Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

t«7S. áprffls I.

*SLW-MX<3¥AÄ®RS2A«

„EGÉSZ MAGYARORSZÁG FELSZABADULT”

19Í4.5 áprilisa a korabeli lapokban

várról, mint internáltat elvitték. Értesítést ké. rek, dr. Nemes Miklósné, Fürst Erzsi, IX. Ra- nolder u. 30. (Népszava, 1945. április 8.).

Harcostársakról, elvtársakról szállongnak ellenőrizhetetlen hírek: Bajcsy-Zsilinszky

Endrét meggyilkolták? (Népszava, 1945. február 18.), Rajk László megmenekült? (Szabad Nép, 1945. április 14.). De egyre több a szomorú bizonyosság is: „Felesége és szülei értesítik mindazokat, akiit ismerték és szerették, hogy Szerb Antal, Balf-fürdőn, munkatáborban, 1945. január 27-én, 43 éves korában vég- elgyengülésben meghalt.” (Népszava, 1945. április 13.).

A sebek gyógyításában a barátok is segítenek: „Országunk és nemzetünk — írja a debreceni Néplap — felszabadításán kívül

csője című cikkében. Pedig kemény műnk«

folyik mindenfelé, melynek eredményét nemsokára az egész ország élvezni fogja.” (1945. április 15.).

„Jó hírek jönnek az ország minden részéből — nyugtázza a gazda jóleső örömével Darvas József — hatalmas ütemben folyik a földosztás, s hetek, néhol csak napok kérdése, hogy a felosztandó birtok utolsó holdja is a parasztság kezére kerüljön. Az ezer és tízezerholdas tagokon, ahol nemrégiben még a kastélyok, az „úri lakok” gőgje, s a majorok, a cselédlakások jobbágyalázata, vagy lápi tűzként lappangó lázadása feszült egymás ellen, két kibékíthetetlen végletként, most frissen levert munkáskarók sorjáznak” (Szabad Szó, 1945. április 15.).

NÉPSZAVA

át 1b X. . M«oJai«nlk hétfő kivéflévi wtlndaw nap Kiad6ht»at«i: Vili, Conti utco <■ atáai

Harminc évvel ezelőtt, a Magyar Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép 1945. április 5-i számában történelmi jelentőségű hírt közölt hathasábos szalagcímében: „Egész Magyarország felszabadult!”

De hadd beszéljen erről a lap Szabad ország című vezércikke:

„Magyarország földjét nem tapossa többé egyetlen terrorlegény csizmája sem.

Bukarest, Szófia, Belgrád, Vansó és Budapest diadalmas megvívása után a Vörös Hadsereg Bécs és Berlin kapuit döngeti.

Most már Magyarország, a német imperializmus utolsó csatlósa is végképp kihullt Hitler vazallusai sorából.

Ha négy keserű évszázad nem volt elég, hogy megtanuljuk gyűlölni a német elnyomást, az utolsó esztendőben minden magyar megtanulta, hogy mi a német iga, a fasiszta rabság. Az elmúlt esztendőben, főleg pedig az utolsó hónapok alatt az egész nemzet újra megtanulta e szavak értelmét: szabad Ma.

gyarország, magyar szabad.

ság.

Szertefoszlottak a rágalmak és a hazugságok. Nemzetünk saját véres tapasztalatai és nyomorúsága árán tanulta megismerni az igazi ellenséget és az igazi barátot.

Nem volt förtelem és szenny, melyet a magyar reakció 25 esztendőn keresztül ne fröcskölt volna a Szovjetunióra, és ma, a háború dú- lásaitól szevedett népünk a Szovjetunióban és a Vörös Hadseregben üdvözli a felszabadítót és megváltót.

A Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat katonailag a német elnyomás alól. Most, amikor Hitler vert hadainak utolsó maradványai menekülnek az osztrák határon át a magyar földről, köszöntjük a Vörös Hadseregben azt a páratlan katonai erőt, amelynek segítsége nélkül népünk nem lett volna képes lerázni nyakáról az idegen hódító igáját.

Az ország teljes felszabadulásának dátuma jelenti a német imperializmussal és a belső fasizmussal való végleges szakítást A fölszabadult és a háború tanulságain okult népünk soha sem fogja megengedni többé, hogy országunkat még egyszer láncra fűzze a német hódító akarat.”

Az 1945. április 5-én közzétett hír — „Egész Magyarország felszabadult!” — történelmi forduló dátumává lett, egész mai életünk bizonyítja, hogy népünk a nagy tett jelentőségéhez méltóan üdvözölte a Szovjetunióban és a Vörös Hadseregében felszabadítóját. S ha az elnyomás ideje alatt egész nemzetünk megtanulta e szavak értelmét: szabad Magyarország, magyar szabadság, az elmúlt három évtized szabad Magyarországában megtanulta mit jelent a teremtés, az alkotás, a folyton gyarapodó ország dolgos fiának és élvezőjének lenni.

A Szabad Nép 1945. április 5-i száma ma már nemcsak sajtótörténeti érdekesség, hanem történelmi dokumentum. Azzá teszik a megvalósult remények, az elért célok, — a történelem.

mást is kaptunk a nagy Szovjetuniótól: segítséget. A magyar fasiszta hadsereg pusztítva rohanta meg a Szovjetuniót és a Szovjetunió bosszúállás helyett kenyeret ad nekünk. Kővel dobtuk meg, kenyeret dobott vissza. Ez a bibliai mondat mai értelme. Az éhezők részére húszezer tonna élelmet küldött, traktorokat indított útnak, hogy felszánthassuk földjeinket, üzemanyagot adott, hogy gépeink dolgozhassanak. És legutóbb azt a hírt kaptuk, hogy az előző százmilliós kölcsön után most újabb kettőszázötven milliós kölcsönt folyósít országunk felépítésére. (Felszabadult Magyarország, 1945. április 6.).

„Északi iparvárosaink életéről Budapest alig tud valamit — olvashatjuk a Szabad Szó: Salgótarján a „magyar sztahanovisták” böl„Ismét Budapest a magyar politikai élet központja” — adta tudtul 1945. április 15-én a hírt a Szabad Nép, amikor az ideiglenes kormány Debrecenből áttelepül. A Magyar Kom. munista Párt a következőket jelöld budapesti és pestkörnyéki képviselőiül az ideiglenes nemzetgyűlésbe: „Apró Antal festő, Drahos Lajos vasas, ifj. Fock Jenő műszerész, Házi Árpád szabó, Horváth Márton újságíró, Jászt Ferenc fodrász, Kádár János műszerész, Kállai Gyula újságíró, Kiss Károly cipész, Kovács István kárpitos, Köböl János famunkás, Lukács György, Mód Aladár újságíró, Major Tamás színész, Orbán László jogász, Rudas László, Ratunovszkí János textilmunkás, Rat- kó Anna textilmunkás, Somogyi Miklós ács, Váradi József textilmunkás, Veres József laIilntw 71 9*4*1

Ara 60 mar

•***» tpniu «. !

A felszabadult ország ünnepel. Sebeit gyógyítja, iszonyú veszteségeit veszi számba. Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és Gyöngyösi János külügyminiszter Vorosilov marsallnak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, a Budapesti Nemzeti Bizottság Sztálin kormányfőnek, a Vörös Hadsereg legfelsőbb főparancsnokának tolmácsolja a magyar nép háláját és köszönetét.

„Felemelően szép ünnepség zajlott le vasárnap, április 8-án délelőtt a Nemzeti Múzeum előtti téren — számol be olvasóinak a történtekről a Szabadság. — A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai a kormány képviselőinek részvételével nagygyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a diadalmasan előrenyomuló Vörös Hadsereg felszabadította Magyarország egész területét”.

„Történelmünk során — állapította meg beszédében Kállai Gyula, nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommunista Párt szónoka — nem először szabadul fel az ország idegen elnyomók uralma alól, de most fordult elő először, hogy az ország felszabadulásával felszabadultak a magyar nép milliós tömegei is. A nemzet függetlensége ma egyet jelent a nép szabadságával” (1945. április 9.).

Szabó Pál felszabadulás utáni első cikke Solohovot köszönti: „Most megírom elsősorban is, hogy Te, Solohov Mihály csodálatosképpen idetartozol közénk, magyar írók közé. S mi odatartozunk hozzád. Mintha csak ugyanazon égtáj ringatta volna bölcsőinket... Egy kicsi, de irgalmatlanul sokat szenvedett nép köszönetét tolmácsolom hozzád. Egyszer majd találkozunk mi ketten, vagy itt, vagy ott — valamelyik folyó mentén, boldog parasztok között, mint népünkben és népeinkben élő nagy hitet valló író emberek ” (Levél a Tiszától a Donhoz. Szabad Szó, 1945. április 15.).

Illyés Gyula „A Dunántúl népéhez. A felszabadult cselédekhez, napszámosokhoz, sum. másokhoz, a földtelenekhez és a kisparasztok- hoz” intézi szózatát: ,.A sok rossztól első pillanatra szinte még a jót sem látni. Pedig van az is. A rengeteg akadálytól szinte alig látja az ember a lehetőséget. Pedig van és olyan óriási, hogy azt mondhatjuk, azért érdemes

volt még apáink tenger szenvedése is, érdemes lesz nekünk is fáradnunk. Uj Magyaror. szág épül” (Szabad Szó, 1945. április 5.)

Rossz — a fasiszta múltból eredően bőségesen akadt. A főváros ellátása akadozik. (Mikor lesz a városnak kenyere? Szabad Nép, 1945. április 4.). Járvány veszély kísért (Védekezzünk a járvány ellen. Népszava, 1945. április 7.). Egymásért aggódó hozzátartozók keresik meglendítő hangú hirdetésekben egymást: „Keresem férjemet, dr. Nemes Miklóst, aki 1944 júniusban bevonult Kiskőrösre. Keresem édesanyámat, Fürst Lajosnét, 1944 júliusban Tamásiból a gettóval elvitték. Keresem édesapámat, Fürst Lajost, 1944 május 19-én SárNÉPLAP-.6rí« «OMMwmt» p»ay ***’11919

Rákos! Mátyás A iőfdigéaylő bizoliságokráís

„A kormány jóindulat« egymagában vévti nam ©ié£. Itt it segítségünkre kell, hogy jöjjön a magyar nép. «Esősorban a falu népe. Ezért ialatíék nélkül, mindenütt alakítsák meg m főid igénylő bizottságot* (Si*tedeok in. is-ól]

lő példa...

|harcok elvonultak. a hA- kotf* lék-ína etmoK: la**an vitttalér or- rto a régi kerckvá- - Sajna« — nemcsak í as értekanben terekV- rtgi kerákvágteba, i úxkiek nvitva van-, ) utcán villamos esi*

, hanem abban az íren », hngv mindaaok trim törekvések f* Ijrek. akik a frl'/aha*

; «yu .fciKiimitim. *»

Ä Tolbudrin-ftadsereg elfogJalfa Sopront és a nagykanizsai olafvidékef, valamint Wiener-fógusiadtof

Jfafínnvszkl csnpxifnl elfoglalták Magyaróvár!, KórmOebiayát és Pozsonyba harcolnak — 25 km-rc Bestéi — Folyik a német B. kstfsercgcaopm

““—*— i w»«hHM «.

harcolnak — 23 km -. ------SislmonioláiM a Huhf-vidéLI katiutibai

llcck8inj*hau»cA elesett — » k.

rregesopiw

— Münster« Cassel, Warburg a* n Weaertdt

£f*gnnnt & utrmtt német tiknállá* ä pyngtdi hodulntérm

EL évf«iyui 46. i

Szombat

íttíi. április T*

Magyar Nép

A R*i;ar Nemidl F ft || • 11 • n ■ é g I Frail Lapja

Szcrkrizlőiíg éa kl«46klralal; gybáre, Vároaháa-ép*let TrlefoaaaÉMt SS.

drmokratiibi napilap

(Magyar KannuniMa Math Mtcb.l Sáadaf (W . •»álésmokrsts Pá «), Falaroa« Lásalé (PImsiIsb * Kiagamáa Péti). Ittr-ts Utaló (Naiaaati Paraaa* párt; Dr Llak ír L«jia'H»(liWlii Dauaokrata Párti

ISyiregy^tlza népei 8-«»» watwup dáteláli fél il árakor

Az ország felszabadulását ünnepeljük!

■MarAjaa ott térjünk a KOMUTE-TIHSüí .

lécs több külvárosa orosz kézen

A vArnat teljes bekerítés veszélye lényégét! *

Mühlhausen elesett “ |

Lonáón, április á. A szerda reg- j tették meg a brémai a*gy aézeei J Az elmoK két §oíy««éu 6 „

feli jelentések szerint két amerikai j fcajóépitő telepeket* I nyugati hadszíntéren -több

L-J— jeo—A—, ős» o tr.L.j.s A **«. »**> o.-~r.ua ->

A 2-ik ukrán hadaeragoaoport egy másik szárnyé Pozsonytól északra tőrre félúton van Poasosy és Brünn között A jugoszláv hadsorstf j «(foglalta Sarajevo!.

foroíllor rnariaU Sllrefiítáíát

katos cs dr. Weil Ernő orvos” (Néplap, 1945} április 6.).

Külföld haladó magyar körei osztoznak az itthoniak örömében: „Az angliai magyar tanács — írja a Szabadság —, mely Károlyi Mihály elnöklete alatt állt, fölhívást adott ki, melyben kifejti, hogy a világ magyarságát örömmel, megelégedettséggel és hálával tölti el, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg az utol, só német és magyar fasisztát kiverte Magyar- ország területéről. A német birodalom roskadozik a keletről és nyugtáról reá zúduló súj lyos csapások alatt. A magyar fasiszták rét. tegve várják a rohamosan közeledő órát, ami. kor számot kell adni gaztetteikről. A magyar népnek most két fő feladatra kell összpontosít tania minden erejét: Tevékenyen részt kell vállalni a németek elleni küzdelemben, hozzá, járulni a nácizmus és fasizmus kiirtásához, Másodszor töretlen elszántsággal hozzálátni az újjáépítés nagy munkájához, a föld, a kenyér és a szabadság biztosításához”. (1945. április 7.L

A két munkáspárt Májusi Kiáltványa^ amely az első szabad május elsejét ünnepli, már a jövőhöz ad programot, amikor leszöget zi: „nem lehet újjáépíteni az országot a munt kásság és a parasztság szoros szövetsége nél«i kül... A munkásság és a parasztság megbonts hatatlan szövetsége és biztosítéka a rnagyaj} demokrácia végső győzelmének.”

f¥

m. M. •. Mi. CsMOriM. 1*43 tprirn S Ara 80 MM17ÁIAB MFP

• U«B YIB IQBBUIUTt PÄHT KÖZPONTI LAPJA

ISÉ8Z naimsaszáa felszabadult

Bevonult Pozsonyba a Vőröi Hadsereg

r *"' i Tizenhárom kilométerre vannak az oroszok a Stefanskirchetől .

Forradalmi harcok dúlnak Bécs utcáin — Karlsruhe elesett

»"■« M.-«> irorMw. • tart mikM te»ta a hrt«l^ H»«iárt. immáe »okim .tái

nT.Inlír áToT i .. l>l I«« «M é Vtrfc BiAi«.| MU- h>a rv.deto« jrkei m»*. méh féiat

'tmy ma tol« s mki el- M A* , rCat -—, f***^r*oT: .^«mrwéUlhwMweli oép

'l'"1 **. rtarte-tééhva Ma« «műi, mmm ‘ - ‘ tertte kv-ri. ié'* trlfrlUt.

a MttáHimm. mm*. **,*»•**. »* Mrt már Utak tart • ata*.

•n'~~i —** . MifcM. OHMXWta » M«

r**e . * hor,»l-*k .iUtt «r pürml. «aarty • mtmm4»k tftajiiw ■*« »tata antata vágás CaflOBUttCn

tata Mtaari ajr. »•clknuItT r taoa. Mrart A - ■ - - • . »tjM. - - - ■ - ■ ■— a_.IllMi-----— M.,rr. ------------tataU •tata'»»--«*. tata* rl ■ M hn.malk tacy • - ir^ tattal m* tatart A* e—imémyek toAnhó) >gyrv vtUgatakta<ta«^«r M,i.iTt nil > III I|f_ I Iiti 11 8 fii Vir «r ta *a 8 MMtaAtan f>rféi >u klIUBik • PauvjMMlo mmrfi?. aitt

•wrtr4o«BlnM«k ■ vágatta-k é> « ka (8 Mán kgm, m aal Mr « ta kV 1 jl~l In. • ka* álUmné ««nana ám áanukratlki*

■agaág.n Nrau (uBfe a.jal válva t.^« fe>M6tak aa«4l6ja. thm érttartatoa kftl

tatrt«i m aymnniaa«« Ina lataiU mer »-MA-----ta taá.. Itaiatatata^ta» tairtHIA Urtralo« Brmmm emrk éllem

«tarai u ig«rí rtiraaégn A* «z tgaai mßSCS fIRVIaSff elmét, haaatrkta»*« a a«m>rteitót*« Mt

ír- MM k.ta«i I. M.«. pm. . «ta ».-rkta tatagrotai

tatato! aT n mTi m *•••*■« a—taa«* >««tata«k >. -taUkital táatatu ki tatai -gkta ZStJmmmk

mi n ■** V .** immár ámmrm tatata « a Matat iakk taM márt. Bta ttajaa .irtatta 'TTT* '* ***** ™ •

Mta nr.rt m . vTL taM.kkn, M- taakr.at tart . tart Uralma*a éa •*** . .... .

ZtaLTZ? L2 éa ta tata -^.«.ik Fy”taa Mta k.mtnm. M ta tatak Utan mm* m, t*.y b Utatak •

ta«-vr, ara m m^rérni Nrá peUdpH ééretmi. mmm*0 brr- krt'»>i«ta. laattaUtart mmmpM. taafT

.*T. »rti aérrnmm ta. - ta*M. fcn . ~ *

taTaá- .TnT~ Aa ta MM mérne ay..V k*M ta Mnta « martI iaáaaaé, «taa^aj«. A nta M ^ •

vITr * SÜ.-.ir: tartaraytn kaMUattg mm «••«kt *9 m Stimmt»* tatai.

_________ MtaMInll HMM Itatta. Ittal taFajankők

módján baritok batoAvt Ringattak. léptek, tíbiüaí Hkéúatakt

rujdc.«tak. Senkik vofttnk, mart — katonák voltunk, „tlíiholotUk, hitű! rúgtak". Katonák boltunk, akikkel szemben a amld^toszka komi** p«rar.es». a drill elöita a legkomi- '.vbb bánismódot. m#rt ..fcgjclcm- kell lenni", mert ..a verető pa- raruiM szent frás" K»m vettek benI gyilkosok és hazaárulák számára nincs igazság, csak halál!..

A magyar külpolitika leglényegesebb alappillére á Sxovfet> Unióval valóbaráttágunk legyen.— A két munkátpárt együttműködése történelmi szükségszerűség. — Nem lesznek itt többé munka nélkül jót élő emberek. — Harcos demokráciát kell é óit énünk.—