Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

tm ápríüs 9s: KBLST-MAÖVARORSZA« ft Ujkenézi változások Eltűnik a régi előnév A Tisza árterületén, az úgynevezett morotván volt egy ősi település, Kenéznek hívták. Az 1890-es évek ele­jén a szeszélyes folyó a te­lepülés lakóit felkergette a biztonságot - nyújtó dombok­ra. Az elkeseredett, de még­is bizakodó emberek az ide­iglenes házikókkal borított homokdombokat Újkenéznek nevezték el. A községre il- lik-e még az „új” jelző, s mi újat hozott az elmúlt 30 esztendő a kenézieknek? Az első válaszokat a Mezőla- dánnyal közös községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén halljuk. A vb-ülés heves és szenvedélyes han­gulatban zajlik az egyik domb tövébe épült régi ta­nácsházán. Lippai Éva, a közös tanács titkára a január végén meg­tartott falugyűlés tapasztala­tait összegzi. Az egyik sta­tisztikájából bizonyos követ­keztetést lehet levonni. Me­gyei átlagban a lakosság 6,2 százaléka érdeklődött a falu­gyűlések iránt, az itteni fa­lugyűlésre a helyi lakosság 11,1 százaléka jött el. Tehát nagy az érdeklődés az új iránt, az itt élő emberek kí­váncsiak arra, hogy mit tett és mit tesz az érdekükben a tanács. Figyelemre méltó ez azért !s, mert ez a község megye- szerte sokáig arról volt hí­res, hogy lakói zárkózottak voltak, csak a saját portá­jukkal törődtek, féltek, vi- szolyogtak az újtól. Nehezen lendült itt a fejlődés kereke. A vb-ülés azt is summáz­za, hogy a falugyűlésen több hasznos közérdekű javaslat is elhangzott. Sürgették a gázcseretelep építését, autó- buszmegállót kértek a mező- ladányi orvosi rendelő elé, szóba került, hogy most már ideje lenne a községben ki­Javaslalok közügyben ,,Mes fiatalo­dott“ a tsz Otven óvodás építeni az úthálózatot és a járdahálózatot. Balogh Ferenc, a még fia­talnak mondható főagronó- mus a számok tükrében ha­sonlítja össze a régit az új­jal és egy újabb számmal a jövőbe is mutat. Azt mond­ja, hogy a kenézi földeken sokáig akadozott a termelés. A tsz-tagok átlagos életkora 59 év volt. Tavaly januárban a tsz egyesült a mezőladányi tsz-szel és egy kis átszerve­zés, lelkesítés után megfor­dult minden. A szövetkezet dolgozóinak átlagos jövedel­me éveken át mindössze 17— 18 ezer forint volt. Az el­múlt év végén az átlagos jö­vedelem már 25 ezer forint­ra rúgott, az átlagos életkor pedig 48 évre szállt le. Az utóbbi szám mögött az van, hogy több fiatal hazajött. A további fiatalításra kevés ,a biztosíték, de a 30 ezer fo­rintos évi átlagos jövede­lem pár éven belül elérhető. Lukács István pedagógus is ittmaradt a vb-ülés után. A kultúrházat — már ez is van Újkenézen — ő igazgat­ja. Számokat sorakoztat a tények mögé. Azt mondja, hogy az 1200 lelkes község­nek már kétszáz állandó ol­Bútor, ház — műanyagból A HUNGAROPLAST ’75 kiállítáton Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében ren. dezik Budapesten április 22—27 között a 7. HUNQA- ROPLAST Nemzetközi Mű­anyag Szakkiállítást, amely mind területében, mind a résztvevők számában felül­múlja az eddigieket. A 20 ezer négyzetméteren rende­zett nagyszabású seregszem­lén 22 országból, több mint 200 kiállftó vesz részt. A 150 küldföldi cég között több olyan műanyaggyártó és vegyipari vállalat is van, amelyik első ízben mutatko­zik be Budapesten. így pél­dául először állítanak ki a HUNGAROPLAST-on ame­rikai, spanyol, dán, finn és svéd vállalatok. Különösen nagy az érdeklődés a buda­pesti műanyagkiállítás iránt Angliában és Ausztriában: 24 osztrák vállalat, valamint 13 angol, ír és skót cég mutatja be termékeit kollektív kiállí_ tás keretében. A kiállításon szinte a vi­lág minden nagy műanyag- gyártója képviselteti magát, hogy csak néhányat említ­sünk: Montedison, BASF, SolVay. Shell, Do, DuPont A műanyagok és vegyipari alapanyagok, féltermékek mellett valóságos bútorkiál­lítást és játékbemutatót lát­hatnak a látogatók. Csak csónakokból, vitorlásokból, kis yachtokból mintegy 25 félét mutatnak be a hazai és külföldi vállalatok. Sok gépet láthatnak termelés, „munka” közben az érdeklődő szakem­berek. Több cég állít ki für­dőszobákat úszómedencéket. A kiállítás slágerének ígér­kezik á2 a személygépkocsi, amelvnek minden része mű­anyagból van A szocialista országok- az NDK. Lengyel- ország és Csehszlovákia mu­tatja be műanyagiparának és műanyag-feldolgozó gép­iparának eredményeit. A magyar műanyagipari vállalatok, szövetkezetek tel, jes számban részt vesznek a kiállításon. Bemutatóikat ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében rende­zik meg, szemléltetve azt, hogy műanyagiparunk szinte a nulláról indult a felszaba­dulás után és ma már a kö­zepesen fejlett műanyagipar, ral rendelkező országok so­rába emelkedett A hazai ki­állítók legjobb termékeikkel, újdonságaikkal bizonyítják a 30 év eredményeit Különö­sen említést érdemel a Szé­kesfehérvári Bútoripari Vál­lalat, amely termékeinek na­gyobb részét műanyagból ál­lítja elő, ezekből mutatja be legszebb fautánzatú és szí­nes bútorgarnitúráit Nagy jelentőségű a dunaújvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vál, lalat új eljárása, amellyel tetszetős, színes, változatos házgyári lakóépületek ké. szíthetők. vasőjá van a könyvtárban. Szép eredménynek tartja, hogy a tudásra szomjazok, az állandó olvasók között huszonegy cigány is van. A mozit és a, klubot is egyre többen látogatják, a könyv­tár frissítésére a tanács évente háromezer forintot áldoz. Mint mondja, az is a 30 év fejlődéséhez tartozik, hogy a hatvanas években két „analfabéta-tanfolyam oj” szerveztek. A tanfolyamokon 28 ember tanult meg írni- olvasni. Makiári Dániel, a község pártalapszervezetének titká­ra szintén a tudatbeli fejlő­désről, a szemléletváltozás­ról beszél. Azt mondja, hogy a községnek nincs már meg az előneve, amely* így hang­zott: „vallásos”. Az előnevet csak néhány évvel ezelőtt tudták eltörölni. A kultúr- háznak és a pártoktatásnak növekszik a látogatottsága. Az emberekben kialakult a közösségi szellem, a követ­kező ősztől a faluból több fiatal marxista egyetemre jár. Az elmúlt tíz évben a dombon lévő iskolából jó né­hány olyan fiatal indult el, aki mérnöki, orvosi, vagy tanári diplomát kapott. Azt is szép eredményként könyveli el a párttitkár, hogy a homokos utcákon már 17 személykocsi közlekedik. Czap Kálmán tanácselnök kiegészíti az előtte szólókat. A nyugdíj előtt álló tanács­elnök itt született, felnőtt volt már 30 évvel ezelőtt is. Mindent és mindenkit ismer a dombokon. Egyik legna­gyobb eredménynek tartja, hogy már csak egyetlen szal­matetős ház van a község­ben, felszámolták a cigány^ telepet, egy élelmiszerbolt helyett kettő van. Elkészült a csatornahálózat, vala­mennyi ház udvaráról az ősszel is lefolyt a víz. Tavaly ötvenszemélyes óvodát ka­pott a község és az iskolát is bővítették. Az orvosi ren­delő is elkészült, hetente többször átjár ide a ladányi körorvos. összefoglalva az elnök elmondhatja, hogy az utóbbi 30 év többet hozott, mint az előző 55. Rövid sétán , győződtünk meg az elmondottak igazá­ról. Az egyik új tömblakást Komáromi Zöltánék építet­ték, fürdőszoba is van ben­ne. A 81 éves Dicső Ignácné botra támaszkodva foglalta össze az elmúlt három évti­zedet. Főleg az orvosi rende­lőnek és a postának örül. Ö mondj a_ azt is, hogy 1950-ig az itteniek a levelet csak a szomszéd községben adhat­ták postára. Az utóbbi hó­napokban az újkenéziek a kongresszus miatt a szoká­sosnál is több újságot kértek a postástól. Talán az érdek­lődésnek, a lelkesedésnek is köszönhető, hogy a tsz egy év alatt feljavult és ennyi újról tudnak beszámolni. Vé­gül tegyük még hozzá, hogy ezeken a dombokon nemcsak az épületek újak az em­berek is. Nabrádt Lajos Újságolvasó. (Hammel József felvétele.) Szövőgyár Demecserben Jövőre félmillió négyzetmé­ter nyersszövetet gyártanak Demecserben, az ott felépí­tendő szövőgyárban. A VA- GÉP telepét veszi át ez év július 1-től a Magyar Gyapjú­fonó és Szövőgyár, hogy ott a meglévő épületek felhasználá­sával előbb egy szövőüzemet létesítsen, majd a második ütemben fonó-szövő üzemmel bővítsék a telepet A buda­pesti gyárnak Demecserről és környékéről már van negyven munkása, ők Igye­keznek megismerkedni a munkafolyamatokkal, hogy a tervezett őszi, októberi—no­vemberi gyárinduláskor hely­ből legyenek olyanok, akik kezelik a gépeket Demecserben a VAGÉP vasszerkezeteket gyárt, mint­egy 80 munkást foglalkoztat­va, a fejlesztés a távlatokban sem lett volna sokkal na­gyobb. A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár viszont már jő vőre 300 munkást — javarészt nőt — tud foglalkoztatni. A meglévő üzemcsarnok lehető­vé teszi, hogy a munka hamar meginduljon. Már az első lépcsőben négy- műszakos, folyamatos terme­léssel indulnak, a kártolt szö­vetekhez a fonalat is helyben készítik. A beszerelt gépek ér­téke 11 millió forint körül lesz, s velük megvalósított termelés pedig évente 60 mil­liós nagyságrendű. Emellett tervezik egy kivarró részleg felállítását is 40 dolgozóval — ahol a kisebb szövés! hibákat javítják ki. Az V. ötéves terv Időszaká­ban további nagy tervei van­nak a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárnak a demecseri üzemmel. Amennyiben jóvá­hagyják a vállalat elképzelé­seit, akkor legkésőbb 1978-as befejezéssel újabb öt csarno­kot építenek, további gépeket állítanak be a termelésbe. így évente 1700 tonna fonalat és másfél millió négyzetméter kártolt szövetet gyártanak. Ezzel a demecseri gyár lenne az ország legnagyobb kártolt szövetet előállító egysége. A demecseri gimnáziumban egy szövőipari szakközépisko­lai osztály indítását tervezik, a nyíregyházi 107. Ipari Szak­munkásképző Intézetben pe­dig a később munkába álló, az általános iskolát most vég­ző lányoknak teremtik meg a fonó és szövő szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzésének lehetőségét Határidők Az első határidő a múlt év decembere volt. Ekkorra ígérték a nyíregyházi, jósa- városi Eperjes úti 128 laká­sos épület egyik részébe a beköltözést. A másik részbe pedig ez év április elejére, összesen 128 család jutha­tott volna új otthonhoz, ha... Ha a határidő nem csúsz­na. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás a SZÁÉV jóvoltából már a múlt év végére elkészült. A munka befejezését egy 200 millimé­ter átmérőjű, körülbelül 40 méteres cső késlelteti, ez hi­ányzik a gáz gerincvezeté­kéhez. A KEMÉV arra hi­vatkozik, hogy országos hi­ánycikk ez az áru, s a terv­módosítás és határidő-módo­sítás után április végére, május eleiére ígéri a munka befejezését. A lakásépítő szövetkezettől megtudtuk, hogy a NY1RBER addig nem adja át az épületet, míg a gerincvezeték kész nincs. A NYIRBER viszont — érdeklődésünkre — azt ja­vasolta, kezdjék meg mi­előbb a beköltözést, mert a határidő még ezután is csúszni fog. A gáz ügye ugyanis nem rendeződik a gerincvezeték elkészülté­vel. Utána a TXGÁZ minden tulajdonost kioktat a gáz használatára, s csak akkor köti be a gázt az órától a készülékig, ha a tulajdonos benne lakik. Tudjuk, hogy csak Duna­újvárosban készül a KEMÉV munkájához szükséges cső, arra viszont nagyobb szükség van az országosan kiemelt beruházásoknál. Azt is tud­juk, hogy lakásszövetkezet vé­di a lakástulajdonosok érdekét, nem szeretné, ha hetekig nem tudnának főzni. Sőt azt is tudjuk, hogy ez a beruhá­zás egyformán fontos az építtetőnek, a beruházónak, a kivitelezőnek. A legfonto­sabb azonban annak a 128 családnak, akik várják az új lakást. Nem lehet csodál­kozni, ha nem értik, miért nem szerveztek jobban, mi­ért nem koordinálták az egyes munkafolyamn fokai, miért nem tudja a TIGÁZ rö­vid idő alatt lebonyolítani a lakók kioktatását, miért csúsznak a határidők, miért ilyen nehéz a bürokrácia út­vesztőiben eligazodni? \(be) Ember és természet Gy. Szabó Béla kiállítása Lukács Pál és Esztő Zsuzsa hangversenye A karnarabérl éti sorozat 4. zárókoncertjét április 23-án a tanárképző főiskolán tar­tották, amikor Lukács Pál (brácsa) és Esztő Zsuzsa (zongora) hangversenyét hal­lottuk. Lukács Pál Kossuth-díjas brácsaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rek­torhelyettese. Hazái fellépé­sei mellett állandó vendég­szereplője a külföldi jelen­tős zenei központoknak. Mint hangversenyező mű­vészt a hangszer legkiválóbb képviselői között tartják szá­mon világszerte. Rendkívül jelentős művészi és pedagó­giai munkásságát több ízben magas kitüntetéssel jutal­mazták. Esztő Zsuzsa zongoramű­vész zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Ka­dosa Pál növendékeként vé­gezte. 1966-ban kitüntetéssel diplomázott. Hangversenye­zett az NDK-ban, Jugoszlá­viában, Svájcban, Angliában és Ausztriában. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Nyíregyházi műsoruk első részében Schumann: Mär­chenbilder, op. 113., Stan Go- lestan: Arioso et allegro de concert, De Falla: Spanyol népdalszvit című műveket hallottuk. Ahogyan sorban következtek a művek, —■ az átélt, kitűnő tolmácsolás ha­tásaként —! úgy fokozódott az érzelmi telítettség, a mű­vész ée közönség közötti lát­hatatlan kapcsolat. A har­madiknak előadott Spanyol népdalszvit egy tételét avas­tapsra megismételték, majd további ráadásként Schubert: Moment musical című műve hangzott el. A műsor máso­dik részében Brahma: f-moll szonátáját (op. 12Ó. No. 1.) ad­ták elő, nagyszerű tolmácso­lásban. A hangverseny vé­gén még két ráadás számmal köszönték meg a közönség meleg tapsát. Most is bebizonyosodott, hogy milyen sajátos finom zenei kifejezésekre alkalmas szólóhangszer a brácsa. Lu­kács Pál játékában minde­nekelőtt tónusának sima, szép, tiszta zengése, a hang­szer tökéletes kezelése, elő­adásának művészi tartalma és formája volt a legszem­betűnőbb. Esztő Zsuzsa zongorajáté­kában érzékeny művészi al­kalmazkodásával a tökéletes összjáték nagyszerű példáját láttuk — hallottuk. A kis létszámban megje­lent közönségnek maradan­dó zenei élményt nyújtott a hangverseny. Kovács László Április 19-én nyűt meg a mezőgazdasági faiskola kollé­giumában a Magyar Mező- gazdasági Múzeum, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola és a Magyar Mezőgaz dasági Múzeum Barátainak Köre rendezésében a#70. évé­hez közeledő, Kolozsvárott élő festő- és fametszőművész, Gy. Szabó Béla kiállítása. A bemutatásra került anyag csak töredékét villant­ja fel a mester gazdag mun­kásságának. Az elsősorban fametszőként ismert művész most csak ízelítőt ad ebből a műfajból. Bemutatásra ke_ rült műveinek a zöme pasz­tell- és szénrajz, amelyek nagyrészt a 30-as évékben keletkeztek, amikor a mun­kanélküliség és pénztelenség ellenére bejárva a fél világot, a praktikus, mindig használ­ható pasztellt választotta úti- társul. Fametszeteinek feke­te-fehér, hol nagyvonalúan aszkétikua, hol az aranymet_ szók alaposságával készült virtuóz vallomásai —■. mint pasztell- és szénrajzai — a természetet teszi vizsgálódá­sának középpontjába Szikla és folyó, Fecskék a folyó fe­jeit Munkásságának kezdeti szakaszában már Rousseau paníeisztikus programját fo­galmazza meg; nem csak érzi, de érti is a természet rend­jét, amely sok közös tulaj­donságot mutat az emberrel. Gy. Szabó minden műve felkiáltójelként vibrál sze­münkben: a. természet tör­vényeit mégsértő civilizáció eredményeinek sokszor fele­lőtlen alkalmazása ellen po­rol, amikor erdők, mezők, patakok, hegyek, völgyek, falvacskák tiszta, harmoni­kus ösáilapotát fogalmazza meg, miközben figyelmeztet, ha nem is mondja ki: ember vigyázz, mindezt elveszthe­ted! Pogány ö. Gábor a grafika Anteuszának nevezi találóan Gy. Szatfct. A görög istenhez hasonlóan a természet ad számára új erőt, a megúju­lás pedig újabb szép műveket minden művészetszerető őrö­mére. A mindenütt otthonlevés biztosítja — nagy tudása mellett — a különböző tájak hiteles megfogalmazását, akár a Dionyszosz színház romjainak csontváris hangu­latát, akár az erdélyi tájak lírai szépségét, vagy a Tabá­ni házak ódon világát ismer­teti meg velünk. Gy. Szabó művészetében szent, autonóm terület a ter­mészet, mint volt az Cézan­ne, Gauguin, Van Gogh mű- vésaetében, vagy a méltó kor­társak közül Martyn Ferenc^ Henry Moore, Szervátiusz Tij bor munkásságában. Nem reprodukálja a ter­mészetét, hanem érzékenyen reagálva környezetünk vál­tozásaira sokkal többet mdpd el az egyszerű látványnál, s így méltán nyerhetik el al­kotásai a nyíregyházi tárlat- látogatók - tetszését is. Tarczy Pété®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents