Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

V#WL Sptffii % » „Kincskereső’' Boltíves kis pince, hó­fehér falakkal, modern világítással — ennyi volt, amikor először mutatták be Mérkvállajon az is­kola alatt készülő falu­múzeumot. Azóta bené­pesült, és aki a kis szűk lépcsőn lemerészkedik, valami nagyon érdeke­set lát. Régi paraszti öl­tözékek, szerszámok, a múlt megannyi — s gyakran nem is olyan szép — emlékét őrző tárgyat, s sok olyan dol­got, amely segít ahhoz, hogy a most felnövők léptékül használják, ha a mát mérik a múlthoz. A kis múzeum neve „Kincskereső”. Találó és szép, nem szokványos, jelzi, hogy az ott lévő tárgyakat a mérkvállaji fiatalok és idősebbek kincsnek tartják, s azt, hogy ebben a helyiség­ben olyan emlékek gyűl­tek össze, amelyeket kis kutatók gyűjtöttek. Mert kincs a múlt, részben, mert az elmúltak küz­delmére emlékeztet. Kincs, mert hozzámérve mai valóságunk na- i gyobb értéket nyer. ! ' Kincs ami ott van, mert bennük megtestesül a haladó múltat ápolók szeretete és gondossága, s figyelmeztető intése azoknak, akik elfelejtik tán, hogy milyen hosz- szú volt az út idáig. Megnyílt a mérkvállaji falumúzeum április 4- én s ezzel gazdagabb lett a község, mégpedig olyan értékkel, mit pénz nem mér, csak az érzés. (bürget) Jubileumi parkot avattak Nyíregyházán. (Gaál Béla felvétele) Ili emlékmű és új könyvtár Ököritófülpösön Április 3-án ököritófül­pösön a művelődési otthon zsúfolásig megtelt. Az úttö­rők maguk készítette kis hímzett térítőkkel köszöntöt­ték a község vezetőit, az 1945-ös párttagokat. Kállai Menyhért, a mátészalkai já­rási pártbizottság titkára ünnepi beszédet mondott, méltatva a 30 éves szabadság legértékesebb és legszebb eredményeit. Ezen az ünnep­ségen külön is köszöntöt­ték Hegedűs Gábort és Hegedűs Gábornét, akik Ököritófülpösön alapító tag­jai voltak a kommunista pártnak. Szakács János, a termelőszövetkezet elnöke egy kitüntetést és két dicsé­rő oklevelet adott át. Hiába esett az eső, hiába volt sár, a község apraja- n agy ja az utcán volt. Ököri- íófülpös község lakossága ez­zel az emlékművel áldozott a felszabadítók emléke előtt, megörökítve hazánk felsza­badulásának 30. évforduló­ját is. Innen az új klubkönyvtár elé vonult a tömeg. A rövid megnyitó beszédben arról szólt a járási pártbizottság titkára, hogy a község lakói a régi, rozoga épületben lévő könyvtárat is szorgalmasan látogatták, hiszen a járás­ban sehol sem olvasnak any- nyian és olyan rendszeresen, mint Ököritófülpösön. Az új klubkönyvtár a községi ta­nács anyagi áldozatával és a lakosság értékes társa­dalmi munkájával létesült. Ma: egészségügyi világnap Harc a járványok ellen Mint minden esztendőben, úgy az idén is megrendezik az egészségügyi világna­pot, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének egészségügyi világszervezete hirdet meg. Mindig más és más programja van ennek a napnak, illetve az évnek. Az 1975. évi világnap a járvá­nyok elleni küzdelmet hirdeti meg. Szerencsére elmond­hatjuk: hazánkban mind rit­kábban fordulnak elő olyan járványok, amelyek súlyosan érintik a lakosságot. A kiala­kult oltási rend, az egészség­ügy törvénnyel szabályozott megelőző tevékenysége gátat vetett a másutt még az em­beriséget tizedelő kóroknak. Ennek ellenére jó ha odafi­gyelünk az egészségügyi vi­lágnap ez évi programjára, hiszen a világon vannak te­rületek ahol még ma is gya­koriak a járványok, másrészt a sikereink egyik titka, hogy a megelőzést egy percig sem tévesztjük szem elől. Hogy mindenki tudjon róla! Szabolcs-Szatmárban az egészségügyi világnap meg­nyitó eseményére ma, április hetedikén kerül sor Nyíregy­házán, a megyei KÖJÁL-ban. Itt referátum és filmvetítés számol be a fertőzésekről, az oltásokról, s kitekintést nyúj­tanak a világra, az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) tevékenységére. Ezenkívül a megyében Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, liakamazon, Nagydoboson, Záhonyban, Nagykálloban, Kisletán, Méhteleken, Tarpán lesznek előaiások és filmvetítések. Ezekre a rendezvények! azért van szükség, hogy mi nél szélesebb körben ismertté váljon a védőoltások szük­ségessége, és ugyanakkor ki­derüljön, hogy milyen egész­ségügyi és megelőző intéz­kedések szükségesek ahhoz, hogy a különböző fertőző megbetegedéseket elkerüljük. Mert jóllehet a nagyszabású és súlyos kórok, mint a him­lő, gyermekbénulás, tífusz, sárgaláz szinte sosem fordul­nak elő, vannak olyan beteg­ségek, amelyek ellen véde­kezni kell. Ennek érdekében szervezik a felvilágosító elő­adásokat, a megyei egészség- nevelési csoport ezek ellen mozgósítja mind az orvoso­kat, mind a lakosságot. Néhány érdekesség Jellemző, hogy például me­gyénkben 1903-ban volt az egyetlen himlőeset. Kiütéses tífuszt a második világhábo­rú után észleltek. Kolerára csak az igen idős orvosok kö­zül emlékeznek, ez az első világháború után fordult elő. Ahhoz, hogy az igen kedve­ző járványügyi helyzet állan­dósuljon, szükség van arra, hogy egyre nagyobb hatásfo­kú legyen a személyi higié­nia, a lakosok és a lakások tisztasága. Igen fontos, hogy olyan helyeken, ahol állato­kat tartanak, pontosan be­tartsák az utasításokat, hi­szen ritkán, de előfordul, hogy egy-egy betegség hordo­zója a jószág. Igen nagy je­lentősége van a patkányirtás­nak, hiszen köztudott, hogy igen sok kórokozó „fuvarosa” ez a kártevő. Nem véletlen az sem, hogy a mezőkön olyan gonddal irtják a hör­csögöt, a kóbor állatokat, ezek is hurcolhatják az egyes betegségeket. Hazánkban szigorú törvé­nyek és rendelkezések írják rlö, milyen megelőzési köve- élmények vannak. A köz­egészségügyi és járványügyi állomások és felelősök gon­doskodnak ezek betartásáról. A mostani Időszakban, a fer­tőzés elleni harc évében eh­hez sok olyan ismeretközlő előadás, bemutató is társul, amely mozgósítja a lakossá­got, és ahol szükség van rá. rádöbbenti a tisztaság, a vé­dekezés szükségességére. Nincs mindenre ir Annak ellenére, hogy Sza­bolcs-Szatmárban is világ- színvonalon áll a járványok elleni védekezés, vannak olyan fertőzések, betegségek, amelyek a leggondosabb elő­vigyázatosság ellenére is elő­fordulnak. Gondolunk a ró­zsahimlőre, a kanyaróra, a szamárköhögésre, a vörheny- re, diftériára, a fültőmi- rigy-gyúlladásra, bárány­himlőre, vagy éopen az éven­te jelentkező vírusos influ­enzára. Ezeken többé-kevés- bé mindenki átesik, de sze­rencse, a vírustörzsek több­nyire annyira elgyengültek, hogy halálos következménye a betegségnek nincs. Szüksé­ges viszont a gondos kezelés, éppen a fellépő szövődmé­nyek miatt. Sokan elhanya­golják ezeket a betegségeket, pedig érdemes figyelni rájuk, hiszen éppen a következmé­nyek lehetnek súlyosak. Az egészségügyi világnap rendezvényei során ezekre is kitérnek az orvosok, előadók, így elérhető lesz talán, hogy mind többen szerezzenek olyan ismereteket, amelyek­kel saját és környezetük egészségét biztonságosabban védhetik. Hiba lenne, ha le­becsülnénk a nálunk is elő­forduló járványos betegsége­ket, mert a nagy községek­ben, iskolákban, üzemekben, a nagy utazások és idegen- forgalom időszakában csak a tudatos védekezés és meg­előzés eredményezheti azt, hogy eredménnyel küzdj ünk a láthatatlan kis ellenségek, az embert tamadó vírusok ellen, B, L. 1 A nők védelmében A Szabolcs-Szatmár me­gyei tanács, mint minden év­ben pályázatokat ír ki olyan témák megoldására, amelyek időszerű társadalmi kérdé­sekkel függenek össze. Ezek között az egyik fontos felhí­vás, amelyet az egészség- ügyiekhez intéztek. Ez pályá­zatot hirdet az alábbi téma­körben: o nővédelmi, házas­ság előtti tanácsadások szere­pe a népesedéspolitikai ha­tározat megvalósításában. A tartalmi követelmények az alábbiak: foglalkozzék a ta­nulmány olyan megoldások­kal, amelyek növelik a ta­nácsadások hatékonyságát, elősegítik a tudatos család- tervezést. Jóllehet a tanács­adások rendszeresen és egyre jobb színvonalon folynak, a téma igen fontos, hiszen iga- zj jelentőségét csak akkor éri el, ha abból kiszorulnak a formális elemek, és egyre inkább a megyei viszonyokat messzemenően figyelembe vevő tartalmi kérdések ke­rülnek előtérbe. Az idei pá­lyázat részletes feltételeiről és tudnivalóiról az egészség- ügyi osztály illetve a járási csoportok adnak részletes felvilágosítást. Előnyben a munkások, a fiatalok A lakásépítés támogatása megyénkben Az elmúlt évben 3698 hi­tellel támogatott lakásépíté­sét fejezték be megyénkben. Ebből 305 lakásépítő szövet, kezeli és magáinszervezésű társasház volt, 2039 pedig kertes, családi ház. Az OTP saját beruházásában 851 la­kást épített, amelyből Nyír­egyházán 162, Záhonyban 12 olyan fizikai dolgozó kapott lakást, akiknek vállalata 20 százalékos kamatmentes köl­csönnel járult hozzá lakásvá­sárlásához. Ebben az évben Nyíregy­házán a Jósavárosban 172, a Vasvári Pál utcában 120, a Rákóczi utcán 99 lakás épí­tését fejezik be. Kisvárdán, a Tompos utcában egy 84 és egy 32 lakásos épülettömböt adnak át, a Gyár utcában 9 lakás, Mátészalkán a Felleg­vár úton 30, a Rácz-kertben 48 lakás épül. Nyírbátorban, a Váci Mi­hály utcán 66, Tisza! ükön, Arany János utcában 12, Vá- sárosnaményban, Mező úton 36, és Záhonyban Jókai ut­cán 36 lakásos épülettömb készül el. Az idén közel 700 lakás építéséhez kezdenek, ame­lyekbe 1976—1977-ben költöz­hetnek be a lakók. Nyíregy. házán, a Rákóczi úton 132, Jósavárosban 160, Kisvár­dán, a Tompos úton 84 és 32 lakás, Mátészalkán a Keleti lakótelepen 100, Nyírbátor, ban az Uj lakótelepen 66—66, Nagykálloban a Pető­fi úton 12, Tiszavasváriban a Vasvári Pál utcán 16, Vásá- rosnaményban az Árpád úton 24, Záhonyban, 36 lakás átadása várható. A megépített lakások 75 százalékára a tanácsok jelö­lik ki a lakókat. Huszonöt százalékában a készpénzért lakást vásárlók, valamint az 5 éves ifjúsági takarékbetét­könyvvel rendelkezők költöz­hetnek be. A tanácsi keret­ből, elégítik kj a vállalati tá­mogatású, közismert nevén raunkésinkás-i gényeket is. A rövid lejáratú hitelakció keretében 300 millió forintot adott az OTP áruvásárlási, személyi, mezőgazdasági köl­csönként a megye .lakossága, nak. Ezeken kívül 487 lakás­építésre alkalmas házhelyet, 293 hétvégi üdülőtelket. 172 nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan külte­rület} ingatlant, valamint 23 volt állami lakást értékesí­tettek. F. P, Országos rendezvények a tanárképző főiskolán Két országos rendezvény­nek ad otthont, ezekben a napokban a nyíregyházi ta­nárképző főiskola Április 5-én kezdődött a középisko­lai fizikatanárok tizennyol­cadik országos ankétje, amelynek programjában ne­ves tudósok, fizikusok, fi­zikatanárok vesznek részt, közöttük Jánossy Lajos és Marx György akadémikusok. Szombaton es vasárnap elő­adások hangzottak el a kö­zépiskolai fizikaoktatás ak­tuális kérdéséiről. A tanár­képző aulájában kiállítás nyílt a fizika oktatását se­gítő szemléltetőeszközök­ből. Ugyanakkor az Eötvös Loránd Fizikát Társulat vezetői konzultációt tartot­tak a 6zabolcs-szatmárt fi­zikatanárok részvételével. Vasárnap a mechanikaok­tatással és az általános is­kolások fizika tananyagával kapcsolatos előadások hang­zottak el. A program hét­főn délben fejeződik be. Április 6-án 15 alszekció- ban kezdte meg munkáját a XII. OTDK a tudományos diákkörök konferenciája. A nyíregyházi konfe­rencián ezúttal a pedagógiai a pszichológiai és a közmű­velődési szekcióban mutat­ják be pályamunkáikat az ország 32 felsőoktatási in­tézményéből érkezett hall­gatók. Összesen több mint 260 dolgozat érkezett az idei konferenciára, ezek kö­zül válogatták ki előzetes zsűrizéssel a bemutatandó 165 dolgozatot. Több mint négyszáz vendég érkezett erre a kétnapos rendez­vényre, amelyen az egyete­mek, főiskolák tudományos diákköreiben elmélyült munkát végző „diáktudó­sok” számot adhatnak kuta­tásaik eredményeiről. Az idei rendezvény érdekessé­ge. hogy egy alszekcióban a nők nemzetközi éve alkal­mából a nők közművelődé­sének lehetőségeivel foglal­kozó dolgozatokat mutatják be. Minden dolgozat felol­vasását vita követi, hogy könnyebb legyen a döntés a legjobb dolgozatokat meg­illető díjak odaítéléséről. A rendezők díjain kívül eb­ben az évben Nyíregyházán mintegy harminc — ebből húsz szabolcs-szatmári — vállalat, üzem, intézmény különdíjait is kiosztják a legsikeresebb dolgozatok szerzőinek. Űjfehértón korszerű gépekkel dolgoznak azok az asz szonyok, lányok, akik nemrég még ládagyárban, ai máskertekben leltek munkát. Képen: a lengyei gyártmányú cérnázó gépsor mellett Mester Ferencnc, Orosz Erzsébet és Tóth Andrásné serénykedik. Árhullám a l iszan Az országos esőzések ha­tására árhullám alakult ki a Tiszán. A folyó magyaror­szági alsó szakaszára a Maros is jelentős víztö­meget szállít. Az Alsó-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság tájékoztatása szerint ez az idei második árhullám, az elsőnél lényesegen maga­sabbnak ígérkezik. Amennyi­ben a közeli napokban újabb esőzések nem duzzasztják a folyókat, árvédelmi készült­ség elrendelésére nem lesg szükség. l&WSí* 4 \ ‘ I •‘M ' ’ v

Next

/
Thumbnails
Contents