport főorvosa az Egészségügyi Világszervezet, a WHO munkáját ismertette, és méltatta a nagy szerepet, amelyet az ENSZ e szakosított szervezete játszik a világ egészségügyi helyzetének javításában. Ismertette hazánk szerepét a WHO-banl hiszen köztudottan igen sok védőanyaggal segítünk abban, hogy a fejlődő országok megfelelően tudjánöR fellépni a betegségek eíieii. Az eseménysorozat megnyitója, ámelvet a megyében több mint 200 előadás, bémütátő, filmvetítés követ majd, a KÖJÁL dolgozóin kívül á Magykr Vö- iöskérészt ifíegyéi és városi képviselői is részt vettek. A nyíregyházi megyei kő- - házban is volt világnapi előadás, ezt dr. Székelyföldi József, a fertőző osztály főorvosa tartotta a korházi dolgozóknak. Ezt követően filmet is mutattak be az egybégyűit egészségügyi dolgozóknak. A társadalmi tulajdon védelmének helyzetét értékelte a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság társadalmi tuiajdonvédelmi osztálya a Kelet-magyarországi TÜZEP Vállalatnál. Az értekezleten részt vettek a Szolnok megyei, valamint a Hajdú megyei Rendőr-főkariZÉP-nél amelynek oka elsősorban a nyeréségcentrikus szemlélet és az egyéni haszonszerzés. Előfordult olyan eset a korábbi években, hogy alacsonyabb osztályú, tehát rosz- szabb minőségű árut, magasabb osztályú, jobb minőségi értéken adtak el, vagy enMint köztudott, megyénkben is igen sok gyermek koraszülött. Az orvosok és tudósok sokasága keresi a választ áz ökokra. Szamos elmélet forog közkézen, így például az anyák dohányzása, a meggyorsult életritmus, amely magyarázatot kíván adni az okokra. Nyíregyházán, éppen á sok kora- szülés miatt tudományos ülést rendeznek április lián, a megyei kórházban. Itt az Orvostovábbképző Intézet II. sz. Gyermekgyógyászati Tanszékének és a megyei gyermekosztály orvosai konzultatív továbbképzési ankétöt rendeznek amelyen nyolc előadás hang zik eí e fontos témával összefüggésben. Országos szaktekintélyek és megyénk Ismert specialistái cserélik ki tapasztalataikat, amelyek hasznos útmutatásul «algáinak a kórházi, védőkön munkában tevékenykedőknek is. Ez alkalommal egybevetik az országos és nemzetközi tapasztalatokat, á megyei kbrászülések alakulását. A referátumokat vita követi. Ugyancsak áprilisi program áz az értekezletsorozat, amely Szabolcs-Szatmár járásaiban zajlik a csecsemőhalandóságról. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évben a helyzet nem javult, az egészségügy irányítói fontosnak tartják, hogy a korábbi jő eredmények visz- száesésenek okait vizsgálják. Kisvatdán már lezajlott, Mátészalkán lÓ-én, Nyírbátorban 14-én, Nágykállóban 16- án, a nyíregyházi járásban 23-án konzultálnak orvosok, védőnők; szülészek. Az egyes tanácskozások ' tapasztalatait szakértői csoport elemzi majd. pitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályának képviselői, a vállalat vezetői és telepvezetői. Hollósi János, a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság osztály- vezetője hangsúlyozta, hogy a nagyvállalat megalakulása óta javult a tulajdonvédelem helyzete. Felhívta a figyelmet a szocialista tulajdon őrzésének fontosságára, beszélt az ellenőrzés szerepéről, a belső ellenőrzés fontosságáról és arról, hogy az ellenőrzés minden munkaterületen kötelessége a dolgozóknak. Ezt követően Horváth Tibor őrnagy 9 bűncselekmények közül legjellemzőbbnek ítélte a vevői megkárosítást, nek az ellenkezője, amikor alacsonyabb értéken jobb minőségű, magasabb osztályú árut hoztak forgalomba és a különbözetet az árukiadók vágták zsebre. Ez a megvesztegetés legelterjedtebb formája. Fizetés nélküli eltulajdonítás, lopás már kisebb mértékben fordult elő, hiszen ehhez több dolgozó összejátszása, vagyis bűnszövetkezet szükséges. Megemlítette beszámolójában, hogy volt olyan eset, amikor fuvarosok segítették elő a jogtalan eltulajdonításokat. Az ellenőrző szervek megfelelő összefogását javasolta dhhoz, hogy a tulajdonvédelem helyzete, a bűn- cSélekthényék megelőzése még továbh javuljon a vállalatnál A határainkon kívül élő magyar nyelvű irodalom is része irodalmunknak, különösképp így van ez a szocialista országokbeli magyar irodalommal. S hogy né csak .a? irodalmárok gondolkodásában legyen így, hanem a köztudat is valóságként fogadja el ezi a tényt, abban nagy szerepé van a televíziónak és a rádiónak. Mindkét intézmény igen sokat tett már éhnek érdekében. Az elmúlt héteh ennek a nemzeti értéknek újabb alkotásait ismerhettük meg: a szlovákiai Batta György verseit. E recenziónak nem lehet célja a fiatal magyar költő verseinek, művészetének értékelése, megközelítése, annyit azonban feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy Batta György költészetének — legalábbis a bemutatott versek ismeretében — egyik meghatározó vonása a köz- életiség, a társadalmi kapcsolódás. Ebből következik az a formai, kifejezésbeli követélményé önmaga iránt, hogy — amit mond *— érthető legyen mindenkinek. Az már természetes, hogy ez nem a művészi színvonalta- lapsággal való egyenlővé tételt jelenti. Nemcsak a költészet híveinek volt élmény ez a szűk fél óra. S ezt a jóérzést a nézőben nem csupán a versmondók, hanem a fiatal költő megnyerő ars poeticája, művészeti elvei is táp-, lálták. Jó ez á sorozat, folytatni érdemes benne azt is, hogy a külföldi magyar irodalom is jelentkezik benne, Tévéjátékként láthattuk újra a képernyőn Karinthy Ferenc öt éyvel ezelőtt írott és sikerrel játszott jelentős drámáját, $ Gellérthegyi álmokat. A neHány évvel ezelőtti a színházi előadásról készült felvétel álapján úgy tűnik, hogy a dráma megnőtt, jobb lett ebbén a változatában. Nemcsak ä televízióra való alkalmázás megkívánta változtatások miatt, hanem a képi fogalmazás, . leginkább pedig a színészi játék révén. A katonaszökevényt játsszó Huszti Péter is sokkal többet nyújtott a tévéjátékban, mint az egyébként ugyáncsak igen jó színészi szerep formá- lásában, Ferenczi Krisztina pedig televíziós felfedezts számba soroliiátó. Ádáni Ottó az adaptálással és a. rendezéssel sikeres, jelentős munkát mondhat magáénak. A televízió irodalmi es drámai főosztálya, nágyyn következetesen igyekszik eleget tenni annak a saját- maga áltál megszabott felada- táhák, hogy felkutassa és . a mái embereknek bemutasson olyan magyar szerzőket, akik müveikben manapság is időszerű kritikus gondolatokat rögzítettek. E művek mai szemnek és fülnek váló befogadhatóvá alakítása, „lé- porolása” igen kényes munka, sok üggyel-bájjal jár. Fáy András ^17.86—1864) müvét Köves István ajkálmazia televízióra, A külföldiek címmel. Valóban (dőszetű volt ennek a műnek köz- kinccsé tétele, hiszek nagyon ismerősök mindannyiunknak a mai „anglo.nás'á- solc”. azok is, akik „külföldre szakadt . hazánkfiáiként” hazalátogatva sokmindenre fanyalognak, s azok is,, akik magyar állampolgárokként itthon élve, s időnkénti külföldi (értsd: Nyugatra) látogatásukról megtérve sajnálják le nagy munkával megszerzett eredményeinket. Igen jól siket-ült ez a Fáy. bemutató. Garas Dezső (Szti- vásy u,ram) a furfangos lelemények művészeként idézte fel a régi idők lányos apáit, akik mindent megtesznek azért, hogy leányukat jól adják férjhez, de egyben —■ Fáy és a mai alkotók céljának megfelelően — hazafiad buzgalmú és éppen annyira, hogy megtréfálja az anglo- mánias ifjú nemest. (Tahi Tóth László.) Gór Nagy Máriának (Ilka) nemcsak bájossága, hanem játéka is megnyerte az „érdemes nézőközönséget”, Schütz tla pe. Öl" természetes, soha nem „kijátszott” eredetiségével mutatta meg, hogy a magyar módi vonzóbb, mint a külföld m: ynjoMsa. Mai sznobjaink .magukra ismerhettek ebből a jó zenés vígjátékból. Ha maradt még annyi ítélőképességük. Seregi István MELLETT A harmincéves felszabadulási évforduló napján mutatta be a Rádiószínház Do. bozy Imre nagysikerű szán- müvének, az „Eljött a tavaszinak a rádióváltozatát. Siklós Olga adaptálásában. A darab a második világháború utolsó heteit, a felszabadulást közvetlenül megelőző időszakot mutatja be egy majdnem teljesen és értelmetlenül elpusztult gyaio- gosszázad megmaradt tagjainak évtizedekkel későbbi — mai — találkozása kapcsán. Ez a dráma az akkor történtek, az egyéni cselekedetek, félmegoldások, vagy egyenesen tétlenségek vizsgálata — mai tisztánlátással. A visszapörgetett — természetesen dokümentáris hitelességben voltaképpen megidézhetetlen — tragikus nap fölelevenítése erre a szembesítésre tökéletesen alkalmasnak bizonyult: a dráma elvi-eszmei síkján a nemzeti önvizsgálat bontakozott ki az egyéni cselekedetekből és magatartásformákból. Az alaphelyzet és a motivációk tellát föltétlenül hitelesek voltak. Az ítélet afelől, hogy ki mit tett, vagy tehetett volná a fásizmüs ellen a darab szeréplői közű' akkor, méltányosan árnyalt- nincs mindeháron való elitélés vagy felmentés a darabban, csak máig ható tanulságai vähhäk. A szereplők nem angyalok és ördögök, hanem hús-vér emberek, akik mai társadalmunkban tökéletesen jól érzik magukat, számításaikat. — áz egy Bodaki a nyomorékon élet- pén maradt szakaszyezető kivételével — megtalálták. És mégis: mai eszükkel úgy vélik, másként, többet, értelmesebben is lehettek volna. Bodaki szakaszvezetu egyéni drámája futott a cselekmény másik síkján. Bár, ő lépett a tevőleges ellenállásbán legtovább, sorsa egyéni tragédiába fúlt: egykori kedvese, Anna — aki azt hitte, hogy ő meghalt — éppen á volfi század parancsnoka felesége lett. Anna is eljött Sajbán- nal a találkozóra, s Bodaki ezt a felismerést már nem tudta elviselni. A rádió változat — hasznos rövidítésekkel — az amúgy is nagyfeszültségű, tömör dialógusokban gördülő dráma, társadalmi mondanivalóját még jobban fölerősítette. Néhány epizód kihagyása a szereplők jelleme árnyaltságának nem ártott, tálán a Sajbán Anna—Bodaki történet tűnt így hézagosabbnak. Márton Frigyes rendezésében (és az 1968-as színházi előadással méltán versenyre kelhető szereposztásával) kiváló rádióelöadásÉ produkálták a színészek. Közülük Is Latinovtts Zoltánt (Sajbári), Szemes Marii (Sajbánné), Szabó Gyulát (Bodaki) és Bánffy Györgyöt (Redeczky) emelhetjük ki külön is. Merkovszky Fái Tuiaidoiiyédelem a
