Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

XXXII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. Április 7, hétfő Színpompás seregszemle szabadságunk ünnepén Napsütéses tavasz köszön­tötte április 4-ét, hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lóját. A jubileumi ünnepre zászlódíszbe öltöztek a vá­rosok, a falvak, sok helyütt zeneszó köszöntötte a lakos­ságot. Már kora reggel min­denütt gyülekeztek az ün­neplő ifjak, de az idősebbek is, hogy megemlékezzenek legnagyobb nemzeti ünne­pünkről. Az idei ünnepsé­geknek különleges jelentő­séget adott, hogy a szovjet hadsereg diadalmas katonái három évtizede e napon tet­ték szabaddá egész orszá­gunkat. Az ünnepi esemé­nyek középpontjában a fegy­veres erők lenyűgözően im­pozáns, erőt és biztonságot sugárzó budapesti díszszem­léje és nyolcvanezer fiatal srinpompás felvonulása állt. ünnepségeket tartottak me­gyénk minden településén is. A városokban, községekben megkoszorúzták a felszaba­dító hősök emlékművét, a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata kereté­ben KISZ-fogadalomtétc!c- ket tartottak, különböző kul­turális vetélkedőkre került sor. Sok helyütt kiállításokon mutatták be a felszabadulás óta eltelt időszak eredmé­nyeit, alkotásait. Megyénkben kiemelkedő je­lentőségű ünnepségre került sor szombaton Beregsurány— Luzsánka határán fekvő Le­nin Barátság kertben, ahol magyar—szovjet barátsági nagygyűlést rendeztek. Má­tészalkán m ágyáé—román nagygyűlést tartottak, Be- regsurányban e napon adták át a határőr őrsnek a Vörös Csillag Érdemrendet. Pénteken, kora délelőtt az ünnepi díszt öltött Felvonu­lási téren, mintegy 60 ezei budapesti és vidéki vendég várta a tribünökön, hogy népköztársaságunk fegyvere? erői — a Magyar Néphadse reg. a határőrség és a mun kásőrség egységei — meg kezdjék hazánk felszabadu lása 30. évfordulóján dísz­szemléjüket. Néhány perccel tíz óra előtt, élükön Kádár János­sal, az MSZMP KB első tit­Képünkön: a dísztribün; Czinege Lajos ünnepi beszédét mondja. vezérezredes, honvédelmi miniszter kárával, bosonczi Pállal, az Elíftki Tanács elnökével és Fock Jenővel, a Miniszterta­nács elnökével elfoglalták helyüket a dísztribünön az MSZMP s az állam vezetői, a külföldi küldöttségek ve­zetői, a szovjet katonakül­döttség tagjai. Ott volt az MSZMP KB. az Elnöki Ta­nács, a kormány több tágja, politikai, gazdasági és kul­turális életünk kiemelkedő személyiségei, a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja, s az év­forduló alkalmából hazánk­ba érkezett külföldi küldött­ségek tagjai. Pontosan tíz őrskor har- sant fel a kürtök „Vigyázz !”- tele, a Hősök tere felől fel­tűnt Czinege Lajos vezérez­redes,, honvédelmi miniszter gépkocsija, majd a dísz­szemle parancsnoka, Mórocz Lajos vezérőrnagy jelentet­te, hogy felszabadulásunk 30. évfordulóján a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői­nek díszegységei díszszem­lére felsorakoztak. A honvé­delmi miniszter köszöntötte a -katonákat; a határőröket, munkásőrökeí, azután a hosz- szan hangzó „Hajrá!” válasz­tól kisérve gépkocsijával a díszemelvényhez rtajtatott és a mikrofonhoz lépett. A honvédelmi miniszter a felvonult egységek és a tri­bünökön helyet foglaló meg­hívottak, s a magyar dolgo­zok köszöntésével kezdte be­szédét, majd hangsúlyozta: — 30 éve — a hitleri Német­ország, a fasizmus feletti teljes győzelem előestéjén — szabadította fel hazánkat a nagy Szovjetunió dicső had­serege a fasiszta megszállók és magyar csatlósaik zsar­noki uralma alól. Népünk soha nem múló hálával adó­zik a testvéri szovjet nép­nek, hős katonaf iainak a sza­badságunkért hozott hatal­mas áldozatokért. Méli tisz­telettel hajtjuk meg a kegye­let zászlaját a felszabadítá­sunkért életüket áldozott szovjet hősök emléke előtt. — Őszinte megbecsüléssel emlékezünk a szovjet hadse­reg oldalán hazáink felszaba­dulásáért küzdjőtt bolgár, jugoszláv, román hadseregek harcosaira, kegyelettel, etp- • lékezünk hősi halottaikra. Elismeréssel gondolunk va­lamennyi nép fiaira, akik a fasizmus ellen harcoltak. Tisztelgünk a magyar forra­dalmárok, antifasiszta harco­sok, a társadalmi haladásért életüket áldozott hazafiak emléke előtt. — Pártunk — az el n tör­ténelmi eredményekbe ala­pozva — megjelölte tovább­haladásunk célját: a fejlett szocialista társadalom fel­építését. • — Dicsőség népünknek, amely megvalósítja1 mindazt, amit a nemzeti és társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmekben az előttünk járt nemzedékek zászlóikra írtak. — Külpolitikánk egyaránt szolgálja a nemzet és az egyetemes emberi haladás érdekeit. Szüntelenül erősít­jük barátságunkat, együtt­működésünket a Szovjet­unióval. a testvéri szocialis­ta országokkal. Követkézé tesen együtt küzdünk — összefogva a békeszerető erőkkel — Európa békéjének megóvásáért, a népek bizton­ságának megszilárdításáért, azért, hogy létrejöjjön, meg­szilárduljon a béke minde­nütt a világon. Szolidárisak vagyunk az imperialista ag­resszió, az osztályelnyomás ellen harcoló nénekkel. tá­mogatjuk igazságos küzdel­müket. Ezután Czinege Lajos a Maevar Népköztársaság fegy­veres erőinek fejlettségét és harckészültségét méltatta. — Eltökélt szándékunk, hogy amíg a NATO és más agresszív katonai szövetsé­gek fenyegetik a néoek hé- kéiét. mindent megteszünk a fennállása 20. évfordulójá­hoz közeledő Varsói Szerző­dés további szilárdítása érde­kében. — Szabadságunk és füg­getlenségünk születésének 30. évfordulóján népünk biza­'Jk sakétaegységek felvonulása. tVWtettiás * X «Maion) Ma Moszkvában magyar Jubiiesimi kiállítás nyílik Fock Jenő Tezelé&éfel párt- é§ kormány- küldöttség utazik a szovjet fővárosba Fock Jenő, az MSZMP PoKt&ai Bizottságának tagja, a Minisztert^ nács elnöke vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik ma reggel Moszkvába, a „Felszabadult Magyarország 1945—1975” című ju­bileumi kiállítás megnyitására. Hónapokig tartott gondos előkészítés után hétfőn, helji idő szerint délután két, órakor nyílik meg Moszkvában a ma­gyar jubileumi kiállítás. A bemutató szervezőinek célja az volt, hogy a szemle képet adjon a látogatóknak az elmúlt harminc év alatt elért sikereinkről. Nehéz volt választani a sok ezer közül. így csak a legkiemelkedőbb eredményeinket hoztuk el Moszkvába, hogy érzékeltessük azt az utat, ame­lyet a magyar népgazdaság, kultúra, tudomány, művészet há­rom évtized alatt megtett. Ez az út szorosán összefügg a ma­gyar—szovjet kapcsolatok bővülésével, mélyülésével. A ki­állítás is meggyőző erővel bizonyítja: élni tudtunk a felsza­badulás adta lehetőségekkel. A jubileumi bemutató nyolc témakört ölel fel. A körséta bevezető részében 30 fénykép villantja fel a szocializmus építésének legfontosabb állomásait. A következő rész a nép­művelés, tudomány fejlesztéséről ad képet. A kiállítás egyik legnépszerűbb területe: a könnyűipari bemutató. Az ágazat termékeinek egyik legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió. Divatos, korszerű anyagokból • készült árucikkeink méltán nyerik el a látogatók és a szakemberek tetszését. A következő állomás egy magyarországi ABC-áruház. A polcokon, hűtőszekrényekben — amelyek önmagukban is exportcikkeink — a magyar élelmiszer- és konzervipar ter­mékkínálatát tekinthetik meg az érdeklődők. Az egészség- ügyi és orvostudományi részlegben gyógyszer- és gyógyászati iparunk termékei láthatók. A szabadidő- és sportrészleg ötle­teket, hasznos tanácsokat ad a bemutató látogatóinak. A köz­lekedési részlegben a korszerű Ikarus 200-as autóbuszok mel­lett láthatjuk azt a régebben exportált járművet, amely Észt­országban másfél millió kilométert futott. A zárókép a szo­cialista integráció, s ezen belül hazánk és a szocialista or­szágok gazdasági kapcsolatainak eredményeit mutatja be. Kiállították a Zsiguli-kooperációban szállított valamennyi magyar alkatrészt, a számítástechnikai berendezések együttes gyártásában Magyarországon előállított részegységeket, az olefinprogram segítségével készülő műanyagipari cikkeket. A rendezők úgy tervezték, hogy a hagyományos kereske­delmi bemutató keretét túllépve, társadalmi-politikai ren­dezvénnyé változtatják a kiállítást. Ennek megfelelően a nyitva tartás alatt olyan eseményekre, kerül sor, amelyek hozzájárulnak a két nép közötti barátság további elmélyíté­séhez. A veteránok klubjában jó néhány alkalommal talál­koznak majd azok a katonák és tisztek, akik részt vettek ha­zánk felszabadító harcaiban. A fiatalok hete sok tartalmas programot ígér — megszervezésében a Komszomol segített. A kiállítás érdekes színfoltja lesz a testvérmegyék talál­kozója. A Borsod-ABaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Szabolcs- Szaímár megyei küldöttek találkoznak a volgográdi, krimi és a Kárpátontúli területek képviselőivel. —----—-- ■ .......... \ Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az alkot­mány 22. paragrafusa (2) be­kezdése Étlapján az ország- gyűlést 1975. április 10. nap­ján (csütörtökön) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjére kerül előreláthatólag a tár­sadalombiztosítási törvény javaslata és az alkotmány egyes rendelkezéseit módo^ sító törvényjavaslat, amely az országgyűlés, valamint egyes, általa választott tiszt­ségviselők ’és a. tanácstagok választási idő tartamának módosítását indítványozza, továbbá a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének és legfőbb ügyésznek a beszámolója. HlRMAGYARÄZÖNK ÍRJA: A társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatnak a parlament legközelebbi plé­numa elé kerülő tervezetét tárgyalta meg vasárnap tar­tott együtes ülésén az oi- szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve szociális és egészségügyi bizottsága. A törvényjavaslatról Ka- rakas László munkaügyi mi­niszter tájékoztatta a képvi­selőket. Utalt a felszabadulás óta eltelt három évtized eredményei m amelyek a tár­sadalombiztosítás terén is rendkívül figyelemreméltó­ak. Az utóbbi tíz évben pél­dául a betegellátásra fordí­tott összeg 7,6 milliárd fo­rintról 17,1 milliárd forintra, a gyermekes családok támo­gatására szánt összeg 1,8 mil- liárdról 9 milliárdra, a nyug­díj pedig 7 milliárdról 23 milliárd forintra növekedett. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a társadalombiz­tosítás jogrendszere is igye­kezett lépést tartani a fejlő­déssel, a rendelkezések több­sége azonban 10—15 éve van hatályban, időszerűvé vált tehát a szabályozás tovább fejlesztése, egységesítése. Ezt szolgálja a parlament elé ke­rülő törvényjavaslat — mon­dotta a miniszter —, majd is­mertette a tervezet néhány lényegesebb vonását. A beszámolót követően a képviselők sokrétűen megvi­tatták a törvényjavaslatot! Kiemelték a társadalombiz­tosítás fokozatos kiterjesz­tésében elért nagy ered­ményt, hogy a munkavi­szonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezeti tagok, a bedolgozók, valamint a meg­bízatás alapján rendszere­sen és személyesen munkát végzők és családtagjaik azo­nos elvek szerint, illetve egyenlő feltételek mellett szerezhetnek jogot a társa­dalombiztosítás ellátásaira. Többen hangsúlyozták a tör­vényjavaslatnak a mezőgaz­daságban foglalkoztatottak­ra vonatkozó paragrafusait. Az ülésen a társadalom- biztosítás számos gyakorlati kérdése, napi problémája is szóba került. Kifogás­ként merült fel a még min­dig tapasztalható gyógy­szerpazarlás, valamint a táppénzes napok számának változatlan növekedése. Az egészségügyi tárcát érintő kérdésekre, észre­vételekre dr. Schultheisz Emil miniszter válaszolt. A törvényjavaslattal kap« csolatos egyéb észrevételek­re Karakes László adott vá­laszt, majd — dr. Gonda György zárszava után — a két bizottság úgy határo­zott, hogy a törvény javasla­tait néhány módosítással el­fogadásra javEisolja majd. ss országgyűlésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents