Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
irt Iptfö *. KW.ET-MAGrARrt*«**« E 1ST ^ Nyíregyháza, Kossuth tér. (Elek Emil felvétele) Bahanézőbcn Ibrán't ban Kismamák gyermekgondozási szabadságon Ibrányt ősidők óta a bő gyermekáldás községeként tartják számon. Erre bizonyíték az utóbbi évek statisztikája is. Lakosainak száma 7103. 1951-ben százhatvanhét gyerek született. Az anyákról és a gyerekekről való fokozatos törődés eredménye, hogy 1974-ben már százharminc szülést anyakönyveztek. Ezek tudatában indulunk Ibrányi barátaimmal délután baba- és babakocsinézőbe. Mint mondják; ennyi gyereket soha nem szültek még ibrányi kismamák, mint az utóbbi években! Es ilyen gyerekkultusz sem volt még »oha Ibrányban, mint most van. Különb kelengyéje van most a cigánygyereknek, mint a múltban a földre ku- porgatő nagygazdának. Az úton Puskás Irén védőnő azt bizonygatja, azok a gyerekek, akikkel az édesanyjuk otthonmarad, gazdag érzelmi életet élő gyerekek, felnőttek lesznek. Szuhár Györgyék albérleti szobájában az egyéves Edina ágyacskáiának rácsát fogja é~ spárgázik. Szuhárné kereskedelmi szakmunkás. Székesfehérvárról költöztek haza. A férje gépszerelő Miskolcon. Házépítés előtt állnak. Szinte naponta ostromolják a tanácsot, hogy kezdjenek hozzá a kijelölt házhelyek kiosztásához, őszre saját lakásukban szeretnének lakni. Ha a most születendő második baba is olyan jó lesz, mint Edina, akkor jöhet a harmadik is. — mondta a mama. Rójuk az utcákat. Barna Györgyék Lehel utca 33 a alatti éopen csak hogy befejezett háromszobás lakásába térünk be. Alig tizenkilenc éves fiatalasszonyt, a nagy- halászi zsákgyár betanított szövőnőiét, és a tizenhét hó- naoos egészségtől csattanó Tiborkát találiuk otthon. A gverek harsogó kacajial látszik. a mama tv-filmet néz. A védőnővel arról beszélnek, hogv a legénvke bizony lus- tácska beszélni Szót váltanak, gyerek- és nővédelmi dolgokról. A kismama oanaszkodik. Nehezen jutnak a kisgyerekes családok gázpalackhoz. Pedig itt lenne rá a legnagyobb szükség. Igényüket még a múlt évben nyújtották be, és a bekötést csak 1977-re vállalták. A fiatalasszonyka meg jegyzi: „Ezért is késik a második gyerek”. Az orvosi rendelőben dr. Katona Márton körzeti orvostól arról hallunk, hogy gyermekgondozási segélyen lévő édesanyák babái ápol- tabbak. A Szabolcs utca háromban Homyák Jánosné a negyedik gyerekével, a nyolchónapos Andreával van otthon. Munkahelye az ibrányi termelőszövetkezet, amelynek 1961 óta tagja. A férje a SZÁÉV- nél segédmunkás. Az egy kereset négy gyerekre nem sok. Az idegen hangra a négyéves Gyöngyi fut be. Csöp húga röpdös feléje. Az Alkotmány utca tanácstagja, a huszonkilenc éves ifjú Kalderás Kálmánná, a cigónyóvoda dajkája ötödik gyerekével van GYES-en. Nálunk az öt gyerek nem „véletlen” — mondja. Az apa, egyik miskolci vállalat kubikos brigád vezetője, még szeretne egy kislányt. de még nem döntöttek végérvényesen. Az asszonykának megvan a nyolc osztálya. A férje hatot végzett, ízlésesen, huszonkilencezer forintos bútorral berendezett kétszobás lakásban élnek. Két gverek jár iskolába. A nagvobbik, a hatodikos fiú kitűnő tanuló. Gépészmérnöknek, vagy orvosnak szeretnék. A kislány is négyes fölötti tanuló. A mama a cigánysor legboldogabb asszonya. A héthőnanos esönoség is olyan egészséges, mint a makk. Ibránvban jelenleg csaknem kétszázan vannak gyermekgondozási szabadságon. Csak kevesen dolgoznak otthon, a faluban. Zömük Nyíregyháza üzemeiben dolgozik. Jólesne nek'k néha. ha a munkahelyük vezetői meglátogatnák őket. is Sigér Imre A 05 jelenti öt tűzhöz riasztották megyénk tűzoltóit az elmúlt hétvégen. Szombaton, április 26-án délután eddig ismeretlen okból meggyulladt egy istálló tetőszerkezete Nyi. császáriban, az Ady Endre utca 6. szám alatt. Több mázsa kukorica, vegyes takarmány és különféle gazdasági eszközök égtek el. A keletkezett kár több. mint 20 ezer forint. A h*Myl és a nyírbátori önkéntesek, valamin« a mátészalkai állami tűzoltók ol tották el a lángokat. Csaknem ebben az Időbe« Nogvki'M« '■'•ukkert'inván ke letkezett tűz. Cs. József tsz nyugdíjas nortáfán. Egy gazda sági épület és 10 mázsa szalm égett — a vizsgálat szerint ifj Cs. Józset ittas állanotban szándékosan gyújtotta fel. A kár I50r fórlntr* rúg — a nagykállói önkéntes és a nvíregyházl állami tűzoltók léptek közbe. Ugyancsak szándékos gyújtogatás okozta szombaton késő este a Fábiánháza—Előtelek, Toldi utca 16. számú porta gazdasági épületének lángjait. Ezerforintos kár keletkezett S. Bálint gyújtogató keze nyomán. Vasárnap délben Nyirturán. a Kossuth utca 40. szára alatt keletkezett tűz V. Károly segédmunkás szalma fedésű gazdasági épületében. Valószínűleg eldobott ngarettavég okozta. Hatszáz forint a kár — a helyi önkéntes és t nyíregyházi állami tűzoltók ol- ották el a tüzet. Ugyancsak vasárnap gyulladt -neg egy szoba berendezése Mintán. a Petőfi utca 1. számú házban. Sz. Károlv lakásában mintegy 15 ezer forintos kárt okoztak a lángok. A tűz okát vizsgálják. \ milotai önkéntes tűzoltók mel- lett a mátészalkai államiak is I részt vettek az oltásban« A vizsga nem mumus Pillanatkép az Autóközlekedési Tanintézetről — Ez a tábla mit jelent? Alig gondolkozik, a kérdezett, csak rávágja: egyirányú utca. — Nem. Veszélytjelzö tábla éppen a szembejövő forgalomra figyelmeztet — hangzik a vizsgáztató, Papp Gyula kiigazítása. Aztán újabb táblák következnek. Vagy eltalálja a vizsgázó, vagy nem. Az eredmény: KRESZ-b® nem felelt meg. Bár ‘hivatkozik arra, hogy ő csak-segédmotoros kerékpárt vesz, igazán nem lesz veszélyes a forgalomban. — Ha levizsgázik, akkor egy óra múlva már ötven kilométeres sebességgel mehet az úton — magyarázza Rózsa Gyula, az Autóközi ekedé, sí Tanintézet megyei igazgatója. — Aki nem ismeri a táblákat, az nem tud szabályosan közlekedni, nem csak magára, másra nézve is veszélyesen viselkedik. „Főhadiszállás“ a Haízel téren Hihetetlenül megnőtt az érdeklődés a járművezetés iránt Egyre többen vesznek motorkerékpárt vagy autót, s keresik fel a tanintézetet, hogy jogosíványt szerezzenek. Az oktatás körülményei viszont a növekvő létszámmal arányosan romlottak. A nyíregyházi Rákóczi utcán nem volt csak egyetlen tanterem, a szemléltetőeszközöket se, hol sem tudták elhelyezni, az ügyfelek a folyosón várakoztak, a tanuló gépkocsiknak nem volt tárolóhelyük. Mindez a múlt év szeptember közepétől gyökeresen megváltozott A tanintézet a Hatzel téren, a 107. Ipari Szakmunkásképző Intézet volt központjában kapott helyet. Három oktatóterem, ügyfél- fogadó, az oktatóknak várakozó helyiség áil rendelkezésre, még a közlekedésbiztonsági tanácsnak is van egy fogadó irodája. — Es még további belső átalakításokat végzünk — sorolja az igazgató. — Audiovizuális oktatás is lesz, Diesel- és benzin üzemű motorok tanvázát kaptuk, metszetek segítik a jobb megismerést. 4 várva várt jogosítvány — Ha máson nem, akkor a tanfolyamok számán is le lehet mérni a változást — mutatja a statisztikát Kovács György, a tanintézet párttitkára. — Amíg 1973-ban 45 tanfolyamon 1765-en vettek részt, addig az idén már 33 tanfolyam Indult, a résztvevők száma meghaladja az 1300-at A megyében két éve Mátészalkán is van egy kirendeltsége a tanintézetnek. A kis- várdai május egytől működik. Mellettük kihelyezett tanfolyamokkal segítik, hogy minél többen megkaphassák a vár. va várt jogosítványt. Legtöbben személygépkocsi vezetéséből tesznek vizsgát. De van tanfolyamuk a hivatásos gépkocsivezetőknek, a gépkezelőknek, az autóbuszvezetőknek is. A gyakorlati oktatást 32 személy- és tehergépkocsival végzik. Az oktatók szinte valamennyien autószerelők, érettségizettek. — Nyugalom, figyelem kell az oktatáshoz — vélekedik egyikőjük, Gunyecz György. — Ügy ülünk a tanuló mellett, hogy minden eshetőségre felkészülünk. A magatartá. sunkkal viszont azt kell elérni, hogy vezetés közben se. gítsük a tanulóban a helyes vezetéstechnika kialakítását. Az oktatók országosan is megállják a helyüket. Tavaly a Belügyminisztérium és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács áltsi meghirdetett gyakorlati szakoktató versenyben éppen a nyíregyházi Kallót Tárnát lett a legjobb. Tanpálya — motorosoknak A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy könnyebben megtanulják a közlekedési szabályokat, jobban elsajátít- • ják a műszaki alapismereteket azok, akik tanfolyamra járnak. Hiszen a motorkerék, párosoknál — ahol nincs óktatás — a vizsgán nem ritka a 70—80 százalékos bukási arány sem. — Ezért veszünk motor. kerékpárokat is — mondja Rózsa Gyula. — Kisvárdán és Mátészalkán van tanpálya, Nyíregyházán is készül, ahol a motorosok nyugodtan felkészülhetnek. Emellett — a megnövekedett lehetőségekkel élve — ismeretterjesztő tanfolyamok indítását Is tervezik. Itt 30 közlekedési és 20 műszaki órán a legfontosabb tudniva. lókat ismertetik. Készülnek az 1976. január 1-én életbe lépő új KRESZ oktatására is. — A vizsga pedig nem mumus, nekünk nincs abból hasznunk, ha valakit meg kell buktatni — mondja Kovács György. — Aki viszont nem tud Jó! vezetni, azt nyugodt Ielkiismerettel nem engedhetjük ki az utakra. Léa$£ Sotecd Változatosan gazdag volt a múlt heti tévéprogram. A keddi „Nyitott könyv” bizonyára fölerősítette az érdeklődést Csák Gyula „A tolvaj és a bírák” kötete iránt, s ehhez főleg a mélyen árnyalt jellemrajzú „Remek” és a hátborzongató „Hagyaték” c. novellák televíziós megjelenítése volt jó hozzájárulás. Az előbbiben Tordai Teri és Tomanek Nándor ütköztetett élésre exponáltan két jellem- és gondolatvilágot, illetve életformát, a másikban Rajz János és Pethes Sándor belenyugvása a „hagyatékiba egyszerre volt tragikus és sajnálnivalóan kisszerű. Gaál Albert rendezése — híven a novellákhoz — összefogottan koncentrált a belső történésre, a lélek drámáira. A csütörtöki „Robbanás”«, ausztrál tévéfilmről voltaképpen majdnem ugyanazokat mondhatnánk el, mint a szombat éjjeli francia „A három jóbarát”-ról, jóllehet az egyik középfajú dráma, a másik vígjáték volt. Mindkét film munkáskömyezetben játszódott, s egy-egy valódinak tűnő karakterfigurára épült: az ausztrál Foxyra, a francia az öregre. Csakhogy a többi szereplő vérszegénysége, az igazi konfliktusok hiánya a nem túlságosan érdekes történetekben a filmeket kommersz gzínvona- lon marasztotta. A „Robbanásit egy távoli világ sajátos volta és néhány szép külső bányajelenet, „A három jóbarát”-ot több részletmegfigyelés a francia munkáséletformáról, s némi könnyed líra tette érdekesebbé. Az új „Parabolaisorozat eddigi legjobb darabját lát- tuk-hallottuk szombaton, Arkus István finoman szatirl- záló kommentátori közreműködésével. A kábítószerekről, s ezek kufárjai elleni harcról szóló tematikus összeállítás másfajta „kábításokira is szellemesen kitért. Pl. Jackson USA-szenátorra, aki azzal próbálta kábítani maimm Mikrolánc. A gyermeknevelésről nem elegendő unos- untalan beszélni, s folyton emlegetni, hogy nemcsak a család, hanem a társadalom, a gyermeke környezete is nevei Figyelnünk, sőt ügyelnünk is kell egymásra, gyermekeinkre, sőt mások gyermekére is! A Mikrolánc legutóbbi műsorában bemutatott megrázó eset lehet egyedi vagy nagyon ritka, a tanulság azonban mégis társadalmi méretű: abban a társadalomban, ahol az ember, tehát a gyermek is, a legnagyobb érték, idejében meg kell akadályoznunk a környezetünkben folyó, ártalmatlannak tűnő, csendes gy er mekgy ötréseket. Nem hangosabbak ezek az átlagosnál, de látható nyomaik vannak, amelyek árulkodóan beszélnek, csak éppen reagálnunk, cselekednünk kell láttukon. Egymás iránti figyelmetlenségünk sokszor abban a tetszetős kifogásban keres menedéket, hogy mások családi életébe, gyermeknevelési „módszereibe" nem lehet, nem szabad beavatkozni. Az ilyenfajta tapintat abban az esetben, amikor mások egészségéről, életéről van szó, mint a műsorban tárgyalt esetben is, indokolatlan, sőt társadalmunk lényegétől idegen, közösségellenes kényelmesség. Használt koporsó. Galgóczi Erzsébet szereti a munkában megfáradt embereket, még ha megkeseredtek is. Novelláiban szereplő öregek rajza, még ha irónia szövődik is bele, elárulja az írónő irántuk való szeretetét. Akkor is ha valami torz vonásra talál mert tudja, hogy a lelki elváltozás a legtöbb esetben a környezet, a régi és új szokásrend és az egyén összeütgát, hogy beleavatkozhat egy másik nagyhatalom bel ügyeibe, vagy a CSU-pártvezér Straussra, aki — talán sör- kábulatban? — egyszerűen disznóólnak nevezte a szociáldemokraták vezette NSZK-t... Úgy látszik, hogy az ilyesfajta témacsokorba összefogott „Parabola” a jó, s jobban meg is marad emlékezetünkben. A „Rólad van szó” a fiatalok önismereti műsora a különböző iskolai hagyományok mai szerepéről, a mai jó, diákközösség-formáló kezdeményezésekről adott számot, a szokásos, kötetlen stúdióbeszélgetésben. A témára a budapesti Vörösmarty Gimnázium „fordított napja” a diáklgazgató „hivatali” tapasztalatai adtak alkalmat. A beszélgetés során kiderült, hogy általában nagyon kevés a sajátos, a csak az adott iskolára jellemző, továbbfolytatásra érdemes hagyomány napjainkban, a hagyományos diákcsínyek pedig — szerencsére — kihalóban vannak. Eléggé igénytelenül indult a „Hóvégi hajrá”, még Antal Imre túl gyors tempója és kissé mesterkélt könnyedsége sem tudott igazi kabaréhangulatot teremteni legalább a műsor feléig. Az első felélénkülést Aba Iván jegyzete hozta meg, az egyedi esetből történő hibás általánosításról, a fehér WC-dekli ürügyén. Telitalálatot ért el a bürokrácia céltábláján Szalkay Sándor riportja a „névtelen" gyermekről, s a franciaknak szóló társalgási szótár anakronisztikus néhány mintamondata — a rizsporral és a kecskepásztor-leánykával — is jó csemege volt Mindezek azonban az egy órának! jó negyedét ha kitették. A műsor ötletes kerete, az aktualitásra, a sokszínűségre és a közönség bekapcsolására való törekvés azonban változatlanul dicsérhető. Csakúgy, minta feltett kérdésekre adott szellemes közönségválaszok. Herkovszfcy Pál MELLETT közésének Is következmény«: A Használt koporsó című hangjátékának Berta nénije a maga zsugoriságával nem rokonszenves ember, a játék során azonban jobban megértjük, megszánjuk, sőt a végére meg is bocsátunk neki. Gobbi Hilda ezt a bizalmatlan, mindenkire gyanakvó öregasszonyt azzal „magyarázta meg” — nagyszerűen — a hallgatónak, hogy az éhezéstől való félelmet, a macára maradt öregember holnaptól való rettegését oltotta bele. Olyan embert mutatott be, aki az esetleges holnapi éhezéstől való félelmében már ma is koplal, pedig nem lenne rá oka, mert van pénze bőségesen, hiszen régóta megéhezte, összeku- porgatta. Az írónő, a rendező — Herényi Gábor — és a színészek annak is súlyt adtak a rádiójátékban, hogy ez ma már időszerűtlen, oktalan félelem, de az élet iránti bizalmatlanság oly mélyen gyökerezik öregjeinkben, hogy csak nagy türelemmel és tapintattal lehet és szabad feloldani bennük. Szerelem. Barta Lajost (1878—1964) a magyar szocialista irodalom úttörőjeként tartjuk számon. Ez az 1916- ban írott (1913-ban játszódó) színműve a vidéki kispolgárokat, kistisztviselőket ábrázolja erős iróniával, a végén pedig a férfiúi önzés is kap egy jó fricskát. Az egyetlen életcélnak a bármi áron való férjhezmenést tartó Szalay-lányok „vidáman szomorú vagy szomorúan vi- lám”, fordulatos cselekmé- nyű történetét eléggé egyenetlen színvonalú előadásban hallottuk a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Seregi Isiváas s
