Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

• M'WtéV' SjSdIiÍ íW m <* Szocialista gazdaság született A „LESZ MAGTAB ÜJJÄSZÜLETEsr jelszavát a Magyar Kommunista Párt adta 4d a felszabadulás első pillanataiban. Akkor a szakemberek, Idehaza és külföldön, ötven évről beszélték, mint a háborús pusztítások következményeinek felszámolásához szüksé­ges időről. A hároméves terv teljesítése ered­ményeként 1950-ben a népgazdaság állóesz­köz-állománya már meghaladta a háború előt­ti utolsó békeév, 1938 színvonalát Megkétsze. reződött a villamosenergia-, a cementterme­lés— Hol kezdődött? A romok eltakarításával! A német rablástól megmentett gépek, beren­dezések munkába állításával. A Szovjetunió nyújtotta segítséggel — nyersanyagokkal, esz­közökkel — folytatódott 1946. augusztus else­jén a forint megszületésével, majd a bányák, a bankok, a gyárak államosításával, a tervgaz_ dálkodás bevezetésével. Megalakultak az első mezőgazdasági és kisipari szövetkezetek, meg­kezdődött a szocialista iparosítás. Hőskorszak? Hőskorszak! Kopottnak ha­tó szavainkat újra fényesíti, csillogóvá teszi az emlékezet. 1950: az ország történelmében első ízben haladta túl az egymillió tonnát a nyersacéltermelés. Sematikus festmények, az újságlapokoo sűrűn ismétlődő fényképek ked. veit alakja az olvasztár, s kerete, háttere a szikrázva ömlő fémfolyam, az üstöt emelő da_ ru, a vásznon, nyomópapíron is perzselő, füs­tös, gázos levegő. Ki volt ez az alak, s ki a da­rus, a formakészítő, mi forgott fejükben, míg kezük az országépítéshez adta a nyersacél ezer tonnáit? Bátran felelhetünk az ilyen és hasonló kérdésekre. Azok voltak — százezeres seregek_ ben —, akik még nem tudták pontosan meg­mondani, mi a szocialista építés, a szocialista gazdaság sokféle jellemző jegye. Osztályöntu­datuktól, olykor ösztönüktől vezérelve tették a dolgukat, mert hitték a legfontosabbat: övék az ország, maguknak építik. országot Építeni annti, mint DOLGOZNI. A magunk országát építeni any- nyi, mint még jobban dolgozni, s úgy tenni ezt, hogy gondolkodásunkban eggyé olvad az enyém és a miénk, a tegye és tegyük. Bá­bák voltunk a szocialista gazdaság születésé­nél, istápolói a gyorsan növekvő, de gyermek, betegségekkel is küszködő kisdednek, s a ma is szigorú — bár olykor szülői szívű, követke. zetlenségű — irányítói, terelői tervekkel, sza­bályozókkal, elvonásokkal és támogatásokkal, árrendezésekkel, export-, importkvótákkal a felnőtt ifjúnak. Huszonöt vagy harmincéves? Lépések sora, intézkedések, döntések — szellemi és fizikai történések — folyamata volt megszülője a szocialista gazdaságnak. A KGST-országokkal mind jobban kibontakozó együttműködés. A bővülő nemzetközi kapcso. latok. A mezőgazdaságban az iparszerű ter­melési rendszerek terjedése — területük 1975. ben 600 ezer hektár felett! Szeretjük mind azt, amit eszünk, két ke­zünk teremtett, a szocialista Magyarországot, a szocialista gazdaságot. Drámai időszakok éppúgy igazolták ezt, mint csendes, békés esz­tendők. Az 1958-oe ellenforradalom leverése, a szocializmus vívmányainak védelme. A tér. mészeti csapások elleni küzdelem; munkaver- seny-mozgalmak és szocialista brigádok. ORSZÁGUNKBAN a kenyeret nem FÉLTI SENKI. A holnaptól nem rettegnek tö­megek. Az idei népgazdasági terv a korábbi­nál szerényebb, de folyamatos életszínvonal­emelkedést Ígér. Már hosszú ideje ismeretlen a létbizonytalanság. Csak ennél rosszabbul ne éljünk soha — így fohászkodik a köznapok embere. A szocialista gazdaság alapjai meg­szilárdultak, erősek — így fogalmaznak szak­szerűen a politikai dokumentumok. Erősek. Köveiket két kezük faragta. Mind jobban illeszkednek azokhoz az alapokhoz, melyeket a testvérnépek milliói raktak le. Ezt szolgálta a szocialista gazdaság, ami­kor az 1938. évinek csaknem ötszörösére nö­velte napjainkig minden elosztás forrását, a nemzeti jövedelmet s megtízszerezte az ipari termelést. Annikor megmozdította a falvak zárt, befelé forduló világát, ipartelepekkel, ipari központokkal, s velük, körülöttük lakó­telepekkel, új városokkal és városrészekkel hintette tele az ország térképét. Amikor isko­lapadba ültetett korábban betűk helyett pa­pírra keresztet karmolgató tízezreket, s kö­zép- és főiskolákra küldte, vitte lányaikat, fiaikat. Értelmiségit gyúrt évszázadokon át analfabétaként élő ősök leszármazottaiból, szövetkezeti elnököt a zsellérgyerekből, poli­tikust a munkásfiúból, művészt a tanyák me­zítlábas kislányából. AMIKOR A SZOCIALISTA GAZDASÁG­RÓL BESZELÜNK, az emberről szólunk. Ami. kor számokat sorolunk, az ember mindennap­jait mondjuk. Azt, hogy 1938-ban 2,8 millió társadalombiztosított volt, s ma mindenki az. Mi kellett hozzá? Szocialista gazdaság! Azt, hogy 1938-ban 26 ezer, ma 64 ezer általános iskolai pedagógus állt, áll reggelente a gyer­mekek elé. Mi kellett hozzá? Szocialista gaz­daság! Amikor a szocialista gazdaságot említjük, azt fejezzük ki vele: mi, valamennyiünk munkája, munkánk eredménye. Azt, hogy ..pártunk mély meggyőződéssel vallja azt a mély marxista igazságot, hogy a történe­lem tényleges formálói a milliós tömegek. Hu­szonöt éves szabad hazánk, a Magyar Nép- köztársaság a dolgozó nép műve. A szocialista forradalom nagy győzelmeiért, az építés nagy eredményeiért a tisztelet és a köszönet min­denekelőtt a dolgozó népet illeti meg; a száz­ezreket, a milliókat, azokat az embereket, fér­fiakat és nőket, fiatalokat és időseket, akik lel. késén, odaadással, olykor nagyon nehéz kö­rülmények között harcoltak, erőiket soha nem kímélve dolgoztak hazánkért, a szocialista Magyarországért.” KADAR JANOS MONDOTTA E SZAVA­KAT 1970. áprilisában, az országgyűlés ha­zánk felszabadulása 25. évfordulóján rende­zett ünnepi ülésén, öt éve ennek. A párt XI. kongresszusa a tanúság rá: nincs okunk, hogy átfogalmazzuk az akkor elhangzottakat. K öztudott tény, hogy a polgárháborúban a fiatal szovjet állam oldalán mintegy százhúsz­ezer magyar internacionalis­ta harcolt. Hogy közöttük hány ezer a szabolcsiak szá­ma, nem tudjuk. A megyei pártbizottság archívumában közülük mintegy száz inter­nacionalistának az adatait tartjuk számon. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Fogada­lom 50. évfordulójának á meg­ünneplésére készülve e sorok Írója valamennyi akkor még élő egykori vöröskatonával elbeszélgetett. Emlékeit mé­lyekről előástuk a forrada­lommal való találkozás, az első, 1917-es még élő emlék­képeit, majd idéztük a máso. dik, az 1914-es felszabadulási második találkozás pillana­tait Akiket a későbbiek fo­lyamán megszólaltatok, szín. te kivétel nélkül 1918—1921- ig harcolnak a Vörös Had­sereg soraiban, és 1921-ben a még dühöngő Horthy-kor- mányzat véres poklán, pon­tosabban a Magyar Királyi csóti leszerelő különítmény parancsnokságán — a fehér- gyarmati Pásztor Gábort pél. dául a prancsnokság leszere­lési jegve szerint a nyilván­tartó könyvben a 107117/ 576170/1921 folyószámon ik­tatták be, — keresztül érkéz, nek haza. A „leszerelési” igazolvánnyal mindannyiuk- nak első otthoni útjuk a he­lyi csendőrörsre kellett hogy vezessen, ahol azután hetente Jelentkeztek. A többi szenvedéssel és megaláztatással együtt ilyen körülmények között köszön­tött rá a szabolcsi inteniacio. nalistákra 1944 ősze. Várták ezt a pillanatot, sőt ahol tudták, egy két nappal, de ha többel nem néhány órá­val előbbre hozták. így volt ez Nagyhalászban is, ahol a birtokunkban lévő adatok szerint a megyében a legtöbb egykori vörösharcos élt együtt, és szervezkedett az adott pillanatra. Közülük Fábián Antal há­rom napig várja a falu ha­tárában a szovjet csapatokat. Ahogy hozzá ért az első T ’34-es tank, mutatta a mene­külő németek útját Másnap a volt internacionalisták Ba­logh Sándor, Fábián Antal, J. Kovács János, Bácskái Antal megalapítják a megyében el­sőnek a pártsejtet. De ott vannak a többiek: Hudák Elek, Laska József, Vadas- Nagy is, akik tolmácsként se. gítik az előre törő szovjet csapatokat. Együtt szervezik meg a földosztást is, mely­nek Fábián Antal lett az el­nöke. Fábián később eljut Moszkvába, ahol találkozik az egykori harcostársakkal, Iván Federovics Kuc vezér­őrnaggyal és Iván Szemjono. vies Sztrelbickij altábor­naggyal. A jánkmajtisi Kozma Ká­roly Stornov Iván főhadna­gyon keresztül már jóval a forradalom kitörése előtt Lwnbergnél kapcsolatba ka­rul a bolsevikokkal. A fórra*, dalom Kitörése előtt Péter- várra jut, ahol egy különle­ges egységnek lesz a tagja. A forradalom kitörésekor, as Auróra ágyúinak eldördülése előtt páncélruhába öltöznek, Stornov Iván és Ilka húga parancsnoksága alatt részt vesz a Téli Palota ostromá­ban. 1944-ben térképen mu­tatja az egyik szovjet pa­rancsnokságnak a menekülő németek útját. A nyírgelsei szegényparaszt D. Tóth György 1918 már­cius 15-én lép be a Vörös Hadseregbe. Bátorsága, ön- feláldozása parancsnokai el­ismerését is elnyeri. Tiszti is­kolára küldik Csapajev pa­rancsnoksága alatt — Iván Pozsára a komiszárja és Iván Szurov a századparancsnoka — veri a fehéreket. A szerve, zödő hátország szakemebreket kér. D. Tóth Györgyöt ismét iskolára küldik. Irkutszkban tanul. 1920 júniusában Kuj- bisev megyében Pavlovkára a járási mezőgazdasági osz­tály vezetőjének nevezik ki. Itt nemsokkal később felesé, gül veszi Klavdija Andrejev. na Resetovát. Két gyerme­kük születik, Jegor és Pjotr. 1921-ben hazajön. Orosz szo­kás szerint sóval és kenyér­rel köszönti a szovjet kato­nákat. A családja kint maradt. 1944-ben, az első szovjet har. coló egységnek tizennyolc li­bából főznek ebédet. Az első időkben tolmács, rendőr, majd járási párttitkár. Aa slssvaajsátá G&, Saabé Szovjet szerelők között a jó iffiia * szovjet épftésvezető­ség központja Nyír­egyházán, a sóstói tó mellett van. Innen irányították a nagy, másfél milliárd fo­rint értékű munkát, vitték sikerre a felajánlást. Itt ül­tünk le rövid beszélgetésre az építők legjobbjaival,! ér­deklődve a nehéz munkáról, életükről. „Eleiem nagy eseménye“ — Fokozatosan érkeztek a munkások Magyarországra, kialakult egy munkáskollek- tíva, ezért vállaltuk, hogy a kongresszus tiszteletére el­készülünk a vezetékkel — mondja V. Kondakov, az építők párttitkára. — ügy szerveztük a munkát, a bri­gádokat, hogy a vállalást tel­jesíteni tudjuk. Az elismerés sem maradt eL Beregdarócnál, a vezeték összehegesztésénél is dicsér­ték az építőket, s L. I. Brezs- nyev elvtárs is szólt a párt- kongresszuson megtartott beszédében arról, milyen nagy szó a két nép barát­ságában, hogy elkészült a gázvezeték. — Kimondatlanul jő érzés volt, hogy az SZKP főtit­kára ismerte el a munkán­kat — folytatja a párttitkár. — Ráadásul egy olyan fóru­mon, ahol a többi kommu­nista párt küldöttei is részt vettek. A határ meríti ünnepsé­gen B. Rikonov szerelő volt az, aki a vezeték összekap­csolása után megnyitotta a szelepet, meggyújtotta a gáz­fáklyát, amely mutatta, hogy már áramlik a földgáz a távoli lelőhelyekről Ma­gyarországra. — Kicsit büszkének is ér­zem magam, hogy ilyen megbízatást kaptam — mond­ja. — Életem nagy eseménye volt. Ehhez viszont a maguk te­rületén hozzájárultak a töb­biek is, akik' sokszor az idő­járással dacolva végezték a munkájukat. Ahogy az utol­só, Leninvárosig húzódó Menyhértnek különös sors aaatott. Omszkban pártisko­lát végez és Moszkvába ke­rül. 1920-ban a Kerml Vörös tér felőli bejáratánál telje­sít szolgálatot. Itt járnak be a kormány tagjai. Közöttük Vlagyimir Iljics Lenin is. Szabó Menyhértnek az a megtisztelés is kijutott, hogy Lenin elvtárs beszélgetett ve. le. 1944 őszén a Szamos töl­tésén várja október fiatit, unokáit Amikor elmondta, hogy hol teljesített szolgála- tott, a harcoló katonák ott a töltés partján karjaikba ve­szik. Amig szükség volt rá, fordítóként segítette Plijev tábornak csapatait. A nyírbogdányi Cs. Mol­nár József szintén 1918 ele­jén lép be a fiatal Vörös Hadseregbe. Végigharcolja szinte a polgárháború min­den frontját. Verte Petlura anarchista bandáit is. A fel­szabadító szovjet csapatokat tolmácsolással segíti. Nem­csak hogy találkozik egykori parancsnokával Malinovszkij marsallal, a második ukrán front paracsnokával. de egy egész éjszakát át Is beszélget, nek. A „tolmácskodik” .„pártot szervez”, „földet oszt” sza­vak nem fejezik ki mindazt a munkát, feladatot, amit a megyénkben élt és élő interna­cionalisták elindítottak és több kevesebb sikerrel meg is valósítottak. Sigér Imrei Újsághír: „öwnpAegw»­tették a Testvériség gáz­vezeték magyar és szov­jet szakaszát. A gázveze­ték első, Leninvárosig hú­zódó 127 kilométeres szakaszát március 12-re készítették cl a vezeték szovjet építői a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa tisztele­tére tett felajánlásukban.” szakasz építőinek vezetője O. Panov fogalmazta: — A brigádoknak nagyon erősen meg kellett fogni a munka végét, hogy határ­időre teljesíteni tudjunk. Szerencsére olyan kollektí­vák, olyan kitüntetett bri­gádok vannak közöttünk, akikre mindig lehet számíta­ni. Közülük való V. Szidorov, a Szocialista Munka Hőse kitüntetés tulajdonosa, aki brigádjával a legfontosabb befejező műveleteken dol­gozott. Az ő feladatuk volt az utak alatti keresztező­dések kivitelezése, aztán az elkészült vezeték tisztítása. Szerényen jegyzi meg: — Ahol szükség volt rá, ott éjjel-nappal dolgoztunk. Baráti szálak — És nagyon sok barátra tettünk szert — kapcsolódik hozzá a hegesztők egyik leg­jobbja, B. Kuklin. — Sok magyar hegesztőt megtaní­tottam a mi munkamódsze­rünkre. A jól végzett munka után viszont még maradnak Ma­gyarországon a szovjet sze­relők. A magyar kormány kérte, hogy építsék meg & vezeték második szakaszát is, amely már Budapest kö­zeiéig viszi el a gázt, a teremt összeköttetést a ma­gyar vezetékrendszerrel. így áprilisban elvonulnak Nyír­egyházáról Gyöngyösre, on­nan folytatják a vezeték építését — Nagyon baráti lég­körben éltünk itt a jósavá- rosi toronyházban — szól V. Kondakov. — Sok segítsé­get nyújtottak a munkánk­hoz a helyi szervek, különö­sen a pártszervek. Úgy érezhettük, mintha otthon dolgoznánk. — És fürödtünk a nyír­egyházi Sóstón — teszi hoz­zá Kuklin. — Sok baráti focimeccset játszottunk a szábad időben a magyarok­kal. — Láthattunk szovjet fil­meket is — jegyzi meg Ri­konov. — Egy héten négy­szer megkaptuk a Móricz Zsigmond mozit, s orosz nyelvű vetítés volt. Valamennyien családosok. Többen közülük már egy örömével éve, hogy Magyarországé» | vannak. Éppen ezért jól | esett, amikor meglátogattál* * őket az otthoniak. — Megmutattuk, hogyan , élünk, hogy pihenünk. Meg j voltak mindennel elégedvé f — sorolja Kuklin, akihez *. . felesége a szibériai Omszk- } ból jött el látogatóba. *» Családdal könnyebb ( Szidorov a nyáron várjad £ hogy felesége és a két is» * kolás gyermeke Karagan- :f dából, ötezer kilométerről / ellátogasson hozzá. > Talán valamivel körív- | nyebb, akiknek a család is | itt van. Panovnak az iskolás r fia minden nap Debrecent«« jár át, ahol van orosz nyelvű j iskola. Rikonovnak a felesé- ■ ge gondnok, itt van vele &a : egyik lakásban. — Természetesen köny- nyebb, ha a család együtt van — vélekedik. — Bár a legfontosabb a munka. Erről beszél Garajev aki a magyar építkezés mű- < szaki vezetője. Igaz, hogy } itt ugyanazt kellett elvégez- í ni, amit a Szovjetunióban már sokszor megcsináltak« viszont újdonság volt, hogy > a magyarok más módszerrel , gyártott csöveket adtak. — De jó minőségű csövek voltak — ismeri el. — A j nyolcvan atmoszférás próba- , nyomást is birták. Közös célok Az építőket a másodÖÉ I szakasz újabb erőpróba elé ■ állítja. — Fizikailag lehet, hogy nehezebb munka lesz — gon­dolkodik el rajta a párttit­kár — viszont még jobban 1 összeszokott brigádokkal dolgozunk, jobban ismerjük a helyi körülményeket, ezért csak könnyebb lesz. — És közös célokért, a né­pek közötti jobb kapcso­latért is dblgozunk — állít- j ják a többiek. ) S a gázvezeték megépül- í tével tovább erősödik a két ,1 ország közötti kapcsolat. A j szovjet szerelők pedig erre íj is gondolnak, amikor nálunk % mindenütt megemlékeznek , a felszabadulásról. > — Azért esik nekünk jól — beszél Garajev — hogy y mindenütt látjuk: kegyelet- 1 tel gondozzák az elesett szovjet katonák sírját, nem felejtik .az emléküket Lányi Botond Ä 30. évforduló tiszteletére Szocialista brigádok vetélkedőinek döntői Hónapok óta tartó vetél­kedősorozatok fejeződnek be ma, április 2-án Nyíregyhá­zán, s ezekkel a döntőkkel érnek véget a szocialista bri­gádoknak hirdetett verse, nyék, hazánk felszabadulásá­nak jubileumi évfordulója tiszteletére. A munkásművelődés haté­konyabb támogatása érdeké­ben a nyíregyházi VMK ren­dezett vetélkedősorozatot, amelynek egyes szakaszaiban 17 nyíregyházi munkahely 137 brigádja vett részt. Kü. lön kategóriában bonyolítot­ták le a verseny fordulóit a fizikai és az adminisztratív állományú brigádok között, s így válogatták ki azt a leg- jobb hat-hat csapatot, amely­nek tagjai a mai döntőn mé­rik össze tudásukat, kül- és belpolitikából, történelem­ből és helytörténetből, mun­kavédelmi, munkajogi és kü­lönböző művészeti témákból. Hasonló témakörökből ver. senyeztek a szintén még az elmúlt év őszén meghirdetett másik vetélkedő résztvevőd is, a mezőgazdasági szociálisa • ta brigádok tagjai. Erre a rendezvénysorozatra me­gyénk termelőszövetkezeted bői és állami gazdaságaiból több mint 180 brigád ver, senyzői készültek fei A me. gyei döntőn a téesz területi szövetségeket összesen hat, aas állami gazdaságokat két, te­hát összesen nyolc brigád képviseli. A nyíregyházi szocialista brigádok vetélkedőjének dön­tőjét délután két órakor kél! helyszínen, a Városmajor úti művelődési házban és az úti törőházban rendezik. A3 előbbin az adiAinisztratív, aa utóbbin a fizikai dolgozói} között dől el a végleges sorj rend. A mezőgazdasági briU. gádok vetélkedőjének döntői - je a megyei művelődési közi ] pontban 9 órakor kezdődik! 1 Mindkét vetélkedőn értéke» j díjakkal jutalmazzák a legj j sikereoebben szereplő csap&H tokát í Két találkozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents